 |
Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age: Phase 4
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
124170 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Adamik, Béla |
| Title in Hungarian |
Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa: 4. szakasz |
| Title in English |
Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age: Phase 4 |
| Keywords in Hungarian |
latin, feliratok, dialektológia, nyelvtörténet, adatbázis |
| Keywords in English |
Latin, inscriptions, dialectology, historical linguistics, database |
| Discipline |
| Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Dialectology | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Roman civilization |
|
| Panel |
Linguistics |
| Department or equivalent |
HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics |
| Participants |
Barta, Andrea
Gonda, Attila
Kiss, Sándor
|
| Starting date |
2017-12-01 |
| Closing date |
2021-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
17.984 |
| FTE (full time equivalent) |
4.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A "Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa: 4. szakasz" c. projekt (K 124170) fő célja az azonos című Alapprojekt (1. szakasz K 62032) és annak folytatásai (2. szakasz K 81864 és 3. szakasz K 108399) során létrehozott, a Római Birodalom provinciái feliratainak vulgáris latin nyelvi anyagát feldolgozó alapvető számítógépes nyelvtörténeti Adatbázis kiépítésének folytatása, további fejlesztése. Az 1., 2. és 3. szakasz feldolgozási területéhez, Illyricumhoz, Galliához, Britanniához, Hispániához, Germaniához, Észak-, Közép- és Délkelet-Itáliához a 4. szakaszban csatlakozik a Dél-Balkán, Kis-Ázsia és Kelet-Afrika Szíriával. Így, minthogy a párhuzamos Lendület-projekt a feliratokban leggazdagabb Róma, Délnyugat-Itália és Nyugat-Afrika anyagát dolgozza fel, 4. szakasza révén e projekt immár a Római Birodalom egész területét felölelheti. Az adatgyűjtő, adatrögzítő és dialektológiai kiértékelő munkát egy 19 fős csapat végzi (témavezető, három résztvevő kutató, 15 – köztük 3 külföldi – adatgyűjtő munkatárs) egy erre a célra az Alapprojekt folyamán kifejlesztetett és a http://lldb.elte.hu/ honlapra telepített adatbázis-szoftverrel. Az immár nemzetközi együttműködésben is épülő digitális adatbázis fokozatos kiépítése és adatlapokkal történő intenzív feltöltése így lehetővé teszi a császárkori latin nyelv területi változásainak és nyelvföldrajzi tagolódásának az eddiginél alaposabb megismerését és a feltárt nyelvföldrajzi tagolódások többrétű vizualizálását, ábrázolását. Az adatbázisnak és a kapcsolódó publikációknak köszönhetően így jobban megérthetővé válnak azok a folyamatok, amelyek az újlatin/román nyelvek kialakulásához vezettek.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A latin dialektológiai kutatások alapproblémája abban áll, hogy az ókori latin szöveganyag látszólag nem tükrözi a latin nyelv területi tagolódását, holott ilyen területi különbségeknek nyilvánvalóan létre kellett jönniük a nyelv hosszú története folyamán. Még az erre a célra legalkalmasabbnak tűnő szövegtípuson, a feliratok hatalmas korpuszán végzett vizsgálatok sem tudtak a 20. század elején nyelvföldrajzi különbségeket kimutatni. E korai vizsgálatok okozta csalódás lényegében leállította a latin feliratos anyag dialektológiai célú vizsgálatát. A 20. század második felében azonban Herman J. és P. Gaeng új, statisztikai módszerek kidolgozásával és feliratokra alkalmazásával már bizonyos eredményeket fel tudott mutatni ezen a területen. E kutatók eredményeit azonban, a módszereik különbözősége és a vizsgált korpuszok viszonylag kis mérete miatt a szakirodalomban szkepszis fogadta. A Gaeng-féle módszertanról aztán idővel kiderült, hogy elsősorban nyelvhelyességi, szociolingvisztikai vizsgálatokra alkalmas. A dialektológiai, nyelvföldrajzi mérésekre egyedül alkalmas Herman-féle módszertan viszont nem vált széles körben ismertté, mert kisméretű korpuszokon való alkalmazása miatt Herman releváns eredményeit a nemzetközi kutatás mellőzte. Herman módszerének elméleti alapjai azonban szilárdak, gyakorlati felhasználhatósága igazolt, így már csak a lehető legnagyobb korpuszon való alkalmazása szükséges az áttörés eléréséhez a latin dialektológia területén. E hatalmas feladat egy jelentős részét kívánja elvégezni a projekt.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége abban áll, hogy a projekt keretében kiépülő adatbázis lesz az egyetlen olyan eszköz nemzetközi szinten, amely szilárd elméleti háttere révén egyedül alkalmas a latin dialektológia alapkérdéseinek gyakorlati megoldására. A projektidőszakban nagy intenzitással feltöltendő adatbázis segítségével megismerhetővé, leírhatóvá és vizualizálhatóvá, ábrázolhatóvá válik a latin nyelv nyelvföldrajzi tagolódása és annak változásai az időben, és jobban megérthetjük azokat a folyamatokat, amelyek az újlatin/román nyelvek kialakulásához vezettek.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A „Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa” c. projekt célja egy olyan, hazai és nemzetközi viszonylatban is hiánypótló számítógépes digitális nyelvtörténeti adatbázis létrehozása (a http://lldb.elte.hu/ oldalon), amelyik a Római Birodalom lehetőleg összes (kb. Kr.e. 27 és kb. Kr.u. 750 közötti időszakból származó) latin feliratának vulgáris latin nyelvi anyagát feldolgozza. Jelen projekt ('4. szakasz') végéig, annak előzményeit (‘1-3. szakasz’) is ideértve, a Római Birodalom latin feliratairól várhatóan gyűjthető és rögzíthető teljes adatmennyiség több mint kétötöde kerül feldolgozásra. A projekt jelentőségét és fontosságát mutatja, hogy a keretében kiépülő adatbázis lesz az egyetlen olyan eszköz nemzetközi szinten, amelyik szilárd elméleti háttere révén egyedül alkalmas a latin dialektológia alapkérdéseinek gyakorlati megoldására. Az adatbázis segítségével megismerhetővé, leírhatóvá és vizualizálhatóvá, ábrázolhatóvá válik a latin nyelv nyelvföldrajzi tagolódása és annak változásai az időben, és jobban megérthetjük azokat a folyamatokat, amelyek az újlatin/román nyelvek kialakulásához vezettek. E kutatás révén így végeredményben a középkori és modern Európa nyelvi, etnikai, sőt kulturális arculatát lényegesen meghatározó folyamatot deríthetünk fel.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the project entitled “Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age: Phase 4” (K 124170) is to expand the computerized historical linguistic database developed during the original project (Phase 1) and its continuations (Phase 2 and Phase 3) of the same title, which aimed at processing the Vulgar Latin material of the Latin inscriptions from the regions of the Roman Empire (Illyricum, Gallia, Britannia, Hispania, Germania, Northern Italy, Middle Italy and South-East Italy, to which Southern Balkans, Asia Minor and Eastern Africa with Syria will be added in Phase 4). Since those areas richest in Latin inscriptions (i.e. Rome, South-West Italy and Western Africa) are processed by the parallel Lendület (‘Momentum’) project, by its proposed Phase 4 this project can include and process the entire area of the Roman Empire. The data will be collected, recorded and dialectologically evaluated by a team of 19 colleagues (PI, 3 researchers participating in the present proposal and 15 data collectors, among them 3 living and working abroad), with the help of a piece of software developed specifically for the project (cf. http://lldb.elte.hu/). The gradual and intensive uploading of the data forms to the Database in this now international collaboration will allow for a more thorough study of the regional changes and differentiation of the Latin language of the Imperial Age, and for a multilayer visualization of the discovered structures concerning linguistic geography. Thanks to the database and the related publications we will be able to reach a better understanding of the processes which led to the development of Romance languages.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic problem of Latin dialectology is that ancient Latin texts seem not to reflect the linguistic geographical structure of Latin, although such territorial differences must have existed in the course of the history of the language. Early research on the huge corpus of inscriptions did not manage to reveal any territorial difference in the examined material. The disappointment caused by the failure of these early investigations impeded further dialectological research on the inscriptional material. Later, however, J. Herman and P. Gaeng, applying new statistical methods, were able to achieve some results regarding the inscriptions. Nevertheless, Herman and Gaeng did not apply the same methodology neither did they examine corpora of sufficient size; consequently, their results were not or not generally accepted by the community of scholars. However, the theoretical basis of Gaeng's method was proved more suitable for sociolinguistic and cultural rather than linguistic and dialectoligical investigation. At the same time, as Herman carried out his research on corpora too small, his method, however suitable for proper dialectological investigation, was ignored by the community of scholars. Nonetheless, the theoretical foundations of Herman's method are solid, while its applicability has also been proved. Therefore, in order to achieve a breakthrough in Latin dialectology, the only thing to do is to apply the method to the largest possible corpus.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of our research lies with the fact that the Database to be developed in the framework of the project will be the only tool on the international level which, thanks to the theoretically well founded background, can resolve the practical problems of Latin dialectology. In the upcoming years of the project we plan to populate the database with large quantities of data forms. This will make the geographic (and diachronic) structure of Latin easily recognizable and describable – and also visualizable, with the help of charts and maps. This way we will reach a better understanding of the processes which led to the development of Romance languages.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The purpose of the project “Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age” is to develop and digitally publish (at http://lldb.elte.hu/) a comprehensive, computerized historical linguistic database which contains and manages the Vulgar Latin material of all Latin inscriptions found in the provinces of the Roman Empire from the period between ca. 27 B.C. and ca. 750 A.D. By the end of the present proposal (‘Phase 4’) including its antecedents (‘Phase 1-3’) more than 40% of the expected total quantity of data forms to be recorded from all Latin inscription of the Roman Empire will be processed and recorded. The significance of this research lies with the fact that the Database to be developed in the framework of the project will be the only tool on the international level which, thanks to the theoretically well founded background, can resolve the practical problems of Latin dialectology. With the help of the Database the geographic (and diachronic) structure of Latin becomes easily recognizable and describable – and also visualizable, thanks to the charting function. This way we will reach a better understanding of the processes which led to the development of Romance languages and determined the linguistic, ethnic and even cultural features of medieval and modern Europe.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Adamik Béla: The Transformation of the Case System in African Latin as Evidenced in Inscriptions, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 55: pp. 13-36., 2019 | | Adamik Béla: Third International Workshop on Computational Latin Dialectology March 28–29, 2018, Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 55: pp. 7-11., 2019 | | Adamik Béla: The transformation of the vowel system in African Latin with a focus on vowel mergers as evidenced in inscriptions and the problem of the dialectal positioning of Roman Africa, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 56: pp. 9-25., 2020 | | Adamik Béla: Fourth International Workshop on Computational Latin Dialectology, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 56: pp. 5-7., 2020 | | Adamik Béla: On the Loss of Final -m: Phonological or Morphosyntactic Change?, ACTA ANTIQUA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 59 (2019): (1-4) pp. 97-108., 2020 | | Vágási Tünde: Minitrae et Numini Eius : Egy kelta istenség és a vulgáris latin Aquincumban., Antik Tanulmányok, 64 (1). pp. 83-94., 2020 | | Silvia Tantimonaco: Piissimus and pientissimus: two nonexistent superlatives of pius?, Journal of Latin Linguistics 2020; 19(2): 281–307, 2021 | | Adamik Béla: Romanization and Latinization of the Roman Empire in the light of data in the Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age, Journal of Latin Linguistics 20: (1) pp. 1-19., 2021 | | Paulus Nóra: „Vitium afrorum familiare”? : A latin magánhangzók kvantitásrendszerének átépülése Afrikában és Rómában a metrikus feliratok tanúsága szerint., Antik Tanulmányok, 64 (1). pp. 95-109., 2020 | | Bohacsek Dóra: Natura és cultura : Vulgáris és klasszikus latin Afrikában: africanismus-e a labdacismus?, Antik Tanulmányok, 64 (1). pp. 111-120., 2020 | | Vágási Tünde: Minitrae et Numini Eius : Egy kelta istenség és a vulgáris latin Aquincumban., Antik Tanulmányok, 64 (1). pp. 83-94., 2020 | | Barta Andrea: Túlvilági praktikák a nyelvtörténet szolgálatában, ÉDES ANYANYELVÜNK 42 : 5 pp. 17-17. , 1 p. (2020), 2020 | | Adamik Béla: The transformation of the vowel system in African Latin with a focus on vowel mergers as evidenced in inscriptions (Roman Africa)., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Barta Andrea: Parallel phrases and interaction in Greek and Latin magical texts. The Pannonian set of curse tablets., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Gonda Attila: Frameworks of reference in the identification of Latin dialects, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Paulus Nóra: A study on the weakening of the word final –s compared to–m in the epigraphic corpus, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Tantimonaco, Silvia: Consonantal Degemination in Latin Inscriptions of the Roman Empire: A Dialectological and Sociolinguistic Perspective, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Vágási Tünde: Minitrae et Numini eius. A Celtic deity and the Vulgar Latin in Aquincum, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Adamik Béla: On the loss of final -m: phonological or morphosyntactic change?, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Barta Andrea: Some remarks on the Latin curse tablets from Pannonia, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Gonda Attila: Dialects of Vulgar Latin and the dialectal classification of the Alps–Danube–Adria region, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Paulus Nóra: ‘Libertae isdem coniugi T. Licinius’ - Il problema della fossilizzazione del pronome idem, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Vágási Tünde: The sociolinguistic research of the cult of Jupiter Dolichenus, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Tantimonaco, Silvia (Catarina Gasparral közösen): Relative pronouns in light of epigraphic evidence: the province of Lusitania, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 (közlésre elfogadott kézirat), 2020 | | Tantimonaco, Silvia: The Role of Archaisms in the Latin Inscriptions of the Roman Empire: Some New Considerations in light of Computerized Dialectology., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 55, pp. 147-169., 2019 | | Barta Andrea: Parallel phrases and interaction in Greek and Latin magical texts. The Pannonian set of curse tablets., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 pp. 27-36, 2020 | | Gonda Attila: Frameworks of reference in the identification of Latin dialects, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 pp. 73-97, 2020 | | Paulus Nóra: A study on the weakening of the word final –s compared to–m in the epigraphic corpus, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 pp. 125-143., 2020 | | Tantimonaco, Silvia: Consonantal Degemination in Latin Inscriptions of the Roman Empire: A Dialectological and Sociolinguistic Perspective, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 pp. 165-178., 2020 | | Vágási Tünde: Minitrae et Numini eius. A Celtic deity and the Vulgar Latin in Aquincum, Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 56 pp. 179-193., 2020 | | Barta Andrea: Some remarks on the Latin curse tablets from Pannonia, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 pp. 561-574., 2020 | | Gonda Attila: Dialects of Vulgar Latin and the dialectal classification of the Alps–Danube–Adria region, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 pp. 53-69., 2020 | | Paulus Nóra: ‘Libertae isdem coniugi T. Licinius’ - Il problema della fossilizzazione del pronome idem, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 pp. 241-251., 2020 | | Vágási Tünde: The sociolinguistic research of the cult of Jupiter Dolichenus, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 pp. 537-546., 2020 | | Tantimonaco, Silvia (Catarina Gasparral közösen): Relative pronouns in light of epigraphic evidence: the province of Lusitania, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungarica (2019) 59 pp. 189-198., 2020 | | Adamik Béla: The transformation of the vowel system in African Latin with a focus on vowel mergers as evidenced in inscriptions and the problem of the dialectal positioning of Roman Africa, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 56: pp. 9-25., 2020 | | adamik béla: Fourth International Workshop on Computational Latin Dialectology, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 56: pp. 5-7., 2020 | | Adamik Béla: 13th International Colloquium on Vulgar and Late Latin. Latin vulgaire – latin tardif XIII (LVLT13). September 3–7, 2018, Faculty of Humanities of the Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary, ACTA ANTIQUA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 59 (2019): (1-4) pp. 1-3., 2020 | | Adamik Béla: On the Loss of Final -m: Phonological or Morphosyntactic Change?, ACTA ANTIQUA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 59 (2019): (1-4) pp. 97-108., 2020 | | Adamik Béla, Barta Andrea, Krähling Edit: Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 59, 1-4 (2019), , 2020 | | Adamik Béla: A szóvégi -s kiesésének problémája a latin feliratok tükrében, ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 62 (1). pp. 31-53, 2018 | | Tantimonaco, Silvia: The replacement of other cases with the nominative and accusative: examples from the epigraphic corpus of Lusitania, Graeco-Latina Brunensia. 2018, vol. 23, iss. 1, pp. 211-225, 2018 | | Zelenai Nóra: The variants of the se vivo fecit expression in Latin language inscriptions, Graeco-Latina Brunensia. 2018, vol. 23, iss. 1, pp. 227-244., 2018 | | Adamik Béla: The Transformation of the Case System in African Latin as Evidenced in Inscriptions (közlésre elfogadott kézirat), Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 2019/2020, 2019 | | Barta Andrea: Mala bestia foras dato. Spelling Mistakes and Loan Phrases as Means of Interpretation of a Latin Magical Text (közlésre elfogadott kézirat), Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 2019/2020, 2019 | | Gonda Attila: Phonetic changes in the Latin of Noricum (közlésre elfogadott kézirat), Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 2019/2020, 2019 | | Tantimonaco, Silvia: The Role of Archaisms in the Latin Inscriptions of the Roman Empire: Some New Considerations in light of Computerized Dialectology (közlésre elfogadott kézirat), Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 2019/2020, 2019 | | Zelenai Nóra: The vivo suo formula, as a possible manifestation of the interconnection of the Greek and Latin languages in Moesia Inferior (közlésre elfogadott kézirat), Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 2019/2020, 2019 | | Barta Andrea: Mala bestia foras dato. Spelling Mistakes and Loan Phrases as Means of Interpretation of a Latin Magical Text., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 55, pp. 37-48., 2019 | | Gonda Attila: Phonetic changes in the Latin of Noricum., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 55, pp. 75-96., 2019 | | Tantimonaco, Silvia: The Role of Archaisms in the Latin Inscriptions of the Roman Empire: Some New Considerations in light of Computerized Dialectology (közlésre elfogadott kézirat), Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 55, pp. 147-169., 2019 | | Paulus (Zelenai) Nóra: The vivo suo formula, as a possible manifestation of the interconnection of the Greek and Latin languages in Moesia Inferior., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 55, pp. 113-126., 2019 | | Adamik Béla: Az esetrendszer átépülése az afrikai latinságban a feliratok tükrében, PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCINENSIS SECTIO PHILOSOPHICA 23: (1) pp. 11-34., 2019 | | Adamik Béla: The Transformation of the Case System in African Latin as Evidenced in Inscriptions, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 55: pp. 13-36., 2019 | | Adamik Béla: Third International Workshop on Computational Latin Dialectology March 28–29, 2018, Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary, ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 55: pp. 7-11., 2019 | | Adamik Béla: A szóvégi -s kiesésének problémája a latin feliratok tükrében, ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA 62: (1) pp. 31-53., 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
