Historical textfolkloristic research of the folktales and booktales in the Hungarian languange literacy. Popular reception of the tales of Grimm Brothers and László Arany.
Népmesék és könyvmesék történeti szövegfolklorisztikai vizsgálata a magyar nyelvű nyomtatott írásbeliségben. A Grimm testvérek és Arany László meséinek 19. századi populáris recepciója.
Title in English
Historical textfolkloristic research of the folktales and booktales in the Hungarian languange literacy. Popular reception of the tales of Grimm Brothers and László Arany.
Keywords in Hungarian
népmese,könyvmese, írásbeliség, történeti szövegfolklorisztika, filológia, textológia
Keywords in English
folktale, booktale, literacy, text folkloristics, philology, textology
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Ethnology
Panel
Culture
Department or equivalent
Institute of Ethnology (Research Centre for the Humanities)
Starting date
2017-09-01
Closing date
2020-08-31
Funding (in million HUF)
15.219
FTE (full time equivalent)
2.10
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Az alapvetően nem szerzőhöz kötött textusokkal és instabil szövegfogalommal (azaz variánsokkal) dolgozó folklorisztikai filológia számára a mesék írásbeli hagyományozódásának vizsgálata új perspektívákat nyithat. A korábbinál stabilabb folklorisztikai szövegfogalom alkalmazása a mesegyűjtemények kiadástörténetének és egyáltalán a meseterjedés írott történetének kutatását teszi lehetővé. A népmesék írásbeli hagyományozódásának vizsgálata a magyar történeti mesekutatás számára is elengedhetetlen, ugyanis ez nem csak a magyar nyelvű szóbeli mesekincs eredetéről való ismereteinket egészítené ki, de a szövegek hagyományozódásának pontosabb megértéséhez és a korabeli szövegalakítási eljárások feltárásához is segítséget nyújthat. Ezen folyamat meghatározása érdekében a kutatás a 19. századi magyar nyelvű Grimm-mesék és a korban nyomtatásban újra kiadott (elsősorban az olvasókönyvekben megjelent) Arany László mesék korpuszának lehetőség szerinti teljes feltárására, a szövegek statisztikai és filológiai elemzésére valamint történeti szövegfolklorisztikai vizsgálatukra vállalkozik.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás központi kérdése az, hogy a nyomtatott írásbeliség mely olvasmánytípusai, milyen mélységben és hogyan befolyásolták a 19. századból ismert magyar nyelvű népmesekincset. E folyamatot két meghatározott szövegkorpusz, a Grimm testvérek és Arany László meséinek populáris recepciója alapján kívánom bemutatni. E két szövegegyüttes óriási hatást gyakorolt a folklórra, előbbi világméretekben, utóbbi a magyar népköltészetet tekintve. Azonban ennek a hatásnak a keretei, az a folyamat, ahogyan e mesék „kanonikussá”, a magyar népmesekincs részévé, illetve az Arany-mesék esetében a klasszikus népmesei stílus mintájává váltak, teljesen feltáratlan. A kutatás a mesék 19. századi írott, a szóbeliségnél ellenőrizhetőbb vándorlástörténetét kívánja feltárni. A mesék írásbeli hagyományozódásával, a fordítások kiadástörténetével szinkronban vizsgálom a mesék magyar szóbeliségből gyűjtött szövegpárhuzamait és szövegvariánsait. Ezek egymásra vonatkoztatása során filológiai módszerekkel konkrétan megállapítható, hogy a nyomtatott írásbeliség meghatározott szövegkorpuszai milyen befolyással voltak a magyar népmesekincs alakulására.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A folklórszövegek írásbeli hagyományozódásának vizsgálata új szempont a hazai történeti szövegfolklorisztikában, amely más tudományok (pl. irodalomtudomány, történettudomány) megfontolásait és eredményeit is nagyban segíthetik. A kutatás során a rögzített (nyomtatott) meseszövegek számbavétele, a folklorisztika számára ismeretlen források feltárása, azok filológiai elemzése és az eredmények összegző értékelése történik meg. Az adatolhatóan egymásból fejlődő és az írásbeli forrásokban is megjelenő meseszövegek módszeres mikrofilológiai vizsgálata során lehetőség nyílik bizonyos konkrét meseszövegek közvetlen, írott forrásainak és azokból származó változatok kimutatására. Az ezeket feldolgozó esettanulmányok nagyban segítenék a 19. századi magyar meseszövegek vándorlástörténetének, az oralitás mellett élő másfajta, az írásbeliség révén történő szöveghagyományozódás működési mechanizmusának megértését. Ennek koncepciózus megvalósítása az eddigi, a népmesére és különösen annak terjedésére vonatkozó ismereteinket új, a dominánsnak tekinthető, ellenőrizhetetlen szájhagyomány-centrikus nézőpontnál megalapozottabb megvilágításba helyezheti. A kutatás e nézőpontnak és módszernek a hazai történeti szövegfolklorisztikában való érvényre jutását kívánja segíteni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A szóbeliséggel szemben a népmese leírt, szükségszerűen bizonyos szövegalakító eljárásokon keresztülment formáját az európai mesegyűjtési gyakorlatban a 19. században hozták létre. A magyar nyelvű népmeseszövegek eredetének és terjedésének megismerése érdekében a nyomtatott írásbeliség néhány szövegcsoportjának feltárását és értékelését végzem el. A kutatás középpontjában két meseszöveg-korpusz áll: a Grimm-testvérek világszerte ismert meséinek magyar fordításai illetve Arany László népmeséi.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Investigating the written tradition of folktales opens new perspectives for the folkloristics philology which operates with not author related and unstable texts. A more stable folkloristic text-definition provide a fruitful exploring of publishing history and written history of tales. The investigation of published folk tales is essential for the Hungarian historical tale research, because it's not only complement to knowledge of the orgin of the Hungarian oral tale treasure, but also helps understand the text-shaping methods. In order to determine this process, I undertake to explore and investigate all the Hungarian language Grimm's tales from the 19th century and the republished tales of László Arany, mainly in the reading books printed in 19th century.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main question of the research is what kind of printed material in what way and how deeply has influenced the 19th century Hungarian folk tales. I wish to show this process by the investigation of popular reception of two certain tale corpuses: the tales of Brothers Grimm and László Arany. These two collections of tale-texts had made an enormous effect to the folklore. However, this effect and the whole process, as these tales had become the part of the classical Hungarian folk tale treasure, and become the model for a classic folk tale style, remained completely unexplored. The research intends to explore the published history of Hungarian folk tales in the 19th century, which seems to be verifiable than the oral tradidition. On the basis of my preliminary investigations and source identification, my hypothesis is that a part of the written tales was derived directly from the published collection of folk tales, thus in these cases owing to the written transformation and spread of the tales originated from orality could early uniformed knowledge of folktales in Hungary.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The investigation of the written transmission of folklore is a new approach in the historical study of textual folklore to which the identification of traditional folkloristic sources and the application of philological methods as well as the results and research aspects of other disciplines may also contribute. I wish to list the unexplored written sources of Hungarian tales, to evaluate them by philological methods and summerize the results in lectured papers. These results could helo to understand more precise the history of written dissemination of Hungarian folk tales in the 19th century. The systematic realization of the principle of micro-philological investigation of genetically related chains of texts contributes to a novel aspect and understanding of our present knowledge based on the uncontrollable oral tradition-centred perception. The research project aims to promote the enforcement of this new method and approach in Hungarian historical folkloristic as well.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In contrast to orality the written form of folk tales, which necessarily gone through some form of text-forming processes created in Europe in the 19th century tale collection practice. To understanding the origin and spread of the Hungarian folk tale texts, I wish to explore and evaluate some printed folktale-textgroups. The research focused on two tale-collections: the Hungarian translations of Brothers Grimm's and László Arany' s classical tales.
Final report
Results in Hungarian
A népmese leírt, szükségszerűen bizonyos szövegalakító eljárásokon keresztülment formáját az európai mesegyűjtési gyakorlatban a 19. században hozták létre. A magyar nyelvű népmeseszövegek eredetének és terjedésének megismerése érdekében a nyomtatott írásbeliség néhány szövegcsoportjának feltárását és értékelését végeztem el. A kutatás középpontjában két meseszöveg-korpusz került: a Grimm testvérek világszerte ismert meséinek magyar fordításai/átdolgozásai illetve a klasszikus magyar népmesei elbeszélőstílust meghatározó, Arany János családja által gyűjtött, Arany László neve alatt megjelent népmesék. E szerzői névhez kapcsolódó mesék a magyar népmesekincs hagyományos rétegévé váltak az elmúlt 150-200 év alatt. A Grimm- és az Arany-meseszövegek már a 19. századtól kezdve, különböző olvasmánytípusok (mesekönyvek, olvasókönyvek és ponyvanyomtatványok) révén intenzíven jelen voltak a magyar nyelvű írásbeliségben. A kutatásban azokat a kiadványokat vizsgáltam, amelyek szerepet játszottak a Grimm- és az Arany-mesék hagyományozódásában, folklorizációjában és szóbeli változatképződésében. A szövegfilológiai vizsgálatok során feltárt kapcsolódási pontok felmutatása hozzájárult a 19. századi magyar meseszövegek vándorlástörténetének, az oralitás mellett élő másfajta, az írásbeliség révén történő szöveghagyományozódás működési mechanizmusának megértéséhez.
Results in English
The described form of the folk tale (which has undergone certain and necessary text-formation) was created in the European fairy tale collecting and editing practice in the 19th century. In order to to get acquainted with the origin and spread of Hungarian-language folktale texts, I explored and evaluated some groups of tale-texts of print literacy. The research focused on two corpus of folk and fairy tale texts: Hungarian translations of the world-famous tales of the Brothers Grimm and the tales of László Arany, which determined the classical narrative style of Hungarian folktales. Tales related to this author have become a traditional layer of Hungarian folk and fairy tales over the past 150-200 years. Tale texts formuulatesd by Grimms and Arany have been present in Hungarian literacy since the 19th century in different types of reading (storybooks, reading books and chapbooks). The research examined publications which played a role in the tradition, folklorization, and oral variation of the tales of these tales. The presentation of the connection points between orality and literacy explored in the line of textual philological studies contributes to the understanding of the migration history of 19th century Hungarian folk and fairy tale texts. Altough the written mechanism of textual tradition was coexisted with orality, it was a rather different phenomenon.
Domokos Mariann: Grimm-mesék magyar ponyvákon (1860–1900). Forráskiadás, közlésre elküldve, 2021
Domokos Mariann: Arany László meseszöveg-alakításának elmélete és gyakorlata, közlésre elküldve, 2021
Domokos Mariann: Arany László és az első magyar szerzői jogi törvény, közlésre elküldve, 2021
Domokos Mariann: Vachott Sándorné és a 19. századi gyermekirodalom. Magyar nyelvű Grimm- és Andersen-mesefordítások az 1860-as években, közlésre elfogadva, 2021
Domokos Mariann: Grimm-mesék 19. századi magyar ponyvákon. Ismertetés egy készülő forráskiadványról, közlésre elfogadva, 2020
Domokos Mariann: Kormoska, a csodaszép királyleány. Szabó Sámuel egy meséjének ponyvaforrása., közlésre elfogadva, 2020
Domokos Mariann: Nagy István Grimm-meséi és az Ifjusági könyvtár elnevezésű kiadványsorozat, közlésre elfogadva, 2020
Domokos Mariann-Gulyás Judit: Az Arany család mesegyűjteménye. Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása., MTA BTK, MTA KIK, Universitas Kiadó, Budapest, 2018
Domokos Mariann: A magyar Grimm-mesehagyomány. A Grimm-mesék megjelenése a magyar irodalomban és folklórban, Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 27, Keszeg Vilmos-Szakál Anna (szerk.), Kolozsvár, Kriza JÁnos Néprajzi Társaság, 195-224., 2019
Domokos Mariann: A bátyjait kereső lány-típus (ATU 451) a 19. századi populáris olvasmányokban és a szóbeliségben, Ethno-Lore XXXVI. 303-333., 2019
Domokos Mariann: Népmesék, könyvmesék és ponyvamesék a 19. századi magyar nyelvű írásbeliségben, Gombos Péter-Stiblár Erika: Az "igazságos mesék" A népmese napja. XIV. Országos népmese-konferencia. Budapest. Magyar Olvasástársaság. 2018, 11-12., 2018
Domokos Mariann: Arany László népmeséi a 19. századi magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban, Landgraf Ildikó: Értelmezés, hatás, utóélet. Arany János és a nép költészete. az MTA BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Osztályának konferenciája, 2018
Domokos Mariann-Gulyás Judit: Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása., Universitas Kiadó, Budapest, 2018
Domokos Mariann: Arany László népmeséi a 19. századi magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban, . In Ispán Ágota Lídia- Magyar Zoltán-Landgraf lldikó (szerk.): Ethno-Lore XXXV. 457–513. 3,5 ív, 2018
Domokos Mariann: Arany László népmeséi a 19. századi magyar olvasókönyvekben, Ethnographia 129. 4. 639–653. 1 ív, 2018
Domokos Mariann: Gaal György mesegyűjteménye és a populáris olvasmányok, Ethnographia, 130, 418–444. 2 ív, 2019
Domokos Mariann: Arany László nevével megjelent népmesék. Időrendi bibliográfia. (1901–2016), Domokos Mariann-Gulyás Judit: Az Arany család mesegyűjteménye. 691-694, 2018
Domokos Mariann: A Grimm-mesék magyar fogadtatása, Tóth Gábor (szerk.) Népmesék szóban, írásban, képben. Magyar Versmondók Egyesülete, Bp. 27-35., 2020
Domokos Mariann: Móka bácsi és a mesék, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Ismerettár, 2020
Domokos Mariann: Tündérek, boszorkányok, törpék és sárkányok- Hogyan váltak a Grimm-mesék magyar népmesékké?, https://btk.mta.hu/ismerettar/evfordulok, 2020
