 |
Competition, gender differences, and the role of the environment – experimental evidence from online games
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
124658 |
| Type |
FK |
| Principal investigator |
Lovász, Anna |
| Title in Hungarian |
Verseny, nemek közötti különbségek, és a környezet szerepe - kísérleti eredmények online játékokból |
| Title in English |
Competition, gender differences, and the role of the environment – experimental evidence from online games |
| Keywords in Hungarian |
Verseny, nemek közötti különbségek, kísérletek |
| Keywords in English |
Competition, gender differences, experiments |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Labour economics |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Participants |
Horn, Dániel
Katona, Sándor
Kiss Hubert, János
Szobonyáné Szabó-Morvai, Ágnes
|
| Starting date |
2017-10-01 |
| Closing date |
2020-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
8.953 |
| FTE (full time equivalent) |
2.68 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás új eredményeket nyújt majd a versenyhelyzetekre adott reakciók nemek közötti eltéréseiről, és megvizsgálja, hogy a pozitív szubjektív viszzajelzések hatnak-e ezekre a különbségekre. Amennyiben eltérő hatást találunk nemenként, ez azt jelentené, hogy a szubjektív visszaljelzés hatékonyan csökkentheti a verseny negatív hatását a nők teljesítményére, ami csökkentheti a nemek közötti egyenlőtlenséget mind a versenyhelyzetek választásában, valamint a versenyhelyzetben elért teljesítményekben is. A kutatásban egyszerű online játékokat használunk, ahol a játékosok véletlenszerűen négy csoportba kerülnek, amelyek kapnak a relatív teljesítményükre vonatkozó információ vagy nem, illetve kapnak szubjektív visszajelzést (bíztatást és dícséretet) vagy nem. Megvizsgáljuk, hogy vannak-e eltérések a csoportok között a kimenetelekben (erőfeszítés és tejesítmény) nemek illetve kezelési típusok szerint. Könnyen elérető online játékok alapján végezzük el a kísérleteket, amelyek során a mintagyűjtést mind internetes terjesztés, mind fizetett laboratóriumi kísérletek révén végezzük majd. Ezáltal új kontextusban, a játékosok természetes környezetében szerzett eredményeket mutatunk majd be, amik révén az egyének motiváltságát is vizsgáljuk az erőfeszítésük mérésével, és manipulálni tudjuk a környezet bizonyos jellemzőit - a felettesi kommunikáció elemeit a bíztatás és dícséret formájában - hogy teszteljük hogy vannak-e különbségek a különböző játékosok reakciójában.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Korábbi empirikus eredmények kimutatták, hogy a nők kevésbé választják a versenyhelyzeteket, és rosszabbul teljesítenek a versenyhelyzetekben, akkor is, ha a képességeik hasonlóak a férfiakéhoz. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ezek a különbségek fellelhetőek-e egy valós élethelyzetben (játék játszása otthon), és teszteljük, ogy ezek a nemek közötti különbségek csökkenthetőek-e azáltal, ha a játékosok pozitív visszaljezést kapnak, pontosabban bíztatást és dícséretet. Egy korábbi kutatásunk eredménye azt mutatta ki egy verseny nélküli környezetben, hogy a pozitív visszajelzésre eltérően reagálnak átlagosan a nők és a férfiak: a nők telejsítményére pozitívan hatott a bíztatás, míg a férfiakra nem hatott igazán. Várakozásaink szerint egy olyan környezetben, ahol verseny is jelen van, ezek a hatások még intenzívebbek lesznek, mivel a versenyhelyzet az alacsonyabb magabiztosságú egyének számára plusz nyomást jelent, és a pozitív visszajelzés segíthet ellensúlyozni ezt a hatást és növelni a teljesítményt. A kísérleteink alapján meg tudjuk vizsgálni, hogy ez-e a helyzet, négy vletlenszerűen kiválasztott és kezelt csoport eredményeinek az összehasonlítása révén, akik versenyhelyzetben lesznek vagy nem, illetve kapnak szubjektív visszajelzést vagy nem. Ha az eredmények megerősítik a hipotézisünket, annak jelentős szakpolitikai implikációi vannak: a célzottabb felettesi kommunikáció, mind tanárok, mint munkaerő menedzserek esetében, javíthatja bizonyos egyének erőfeszítését és teljesítményét, anélkül hogy másoknak ártana, és csökkentheti a nemek közötti különbségeket a kimenetelekben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az utóbbi időben számos kísérleti eredmény mutatott ki nemek közötti különbségeket a pszichológiai jellemzőkben, és konkrétan a verseny iránti attitűdben, és hangúlyozta ezen tényezők szerepét az iskolai és munkapiaci kimenetelek nemek közötti eltéréseinek kialakulásában. Ahogy ezek az eltérésekre egyre több bizonyítékunk van, fontos arra is keresni a választ, hogy mit kellene illetve mit lehetne tenni velük. A kutatásunk egy környezeti tényező, a felettesi kommunikáció, és konkrétan a szubjektív visszajelzés szerepét vizsgálja. Lehetséges, hogy bizonyos környezeti tényezők, illetve a felettesi kommunikáció, bizonyos tulajdonságokkal rendelkező személyeknek kedveznek, akik ezért motiváltabbak, és nagyobb erőfeszítéssel, jobban teljesítenek. Azonban ezeken a tényezőkön lehet változtatni, illetve célzottabbá lehet tenni őket, hogy más egyéneknek megfelelőbbek legyenek, akik ezáltal szintén jobban teljesíthetnek.
A kutatásunk a már viszonylag jól bizonyított, a versenyhelyzetben tapasztalható nemek közötti eltérésre koncentrál, és megnézzük, hogy egy egyszerű változtatás a felettesi kommunikációban, egy pár bíztató illetve dícsérő mondat és kép formájában, tudja-e csökkenteni a nők negatív reakcióját a versenyre, ezáltal javítva az erőfeszítésüket és teljesítményüket. Bár néhány előző kutatás már vizsgálta hogy bizonyos környezeti elemek hogyan befolyásolják a nemek közötti eltérést, még senki sem vizsgálta a szubjektív visszajelzés szerepét. Amennyiben az eredményeink igazolják hogy a visszajelzés hatással lehet a nők kimeneteleire és a nemek közötti különbségekre, ez egyértelmű és praktikus következtetéseket von maga után: ezek alapjn a tanárok és a menedzserek is javíthatják a nők teljesítményét azzal, hogy célzottab visszajelzéseket adnak nekik bíztatás és dícséret formájában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Előző kísérleti eredmények kimutatták, hogy a férfiak és nők eltérően reagálnak a versenyhelyzetekre: a nők ritkábban választják az ilyen helyzeteket, és rosszabbul szerepelnek bennük. A nemek közötti eltérések a verseny iránti attitűdben hozzájárulhatnak az iskolázásban és a munkapiacon fellelhető nemek közötti egyenlőtlenségekhez. A nők ritkábban versenyeznek az osztálytársaikkal és munkatársaikkal, ritkábban választják a nehéz feladatokat, illetve a versengős munkahelyeket és pozíciókat, és rosszabbul szerepelnek amikor stresszes versenyhelyzetekben találják magukat, ami ahhoz vezethet, hogy a nők alacsonyabb szintű foglalkozásokban dolgoznak, és alacsonyabb fizetést kapnak.
A kutatásunk ismét teszteli, hogy vannak-e különbségek a nemek között versenyhelyzetben, egyszerű online játékok révén, majd megvizsgálja, hogy mi történik ezekkel a különbségekkel akkor, ha a játékosok pozitív visszajelzést kapnak a játék során, bíztatás és dícséret formájában. Várakozásaink szerint a verseny negatív hatása a nőkre csökkenni fog, ha pozitív visszajelzést kapnak, mivel ez csökkentheti a verseny okozta stresszt, és növelheti a magabiztosságukat. Ez az eredmény azt jelentené, hogy a nemek közötti eltérések az iskolai és munkahelyi teljesítményben csökkenthetőek, és az iskolák és munkahelyek teljesítménye javítható a felettesek célzottabb kommunikációja révén, amely az egyének szükségleteinek jobban megfelelő.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research will provide new evidence on gender differences in the response to competition, and then test whether positive subjective feedback affects these gender differences. A differential response by gender means subjective feedback can be used to counteract the negative effect of competition on females, leading to a lower gender gap in the choice to compete and in performance under competitive settings. We will utilize simple experiments using online games, where players will be randomly assigned to four groups where they receive information on their relative performance or not, and receive subjective feedback (encouragement and praise) or do not. Group differences in outcomes (effort and performance) will then be analyzed to assess differences by gender and treatment type. We will utilize easily accessible online games to carry out the experiments, with samples collected through both online dissemination and laboratory experiments with compensated participation. This will allow us to provide evidence of gender differences in competitiveness in a new setting, the player's natural environment, to assess motivation through the measurement of effort, and to manipulate the environment, in particular, elements of the supervisory communication in the form of encouragement and praise, in order to test for differences in the players' responses.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Previous empirical evidence shows that women are less likely to choose to compete, and perform worse in competitive settings, even if their abilities are similar to those of males. We seek to assess whether such differences exist in a real life setting (computer game playing at home), and to test whether these gender differences can be lessened if players are given simple positive subjective feedback in the form of encouragement and praise. Our previous research has shown a gender difference in the response to such feedback in a non-competitive setting, with women responding positively to encouragement, and men being less affected. We expect that in an environment where competition is additionally present, these effects will be magnified, as the competitive setting poses more stress on low-confidence individuals, and subjective feedback can help counteract the pressure they feel and increase their performance. Our experiments will allow us to see whether this is the case, by comparing the effort and performance of four randomly selected groups who are subject to competition or not, and who receive feedback or do not. If the results confirm our hypotheses, they will allow us to draw policy implications suggesting that more targeted supervisory communication by teachers and managers can improve the effort and performance of some individuals without hurting others, and lead to lower gender differences in outcomes.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Experimental evidence on gender differences in psychological traits and particularly in competitiveness has blossomed recently, pointing to the importance of these factors in explaining gender differences in educational and labor market outcomes. As such differences are confirmed, it is important to consider what can and what should be done about them. Our research explores the role of one element of the environment (or institutional setting), supervisory communication, and specifically, subjective feedback. It is possible that certain environments, in our case, certain forms of communication, favor individuals with certain psychological traits, leading to their better motivation, effort, and performance. However, these elements could be altered, or rather, targeted to better suit the needs of different individuals, leading to their better performance.
Our research will focus on the already established gender differences in competitiveness, and assess whether a simple change in supervisory communication, in the form of a few phrases and graphics giving encouragement and praise, can alleviate the negative response of females to competition, and improve their effort and performance. Though some previous studies on gender differences in competitiveness examined certain environmental factors (the type of task, the gender of the opponents, the availability of performance feedback), no research examined the role of subjective feedback. A finding that such feedback can have an effect on female outcomes and gender differences has clear and very practical implications: it would suggest that teachers and managers can improve the performance of females by giving them more targeted feedback in the form of encouragement and praise.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Previous experiments have shown that men and women respond very differently to competition, with women choosing to compete less often, and performing worse in competitive settings. These gender differences in competitive attitudes can explain differences in real life outcomes in both schooling and the labor market. Women are less likely to compete with other students or colleagues, to choose challenging tasks or competitive jobs and workplaces, and may perform worse wen faced with a stressful, competitive environment, which leads to women being employed in lower-level occupations with lower pay.
Our research will also test for gender differences in competitiveness using simple online games, and then examine how these differences are affected if players receive subjective feedback in the form of encouragement and praise. We expect that the negative effect of competition on women may be lessened if they receive such positive feedback, as it may set them at ease, and increase their self-confidence. Such a finding would suggest that gender differences in performance in both schools and workplaces could be decreased, and overall performance (of classes and workplaces) could be improved, if supervisors use more targeted communication that is better suited to the needs of each individual.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
