A fertilitással kapcsolatos ismeretek és az ismeretátadás hatékonysága
Title in English
Fertility awareness and the efficacy of the fertility education
Keywords in Hungarian
gyermekvállalás halasztása, fertilitással kapcsolatos ismertek, asszisztált reprodukció
Keywords in English
delayed childbearing, fertility knowledge, assisted human reproduction
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
80 %
Ortelius classification: Societal behaviour
Demography (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Demography
Panel
Society
Department or equivalent
Institute of Sociology (Center for Social Sciences)
Starting date
2017-09-01
Closing date
2021-08-31
Funding (in million HUF)
15.216
FTE (full time equivalent)
2.45
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás két részből áll: először megvizsgálja, hogy a fertilitási korban lévő gyermekvállas előtt álló férfiak és nők milyen ismeretekkel rendelkeznek az olyan fertilitást befolyásoló tényezőkről, mint az életkor, az életmód és a különböző egészségügyi problémák, valamint az asszisztált reprodukciós eljárások egy online kérdőíves vizsgálat segítségével. Összehasonlítjuk, hogy időben miként változtak a fertilitással és az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos ismeretek idősebb gyermektelen nőkkel és férfiakkal készült életútinterjúk másodelemzésének segítségével.
A kutatás második felében arra keressük a választ, hogy miként lehet növelni a fertilitással kapcsolatos ismereteket. Ehhez egy kvázi kísérletet végzünk: a fókuszcsoportos vizsgálat során intervenciót alkalmazunk. Két különböző ismeretátadási forma hatékonyságát teszteljük (online brosúra és interaktív előadás). Azt vizsgáljuk mennyivel nő a résztvevők tudásszintje amennyiben valamelyik intervencióban részesülnek a kontrollcsoporthoz képest. Mivel nemcsak a rövidtávú hatást szeretnénk mérni, ezért egy évvel később megkeressük a kutatásban résztvevőket és félig strukturált interjúk segítségével vizsgáljuk, hogy a különböző típusú beavatkozásoknak hosszú távú hatását.
A kutatás célja, hogy a megismerje a még gyermektelen nők és férfiak fertilitással kapcsolatos tudását, megvizsgálja, hogy mennyiben képesek megalapozott döntést hozni a gyermekvállas halasztásáról. Továbbá, hogy a döntéshozókat informáljuk arról hogy miként növelhető hatékonyan hosszú és rövid távon a fertilitással kapcsolatos tudásszint.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás két fő kérdésre keresi a választ. Először azt vizsgálja, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a fertilitási korban lévő még gyermektelen férfiak és nők Magyarországon, vajon kellő tudás birtokában vannak-e ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak a gyermekvállalás halasztásáról? Ahhoz, hogy ezt részletesen megvizsgáljuk választ kell meg adnunk a következő kérdésekre is: A fertilitással kapcsolatos tudásszint különbözik-e társadalmi csoportonként (iskolai végzettség, foglalkoztatási státusz, családi állapot és település típusa szerint). Változóztak-e időben a fertilitással kapcsolatos ismeretek? Vajon országonként különbözik-e az ezzel kapcsolatos tudásszint?
Ezt követően pedig a kutatás arra kíván válaszolni, hogy melyik a leghatékonyabb ismeretátadási forma (online brosúra vagy interaktív előadás), amely rövid és hosszú távon is képes növelni a különböző társadalmi csoportokba tartozó emberek tudásszintjét a kérdésben.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás hiánypótló a hazai fertilitással foglalkozó vizsgálatokban. Nagymintás vizsgálaton keresztül még senki sem vizsgálta, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a még gyermekvállalás előtt álló fertilitási korban lévő férfiak és nők Magyarországon. Arra sem történt kísérlet, hogy az ismeretátadás hatékonyságát vizsgálják itthon. Nemzetközi szinten vannak kutatások, amelyek a fertilitással kapcsolatos tudás növelésének hatékonyságát vizsgálják, azonban eddig valamennyi csak a rövid távú hatásokra fókuszált. Ez idáig nem volt olyan amely a tudásnövelést célzó beavatkozások a hosszú távú hatását mérte volna.
A kutatásunk abból a szempontból is úttörőnek tekinthető, hogy először vállalkozik arra, hogy a fertilitással kapcsolatos ismeretek változását időben, valamint olyan nemzetközi összehasonlítás keretében vizsgálja, amely kelet-közép- európai országot is bevon az elemzésbe.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatásnak két célja van. Elsőként hogy megvizsgáljuk, hogy a még gyermekvállalás előtt álló férfiak és nők milyen tudás birtokában hoznak döntést arról hogy meddig halasztják a gyermekvállalást. Vajon rendelkeznek kellő információval a termékenységet befolyásoló tényezőkről és az egyre inkább népszerű asszisztált reprodukciós eljárásokról? Arra is keressük a választ, hogy a különböző társadalmi csoportok szerint ez a tudás szint miként változik iskolai végzettség, foglalkozási státuszú, családi állapotú és különböző településen élő emberek szerint.
A kutatás második felében azt vizsgáljuk, hogy milyen tanulási módszerekkel növelhető a gyermekvállalás előtt álló férfiak és nők ismerete a gyermekvállalást befolyásoló tényezőkről (életkor, egészségi állapot és életvitel kapcsolata a termékenységgel) és az asszisztált reprodukciós eljárásokról. Ehhez egy kvázi kísérletet végzünk, amelyben megnézzük, hogy az online brosúra vagy az interaktív előadásban résztvevők tudása növekedett nagyobb mértékben. A két módszer hatékonysága eltérő lehet különböző társadalmi csoportok szerint. Továbbá azt is vizsgáljuk, hogy a vizsgálat után egy évvel melyik módszer bizonyult hatásosabbnak társadalmi csoportok szerint.
Ez a kutatás lehetőséget nyújt arra, hogy az érintettek nagyobb információ birtokában hozzanak olyan az életutat nagymértékben befolyásoló döntést, mint a gyermekvállalás elhalasztása. Továbbá arra is lehetőséget kínál, hogy informáljuk a döntéshozókat, hogy milyen beavatkozással növelhető a gyermekvállalás előtt álló lakosság tudásszintje ebben a kérdésben.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. This research contains two parts: first one examines what fertility age childless women and men who still plan to have children in the future know about factors which can influence their fertility such as age, health related problem, lifestyles and assisted reproduction technologies. To that end we will carry out an online survey. We scrutinize how this knowledge has changed over time in Hungary via secondary analysis of the interviews with childless women and men.
In second part of our research we try to answer how we can increase the knowledge related to fertility and AHR. To that end we will conduct a quasi-experiment design: we will make an intervention during the focus group research. We will test the effectiveness of two kinds of education (online brochure and interactive presentation). We examine how the knowledge of the participants related to fertility and AHR increase after the interventions compared to the control groups. Since we would like to measure not only the short term effect we will conduct follow up interviews one year later in order to estimate the long- term effect of the interventions.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The aim of the research is to reveal the fertility knowledge of fertility age childless women and men who still plan to have children in the future and to identify information gaps and misconceptions about later childbearing and fertility treatments that may impede informed decision making about the timing and viability of childbearing. We also would like to answer for the following questions: What is the level of knowledge regarding age-related fertility and AHR of childless men and women who are in their fertility age and (still) would like to have children in Hungary compared to other countries? How this knowledge does has changed over time in Hungary? Does the change was equally significant among men and women? Does the level of knowledge regarding age-related fertility and AHR depend on socio-demographic factors such as level of education, employment status, family status age and living in different settlements?
Furthermore we also try to provide some educational solutions how it is possible to increase the level of knowledge of fertility age women and men related to fertility and AHR at short and long-term for the policy makers.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. This research would be the first one which would be examined the knowledge of fertility and assisted reproduction of the fertility age childless women and men who still plan to have children using survey research in Hungary. Furthermore, there are no studies about how increase the knowledge related to fertility and fertility treatments in order to facilitate family decisions based on accurate information in Hungary. At international level there are studies which have examined that brief online educational intervention can increase the knowledge of age-related fertility at short term but these results have not been confirmed at long-term.
This research also can be regarded innovative from the point of view that this would be the first one which would investigate how the fertility knowledge has changed over time in Hungary and would make international comparison including an Eastern European country.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. This research has two main aims. First, we would like to examine the knowledge related to fertility decision among those childless men and women who still plan to have children in the future by using online survey. We try to identify information gaps and misconceptions about later childbearing and fertility treatments that may impede informed decision making about the timing and viability of childbearing. We also would like to know that belonging to different social groups (educational backgrounds, employment status, family status age and living in different settlements) may coincide with different fertility knowledge.
In the second part of the research we conduct quasi experiment research in order to know how the different educational intervention can increase the fertility knowledge at short and long term.
With an increasing number of women and men choosing to delay childbearing, there is a critical need for public education regarding age-related fertility declines and the availability, costs, and limitations of AHR. However, childbearing is a complex but we cannot change the economic and social realities faced by the current generation at short-term but we can ensure to have ready access to accurate information about fertility and assisted human reproduction. This study can offer solutions on how we can increase the knowledge of fertility aged childless men and women with different socio-demographic backgrounds in Hungary.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás első szakaszában a már meglévő 90 darab gyermektelen nővel és férfival készült interjúk másodelemzését végeztem el. Azt vizsgáltam van-e eltérés a férfiak és a nők gyermektelenségi mintázataiba.
A kutatás következő szakaszában, egy primer kutatást végeztem: online kérdőívet állítottam össze. Az eredményeket egy impakt faktoros angol nyelvű folyóiratban közöltük. A legfontosabb eredmény, hogy a magyar mintán azt találtuk, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban nem pusztán tudás deficitvan, hanem sokkal inkább az a jellemző, hogy nem konzisztens tudással rendelkeznek a kérdezettek.
A kutatás harmadik részében fókuszcsoportos vizsgálatot végzetem: összesen 8 darabot készítettem és gépeltem le. A kutatás főbb eredménye, hogy a 18-35 év közötti nők bár tisztában vannak a biológiailag ideális gyermekvállalás életkorával és hogy mikortól csökken a fertilitás, azonban megpróbálják az életkor szerepét kicsinyíteni azáltal, hogy azt hangsúlyozzák, hogy az egészséges életmód szerepe legalább olyan fontos, mint az életkoré. A férfiak ezzel ellentétben nem is rendelkeznek megfelelő tudással a fertilitás és az életkor kapcsolatáról.
A kutatás negyedik szakaszában 25 interjút készítettem középiskolai biológiai tanárokkal. A kutatás legfőbb eredménye, hogy a fertilitással és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos ismeretek átadása nagyon sokszor hiányos az időhiány, illetve az érettségi fókuszú tanítás miatt.
Results in English
The research consisted of several stages and involved several methods. In the first phase of the research, I performed a secondary analysis of the existing interviews conducted with 90 childless women and men. I examined whether there are gender differences in the pathways towards childlessness.
In the next phase of the research, I conducted primary research: I compiled an online questionnaire. The results were published in an English language journal paper with an impact factor. We managed to reveal that there is not only a lack of knowledge about fertility and assisted reproduction but that the participants do not have consistent knowledge of these issues.
In the third part of the research, I conducted 8 focus group discussions. The main finding of this research is that although women between 18-35 age are aware of the biologically ideal childbearing age and the decline of female fertility, they tried to decrease the significance of age by emphasizing that a healthy lifestyle is at least as important as age. Male participants, in contrast, did not even have adequate knowledge about the relationship between fertility and age.
In the fourth phase of the research, I conducted 25 interviews with high school biology teachers. The main result of the research is that the transfer of knowledge regarding fertility and assisted reproduction is very often incomplete due to a lack of time and maturity-focused teaching.
Szalma Ivett - Bitó Tamás: Men’s and women’s knowledge of fertility and assisted reproductive technology in Hungary, https://www.uni-due.de/imperia/md/content/soziologie/conference_programme_making_families_through_art_2019_final_29082019.pdf, 2019
Szalma, Ivett Takács, Judit ;Faludi, Cristina: A gyermektelenség mintázatai magyar és román nők körében, http://szociologia.hu/dynamic/munka21_mszt2019_vgy_program_1024.pdf, 2019
Szalma Ivett, Takács Judit, Faludi Cristina: Childless but not childfree? Comparative study of female childlessness in Romania and Hungary, https://www.google.com/search?q=STUDII+%C5%9EI+CERCET%C4%82RI+DE+ANTROPOLOGIE+NR.6,+2019+szalma&rls=com.microsoft:en-US:%7Breferrer:source?%7D&rlz=1I7ADFA_huHU472&sxsrf=A, 2019
Szalma Ivett - Bitó Tamás: A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos ismeretek és hiedelmek Magyarországon: egy online kutatás eredményei, http://szociologia.hu/dynamic/munka21_mszt2019_vgy_program_1024.pdf, 2019
Szalma Ivett - Maja Djundeva: What shapes public attitudes towards assisted reproduction technologies?, birálat alatt, 2019
Szalma Ivett- Bitó Tamás: Knowledge about assisted reproduction technologies: Findings from a Hungarian online survey, birálat alatt, 2020
Szalma Ivett, Takács Judit, Faludi Cristina: Childless but not childfree? Comparative study of female childlessness in Romania and Hungary, https://www.google.com/search?q=STUDII+%C5%9EI+CERCET%C4%82RI+DE+ANTROPOLOGIE+NR.6,+2019+szalma&rls=com.microsoft:en-US:%7Breferrer:source?%7D&rlz=1I7ADFA_huHU472&sxsrf=A, 2019
Szalma Ivett - Bitó Tamás: A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos ismeretek és hiedelmek Magyarországon: egy online kutatás eredményei, http://szociologia.hu/dynamic/munka21_mszt2019_vgy_program_1024.pdf, 2019
