 |
Social network and informal structures within the estates in 19th century
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
124393 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Szilágyi, Adrienn |
| Title in Hungarian |
Kapcsolati hálózatok és informális szerkezetek a 19. századi nagybirtokokon |
| Title in English |
Social network and informal structures within the estates in 19th century |
| Keywords in Hungarian |
kapcsolati hálózat, informális szerkezet, nagybirtokok, 19. század |
| Keywords in English |
social network, informal strcuture, estates, 19th century |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Social history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Starting date |
2017-09-01 |
| Closing date |
2020-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
15.219 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fő célkitűzése a Károlyi család közös kezelésében maradt uradalmak vizsgálata mint informális kapcsolatok hálózata 1827 és 1862 között. A nagybirtokkomplexum igazgatási és gazdasági információkkal bíró uradalmi alkalmazottai ugyanis kölcsönös bizalmon alapuló együttműködési csoportokat, személyes koalíciókat, informális hálózatokat alkothattak. Ilyen értelemben pedig a bürokratikus hatalomgyakorlás, illetve az uradalom és a lokális központok közötti kommunikációs pályák legfőbb résztvevői, gazdasági döntések befolyásolói lehettek, sőt ezekből adódóan az uradalom legfőbb haszonélvezőivé válhattak. A nemzetközi és hazai szinten is egyre inkább elterjedt hálózat elemző módszerek (social network analysis) nemcsak összetett rendszereket írhatnak le – jelen esetben egy nagybirtokkomplexum alkalmazottainak kapcsolatait –, hanem több tudományterületet képesek összekapcsolni. A németországi Humanities – Sozial- und Kulturgeschichte (H-Soz-u-Kult) nevű fórum alapján az elmúlt években mintegy 43 konferencia zajlott a hálózatok és a történettudomány viszonyáról, a történeti hálózatkutatás elméletéről, módszertani hátteréről. Mindez mutatja, hogy új és fejlődő tudományos módszerről van szó, amelynek legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy a társadalmi, történeti folyamatok matematikailag elemezhetővé és grafikusan bemutathatóvá tehetők. Azaz az összetett megoldásokat igénylő hálózatkutatás egyrészt kutatásmódszertana révén nemzetközi kapcsolódásra nyújt lehetőséget, másfelől olyan módszertani megújulást és társadalomtörténeti megközelítést hozhat a hazai gazdaság- és uradalomtörténeti vizsgálatok számára, amely a későbbiekben is irányadó lehet hasonló kutatásoknak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy egy magánkormányzati szervezetet – jelesen igazgatási, gazdasági és jogszolgáltatási jogosítványokkal bíró uradalmat – hogyan lehet informális hálózatokon keresztül leírni. A vizsgálat két fontos hipotézisre építkezik: 1) az uradalmi apparátus különböző posztjain álló személyek informális hálózatokat alkotnak, amelyeken belül kapcsolatrendszerükre támaszkodva – a szerezhető előnyöket, illetve a büntetés valószínűségét mérlegelve – működtetik az uradalom bürokratikus és gazdasági rendszerét; 2) a nagybirtokok jövedelmezősége nemcsak a formális (értsd bürokratikus) rendszeren, hanem a széleskörű információkkal bíró informális hálózatok működésén, működtetésén is múlik. Az információk birtoklása azonban nemcsak az esetleges haszon, előrelépés reményében lényeges, hanem az uradalmi alkalmazottak egyben az uradalmi, illetve a lokális központok közötti kommunikációs pályák legfőbb résztvevői is. A további kérdés az, hogy miképpen mutatható ki egy ilyen informális rendszeren belül a kapcsolatok kihasználása, előnyös helyzetek kialakítása vagy esetlegesen visszaélések leleplezése? Ennek megválaszolásához az uradalom két olyan területe vizsgálandó, amelyek egyfelől meghatározzák a nagybirtokok jövedelmezőségét, másfelől érvényesülhetnek bennük a személyes ismeretségek, kapcsolatok. A két terület a haszonbérlet és a hitelezés, illetve bevonhatók a vizsgálatba az esetlegesen ezek mentén kibontakozó peres eljárások. A haszonbérleti szerződések, a kölcsönnyújtások ugyanis kiváló példái lehetnek a bizalmi és kölcsönösségi hálózatok működtetésének, azaz a társadalmi tőke „gazdasági tőkévé” való átalakításának.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége és újdonsága két lényeges ponton emelhető ki: 1) a nagybirtokok vizsgálatának módszertani megközelítésében; 2) az eddig mélységében kevésbé vizsgált kelet-magyarországi nagybirtokokról szerzett új kutatási eredményekben, amelyek további összehasonlítási lehetőségeket kínálnak. Az eddigi hazai vizsgálatok ugyanis a nagybirtokokat leginkább formális szempontok mentén tárgyalták, illetve igazgatási és gazdasági rendszerként írták le. Az uradalomtörténeti vizsgálatoknak azonban olyan társadalomtudományi elméleteket és módszertani megoldásokat is érdemes alkalmaznia, amelyek a birtokigazgatás és -gazdaság ismertetése mellett a nagybirtokok társadalmi környezetét és annak dinamikáját is vizsgálják. Jelen esetben tehát az uradalom nemcsak egy különböző funkciókkal rendelkező nagybirtokok igazgatási és gazdasági egysége, hanem különböző érdekeltségű, státuszú, vagyonú csoportok közössége. Az uradalom közösségként való értelmezésének módszertani lehetősége mellett egyre nagyobb jelentősége van azoknak a hazai és nemzetközi kutatásoknak, amelyek személyes hálózatokon keresztül vizsgálják a társadalom struktúráját, azon keresztül pedig a gazdaság szerkezetét. A vizsgálat területét a Károlyi család közös kezelésében lévő uradalmak adják. A terület kiválasztását három fontos tényező indokolja: 1) a Békés megyei Károlyi-uradalmat és a közös adminisztrációt illetően már több adattal rendelkezem korábbi kutatásom révén, amelyek alapnak tekinthetők újabb kutatási eredmények bekapcsolásához; 2) ezeket az uradalmakat a korábbi nemesség- és uradalomtörténeti vizsgálatok kevésbé érintették, illetve ezt a megközelítési szempontot nem alkalmazták; 3) ebben a birtokkomplexumban megtalálható minden gazdálkodási forma, azaz különböző változatban találhatók meg a vizsgálandó haszonbérleti és hitelezési formák, illetve annak szereplői. A módszertani megközelítés, illetve a megjelölt birtokkomplexum egyfelől mindenképp új kutatási eredményekkel gazdagíthatja az eddigi történeti ismereteinket, másfelől érzékenyíthet másokat a történettudományon belüli hálózatkutatás és az ahhoz kapcsolódó informatikai megoldások alkalmazására.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás alapvetően a 19. századi nagybirtokok igazgatási és gazdasági rendszerének működési mechanizmusát kívánja vizsgálni a személyes kapcsolatok hálózatain keresztül. Az uradalmak személyek, földterületek, gazdasági erőforrások és tevékenységek konglomerátuma, ahol a tulajdonos, a földesúr legfőbb célja az uradalom ellátásának biztosítása, illetve jövedelmezőségének maximalizálása volt. Az uradalom hagyományosan rendiség és apparátus mentén rétegződött közösségét – új módszertani megközelítést alkalmazva – informális hálózatként kívánom leírni, miután egy uradalom jövedelmezősége és hatékonyságának növekedése a hatalmi struktúra mellett a személyes kapcsolatok, informális hálózatok működésén is múlott. Így a főként a kelet-magyarországi régióban elterülő Károlyi-birtokkomplexum uradalmi alkalmazottainak személyes koalícióit, alkalmi vagy hosszabb távú együttműködéseit szeretném feltérképezni két olyan gazdasági területen, ahol kézzelfogható ezeknek az informális kapcsolatoknak a működése. A haszonbérleti szerződések és a hitelezések az uradalom jövedelmezősége mellett a személyes kapcsolatok érvényesülését is képesek érzékeltetni. A hálózatkutatás módszerének alkalmazása, továbbá a remélhető uradalom- és gazdaságtörténeti kutatási eredmények jelentősen bővítenék a hazai történettudományi ismereteinket.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main objective of this research is the common estates of Károlyi family, as a network of informal connections during the period between 1827 and 1862. The estate’ employees who owned administrative and economic information about the large estate’ system, could form cooperative groups, personal coalitions and informal networks. In this sense, they may had been the main participants of communication path between the estate and the local centers and influencers of economic decisions in the bureaucracy, therefore they could become the main beneficiaries of the real estates. The social network analysis methods are becoming widespread on international and domestic level, which not only are able to describe complex system – in this case a large estate employees’ relations –, but they are able to combine different disciplines. According to the German Humanities – Social and Cultural History (H-Soz-u-Kult), approximately 43 conferences have been organized about the relationship between networks and history, the theory of historical network research and its methodological background in the las few years. This shows that it is a new and developing scientific method, in which the biggest opportunity lies as the social and historical processes can be analysed mathematically and be displayed graphically. So the network analysis which requires complex methodology solutions provides the option of international connectivity. On the other hand, it can bring such methodological renewal and socio-historical approach for economic and historical studies in Hungary which may be relevant in the future for similar researches.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question of the research is that how a private governmental organization (in this case an estate’s management which holds administrative, economic and jurisdictional power) could be described by informal networks. The study builds on two key hypotheses: 1) apparatus of the estate's employees who are in different positions, form informal networks and rely on their relation system – taking the obtainable benefits and the likelihood of punishment into account – operate the bureaucratic and economic system of the estate. 2) The profitability of large estates depends on not only formal (ie bureaucratic) system but also on the function and operation of informal networks. The possession of information is not only important because they can expect benefits, promotion in office career, but the estate’s employees are the main participants in the communication paths between the estate and the local centers. A further question is how relations, development of win-win situations or unveiling of abuse can be demonstrated in such an informal system. In order to answer, two area of the estate must be examined (which determine the profitability of large estates and personal acquaintances can be prevailed,) the leases, lending and related litigation. The lease contracts and the lenders can be excellent examples of trust and reciprocity networks’ operation, that is to say the transformation of social capital into "economic capital".
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The importance and novelty of the research can be highlighted by two important points: 1) the methodological approach to estate’s examination, 2) the new research results about large estates in eastern Hungary which has been less studied in depth. These offer additional possibilities for comparison. The previous national studies had discussed the large estates through formal aspects mostly and described them as administrative and economic systems. However, the estate historical studies should also apply social science theories and methodological solutions which investigate the social environment and the dynamics of large estates in addition to presenting estate administration and economy. In this case, therefore, the large estates are not only administrative and economic unities which have various functions, but they are community of groups with different interests, status, properties. In addition to the interpretation of the estate as a community, the importance of domestic and international research which examines the structure of society and economy via personal networks is growing. The examination area is the common estates of Károlyi family. Three important factors justify the choice of the area: 1) several relevant data have already been collected during my earlier research of Károlyi’s estate in Békés County, which can be a base to the new research findings. 2) These estates have been affected less by former nobility and historical studies and this approach aspects have not been applied. 3) In these large estates’ all forms of business could be found, so the leasing and lending forms and its players were to be found in different versions. The methodological approach and the marked large estates can enrich our current historical knowledge with new research findings. On the other hand, it can be sensitize others to apply the network research in the history science and related IT solutions.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research is basically intending to explore the administrative and economic mechanisms of the large estates’ system in the 19th century by networks of personal relationships. The estates are clusters of the persons, land areas, economic resources and activities where the owners of large estates, the landlords had the main purpose to ensure the supply of the estate and maximize profitability. The estate community, which is stratified traditionally along feudalism and apparatus, can be described as informal networks by applying new methodological approach –, since the efficiency and profitability of the estate depend on the functioning of personal contacts and informal networks besides the power’s structure. I would like to explore the personal coalition and temporary or long-term cooperation of the estate’s employees in Károlyi estates, which were mainly in the eastern regions of Hungary. I focus on two business areas, where the operations of these informal relationships, leasing and lending contracts are tangible, since these are able to demonstrate the profitability of estate and the realization of personal relations as well. The application of network research methods and the estate and economic history research results can expand the knowledge of domestic history significantly.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
