 |
Plant diversity in fragmented rural landscapes – Linear elements and human-mediated dispersal
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
124404 |
| Type |
FK |
| Principal investigator |
Deák-Valkó, Orsolya Emőke |
| Title in Hungarian |
Növényi terjedés új útvonalai - Vonalas létesítmények és emberi magterjesztés szerepe a tájléptékű biodiverzitás kialakításában |
| Title in English |
Plant diversity in fragmented rural landscapes – Linear elements and human-mediated dispersal |
| Keywords in Hungarian |
fragmentáció, löszgyep, inváziós fajok, mezsgye, csatorna |
| Keywords in English |
fragmentation, loess grassland, invasive species, roadside verge, channel |
| Discipline |
| Environmental biology, ecotoxicology (Council of Complex Environmental Sciences) | 90 % | | Ortelius classification: Plant ecology | | Biodiversity, conservation biology and genetics, invasion biology (Council of Complex Environmental Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Nature conservation |
|
| Panel |
Ecology and evolution 1 |
| Department or equivalent |
Department of Ecology (University of Debrecen) |
| Participants |
Báthori, Ferenc
Deák, Balázs
Godó, Laura
Kelemen, András
Kiss, Réka
Lukács, Katalin
Szél-Tóth, Katalin
Tölgyesi, Csaba
|
| Starting date |
2017-12-01 |
| Closing date |
2022-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
39.930 |
| FTE (full time equivalent) |
12.51 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A növényi magterjedés ökológiai jelentősége kiemelkedő a populációk fennmaradása és új élőhelyek kolonizációja szempontjából. A magterjedési folyamatokat az intenzív mezőgazdasági tevékenység, a tájléptékű fragmentáció és a tájat behálózó vonalas létesítmények (utak, vasutak, csatornák, fasorok) alapvetően megváltoztatják. A tervezett tájléptékű, nagy ismétlésszámú vizsgálatban a vonalas létesítmények és az emberi magterjesztés biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepét vizsgáljuk, természetközeli, átalakított és intenzíven használt alföldi agrártájakban. Először kilenc 5×5 km-es tájablakban vizsgáljuk, hogy a vonalas létesítmények mennyisége hogyan hat táji léptékben a gyepi és inváziós fajok fajkészletére. Vizsgáljuk, hogy mely növényi tulajdonságokkal (terjedési típusok, klonalitás, magbank típus) jellemezhető funkcionális csoportokra hat hátrányosan a vonalas létesítmények mennyisége. Másodszor 75 kiválasztott szakaszon vizsgáljuk a vonalas létesítmények növényzetének fajösszetételét. Kíváncsiak vagyunk, hogy a fajösszetétel hogyan függ a tájszerkezettől, a kezeléstől és a lokális környezeti tényezőktől (talaj paraméterek, mikroklíma). Vizsgáljuk, hogy van-e a vonalas létesítmények fajkészletének hatása a közeli természetes gyepekre és ez hogyan függ a távolságuktól. Harmadszor a vonalas létesítmények mentén zajló emberi magterjesztést vizsgáljuk egy komplex kísérlet-sorozatban. Meghatározzuk, hogy a mezsgyék ismert fajkészletéből mely fajok magjai képesek a ruhákra és gépjárművekre tapadni, és ez hogyan függ a magok morfológiai adaptációitól. Teszteljük, hogy milyen valószínűséggel és milyen távolságra képesek terjeszteni a magokat ezek a vektorok.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Vizsgálatunkban a vonalas létesítmények (utak, vasutak, csatornák) és az emberi magterjesztés szerepét vizsgáljuk fragmentált tájak biodiverzitásának fenntartásában, az alábbi kiemelt témakörökben.
(1) Vonalas létesítmények és fajkészlet tájléptékű kapcsolatának vizsgálata
Kiemelt kutatási kérdéseink: Hogyan befolyásolják a vonalas létesítmények a gyepi és inváziós fajok fajkészletét? Milyen stratégiák segítik a gyepi növényfajok terjedését fragmentált agrártájakban? Milyen terjedési mechanizmusok segítik az egyes fajok megtelepedését az izolált élőhelyfoltokban? Mely fajok a legérzékenyebbek a fragmentációra?
(2) Lokális faktorok szerepe a vonalas létesítmények fajkészletének kialakításában
Kiemelt kutatási kérdéseink: Milyen terjedési és környezeti filterek határozzák meg a vonalas létesítmények és a környező tájban levő gyepek fajkészletét? Hogyan befolyásolja a vonalas létesítmények fajkészletét a kezelés és a táji környezet? Milyen szerepe van a vonalas létesítményeknek a gyepi fajok és az invazívok terjedésében?
(3) Emberi magterjesztés vizsgálata a vonalas létesítmények mentén
Kiemelt kutatási kérdéseink: Mennyiben analóg az emberi magterjesztés és az epizoochoria? Csupán gyom- és inváziós fajok vagy gyepi fajok is képesek az ember általi terjedésre? Mennyiben tekinthető az emberi terjesztés általános terjedési módnak az agrártájakban?
A kérdések megválaszolása jelentősen hozzájárul a tájléptékű biodiverzitás megőrzéséhez valamint a természetvédelmi kezelések és élőhely-rekonstrukciós programok tervezéséhez.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tájléptékű fajgazdagság megőrzése az európai biodiverzitás megőrzési stratégia legsürgetőbb feladatai közé tartozik, mivel az ember tájátalakító tevékenysége világszerte, a természetes élőhelyek fajgazdagságának és ökoszisztéma-funkcióinak drasztikus csökkenését eredményezte. Az intenzív mezőgazdaság, valamint a tájat behálózó vonalas létesítmények (utak, vasutak és csatornák) alapvetően megváltoztatják a tájléptékű diverzitást és terjedési folyamatokat.
Az intenzíven használt agrártájakban gyakran a vonalas létesítmények jelentik a gyepi növényfajok számára megmaradt utolsó beszántatlan élőhelyeket, így kiemelt szerepük lehet ezen fajok populációinak megőrzésében és terjedésük biztosításában is. Figyelembe véve a jelenlegi trendeket, a természetes gyepek gyorsuló ütemű beszántása és beerdősítése még inkább rávilágít a vonalas létesítmények refúgium szerepének a jelentőségére. Más esetekben viszont az intenzíven bolygatott és jelentős emberi hatásnak kitett mezsgyék, fasorok és gátoldalak az inváziós növényfajok fő gócpontjai a tájban. Az inváziós fajok ráadásul a vonalelemek mentén könnyen terjednek, ami a megmaradt természetes gyepek számára egy nagyon jelentős veszélyeztető tényező. A vonalelemek, különösen az utak mentén a növényfajok terjedését az ember maga is segíti, mivel a magok ruházaton és autókon megtapadva képesek nagy távolságokra is eljutni, ami tovább növeli a növényi invázió kockázatát.
A fent vázolt folyamatok tükrében kiemelt jelentőségű a vonalas létesítmények és az emberi magterjesztés tájléptékű biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepének a vizsgálata. Fontos megismernünk, hogy ezen speciális élőhelyek fajkészlete hogyan függ a tájszerkezettől, az alkalmazott kezelésektől és az abiotikus környezeti tényezőktől. Ez különösen a gyepi specialista és az inváziós fajok esetében kulcsfontosságú és hozzájárul a tájléptékű természetvédelmi kezelések stratégiai tervezéséhez is. A vázolt témakör az ökológiában és konzervációbiológiában a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. A téma jelentősége ellenére számos hiányterületet azonosítottunk, melyek célzott kutatásának várható eredményei a tudományterület rangos folyóirataiban is kiváló publikálási lehetőséggel bírnak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magok jelentik a növények számára a jövő nemzedékét, egy adott élőhelyen való túlélés zálogát és a lehetőséget új élőhelyek meghódítására. A magok terjedése során azok a fajok jutnak előnybe, amelyek az anyanövénytől távolra, de megfelelő környezetbe tudják magjaikat eljuttatni. A magterjesztésre a növényvilágban számos mechanizmus fejlődött ki az evolúció során, azonban az ember természet-átalakító tevékenysége ezen folyamatokat alapvetően megváltoztatta. Az utak, vasutak, csatornák által felszabdalt agrártájakban a magoknak jóval nagyobb távolságokat kell megtenniük a kevés megmaradt természetes élőhely között. A táj nagy részén olyan élőhelyek, például szántóföldek vagy idegenhonos faültetvények találhatóak, ahol a gyepi fajok nem tudnak megtelepedni, viszont számos gyom- és inváziós faj igen. Az agrártájakban sok esetben csak a vonalas létesítmények, például gátoldalak vagy mezsgyék azok az élőhelyek, ahol nem folyik mezőgazdasági tevékenység, így itt van esélye a gyepi növényfajoknak a túlélésre. Más esetekben viszont az intenzív emberi tevékenység miatt pont ezek a vonalas létesítmények az inváziós fajok gócpontjai. Az utak mentén a gyom- és inváziós fajok terjedését az ember is segítheti. A magok ugyanis „potyautasként” az ember ruháján vagy a járművek kerekén a kiindulási helyüktől akár több kilométerre is eljuthatnak. A felsoroltak rávilágítanak, hogy a vonalas létesítmények kulcsszerepet tölthetnek be a táji szintű fajgazdagság fenntartásában, de jelentős természetvédelmi problémákat is okozhatnak az inváziós fajok terjedése révén. A tervezett vizsgálatban ezen ökológiai és természetvédelmi szempontból egyaránt izgalmas témakört vizsgáljuk.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Landscape-scale plant dispersal and diversity patterns are fundamentally changing present days, due to the agricultural intensification, habitat fragmentation and rapid expansion of linear landscape element (LLE) networks. The main elements of LLE networks are roads, railways and ditches. The planned multi-site study aims to reveal the role of LLEs in dispersal processes and species preservation, focusing on rural lowland landscapes in Hungary. Study sites represent a naturalness gradient from near-natural to substantially transformed landscapes, being good representatives of the typical rural landscape structure in many parts of Europe. First, we assess how do the density and diversity of LLEs mediate species pool at the landscape scale in nine 5×5-km landscape windows. We study whether species adapted to certain dispersal types benefit from or are suppressed by the presence of LLEs, using a trait-based analysis. Second, we study the role of LLEs as refuges for grassland species or hotspots for invasives, by studying the vegetation of 75 LLEs (channel dikes, alleys, field margins, railway-, tarmac- and dirt road verges) in near-natural, transformed and cleared landscapes. We reveal which plant traits allow grassland species to persist in different types of LLEs and also identify the set of absent species (dark diversity). Third, we reveal the role of human-mediated plant dispersal along LLEs in rural landscapes. We explore which species of the local species pool are able to disperse attached to cloths or vehicles. In our germination experiments, we study the specificity, the potential distance and the probability of human-mediated dispersal events in rural landscapes.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We aim to evaluate the role of linear landscape elements (channel dikes, verges, field margins and alleys) and human-mediated plant dispersal in landscape-scale plant dispersal processes and species preservation. First, we aim at identifying how do linear elements mediate landscape-scale species pools, by answering the following key questions: Which dispersal mechanisms aid species to cope with landscape-scale fragmentation? Which traits make grassland species able to colonise the isolated habitat patches? Which species cannot survive and compose the dark diversity of grasslands and linear elements? Second, we evaluate the potential of linear elements as refuges for grassland species and invasion hotspots, by answering the following focal questions: How does the species composition of linear elements depend on the landscape composition and configuration and on the management regimes? What is the potential of linear elements in facilitating dispersal of grassland species and invasives between otherwise unconnected habitats? Which dispersal and environmental filters determine the species composition on linear elements? Third, we study the importance of human-mediated plant dispersal along linear landscape elements in rural landscapes, by addressing the following key questions: Is human-mediated dispersal analogous to epizoochory and to what extent? Only weeds and invasives or also species of conservation interest can be dispersed this way? Is human-mediated dispersal a long-distance and general dispersal type in rural landscapes? These addressed topics have crucial relevance for strategic planning of conservation and restoration measures on linear landscape elements.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Conservation and restoration of landscape-scale biodiversity is an urgent task nowadays. Increasing human impact, intensified agriculture and fragmentation have transformed substantially the rural landscapes. The rapid expansion of linear landscape element networks, consisted by roads, railways and channels is typical worldwide. These linear elements mediate landscape-scale dispersal and diversity patterns through complex mechanisms. On the one hand, in substantially transformed landscapes, linear elements may be the only agriculturally unutilised areas, thus act as refuges of grassland species. Considering the rapidly increasing rate of local extinctions and agricultural development, further grasslands will be intensified, ploughed or afforested in many regions, thus the role of linear elements as refuges for grassland species will become even more important in the future. On the other hand, linear elements are usually affected by intense human disturbance and act as hotspots of invasive species which poses a major threat for the remaining natural habitats. It is especially important, because people using linear elements during their activities, can act as dispersal vectors of invasive species which further increases invasion risk.
Given the importance of the topic, our aim is to reveal the role of linear elements in mediating landscape-scale dispersal and diversity patterns in a multi-site study. We should identify the circumstances (landscape composition and configuration, density and type of linear elements, management regimes, abiotic parameters) that determine the role of linear elements as refuges for grassland species or hotspots for invasives. It is also crucial to reveal, which trait combinations allow grassland specialist species to survive and effectively disperse in fragmented rural landscapes. These topics are especially important since species extinctions and the spread of invasive species are among the most important factors responsible for the global biodiversity crisis. Our proposal is in the mainstream of international ecological research; thus, expected results are highly welcome in high-ranked international journals.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Seeds represent the future generations for most flowering plant species, making them able to survive and to colonise new areas. Due to the dramatic increase of human impact on Earth, dispersal mechanisms changed fundamentally. Rural landscapes have been fragmented by linear landscape elements, such as channels, roads and railways which all have a marked effect on dispersal processes. Remaining natural habitats are often isolated from each other, thus, seeds have to travel increasing distances between habitat patches. Formerly widespread dispersal vectors, such as large mammals, which used to carry seeds, are also declining, that poses a challenge for plant dispersal in fragmented landscapes. We evaluate whether linear landscape elements offer new routes and new dispersal mechanisms for plant species in fragmented landscapes. We study whether these areas are refuges for rare species or hotspots of invasive ones? Can species inhabiting linear elements colonise other parts of the landscape, and if so, do they threaten the species diversity of natural habitats? We also study a currently emerging and interesting mechanism called ‘human-mediated plant dispersal’. This means, that we, people carry seeds on our cloths or vehicles, which might travel long distances by our aid. When we are outside in the nature, we often notice many seeds attached on our cloths. How long do we carry these seeds? Do they pose a threat for the ecosystems where we carry them? Can they survive during this unique dispersal type, for example being washed in a lavatory machine? The proposal aims to answer these questions and reveal the potential of human-mediated dispersal along road verges.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Fekete, R., Mesterházy, A., Valkó, O., Molnár V., A.: A hitchhiker from the beach – The spread of a maritime, halophyte species (Cochlearia danica L.) along salted continental roads., Preslia 90: 23-37., 2018 | | Lukács, K., Valkó, O.: A ruházat szerepe az ember általi magterjesztésben., Kitaibelia 23 (1): 77–86., 2018 | | Valkó, O., Venn, S., Zmihorski, M., Biurrun, I., Labadessa, R., Loos, J.: The challenge of abandonment for the sustainable management of Palaearctic natural and semi-natural grasslands., Hacquetia 17(1): 5-16., 2018 | | Bátori, Z., Erdős, L., Kelemen, A., Deák, B., Valkó, O., Gallé, R., Bragina, T. M., Kiss, P.J., Kröel-Dulay, G., Tölgyesi, C.: Diversity patterns in sandy forest-steppes – a comparative study from the western and central Palaearctic., Biodiversity and Conservation 27: 1011-1030., 2018 | | Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Bede, Á., Csathó, A.I., Tóthmérész, B.: Landscape and habitat and filters jointly drive richness and abundance of grassland specialist plants in terrestrial habitat islands., Landscape Ecology 33: 1117-1132., 2018 | | Deák, B., Tölgyesi, Cs., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Bragina, T.M., Abil, Y.A., Valkó, O.: The effects of micro-habitats and grazing intensity on the vegetation of burial mounds in the Kazakh steppes., Plant Ecology and Diversity 10: 509-520., 2017 | | Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Radócz, S., Kiss, R., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B.: Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments., Ecology and Evolution 8(14): 7044-7054., 2018 | | Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O.: Grassland seed bank and community resilience in a changing climate., Restoration Ecology 26 (S2): S141-S150., 2018 | | Kiss, R., Sonkoly, J., Török, P., Tóthmérész, B., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Godó, L., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz Sz., Tóth, E., Balogh, N., Valkó, O.: Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration., Acta Botanica Hungarica 60: 357-368., 2018 | | Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Miglécz, T., Tóth, K., Tóth, E., Sonkoly, J., Kiss, R., Csecserits, A., Rédei, T., Deák, B., Szűcs, P., Varga, N., Tóthmérész, B.: Succession in soil seed banks and implications for restoration of calcareous sand grasslands., Restoration Ecology 26 (S2): S134-S140., 2018 | | Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, S., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B.: Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds., Nature Conservation 24:65-80., 2018 | | Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J.P., Tóthmérész, B.: Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands., Science of the Total Environment 622-623: 783-789., 2018 | | Deák, B., Valkó, O., Nagy D. D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, Á., Mizser, Sz., Csathó, A.I., Tóthmérész, B.: Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species, Biological Conservation doi: 10.1016/j.biocon.2019.108254, 2019 | | Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Török, P., Radócz, Sz., Lukács, K., Valkó, O.: A közép-tiszavidéki halmok flórakutatásának új eredményei, Kitaibelia 24 (1): 94-105., 2019 | | Fantinato, E., Sonkoly, J., Silan, G., Valkó, O., Tóthmérész, B., Deák, B., Kelemen, A., Miglécz, T., Del Vecchio, S., Bettiol, F., Buffa, G., Török, P.: Pollination and dispersal trait spectra recover faster than growth form spectrum during the spontaneous succession in sandy old-fields, Applied Vegetation Science 22 (3): 435-443., 2019 | | Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O.: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands, Applied Vegetation Science (in press), 2019 | | Valkó, O., Labadessa, R., Palpurina, S., Burrascano, S., Ushimaru, A., Venn, S.: Conservation and diversity of Palaearctic grasslands – Editorial to the 5th EDGG special issue in Hacquetia, Hacquetia 18 (2): 149-152., 2019 | | Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O.: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands, Applied Vegetation Science 23: 139-148., 2020 | | E.-Vojtkó, A., Balogh, N., Deák, B., Kelemen, A., Kis, Sz., Kiss, R., Lovas-Kiss, Á., Löki, V., Lukács, K., Molnár V., A., Nagy, T., Sonkoly, J., Süveges, K., Takács, A., Tóth, E., Tóth, K., Tóthmérész, B., Török, P., Valkó, O., Vojtkó, A., Lukács, B.A.: Leaf trait records of vascular plant species in the Pannonian flora with special focus on endemics and rarities, Folia Geobotanica 55: 73-79., 2020 | | Bátori, Z., Kiss, P.J., Tölgyesi, C., Deák, B., Valkó, O., Török, P., Erdős, L., Tóthmérész, B., Kelemen, A.: River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes., River Research and Applications 36 (7): 1160-1170., 2020 | | Tölgyesi, C., Török, P., Hábenczyus, A.A., Bátori, Z., Valkó, O., Deák, B., Tóthmérész, B., Erdős, L., Kelemen, A.: Underground deserts below fertility islands? – Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands., Ecography 43: 848–859., 2020 | | Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Zs., Radócz, Sz., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Švamberková, E., Valkó, O.: Establishment gaps: biodiversity hotspots to support the colonization of target species in species-poor grasslands, Restoration Ecology doi: 10.1111/rec.13135, 2020 | | Tammaru, K., Kosnar, J., Abbas, F.A., Barta, K.A., de Bello, F., Harrison, S., Degli, E.I., Kiss, R., Lukács, K., Neumann, S.M., Wagia, H., Puy, J., Leps, J.: Ecological differentiation of Carex species coexisting in a wet meadow: Comparison of pot and field experiments, Acta Oecologica 110: 103692, 2021 | | Sonkoly, J., Valkó, O., Balogh, N., Godó, L., Kelemen, A., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, E., Tóth, K., Tóthmérész, B., Török, P.: Germination response of invasive plants to soil burial depth and litter accumulation is species specific, Journal of Vegetation Science 31: 1081-1089., 2020 | | Labadessa, R., Deák, B., Valkó, O.: No need for grazing exclusion – Sheep grazing supports the recovery of grasslands even from the early successional stages, Tuexenia 40: 429-443., 2020 | | Valkó, O., Deák, B., Török, P., Tóth, K., Kiss, R., Kelemen, A., Miglécz, T., Sonkoly, J., Tóthmérész, B.: Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands., Restoration Ecology doi: 10.1002/rec.13192, 2020 | | Deák, B. & Valkó, O., Tóth, C.A., Botos, Á., Novák, T.: Legacies of past land use challenge grassland recovery – An example from dry grasslands on ancient burial mounds, Nature Conservation 39: 113-132., 2020 | | Valkó, O., Tölgyesi, C., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Rádai, Z., Bragina, T.M., Bragin, Y. A., Deák, B.: Steppe Marmot (Marmota bobak) as ecosystem engineer in arid steppes., Journal of Arid Environments 184: 104244., 2021 | | Valkó, O., Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, K., Tóth, Á., Godó, L., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Kelemen, A., Tóthmérész, B.: Laundry washing increases dispersal efficiency of cloth-dispersed propagules., NeoBiota 61: 1-16., 2020 | | Deák, B., Rádai, Z., Lukács, K., Kelemen, A., Kiss, R., Báthori, Z., Kiss, P.J., Valkó, O.: Fragmented dry grasslands preserve unique components of species and phylogenetic diversity in agricultural landscapes., Biodiversity and Conservation 29: 4091-4110., 2020 | | Bátori, Z., Lőrinczi, G., Tölgyesi, C., Módra, G., Juhász, O., Aguilon, D. J., Vojtkó, A., Valkó, O., Deák, B., Erdős, L., Maák, I. E.: Karstic microrefugia host functionally specific ant assemblages, Frontiers in Ecology and Evolution 8: 613738., 2020 | | Varga, K., Csízi, I., Monori, I., Valkó, O.: Threats and challenges related to grazing paddocks: Recovery of extremely overgrazed grassland after grazing exclusion, Arid Land Research and Management doi: 10.1080/15324982.2020.1869120, 2020 | | Deák, B., Kovács, B., Rádai, Z., Apostolova, I., Kelemen, A., Kiss, R., Lukács, K., Palpurina, S., Sopotlieva, D., Báthori, F., Valkó, O.: Linking environmental heterogeneity and plant diversity: The ecological role of small natural features in homogeneous landscapes, Science of the Total Environment 763: 144199, 2021 | | Lukács, K., Valkó, O.: Human-vectored seed dispersal as a threat to protected areas: Prevention, mitigation and policy, Global Ecology and Conservation 31: e01851., 2021 | | Valkó, O., Deák, B.: Increasing the potential of prescribed burning for the biodiversity conservation of European grasslands, Current Opinion in Environmental Science & Health 22: 100268., 2021 | | Deák, B., Rádai, Z., Bátori, Z., Kelemen, A., Lukács, K., Kiss, R., Maák, I.E., Valkó, O.: Ancient burial mounds provide safe havens for grassland specialist plants in transformed landscapes – A trait-based analysis, Frontiers in Ecology and Evolution 9: 619812., 2021 | | Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O.: Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species, Journal of Vegetation Science 32: e13051., 2021 | | Balogh, N., Tóthmérész, B., Valkó, O., Deák, B., Tóth, K., Molnár, Zs., Vadász, Cs., Tóth, E., Kiss, R., Sonkoly, J., Antal, K., Tüdősné Budai, J., Miglécz, T., Kelemen, A.: Consumption rate and dietary choice of cattle in species-rich mesic grasslands, Tuexenia 41: 395-410., 2021 | | Bódis, J., Fülöp, B., Lábadi, V., Mészáros, A., Pacsai, B., Svajda, P., Valkó, O., Kelemen, A.: One year of conservation management is not sufficient for increasing the conservation value of abandoned fen meadows, Tuexenia 41: 381-394., 2021 | | Valkó, O., Labadessa, R., Venn, S.: Conservation, restoration and biodiversity of Palaearctic grasslands – Editorial to the 6th EDGG special issue in Hacquetia, Hacquetia 20(1): 167-170., 2021 | | Borza, S., Godó, L., Csathó, A.I., Valkó, O., Deák, B.: A közúti közlekedés természetkárosító hatása a magyarországi gerincesfaunára – Szakirodalmi áttekintés., Természetvédelmi Közlemények 27: doi: 10.20332/tvk-jnatconserv.2021.27.XX, 2021 | | Valkó, O., Rádai, Z., Deák, B.: Hay transfer is a nature-based and sustainable solution for restoring grassland biodiversity, Journal of Environmental Management 311: 114816., 2022 | | Lukács, K., Valkó, O.: Magterjedés az emberi ruházaton: megelőzési és védekezési lehetőségek, Természetvédelmi Közlemények 28: in press, 2022 | | Valkó, O., Kelemen, A., Kiss, O., Deák, B.: Patch and matrix characteristics determine the outcome of ecosystem engineering by mole rats in dry grasslands, PeerJ, 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
