 |
Early selective academic tracking and social inequalities in education – which one is the reason and which one is the consequence?
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
123954 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Berényi, Eszter |
| Title in Hungarian |
Szerkezetváltó gimnáziumok és társadalmi egyenlőtlenségek az oktatásban: mi az ok és mi a következmény? |
| Title in English |
Early selective academic tracking and social inequalities in education – which one is the reason and which one is the consequence? |
| Keywords in Hungarian |
oktatás szociológia egyenlőtlenség szelekció |
| Keywords in English |
education sociology inequalities selection |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Sociology |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute of Sociology (Eötvös Loránd University) |
| Starting date |
2017-09-01 |
| Closing date |
2020-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.216 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba való felvételi folyamatot mint korai szelekciós mechanizmust vizsgálja.
A cél egyrészt a felvételi folyamat nyomonkövetése a legfontosabb aktorok szempontjából, másrészt az oktatás helyzetéről, az oktatás minőségéről és az oktatási egyenlőtlenségekről létrejövő „tudományos”, „szakértői”, „laikus” és „helyi” tudások közötti eltérések feltérképezése. A kutatás tisztázni kívánja a különböző típusú tudások szerepét a 6- és 8 osztályos gimnáziumi felvételivel kapcsolatban: milyen eltérő típusú tudásokra hagyatkoznak a különböző szereplők, s mire vonatkoznak ezek a tudások: konkrét intézményekre, az oktatás egészére, a helyi vagy az országos társadalmi kontextusra; stb.
Fontos megválaszolandó kérdés, hogy milyen stratégiák, szelekciós mechanizmusok során és hogyan konstruálódik a „sikeres felvételiző”; milyen önszelekciós mechanizmusokat érhetünk tetten; hogyan járul hozzá ez a korai szelekciós folyamat a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséhez, illetve, milyen új típusú egyenlőtlenségeket hoz létre.
Az intézmények is fontos alakítói ennek a folyamatnak, ezért a kutatás mind az érintett általános iskolák, mind a 6- és 8 osztályos gimnáziumok cselekvési logikáit is fel kívánja térképezni, kiemelt figyelmet szentelve az általános iskolák felső tagozataiban jelentkező hatásokra. Cél a különböző típusú (állami, egyházi, alapítványi fenntartású) gimnáziumok, illetve a különböző gimnáziumokat megcélzó felvételizők cselekvési logikáinak közös, illetve eltérő elemeinek feltérképezése is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy milyen társadalmi okoknak és tudástípusoknak köszönhetik a szerkezetváltó gimnáziumok stabilitásukat, miközben az oktatási eredményességről szóló szociológiai, közgazdasági, neveléstudományi diskurzusban egyaránt hangsúlyosan jelennek meg a korai szelekció makroszinten előnytelen oktatási és társadalmi következményei. A kiinduló hipotézis szerint az ellentmondás egyik oka, hogy nagyon eltérőek a tudományos és a hétköznapi tudások az oktatási szelekció folyamatáról, valamint arról, hogy mitől „jó” egy iskola és mi számít „jó oktatási rendszernek”. Az iskolai szelekciós mechanizmusokat a közpolitika által meghatározott térben iskolaválasztó és nem választó szülők, általános iskolák és különböző típusú szerkezetváltó gimnáziumok együtt alakítják. A kutatás feltételezése szerint a 6- és 8 osztályos gimnáziumokba való bejutásért folytatott küzdelemre a kollektív cselekvés paradoxonának megnyilvánulásaként is tekinthetünk: a sikeres egyéni racionális cselekvések hozzájárulnak a korai szelekciós mechanizmusokat alkalmazó rendszer megszilárdulásához.
A kutatás arra is rákérdez, hogy a tanulókért folytatott harc hogyan hat az általános iskolák felső tagozatainak légkörére, s mindez hogyan hat vissza és erősíti a kisgimnáziumok versenyelőnyét, amelyek azonban nyertes pozíciójukban is alkalmazkodni kénytelenek a változó igényekhez: a jelenlegi helyzet például feltételezhetően mindenképpen az elitté válásra ösztönzi azokat a gimnáziumokat is, amelyek korábban éppen, hogy alternatív pedagógiájuk miatt voltak elismertek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az elmúlt években nem folytak szociológiai alapkutatások a 6- és 8 osztályos gimnáziumi felvételik témájában, ugyanakkor ez az iskolatípus és hozzá vezető út kiemelt közérdeklődésre tart számot. Ezért kutatási eredményeim nemcsak hozzájárulnak a témával kapcsolatos szociológiai tudáshiány csökkentéséhez, de visszacsatornázhatók lesznek a szélesebb közönség számára is. A kutatás egyedi abban a tekintetben, hogy nemcsak a szülőket vizsgálja, hanem az iskolákat és a szülőket együtt, illetve, az iskolákat nem passzív nyertesekként vagy vesztesekként láttatja, hanem aktív, ám a többi szereplő és a közpolitikai tér által befolyásolt szereplőkként. A szerkezetváltó gimnáziumokra irányuló korábbi kutatások jórészt kvantitatív eszközökkel vizsgálták a korai szelekció jellegzetességeit. Ebben a kutatásban a kvalitatív módszertannak köszönhetően a folyamatról és a benne zajló mechanizmusokról kapunk aprólékos képet. A kutatás módszertani erőssége a szülői követéses interjúk használata, amely lehetővé teszi, hogy regisztrálhassuk a választási folyamat apró, ám jelentésteli mozzanatait, s a menet közbeni változásokat is. Ugyancsak fontos és újszerű eleme a kutatásnak, hogy a 6- és 8 osztályos gimnáziumokban végbemenő felvételi procedúra antropológiai igényű megfigyelését célozza meg. Az iskolaválasztás nemzetközi szociológiai irodalma nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hogyan és milyen típusú tudásokat szereznek be és hogyan döntenek ezek alapján az iskolaválasztók. Ez a kutatás szintén figyelmet fordít az iskolaválasztás és különböző tudástípusok közötti kapcsolatra, de további is megy: a kutatás eredményeképpen olyan rendszerezett tudástérkép áll majd rendelkezésre, amelynek segítségével rámutathatunk a "tudományos" és a "laikus" tudástípusok közös halmazára, ellentmondásaira. Mindez hozzájárulhat az oktatási indikátorképzés felhasználóbarátabbá tételéhez is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás témája az, hogy milyen szerepet tölt be a magyar oktatásban a 6- és 8 osztályos gimnáziumi felvételi folyamat. A kutatás vizsgálja, hogy mely szereplők - iskolaválasztó és nem iskolaválasztó családok; az iskolaválasztás által érintett általános iskolák; és a különböző típusú "kisgimnáziumi" osztályokat kínáló középiskolák - mit és honnan tudnak a felvételiről, milyen típusú tudást tartanak szem előtt, hogyan hozzák meg döntésüket, és milyen stratégiák mentén cselekszenek. A kutatás egyik fontos kérdése, hogy hogyan járul hozzá az oktatási egyenlőtlenségek kialakulásához ez a rendszer, és milyen hatással van mindez az általános iskolák felső tagozataira. Azért fontos kérdés mindez, mert az iskolai utakkal és az iskolai eredményességgel foglalkozó kutatások szerint az ilyen, "korai szelekció"-t alkalmazó oktatási rendszerek általában alacsony eredményességgel működnek, s ezt a különböző mérések (pl: PISA) a magyar oktatásról is rendre kimutatják. Kérdés tehát, hogy miképpen megy végbe az a folyamat, amelyben az iskolaválasztó családok a "jó" iskolákat keresve, egyéni szinten saját érdekeiket követve megerősítik az oktatási szelekció gyakorlatát, ezáltal egyben az össztársadalmi szinten alacsony oktatási eredményesség újratermelődéséhez is hozzájárulnak.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research investigates into the relationship between educational selection and social inequalities. More precisely it deals with the special case of the early selective academic tracking available after the 4th and the 6th grades of elementary school in Hungary. An important goal of the research is to analyze the main discrepancies between “scientific”, “expert”, “lay” and “local” types of knowledge about the state of the public education system, about educational inequalities and educational success, and about educational selectivity.
The second pillar of the research is the fieldwork about the selection process to the early selective academic tracks. The research will focus on the kinds of knowledge used and neglected by the different actor types in this process; on the logic of action of individuals (parents of 4th and 6th graders) and of institutions (elementary and different types of grammar schools) who participate in this process; and on the production of new kinds of inequalities by this process. The research will try to analyze how the knowledge on the early tracks of grammar schools rendering them as “elite”, and upper elementary grades as “underperforming” has been constructed. The differences and similarities between the strategies of grammar schools of different maintainers (public, denominational, alternative) and between the strategies of those who apply to these different schools, and the impact of early selective tracking on the elementary schools will also be scrutinized.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
My research scrutinizes the reasons for, the process of, and the consequences of early selective academic tracking after the 4th and 6th grades of elementary schools in Hungary. According to my hypothesis there is a huge discrepancy between scientific (sociological, economical, pedagogical), lay, and local knowledge on a., what makes a school a “good” and an “efficient” one, and b., what are the consequences of early educational selection.
The research will scrutinize how these different kinds of knowledge contribute to the early academic selection process, and how new kinds of important "local" social inequalities are produced by this process.
I presume that the reproduction of social inequalities inevitably happens in this system, since early selection in education is considered as an important means for the members of the middle strata of society when they seek to secure their social advantages exactly because they are very well aware of this reproduction taking place. The research focuses on how parents and schools choose their strategies and logics of action and how they collectively produce and reproduce inequalities in education.
The research investigates the impact of this process on the upper grades of the elementary schools and it also analyses how the changing patterns of demand influence the logic of action of the selective grammar schools.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Although the existence of selective academic tracks after grades 4 and 6 of the elementary schools is an emblematic element of the selectivity of the Hungarian education system, no basic sociological field research have been conducted about this process during the last decade. This research will fill this gap. A novelty of the research is that it pays special attention to the role of the different knowledge types in this selection process and that it will deliver information on how lay knowledge on the general low quality and bad infrastructure of public education translates into a local “moral panic” about the underperformance of the upper elementary level of the school.
As a result of my research, not only will the selection process from the point of view of the parents (and their children) be analyzed, but the so far under-researched impact of the selective process on the climate of the upper elementary schools will also be tackled. Also, as a novelty, the non-partisan observation of certain events at the schools, especially that of the local construction and the practice of oral examinations will deliver new knowledge on this important part of the selection process. International research on school choice emphasizes the role of different knowledge types that contribute to the school choice process. This research undertakes to go further: a cognitive map of the net of the different actor types, different interests, different types of knowledge used (and neglected!) will be constructed. This will help identifying the common points and interfaces for mediation and translation between the different knowledge types of the different actor types and their interests. This can serve as a base for the construction of more consumer friendly educational indicators, and, on the other hand, it can be a useful tool for the improving scientific literacy of lay actors.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research scrutinizes early academic selective tracking after grades 4 and 6 of the elementary schools in Hungary, and the role grammar schools offering such selective tracks play in the reproduction of social inequalities. The research investigates how parents and the different types of educational institutions (elementary schools; grammar schools with different types of maintainers) enter into this process; what are their sources of information, what are the knowledge they find useful, and how do these different actors construct their strategies with respect to this selection procedure. An important question of the research is how educational inequalities are produced and reproduced by this process, and what is the role of the general assumption of the families about educational quality and educational selectivity in their choice.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
