The functional diversity – ecosystem functioning relationship in natural phytoplankton communities  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
124681
Type PD
Principal investigator Abonyi, András
Title in Hungarian Funkcionális diverzitás – ökoszisztéma működés kapcsolata fitoplanktonra
Title in English The functional diversity – ecosystem functioning relationship in natural phytoplankton communities
Keywords in Hungarian funkcionális egyenletesség, funkcionális divergencia, funkcionális diszperzió, funkcionális traitek, funkcionális csoportok
Keywords in English functional evenness, functional divergence, functional dispersion, functional traits, functional groups
Discipline
Environmental biology, ecotoxicology (Council of Complex Environmental Sciences)90 %
Ortelius classification: Fresh water ecosystems
Hydrobiology, ecological status assessment, applied ecology (Council of Complex Environmental Sciences)10 %
Ortelius classification: Hydrobiology
Panel Ecology and evolution 1
Department or equivalent Institute for Aquatic Ecology, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences (Centre for Ecological Research)
Starting date 2017-12-01
Closing date 2021-02-28
Funding (in million HUF) 6.098
FTE (full time equivalent) 0.87
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Korábbi eredményeink alapján bizonyított, hogy tavi fitoplankton esetében a funkcionális jellegzetességek befolyásolják az ökoszisztéma működést, ahol a karekterisztikusan megjelenő funkcionális fajcsoportok száma (FG) erősebben prediktálta a működést, mint a taxonszám. A fitoplankton kompozícióban fellelhető funkcionális trait kompozíciók száma, ugyanakkor nem prediktálta egyértelműen a működést. Azonban ezen funkcionális szám metrikák nem tartalmazzák a fajok dominancia viszonyait és azok funkcionális térben való eloszlását. Jelen kutatás fő célja a biodiverzitás-ökoszisztéma működés (B-EF) kapcsolat elemzése a funkcionális diverzitás komponensei alapján természetes tavi és folyóvízi fitoplankton esetén. Ezen funkcionális komponensek várhatóan rávilágítanak a dominancia viszonyok jelentőségére, mind a taxonómiai, mind pedig a funkcionális jellegzetességeket tekintve. Eredményeink várhatóan olyan ökológiai összefüggésekre mutatnak rá, ahol a fitoplankton ökoszisztéma működése általánosan magyarázható oligotróf és eutróf tavak esetében is; várhatóan a funkcionális evenness komponens alapján. Előzetes ereményeink alapján a taxonszám negatívan, míg az attól független funkcionális csoportszám pozitívan prediktálja az ökoszisztéma működést folyóvízi fitoplankton esetén. Ennek megfelelően azt várjuk, hogy a funkcionális csoportszámot, valamint a funkcionális diverzitás komponenseit alapul véve jobban megérthető a folyóvízi fitoplankton szerveződése és működése. Eredményeink alapján jövőbeni kísérletes munka tervezhető a B-EF tanulmányozására, valamint lehetővé válik az ökoszisztéma működés már létező fitoplankton funkcionális módszereken alapuló effektív modellezése.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Legújabb kutatási eredmények egyértelműen alátámasztják a pozitív biodiverzitás-ökoszisztéma működés (B-EF) kapcsolatot fitoplanktonra. A pozitív B-EF kapcsolat önmagában – diverzebb közösségek hatékonyabban működnek –, azonban nem ad magyarázatot a kapcsolatot fenntartó mechanizmusokra. Ezen mechanizmusok jobb megértésére irányulóan nő az érdeklődés a funkcionális diverzitás komponensei iránt. Hipotézisünk, hogy ezen funkcionális diverzitás komponensek (divergencia, egyenletesség, diszperzió) lehetővé teszik fitoplankton együttesek működésének jobb prediktálását, valamint a mechanizmusok megértését. Jelen kutatás választ ad arra a kérdésre, hogy a funkcionális diverzitás komponensei hatékonyabban magyarázzák-e az ökoszisztéma működést mint a taxon, vagy funkcionális csoportszám tavi fitoplankton esetén. Amennyiben igen, eredményeink rávilágítanak arra is, hogy mely funkcionális diverzitás komponens magyarázza a funkcionális metrikák hatékonyabb működését a taxon alapú metrikákhoz viszonyítva. Továbbá választ kapunk arra, hogy a funkcionális csoportszám és a funkcionális diverzitás komponensei lehetővé teszik-e a folyóvízi fitoplankton kompozíció jobb megértését; valamint, hogy a funkcionális trait és csoport alapú dominancia viszonyok hogyan befolyásolják az ökoszisztéma működést.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A funkcionális diverzitás információval szolgál arról, hogy a fajok milyen szerepet töltenek be egy közösségen belül, valamint összefoglalja azon funkcionális jellegzetességeiket, melyek hatással vannak a működésre. Szárazföldi növénytársulásoknál bizonyított, hogy a filogenetikai és funkcionális diverzitás jobban prediktálja az ökoszisztéma működést, mint a taxon vagy a funkcionális csoportszám. Továbbá, trait alapú modellek jobban becsülték az ökoszisztéma működést, mint a taxonszám. Ennek megfelelően a funkcionális diverzitás kiváló lehetőséget nyújt a biodiverzitás – ökoszisztéma működés (B-EF) jobb megértéséhez. Annak ellenére, hogy nő az érdeklődés a funkcionális módszerek iránt, szárazföldi növénytársulásokhoz viszonyítva csak néhány fitoplankton tanulmány igazolta a trait alapú metrikák előnyét a B-EF kapcsolatban. Továbbá a funkcionális diverzitást a közösség ökoszisztéma működésének szempontjából korábban folyóvízi fitoplankton esetében még nem vizsgálták. Jelen kutatás alapjaiban teszteli, hogy a fitoplankton kompozícióról alkotott ismereteink létező funkcionális koncepciókat alapul véve elegendőek-e arra, hogy a taxonómiai információt egy egyszerűbb, de jól működő funkcionális rendszerre fordítsuk le. Amennyiben ez lehetséges, eredményeink tavi és folyóvízi fitoplankton ökoszisztéma működésének prediktív modellezését motiválhatják, méghozzá létező funkcionális koncepciókat alapul véve. Ez hozzájárulhat pl. a globális klímaváltozás elsődleges termelőkre gyakorolt hatásának, vagy táplálékhálózatok struktúráltságának és működésének funkcionális egységeken alapuló jobb megértéséhez. Jelen projekt főbb erőssége, hogy a B-EF kapcsolatot ellenőrzött, több ezer tavi (oligo-, és eutróf) illetve folyóvízi fitoplankton kompozíciót magában foglaló adatbázisokon, hazai szakártői csoportok együttműködése és nemzetközi kooperáció részeként vizsgálja.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Jelen projektben az édesvízi plankton elsődleges termelőit (fitoplankton) vizsgáljuk funkcionális jellegzetességeik alapján. Ismert, hogy nagyobb fajszámú közösségek ökoszisztéma működése – pl. az egységnyi tápanyagból felépített biomassza mennyiség – magasabb. Ezt biodiverzitás – ökoszisztáma működés (B-EF) kapcsolatnak hívjuk. Azonban szimplán a több faj jelenléte nem magyarázza a magasabb és stabilabb ökoszisztéma működést. Jelen esetben funkcionális jellegzetességek (pl. kicsi, közepes, nagy sejtmért; egysejtű, kolóniás, fonalas életforma), valamint a karakterisztikusan megjelenő fajegyüttesek úgynevezett funkcionális csoportjainak hatását vizsgáljuk természetes fitoplankton közösségek ökoszisztéma működésre. Ezen összefüggések jobbára szárazföldi növénytársulásokon tanulmányozottak, fitoplankton esetében ritkák, folyóvízi fitoplanktonra pedig korábban ilyen vizsgálat nem történt. Azt várjuk, hogy amennyiben számszerűsítjük a fitoplankton fajok funkcionális jellegzetességek és csoportok közötti megoszlását, jobban meg tudjuk magyarázni a B-EF összefüggést. Eredményeink tavi és folyóvízi fitoplankton ökoszisztémák működésének prediktív modellezését motiválhatják, ami pl. a globális klímaváltozás elsődleges termelőkre gyakorolt hatásának, vagy táplálékhálózatok - melyek teljes egészében az elsődleges termelésre épülnek - működésének jobb megértéséhez vezethet.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Recently, we showed that functional identity of lake phytoplankton taxa mattered to ecosystem functioning, whereas the functional group richness (FG) based on characteristic species associations better predicted functioning than taxonomic richness. Using the same approach, the number of unique functional trait combinations (FT) did not provide such a direct relationship with functioning. However, the FG and FT richness metrics used do not reflect dominance relationships among taxa and in the functional trait/group space. Here, the major aim is to analyze the biodiversity – ecosystem functioning (B-EF) relationship based on functional diversity components in natural lake and riverine phytoplankton communities. These components potentially highlight the importance of dominance relationships in the taxonomic and functional compositions. We therefore expect to find general ecological rules based on functional diversity components affecting ecosystem functioning in both oligotrophic and eutrophic lake phytoplankton, especially based on the functional evenness component. Our preliminary results suggest that ecosystem functioning in riverine phytoplankton scales negatively with taxonomic richness, but the FG richness unexplained by taxonomic richness positively predicts ecosystem functioning. Therefore, we expect that functional richness and diversity components enhance our ability to better understand the structuring and functioning of riverine algal communities. Our results will provide elementary basis for future experimental studies in B-EF and open towards effective modelling of ecosystem functioning based on existing phytoplankton functional approaches.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Recent studies clearly support a positive biodiversity-ecosystem functioning (B-EF) relationship in phytoplankton communities. The existence of positive B-EF scaling itself – higher functioning occurs in more diverse communities –, however, does not give explanation for the underlying mechanisms. In an attempt to better understand these mechanisms, there is a growing interest in functional diversity components of communities. We hypothesize that functional diversity components (divergence, evenness, dispersion) of phytoplankton communities are able to enhance our ability in predicting ecosystem functioning. The research project will answer whether functional diversity components better predict ecosystem functioning than taxonomic and functional richness in lake phytoplankton, or not. If they do, we highlight which functional component is responsible for the success of functional metrics over taxonomic metrics. Furthermore, we answer whether functional richness and functional diversity components provide reliable basis to better understand the source and composition of riverine phytoplankton; and what is the role of dominance relationships among functional traits and groups in determining ecosystem functioning.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Functional diversity provides information about what species do in communities, and summarizes the value and range of traits that influence ecosystem functioning. In terrestrial plant communities, phylogenetic and functional diversity have been found to better predict ecosystem functioning than taxonomic and functional group richness. Furthermore, trait-based models repeatedly predicted ecosystem functioning better than taxonomic richness. Therefore, the use of functional diversity is a valuable approach to better understand the biodiversity – ecosystem functioning (B-EF) relationship. In spite of the growing interest in functional approaches, compared to terrestrial systems, only a few studies have validated trait-based metrics in terms of predicting B-EF in phytoplankton. Furthermore, compared to lake systems, functional diversity in connection with ecosystem functioning has never been studied in riverine phytoplankton yet. The present research project is also a test whether our current understanding of phytoplankton composition based on existing functional approaches is sufficient to translate the taxonomic information into a reduced but reliable functional matrix. If this is the case, our results will further motivate predictive modelling of ecosystem functioning in lake and river ecosystems using phytoplankton functional approaches. That could further help i.e. the better understanding of the impact of global climate change on primary producers or food web structuring and dynamics based on reliable functional compartments. Among the most important strengths of the project, we will analyze the B-EF using controlled datasets including thousands of lake (both oligo- and eutrophic) and river phytoplankton compositions in a broad cooperation of expert groups at national and international levels.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

In the present project, primary producers of freshwater plankton (phytoplankton) will be studied based on their functional characteristics. It is known that in communities that include more species, ecosystem functioning like building up biomass from resources is higher. This is called the biodiversity – ecosystem functioning relationship (B-EF). However, simply the presence of more species does not explain the higher and more efficient functioning. Here, we will study how functional traits of species (i.e. small, medium, large cell size or single celled, colonial, filamentous life forms) and functional groups based on characteristic species co-occurrences affect the functioning of natural phytoplankton communities. This relationship has mainly been studied in terrestrial plant communities, rarely in phytoplankton, and not yet in riverine phytoplankton. We expect that metrics detailing the distribution of species among functional traits and groups will further explain the B-EF relationship. This could motivate predictive modelling of ecosystem functioning using phytoplankton functional approaches in lake and river ecosystems, and may help the better understanding of the impact of global climate change on primary producers, or the functioning of food webs, which are entirely based on primary production.





 

Final report

 
Results in Hungarian
BEF tavakban: Kiterjedt adatbázisok elemzése révén kiderült, hogy a funkcionális diverzitás komponensei jobban becslik a tápanyaghasznosítás hatékonyságát, mint a fajszám, vagy funkcionális fajszám. Az eredmények általános ökológiai konferencián előadásra kerültek, azonban a pályázat 2019-es felfüggesztése miatt még nem lettek publikálva. Pályázati kooperációban kimutattuk, hogy kovaalgák funkcionális traitjei kiváló indikátorai az ökológiai állapotnak, a fitoplankton mind aktív, mind passzív elemeket is tartalmaz, kékmoszatok dominanciája (FD csökkenés) negatív hatással van felsőbb trofikus szintekre. FD folyókban: Pályázati kooperációban kimutattuk, hogy a Duna fitoplanktonjának FD-je hosszú távon nő, míg a sejtméret-eloszlás változik a kisebb sejtek javára, mindkettő negatív hatással az ökoszisztéma-működésre. Bentikus és planktonikus funkcionális módszerek kombinációja segít az FD-környezet kapcsolat leírását; bentikus kovaalgák FD-je kiváló indikátor a kiszáradás hatására, FD segít az invazív halak közösségre gyakorolt hatásának feltárásában. Összefoglaló munkák: Pályázati kooperációban leírtam a Reynolds’ féle funkcionális besorolás történetét, jövőjét, a módszer niche szemléletű elemzését, és összefoglaltuk mikor hasznos a jelleg alapú módszer biológiai adatok elemzéséhez.
Results in English
BEF in lakes: I have analysed the BEF relationships in two large phytoplankton data sets. According to the hypothesis, functional diversity components outperformed taxonomic and functional richness in predicting RUE in both data sets. The results have been presented in a general ecological meeting but have not been published yet due to the project's suspension in 2019. In co-operative works related to the project, we showed that functional trait composition of benthic algae could summarise ecological status information in a highly efficient way; phytoplankton contained both active and non-active elements; high Cyanobacteria dominance over time constrained energy transfer towards higher trophic levels. FD in rivers: In co-operative works related to the project, we showed that FD of the Danube phytoplankton increased over time, while the cell size structure has also been altered, both affecting negatively pelagic ecosystem functioning. The combination of benthic and planktic functional approaches helped understand the FD–environment relationship in a large river; FD of benthic diatoms are sensitive indicators of drought (B-Béres et al); FD helped understand invasion effects in riverine fishes. Review work: In co-operative works related to the project, I reviewed the history of Reynolds’ FG classification for rivers, described the FG approach in a niche-based concept, and summarised when functional traits were beneficial for biological data.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124681
Decision
Yes





 

List of publications

 
Abonyi A., Kiss K.T., Hidas A., Várbíró G., Borics G., Ács É.: Cell Size Decrease and Altered Size Structure of Phytoplankton Constrain Ecosystem Functioning in the Middle Danube River Over Multiple Decades, Ecosystems, 23, 1254–1264, 2020
Stenger-Kovács C., Körmendi K., Lengyel E., Abonyi A., Hajnal É., Szabó B., Buczkó K., Padisák J.: Expanding the trait-based concept of benthic diatoms: Development of trait- and species-based indices for conductivity as the master variable of ecological status in cont, Ecological Indicators, 95, 63-74, 2018
Abonyi A., Ács É., Hidas A., Grigorszky I., Várbíró G., Borics G., Kiss K.T.: Functional diversity of phytoplankton highlights long-term gradual regime shift in the middle section of the Danube River due to global warming, human impacts and oligotr, Freshwater Biology, 63, 456-472, 2018
Wang C., B-Béres V., Stenger-Kovács C., Li X., Abonyi A.: Enhanced ecological indication based on combined planktic and benthic functional approaches in large river phytoplankton ecology, Hydrobiologia, 818, 163–175, 2018
Görgényi J., Tóthmérész B., Várbíró G., Abonyi A., T-Krasznai E., B-Béres V., Borics G.: Contribution of phytoplankton functional groups to the diversity of a eutrophic oxbow lake, Hydrobiologia, 830, 287–301, 2019
Selmeczy GB., Abonyi A., Krienitz L., Kasprzak P., Casper P., Telcs A., Somogyvári Z., Padisák J.: Old sins have long shadows: climate change weakens efficiency of trophic coupling of phyto- and zooplankton in a deep oligo-mesotrophic lowland lake (Stechlin, Germany).., Hydrobiologia, 831, 101–117, 2019
B-Béres V., Tóthmérész B., Bácsi I., Borics G., Abonyi A., Tapolczai K., Rimet F., Bouchez Á., Várbíró G., Török P.: Autumn drought drives functional diversity of benthic diatom assemblages of continental intermittent streams, Advances in Water Resources, 126, 129-136, 2019
Abonyi A., Descy J.-P., Borics G., Smeti E.: From historical backgrounds towards the functional classification of river phytoplankton sensu Colin S. Reynolds: what future merits the approach may hold?, Hydrobiologia, 848, 131–142., 2021
Wang C., B-Béres V., Stenger-Kovács C., Li X., Abonyi A.: Enhanced ecological indication based on combined planktic and benthic functional approaches in large river phytoplankton ecology, Hydrobiologia, 818, 163–175, 2018
Stenger-Kovács C., Körmendi K., Lengyel E., Abonyi A., Hajnal É., Szabó B., Buczkó K., Padisák J.: Expanding the trait-based concept of benthic diatoms: Development of trait- and species-based indices for conductivity as the master variable of ecological status in cont, Ecological Indicators, 95, 63-74, 2018
Takács P., Abonyi A., Bánó B., Erős T.: Effect of non-native species on taxonomic and functional diversity of fish communities in different river types, Biodiversity and Conservation, 30, 2511–2528, 2021
Nagy-László Zs., Padisák J., Borics g., Abonyi A., B-Béres V., Várbíró G.: Analysis of niche characteristics of phytoplankton functional groups in fluvial ecosystems, Journal of Plankton Research, 42 (3), 355–367, 2020
Borics G., Abonyi A., Salmaso N., Ptacnik R.: Freshwater phytoplankton diversity: models, drivers and implications for ecosystem properties, Hydrobiologia, 848, 53-75, 2021
Endrédi A., Jordán F., Abonyi A.: Trait-based paradise – or only feeding the computer with biology?, Community Ecology, 19(3), 319-321, 2018
Abonyi A., Botta-Dukát Z., Borics G., Várbíró G., Ptacnik R.: The functional diversity–ecosystem functioning relationship in natural lake phytoplankton communities, In: 48th Annual Meeting of the Ecological Society of Germany, Austria and Switzerland. (Eds Y. Muraoka & R. Tschirf). ISSN 0171-1113, Gesellschaft für Ökologie, Wien, 2018





 

Events of the project

 
2022-01-19 15:10:59
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Ökológiai és Botanikai Intézet (Ökológiai Kutatóközpont), Új kutatóhely: Vízi Ökológiai Intézet (Ökológiai Kutatóközpont).
2017-02-16 12:22:06
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Duna-kutató Intézet (MTA Ökológiai Kutatóközpont), Új kutatóhely: Ökológiai és Botanikai Intézet (MTA Ökológiai Kutatóközpont).




Back »