The Hungarian Generals of the Imperial-Royal Army 1787-1815  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
123779
Type FK
Principal investigator Nagy-L., István
Title in Hungarian A császári-királyi hadsereg magyar tábornokai 1787-1815
Title in English The Hungarian Generals of the Imperial-Royal Army 1787-1815
Keywords in Hungarian habsburg Monarchia, tábornokok, társadalomtörténet, állam
Keywords in English Habsburg Monarchy, Generals, social history, state
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Social history
Panel History
Department or equivalent Count Károly Esterházy Mansion and County Museum
Starting date 2017-09-01
Closing date 2020-12-31
Funding (in million HUF) 8.631
FTE (full time equivalent) 2.67
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az utolsó török háború (1787-1791) és a francia háborúk (1792-1815) korában a császári-királyi hadsereg tábornoki karát mintegy 1246 fő alkotta, amelyből 958 körüli a tényleges szolgálatot teljesítők köre. Jelenleg 219 főt tudunk azonosítani, akik ezen utóbbi csoportból hungarus értelemben magyarnak tekinthetők, illetve a Magyar Szent Korona országaiban születtek, ami bő 20%-ot jelent, tehát jelentős csoportot képeznek.
A történészek, illetve lelkes amatőrök többször nekiláttak már a teljes tábornoki kar kutatásának, de valós, megbízható eredményt eddig egyetlen vizsgálat sem mutatott fel, ellentétben a korszak francia, porosz, orosz és néhány kisebb német fejedelemség tábornoki karával. A tudományos érdeklődés a témához tehát adott.
A magyar történettudomány a kérdéses korszak tekintetében kevéssé fókuszált a magyar hadügy, illetve a társadalom kapcsolatának fontos elemére, a tábornoki karra. A Rákóczi- és az 1848-1849-es szabadságharcok mellet az első világháború időszakának tábornoki kara már bemutatásra került, illetve publikálása folyamatban van, de a 18. századi magyar tábornoki kar kutatása tekintetében is megtörtént az első fontos lépés. Mindemellett él a magyar társadalom mellett még a történettudományban is egy olyan téves kép, miszerint a magyarok mellőzve voltak a hadsereg vezetésében.
A kutatás célja a császári-királyi hadsereg tábornoki kara magyar összetevőjének vizsgálata két alapvető területen: egyrészt az összbirodalmi tábornoki kar néhány szempont (pl. társadalmi helyzet, vallás, nemzetiség) mentén történő összehasonlító vizsgálatával, másrészt a magyar tábornokok társadalomtörténeti szempontú, biográfiai és prozopográfiai módszertanú kutatásával.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapproblémája a császári-királyi hadsereg tábornoki kara magyar elemének helye és szerepe a teljes tábornoki karban, ennek belső összetétele, illetve a magyar társadalomban elfoglalt helye.
Az első kérdés megválaszolásához kiváló mércét szolgáltatnak a II. József korában elvégzett statisztikai és geográfiai munkálatok, illetve a korszakban megjelent leíró statisztikák. A komparatív vizsgálat módszertani alapjait a katonai teljesítmény (előmenetel, csapatnemi háttér, kitüntetések, beosztások), illetve a társadalmi háttér (születési adatok, rendi háttér, nemzetiség, vallás, iskolák) adatai jelentik.
A második összetevő a magyar tábornokok részletes kutatása, adatfeltárása egységes, jól meghatározott szempontrendszer alapján: név (névvariánsok), születési, halálozási helyé és időpont, nemzetiség, vallás, társadalmi, családi háttér, képzettség, katonai előmenetel, civil beosztások, rangok, kitüntetések, rendjelek, források, szakirodalom.
Az alaphipotézis: A teljes tábornoki kar 20-25% közötti részét tették ki a hungarus értelemben vett magyarok. Arányuk megfelel a lakosságszámnak (amennyiben a birodalomról kívül érkezett tábornokokat kivesszük a vizsgáltak köréből). Döntő többségük született nemes, római katolikus. A társadalmi mobilitás viszonylag erősen jelentkezik saját erőből, vagy családból származó indokkal. A katonai szerepük arányos létszámukkal. Néhányuk bekerült a legfelsőbb katonai vezetésbe. A nemzetiséget tekintve magyarok közül a huszárság szerepe felülreprezentált.
A hipotézisben megfogalmazott tételek bizonyítása, vagy cáfolata a kutatás által pontos, adatszerű módon, több rétegben válik lehetségessé.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás sikeres végrehajtása révén pontos és részletes eredményeket kapunk a legfontosabb tényezők mentén a császári-királyi hadsereg teljes tábornoki karáról, a birodalom katonai vezetésének, elitjének teljes egészéről. Ezzel jelentősen gyarapodnak az ismereteink a hadseregről, a hadvezetésről, a birodalmi vezetésről, de magáról a Habsburg Monarchiáról is.
A tábornoki kar magyar tagjairól részletes életrajzi készül, amelynek adatai a komparativitást előtérbe helyezve részletesen összevethetőek lesznek a teljes tábornoki karral. A vizsgálatot specifikus (társadalomtörténeti, helytörténeti) kontextusok egész sorába lehet helyezni, amely által mélyebb jelentésrétegek, folyamatok, jelenségek is felszínre kerülnek, így a történettudomány fontos új eredményekkel gazdagodhat.
A kutatás eredményeként elkészülő életrajzi lexikon önmaga hadtörténeti jelentésén túl társadalomtörténeti, helytörténeti és genealógiai szempontból alapvető kézikönyvként szolgálhat. Alkalmas lesz a korszakból meglévő francia, porosz és orosz tábornoki karral történő összehasonlító elemzésre, de hasonló vizsgálatokat lehet végezni a magyar katonai vezetés tekintetében más korszakokkal, illetve a francia háborúk korának csapatnem-specifikus (huszár, ulánus, vértes) vizsgálataival. Az eredmények jól beágyazhatók a meglévő tudományos ismeretekbe.
A téma a történelmi Magyarország utódállamai mellett a teljes Habsburg Monarchia összes nemzetisége érdeklődésére is számot tarthat. A nemzetközi történettudományban is igény mutatkozik a Habsburg Monarchia története iránt. Jelentős az érdeklődés a francia háborúk történetéhez kapcsolódó minden kutatásra és eredményre. Jó példa erre Alexander Mikaberidze munkája az orosz katonai vezetésről, jelentős siker lett mind a közvélemény, mind a szakma oldaláról.
A tervezett kutatás korábbi eredményekre épít, azonban ezek ismert hibái miatt szükségszerűen primer forrásokon nyugszik. Jelentős mennyiségű hasznosítatlan forrás rejlik még a levéltárakban, ezek feldolgozása képezi a kutatás alapját.
Az eredmények révén a magyar történelem egy kevéssé ismert témájának korszerű módszertanú kutatása és bemutatása hiteles információkat juttathatunk el a magyar történelem iránt érdeklődők számára szerte a világban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az utolsó török, a francia forradalmi és a napóleoni háborúk időszakában (1787-1815) a Habsburg Monarchia hadseregének vezetését, az aktív tábornoki kart mintegy 958 fő alkotta, ebből 219 tekinthető magyarnak, tehát a Magyar Királyságból és társországaiból (Erdélyi Nagyfejedelemség, Horvát Királyság, Katonai Határőrvidék) származónak. A kutatás a teljes tábornoki kart alapszinten, a magyarokat nagy részletességgel tervezi vizsgálni főként a bécsi Hadilevéltárban található iratok segítségével.
Az alapvető cél, hogy egységes szempontok alapján feltárt adatok segítségével meghatározzuk a magyarok helyét a birodalom katonai vezetésében, összehasonlítsuk szerepüket, katonai pályafutásukat, teljesítményüket, társadalmi hátterüket a Habsburg Monarchia többi részének képviselőivel. A magyar tábornokok tekintetében a teljes életrajz feltárása a cél, amelynek révén mélyebb elemzést lehet nyújtani a csoport belső összetételéről a magyar társadalom tükrében. A kutatás fontos célja elkészíteni az összes magyar tábornok életrajzát.
A magyar tábornokok sorában ott találjuk a korszak kevés ismert magyar hadvezére (Alvinczi József és Kray Pál) mellett a Kárpát-medence szinte összes nemzetiségének képviselőit, így a kutatás a környező országok tudományos és közérdeklődésére, illetve az euroatlanti térségben az elmúlt években érezhetően felerősödő érdeklődésre is számot tarthat.
A kutatás eredményei egy 3-400 oldal terjedelmű könyvben kerülnek összegzésre. A tervezett kötet magában foglalja a teljes tábornoki kar adatait, ezek elemzését, valamint tartalmazza a magyar tábornokok életrajzi szócikkeit. A munka nemzetközi komoly érdeklődésre is számot tarthat.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

During the war against the Turks (1787-1791) and the French Wars (1792-1815) the body of Generals of the Imperial-Royal Army of the Habsburg Monarchy consisted of 1246 persons of which about 958 served as active general. At the moment 219 persons can be considered from the last group as Hungarians, or coming from the lands of St. Stephens Crown. That number amounts to more than 20 percent of the group, making up a remarkable percentage.
The generals were in the focus of certain researches of historians or enthusiasts several times before but in contrast to the case of the generals of France, Prussia, Russia and some lesser German states, the results were neither positive nor creditable or even never finished or published. Therefore the academic interest is real.
The Hungarian researchers focused only slightly on the generals as the important part of the relationship between the society and the military matters. The generals of the two freedom fights of Rákóczi and in 1848-49 and of the first world war are researched and published or the research is in process. The first important steps were taken regarding the 18th century Hungarian generals. Besides there is still living in the eyes of Hungarian society a mistaken image about the disregard of the Hungarian generals within the army.
The goal of the research is to analyse the Hungarian generals of the Imperial-Royal army on two basic considerations: First, the comparative study of all the generals of the Habsburg Monarchy along some certain aspects (social status, religion, nationality) and second, the full research of the Hungarian generals from social history aspects using biographical and prosopographical aproach.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The basic consideration of the intended research is the role and the function of the Hungarian generals of the Habsburg Monarchy, the internal composition of the body of the generals and its role within the Hungarian society.
The statistic and geographical works under Joseph II and the published contemporary statistical descriptions give excellent chance of comparative studies to answer the first question of the intended research. The principles of the comparative methods are the military efforts (promotions, branches, medals and assignements) and the social background (birth, status, nationality, religion, education).
The second basic goal is the detailed research of the Hungarian generals, examination of the data along an organic, solidly determined point of view: name (variants), birth and death place and date, nationality, religion, social, family background, education, military promotions, civil assignements, social elevations, medals, orders, sources, bibliography).
The basic hypothesis: The Hugnarian generals consisted 20 to 25 percent of the generals of the army. This rate matches the number of inhabitants (except the generals born in foreign coutries). Great majority of the generals were born as noble and Roman Catholic. The elevation of the social status (from own effort or facilitated by family members) is quite significant. Their military effort matches their ratio. Some of them reached and incorporated into the highest military elite of the Monarchy. The role of the hussars is significant among the Hungarian nationality generals.
According to the research the verification of the hypothesis could be possible using exact data in more differerent layers.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Successfull completion of the intended research would culminate in exact and detailed data along the most important factors on all the generals of the army and the military elite and leaders of the Empire. According to the result our knowledge on the army, military leadership, leaders of the Empire or even on the whole Monarchy could increase enormously.
Biographies of the Hungarian generals are intended to be completed with selected data to be compared to all the generals of the army. The whole research could be highlighted using specific viewpoints (f. e. social history, local history) to obtain deeper resolution and phenomenons, so the known history could be enriched by important new accomplishment.
On completiton, the biographical encyclopaedia is aiming to be an essential manual but apart from the elemental purpose of military history, it could act as an important asset to the social and local history and genealogy. It should be suitable to use in comparative studies on the one hand to the contemporary French, Prussian and Russian generals but on the other hand on the Hungarian generals of other ages and on the staff officiers of certain branches (hussars, ulans, curassiers) of the army. The expected comprehensive result could be fitted into the overall scientific knowledge of the recent times.
The subject can absolutely expect international interest not only from the side of the succesor states of the St. Stephen’s Crown but from all the nations of the Monarchy. It seems to be high demand for the history of the Habsburg Monarchy and there is a significant need for any research on the French Wars. There is a very good example in the work of Mikaberidze on the Russian military leaders being a remarkable success on every level of international attendance.
The project is based on processing primary sources at a large scale not analysed by previous researchers. The former results are needed to be utilised but the shortcomings of these works are to be corrected and the research built up from the basics.
With the succesfully completed research, using modern methods, a brand new and authentical results of a lesser known subject of Hungarian history could be presented for the public all around the world.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The military elite of the Habsburg Monarchy consisted of 958 active generals during the Last Turkish War, the French Revolutionary and Napoleonic Wars (1787-1815) among that number, 219 generals could be considered as Hungarian coming from the lands of St. Stephens Crown (Hungarian Kingdom, Croatian Kingdom, Grand Duchy of Transylvania, Military Border). The intended research deals with all the generals on basic level but highly deatailed with the Hungarians using files from the Kriegsarchiv in Vienna.
The essential aim of the project is to determine the role of the Hungarians among the military leaders of the Empire, to compare their military career and effort and their social background to representatives of other parts of the Habsburg Monarchy. Concerning the Hungarian generals the goal is to perform more detailed research to make deeper analysis of the internal composition in consideration of the Hungarian society. An important part of the intended research is to complete the biograpfies of the Hungarian generals.
Among the generals we can find not only the few well known Hungarian generals (Joseph Alvinczi and Paul Kray) but representatives of almost all nations of the Carpathian Basin so the topic could drow attention not only from the neighbouring countries but from the Euro-Atlantic Area as recent times growing interest could be observed.
The results of the intended research would be published in a monograph of 3 or 4 hundred pages. The book covers the data of all the generals, the analysis and the short biographies of the Hungarian generals. The work can absolutely reckon on high international interest.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Az utolsó török és a francia háborúk (1787-1815) időszakában a császári-királyi hadseregben százezres nagyságrendű magyar katonaság harcolt. A hadsereg vezetésébe is szép számmal kerültek be magyarok, a 880 aktív szolgálatot teljesítő tábornok közül 215 fő rendelkezett magyarországi kötődéssel. Az első, 31 fős csoportot azok alkotják, akiknek magyarországi jogi kötődését (pl. nemesség, polgárjog) nem sikerült bizonyítani, tehát idegennek számítottak. A második csoportot 164 fővel a Magyar Királyság és a vele összekapcsolt Horvát Királyság területéről származtak, míg a harmadik csoportot a 20 erdélyi tábornok alkotja. A magyar kötődésű, hungarus értelemben vett magyar tábornokok aránya a teljes tábornoki karnak mintegy negyedét jelentette, így megfelelt a magyar csapatok arányának a hadseregen belül. A legmagasabb rangot Hadik András és Alvinczy József érte el, a második legmagasabb rangot, a táborszernagyit és lovassági tábornokit 30, altábornagyit 71 fő érdemelte ki. Ez alapján a legfelsőbb katonai elitbe is sokan jutottak be magyarországiak közül. A sztereotípiával ellentétben csak harmaduk került ki a huszárság sorából, sorgyalogosok és határőrök egyre növekvő arányban képviseltették magukat. A projekt keretében folytatott kutatás eredményeként a 215 főről egy monográfia, életrajzi lexikon készült. A témában két külföldi és számos magyar konferenciaelőadás, két idegennyelvű tanulmány, valamint öt magyar nyelvű tanulmány látott napvilágot, vagy van megjelenés alatt.
Results in English
During the Last Turkish War and the French Wars (between 1787 and 1815) more than one hundres thousands of Hungarian soldies served in the Imperial-Royal Army. Decent number of Hungarians reached the rank of general. Among the 880 active serving generals 215 people were born in the Lands of the Holy Crown of Hungary or can be considered Hungarian in the Hungarus sense. The first part consists of the 31 generals, who had not any legal relation with the Holy Crown of Hungary and considered as foreigners. The second part of 164 generals came from the Hungarian Kingdom or the close joint Croatian Kingdom and the third part is made up by the 20 generals from the Grand Duchy of Transylvania. The rate of almost one quarter of the Hungarian generals among the whole group of generals matched the level of the rate of the Hungarian troops of the army. The highest ranked generals were FM András Hadik and József Alvinczy, whilst no fewer than 30 generals reached the second highest rank and 71 persons elevated to the rank of FML. According to this fact, a good number of Hungarians gained admittance into the highest military elite. Contrary to the common stereotype, only one third of them had came from the hussar branch and the rate of the line infantry and the grenzers grew steadily. As a result of the project a monograpy of the 215 Hungarian generals, two participations in conferences abroad, two papers in foreign language and five papers in Hungarian language have been published.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=123779
Decision
Yes





 

List of publications

 
Nagy-L István: A 34. gyalogezred törzstisztjei az első koalíciós háborúban, TURUL 90: (1) pp. 36-42., 2017
Nagy-L. István: A császári királyi hadsereg magyar tábornokai vallása a francia háborúk időszakában, Népi vallásosság a Kárpát-medencében konferenciakötet (megjelenés alatt), 2021
Nagy-L István: Szerbek a császári-királyi hadsereg tábornoki karában 1787-1815, MTA PAB Hadtörténeti Munkabizottság évkönyve 2020, 2021
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak társadalmi összetétele, A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2020, 2021
Nagy-L. István: Valjeszakai Gróf Karacsay András katonai pályaképe, Ódor Imre emlékkötet. Pécs (megjelenésre elfogadva), 2018
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatása 1787-1815, Századok (megjelenésre elfogadva), 2018
Nagy-L. István: Tábornoki kar, tisztikar és társadalom a francia háborúk időszakában (1787-1815), Társadalom és Honvédelem. (megjelenésre elfogadva), 2018
Nagy-L. István: A Lesser Known Impact of the Military reforms under Maria Theresia, "King" Maria Theresia. Zagreb (megjelenésre elfogadva), 2018
Nagy-L. István: A Habsburg Monarchia hadseregének tábornoki kara a francia háborúk idején a nemzetiségi összetétel tükrében – toposz és valóság, Veszprém, 2017
Nagy-L. István: Hungarian Generals of the French Wars. A study of military merit and social mobility., International Napoleonic Society Sixteenth International Napoleonic Congress Empires and Eagles: Napoleon and Austria, 2018
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815), SZÁZADOK 153: (1) pp. 179-209., 2019
Nagy -L. István: Valjeszakai Gróf Karacsay András katonai pályaképe, In: Gyánti, István; Kult, László (szerk.) Tanulmányok Ódor Imre emlékére, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (2018) pp. 356-364., 2018
Nagy-L. István: Tábornoki kar, tisztikar és társadalom a francia háborúk időszakában (1787–1815), HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA 146: pp. 154-165., 2018
Nagy-L. István: Birodalmak és Sasok: Napóleon és Ausztria : Beszámoló az International Napoleonic Society kongresszusáról, SZÁZADOK 152: (5) pp. 1151-1156., 2018
Nagy-L István: A 34. gyalogezred törzstisztjei az első koalíciós háborúban, TURUL 90: (1) pp. 36-42., 2017
Nagy-Luttenberger István: A főúri reprezentáció egyes elemei a pápai Esterházy-kastélyban / Prejavy aristokratickej reprezentácie v esterházyovskom kaštieli v Pápe, In: Strešňák, Gábor (szerk.) Az Esterházyak fraknói ifjabb ága = Mladšia fraknovská línia Esterházyovcov, Mesto Senec (2017) pp. 192-211., 2017
István Nagy-Luttenberger: Hungarian Generals of the French Wars: A Study of Military Merit and Social Mobility, Napoleonic Scholarship: The Journal of the International Napoleonic Society, 2018
Nagy-Luttenberger István: Hungarian Generals of the French Wars: A Study of Military Merit and Social Mobility, NAPOLEONIC SCHOLARSHIP: THE JOURNAL OF THE INTERNATIONAL NAPOLEONIC SOCIETY 9: pp. 147-166., 2018
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai 1787–1815, Zrínyi Kiadó, 2020




Back »