Geochronology of glacial landforms and cave sediments in Macedonia and implications for Quaternary landscape evolution in the Central Balkan Peninsula  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
124807
Type FK
Principal investigator Ruszkiczay-Rüdiger, Zsófia
Title in Hungarian A Balkán-félsziget negyedidőszaki fejlődéstörténetének vizsgálata glaciális és barlangi képződmények geokronológiai adatai alapján Macedóniában
Title in English Geochronology of glacial landforms and cave sediments in Macedonia and implications for Quaternary landscape evolution in the Central Balkan Peninsula
Keywords in Hungarian geokronológia, paleoklíma, eljegesedések, barlangi üledékek, folyó bevágódás, negyedidőszak
Keywords in English geochronology, paleoclimate, glaciations, cave sediments, river incision, Quaternary
Discipline
Geology, Tectonics, Vulcanology (Council of Complex Environmental Sciences)45 %
Ortelius classification: Geomorphology
Physical geography (Council of Complex Environmental Sciences)40 %
Ortelius classification: Cartography
Mineralogy, Petrology (Council of Complex Environmental Sciences)15 %
Ortelius classification: Mineralogy
Panel Earth sciences 1
Department or equivalent Institute for Geological and Geochemical Research (Research Centre for Astronomy and Earth Sciences)
Participants Braun, Mihály
Kern, Zoltán
Madarász, Balázs
Temovski, Marjan
Starting date 2017-12-01
Closing date 2023-02-28
Funding (in million HUF) 36.762
FTE (full time equivalent) 7.76
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Balkán-félsziget központi része két eltérő szerkezeti és klíma-tartomány között helyezkedik el az Adriai-tenger partjának hegyvonulatai és a Pannon-medence között. Kitüntetett helyzete ellenére igen kevés geokronológiai adat áll rendelkezésre a terület szerkezeti mozgásainak és paleoklíma viszonyainak számszerűsítéséhez.
A tervezett kutatás két fő irányvonalat követ. Az első a terület negyedidőszaki kiemelkedéséhez köthető vízhálózat fejlődés és folyóbevágódás időbeliségének megismerése. A jelenlegi erózióbázis feletti, inaktív barlangjáratok sziliciklasztos üledékeinek helyben keletkező kozmogén 26Al/10Be izotópos betemetettségi kor meghatározásával célunk egyrészt a barlangjártok keletkezési majd feltöltődési idejének megismerése, mert több esetben kérdéses, hogy a barlangok a pliocén Macedóniai-tórendszer feltöltődése előtt léteztek-e vagy csak a lecsapolódásukat követő bevágódás során alakultak ki. Másrészt, a negyedidőszaki bevágódás során kialakult járatok esetén bevágódási ráták meghatározásával célunk a terület kiemelkedési ütemének számszerűsítése.
A második kutatási irány a Balkán-félsziget magashegységeiben a negyedidőszaki éghajlatváltozás következtében kialakult jégárak rekonstrukciójával, valamint az általuk hátrahagyott felszínformák helyben keletkező kozmogén 10Be izotópos kitettségi kor meghatározásával számszerű adatokat fog nyújtani a terület eljegesedési fázisainak koráról és a jégárak visszahúzódásáról. Emellett az új geokronológiai adatok lehetővé teszik a terület paleoklíma viszonyainak megismerését új adatokat szolgáltatva a térség egykori légköri cirkulációs viszonyainak megértéséhez.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tervezett kutatás a negyedidőszaki függőleges kéregmozgásokat és paleoklímát vizsgálja a Balkán-félsziget központi részén. Munkánk során negyedidőszaki felszínformák és képződmények helyben keletkező kozmogén izotópos korának meghatározásával új, számszerű adatokat nyújtunk a terület fejlődéstörténetének megismeréséhez.
A terület függőleges kéregmozgásainak megismerését célzó kutatás fő kérdései: A barlangkeletkezés megelőzte a tavak feltöltődését vagy csak azt követően kezdődött el? Mikor kezdődött a pliocén tórendszer lecsapolódása Macedóniában? Vagyis mikor kezdődött a jelenlegi, kiemelkedéssel jellemezhető szerkezeti fázis a térségben? A tavak lecsapolását követő bevágódási ráta megadható-e sziliciklasztos barlangi üledékek kormeghatározásával? Ha igen, milyen kiemelkedési ráta számolható az adatokból, és ez összevethető-e a korábban publikált értékekkel?
A magashegységi területek a negyedidőszaki eljegesedések során a drasztikus környezeti változások helyszínei voltak, így a részletes paleoklíma kutatások alkalmas helyszínei. A kutatási irány fő kérdései: Található e bizonyíték az Utolsó Eljegesedési Maximum előtti eljegesedésre Macedóniában? Mikor volt a legnagyobb eljegesedési fázis? Mikor tűntek el a gleccserek? Milyen éghajlati körülmények uralkodtak az eljegesedések során a térségben? Hogy változott az egyensúlyi vonal magassága (ELA) az Adriai-tenger partjától a belső területek felé? Milyen hőmérsékleti és csapadékviszonyok rekonstruálhatók az ELA-k segítségével? Mi volt a Mediterrán térség csapadékának fő forrása? A megváltozott légköri szállítási irányok hogy befolyásolták Dél-Kelet-Európa csapadékeloszlását?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Balkán-félsziget központi része a Mediterrán térség és Közép-Európa között helyezkedik el, így felszínalakulását több szerkezeti és éghajlati hatás befolyásolta. A tervezett kutatás a helyi függőleges kéregmozgások és paleoklíma megismerését célzó adatokkal, fontos új ismereteket szolgáltat majd a térség negyedidőszaki fejlődéstörténetének megértéséhez.
Annak ellenére, hogy egyre több a negyedidőszaki folyóbevágódást és kiemelkedést számszerűsítő tanulmány jelenik meg, a Balkán-félsziget központi részével eddig kevesen foglalkoztak. A barlangi üledékek helyben keletkező kozmogén 26Al/10Be izotópos betemetettségi korának meghatározásával a barlangfejlődés 0.2 – 5 Ma tartományban számszerűsíthető, ami lényegesen túlnyúlik a más kormeghatározási módszerek adta időbeli kereten. A pliocén Macedóniai-tórendszer feltöltődésének és lecsapolódásának ideje feltehetőleg a térség kiemelkedésének kezdetét jelenti, így egy fontos mérföldkő a térség szerkezei fejlődésében. Az erózióbázis feletti barlangjáratok üledékeinek datálásával a folyóbevágódás rátája kiszámítható, ami jó közelítéssel megadja a terület eddig ellentmondásos adatokkal jellemzett negyedidőszaki kiemelkedési rátáját.
Emellett a tervezett kutatás Macedónia magashegységeiben végzett gleccser rekonstrukciók és az egykori eljegesedésekhez köthető felszínformák helyben keletkező 10Be izotópos kitettségi kor meghatározásával fog értékes adatokat szolgáltatni az egykori jégárak kiterjedéséről és az eljegesedési fázisok koráról. Több tanulmány is foglalkozott az Adria partján húzódó vonulatok morénáiban található kalcit-cement U-soros kormeghatározásával, de a Balkán-félsziget belső területein kevés adat áll rendelkezésre. Az új koradatokat a térségből származó egyéb adatokkal összevetve nagyobb területre érvényes paleoklíma rekonstrukciók készíthetők. Az új adatok a csapadék-szállítás egykori irányainak jobb megismerésével a térség légkörzési modelljének pontosításához is hozzájárulnak.
A kutatás eredményei felhasználhatók a ma is zajló szerkezeti mozgások és éghajlatváltozás megértéséhez, és segítséget nyújthatnak a jövőben várható felszínalakulási-, szerkezeti- és éghajlatváltozási folyamatok irányainak és mértékének megértéséhez és előrejelzéséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A negyedidőszak (2,6 millió – 11 600 éve) során drámai környezeti változások történtek a globális lehűlés és az azt követő klíma-ingadozások következtében. Az eljegesedési fázisok során a Mediterrán térség jelenleg jégmentes hegységeiben kiterjedt jégborítás alakult ki, a jégárak helyenként ~500 m tszf magasságig is leereszkedtek. Emellett, a részben már korábban megkezdődött függőleges kéregmozgások következtében a kiemelkedő területeken a folyók mélyebbre vágódtak, míg a süllyedő medencékben üledék-felhalmozódás történt.
A szerkezeti mozgásokról és az egykori éghajlatról igen kevés adat áll rendelkezésre a Balkán-félsziget központi részén annak ellenére, hogy az Adriai-tenger és Közép-Európa eltérő jellegű térségei között ígéretes helyszínéül szolgál a térség negyedidőszaki éghajlatváltozások és szerkezeti mozgások kutatásának.
A tervezett kutatás negyedidőszaki glaciális felszínformák és barlangi üledékek helyben keletkező kozmogén izotópos kormeghatározásával szeretne közelebb jutni a következő kérdések megválaszolásához:
Milyen ütemben vágódnak be a folyók és milyen gyors a terület kiemelkedése? Mikor kezdődött a térség kiemelkedése? Mikor voltak a legnagyobb kiterjedésűek a gleccserek? Mikor tűntek el az utolsó gleccserek? Milyen hőmérséklet és csapadékviszonyok uralkodtak az egyes eljegesedési fázisokban? Milyen mértékű éghajlatváltozás vezetett a terület eljegesedéséhez? Mi volt a csapadék fő forrása a Mediterrán térségben?
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The study area in the Central Balkan Peninsula has been selected because there are very few geochronological data concerning the tectonic and climatic evolution of this area situated between two regions (the coastal range at the Adriatic Sea and the Pannonian Basin) of distinct Quaternary tectonic and climatic influences.
The planned research will follow two directions. The first topic will provide insights into the uplift related Quaternary drainage pattern evolution of the region. We use burial age determination of siliciclastic sediments deposited in caves using the in-situ produced cosmogenic nuclide pair of 26Al and 10Be, in order to estimate the time of sediment accumulation in the caves and – based on their relationship to the base level – to approximate subsequent river incision following the draining of the Pliocene Macedonian Lake system. Main objectives are to reveal the date of onset of the draining of the Pliocene lake system, to understand the relationship between cave formation and fill-up of the lakes and to quantify rates of Quaternary river incision and related surface uplift.
The second research direction will enable a better understanding of the effect of Quaternary climate change on the Balkan Peninsula, which led to the glaciation of ranges above the elevation of 2000 m asl. Here exposure age determination using in-situ produced cosmogenic 10Be will be applied for glacial landforms in order to provide numerical data on the glaciations / deglaciation of the Central Balkan Peninsula. Besides, the new chronological data together with the glacier reconstruction will deliver new records on the paleoclimate of the region.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The Quaternary vertical deformation and paleoclimate of the Central Balkan Peninsula will be studied. Our aim is to provide numerical data on the landscape evolution applying age determination of certain landforms and sediments using in-situ produced cosmogenic radionuclides.
Main questions to be addressed related to the quantification of vertical motions are: The cave formation pre- or post-dated the fill-up of the lakes? When was the onset of the uplift-related draining of the Pliocene Lake system in Macedonia? Can we trace the incision rate in Macedonia by dating the siliciclastic cave sediments? If yes, what is the typical uplift rate in the region? Can these new data resolve the contradiction of the previous uplift rate estimates?
On the other hand, the high mountain areas witnessed a major change in landscape evolution during the Quaternary glaciations. Accordingly, these areas are the most suitable for a detailed paleoclimate reconstruction. The key questions are: Is there any evidence for a major glaciation before the Last Glacial Maximum in Macedonia? When was the maximum glaciation of the area? When did the last glaciers disappear? Which were the climate conditions leading to the glaciations? How the equilibrium line altitude (ELA) changed from the shore towards the Central Balkan Peninsula during the different glacial stages? What temperature and precipitation regimes are suggested by the reconstructed ELAs? Are the inferred precipitation patterns conform with the current climate of South-Eastern Europe? Is there any proof for changes in the main moisture source in the Mediterranean region during the glaciations?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research will open a new window of opportunities for the understanding of the Quaternary geomorphological evolution and climate change not only in the study area but also in a more general sense, since the Central Balkan Peninsula, between the Mediterranean Region and Central Europe has been affected by distinct Quaternary tectonic and climatic influences.
There is a growing number of numerical data on Quaternary incision related surface uplift and paleoclimate. However, very few studies targeted the study area so far, and provided inconsistent data. Burial age determination of cave sediments using in situ produced cosmogenic 26Al and 10Be is a unique tool for tracing cave evolution and related river incision in the time range of 0.2 - 5 Ma, much further back in time than other dating methods. The new data will shed light on the timing of draining of Pliocene lakes, which is most probably the date of the onset of differential uplift in the region. Numerical ages will allow the quantification of Quaternary incision rates in the Central Balkan Peninsula, and help to settle a reasonable uplift rate in the area and exclude contradictory data.
In the field of Quaternary climate change in Central Macedonia our project is expected to provide glacier reconstructions coupled with new cosmogenic in-situ produced 10Be exposure ages of related landforms enabling a more precise estimation of the timing and extent of glaciations in the region. Several studies addressed the coastal ranges of the Adriatic Sea using U-series dating of the calcite cement of moraines, but scarce data is available for the inland areas of the Balkan Peninsula. Our new data will be interpreted in a wider context and the former directions of moisture transport will be inferred and will serve as a solid basis for the reconstruction of former circulation patterns.
The data provided by the planned research is essential for the better understanding of the ongoing structural processes and climate change, and will help in understanding and modelling the future directions and the order of magnitude of tectonics- and climate-induced surface processes.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Dramatic environmental changes occurred during the Quaternary (from 2.6 million years ago to 11 600 years ago) as a consequence of global cooling followed by large amplitude climate oscillations. In the cold phases glaciers in the Mediterranean region may have reached down to ~500 m asl. in the currently ice-free mountain ranges. Besides, tectonic forces led to differential vertical motions triggering surface uplift and river incision in one area, subsidence and sediment accumulation in other regions.
The study area in the Central Balkan Peninsula has been selected because there are very few data concerning the tectonic and climatic evolution of this region, despite its unique position between the coastal range of the Adriatic Sea and Central Europe. Accordingly, the transition between the two locations of distinct Quaternary tectonic and climatic influences expected to be effectively traced.
The proposed research will focus on the age determination of certain landforms and sediments using in-situ produced cosmogenic radionuclides in order to provide information on the timing of tectonics and climate-related surface processes.
Main questions addressed by the study will be: What is the incision rate and related surface uplift rate in the region? When was the onset of the regional uplift? When was the maximum extent of the glaciers? When did the last glaciers disappear? What temperature and precipitation values prevailed in the glacial phases? What was the magnitude of local climate change that led to the glaciations of the region? What was the main source of precipitation in the Mediterranean region?




 

Final report

  
Results in Hungarian
A kutatás a Balkán-félsziget központi részének negyedidőszaki felszínfejlődését és paleoklímáját vizsgálta, két fő kutatási irányvonalat követve: (1) Az eljegesedések által létrehozott felszínformák kozmogén izotópos kitettségi kor meghatározása által több hegyégben glaciális kronológiát állított fel a Balkán-félsziget központi részétől a Retyezát hegységig húzódó 500 km hosszú DNy-ÉK-i irányú tengely mentén. A vizsgált területeken a paleogleccserek rekonstrukciója alapján az egyensúlyi vonal magassága kiszámítható volt, ami lehetővé tette paleoklíma adatok levezetését (hőmérséklet és csapadék) a jól definiált korú gleccserek esetében. (2) A barlangok kialakulása Balkán-félsziget központi részén a pliocén-pleisztocén eleji medencetöltődést követően, a tavi rendszerek lecsapolásához és a tektonikus kiemelkedéshez köthető völgybevágáshoz kapcsolódott. A Crna Reka (az Égei-tengerbe vízgyűjtője) és a Radika folyó (az Adriai-tengerbe vízgyűjtője) fejlődését a barlangokban található üledékek kozmogén izotópos betemetődési kormeghatározásával a barlangok korai fejlődésének ideje megbecsülhető volt. Emellett a járatok erózióbázis feletti magasságának ismeretében a területre jellemző bevágódási/kiemelkedési ráta számszerűsíthető volt. E fő célkitűzések mellett a projekt eredményei közé tartoznak a módszertanilag kapcsolódó tanulmányok, beleértve a kiemelkedési ráta számszerűsítését a Pannon-medence központi részén és egy kozmogén izotópos laboratóriumi összehasonlító projektet.
Results in English
The two main work packages of the project aimed to improve the understanding of the Quaternary landscape evolution and paleoclimate of the Central Balkan Peninsula (CPB): (1) The deglaciation chronology via cosmogenic nuclide exposure age determination of glacial landforms was set up in several major mountain ranges situated along a ~500 km-long transect across a CPB from the Jablanica Mts (SW Macedonia) to the Retezat Mts (Romania). The paleo-glaciers were reconstructed in the studied areas, to calculate their equilibrium line altitudes in order to derive paleoclimate data (temperature and precipitation). Glacio-climatological modelling was performed for paleoglaciers of well-established age. (2) Cave formation in the Central Balkan Peninsula was related to the Pliocene-Early Pleistocene basin fill-up and subsequent valley incision due to draining of the lacustrine systems and tectonic uplift. The evolution of the Crna Reka (draining to the Aegean Sea), and the Radika River (draining to the Adriatic Sea) were investigated via cosmogenic nuclide burial age dating of sediments trapped in caves to estimate the age of the caves. Based on their relationship to the base level, timing of the river incision and related surface uplift rate were estimated. Beside these main objectives, methodologically related studies, including uplift rate quantification within the Pannonian Basin and laboratory inter-comparison project are among the achievements of the project.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124807
Decision
Yes





 

List of publications

  
Temovski, M., Wieser, A, Marchart, O., Braun, M., Madarász, B., Kiss, G.I., Palcsu, L., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs.: Pleistocene valley incision, landscape evolution and inferred tectonic uplift in the central parts of the Balkan Peninsula – insight from geochronology of cave deposits in the lower part of Crna Reka basin (N. Macedonia), Geomorphology (submitted, in revision), 2023
Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Neuhuber, S., Hintersberger, R., Nørgaard, J., Braucher, R.: Advanced outlier identification of cosmogenic radionuclide data and comparison of different approaches of burial dating tested on a fluvial terrace in the Vienna Basin., Quaternary Geochronology (submitted, in revsion), 2023
Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Neuhuber, S., Hintersberger, E., Nørgaard, J., & Braucher, R.: Calculation of cosmogenic radionuclide burial ages: a comparison of two models, EGU General Assembly Abstracts, EGU23-7899, 2023
Neuhuber, S., Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Braucher, R., Salcher, B., Hintersberger, E., Thöny, W., Strauss, P., Grupe, S., Payer, S., Braumann, S., Lüthgens, C., Fiebig, M.: Terrestrial cosmogenic nuclides in Danube sediments record vertical movement in a transect from the Eastern Alpine Foreland into the Vienna Basin (Austria), EGU General Assembly Abstracts, EGU23-11536, 2023
Ruszkiczay-Rüdiger, Zsófia: Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude changes and paleoclimate in the Jakupica Mts (North Macedonia), RADIATE Newsletter 7, September 2022. p 5., 2022
Nørgaard J, Jansen JD., Neuhuber S, Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Knudsen MF: P–PINI: A cosmogenic nuclide burial dating method for landscapes undergoing non-steady erosion, QUATERNARY GEOCHRONOLOGY 74: 101420, 2023
Lüthgens C., Neuhuber S., Novothny Á., Ruszkiczay-Rüdiger Z.: Development of a new rapid method for quartz purity control by luminescence for cosmogenic nuclide dating, In: EGU General Assembly 2022, online, 23-27 May 2022, European Geosciences Union (EGU) (2022) EGU22-12050, 2022
Nørgaard J., Jansen J., Neuhuber S., Ruszkiczay-Rüdiger Z., Knudsen F.: A cosmogenic nuclide burial dating method for landscapes undergoing non-steady erosion., In: COSMO 2022 SCOTLAND, (2022) p. 33., 2022
Ruszkiczay-Rüdiger Z: Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude changes and paleoclimate in the Jakupica Mts (North Macedonia), , 2022
Ruszkiczay-Rüdiger Z., Bauer M., Surányi G., Novothny Á., Sebe K.: Emelkedik? Mennyire? Barlangmorfológia és kormeghatározás a Nyugat-Mecsekben., , 2022
Ruszkiczay-Rüdiger Z., Kern Z., Temovski M., Madarász B., Milevski I., Lachner J., Steier P.: Inherited cosmogenic nuclide inventory in the cirque area of formerly glaciated mountain ranges on Southeastern Europe., In: COSMO 2022 SCOTLAND, (2022) p. 39., 2022
Ruszkiczay-Rüdiger Z., Temovski M., Kern Z., Madarász B., Milevski I., Lachner J., Steier P.: Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude changes and paleoclimate in the Jakupica Mts (North Macedonia), In: EGU General Assembly 2022, online, 23-27 May 2022, European Geosciences Union (EGU) (2022) EGU22-7360, 2022
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Temovski M, Kern Z, Madarász B, Milevski I, Lachner J, Steier P: Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude changes and paleoclimate in the Jakupica Mts (North Macedonia), CATENA 216: 106383, 2022
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia, Neuhuber S., Hintersberger E., Nørgaard J., Knudesen M., Jansen J., Braucher R.: Comparison of three cosmogenic radionuclide methods of sediment burial dating., In: COSMO 2022 SCOTLAND, (2022) p. 40., 2022
Sebe K., Ruszkiczay-Rüdiger Z., Surányi G., Novothny Á., Bauer M., Csillag G.: Karst development and geochronology of cave sediments and speleothems in the Western Mecsek Mts., Hungary, Pannonian Basin, In: EGU General Assembly 2022, online, 23-27 May 2022, European Geosciences Union (EGU) (2022) EGU22-7459, 2022
Temovski M., Wieser A., Marchart O., Steier P., Madarász B., Kiss G., Palcsu L., Ruszkiczay-Rüdiger Z.: Cave evolution and valley incision in the Balkan Peninsula – new insight from U-Th and 10Be/26Al burial dating of cave deposits in the Crna Reka river basin (N. Macedonia)., , 2022
Milevski I, Temovski M, Madarasz B, Kern Z, Ruszkiczay-Rudiger Zs: Geomorphometry of the cirques of Shar Mountain, In: Alvioli, M; Marchesini, I; Melelli, L; Guth, P (szerk.) Geomorphometry 2020, (2021) pp. 91-94., 2021
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Urdea P, Madarász B, Braucher R, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Limited glacial erosion during the last glaciation in mid-latitude cirques (Retezat Mts, Southern Carpathians, Romania), GEOMORPHOLOGY 384: 107719, 2021
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Neuhuber S, Braucher R, Lachner J, Steier P, Wieser A, Braun M, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Comparison and performance of two cosmogenic nuclide sample preparation procedures of in situ produced 10Be and 26Al, JOURNAL OF RADIOANALYTICAL AND NUCLEAR CHEMISTRY 329: pp. 1523-1536., 2021
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Balázs A., Csillag G., Drijkoningen G., Fodor L: Uplift of the Transdanubian Range, Pannonian Basin: How fast and why?, GLOBAL AND PLANETARY CHANGE 192: 103263, 2020
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Braucher R, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Last deglaciation in the central Balkan Peninsula: Geochronological evidence from the Jablanica Mt. (North Macedonia), GEOMORPHOLOGY 351: 106985, 2020
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Csillag G, Fodor L, Braucher R, Novothny Á, Thamó-Bozsó E, Virág A, Pazonyi P, Timár G, Aumaître G, Bourlès D, Keddadouche K: Integration of new and revised chronological data to constrain the terrace evolution of the Danube River (Gerecse Hills, Pannonian Basin), QUATERNARY GEOCHRONOLOGY 48: pp. 148-170., 2018
Temovski M, Madarász B, Kern Z, Milevski I, Ruszkiczay-Rüdiger Zs: Glacial geomorphology and preliminary glacier reconstruction in the Jablanica Mountain, Macedonia, Central Balkan Peninsula, GEOSCIENCES (SWITZERLAND) 8: (7) 270, 2018
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Braucher R, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Last deglaciation in the central Balkan Peninsula: Geochronological evidence from the Jablanica Mt. (North Macedonia), GEOMORPHOLOGY 351: 106985, 2020
Ruszkiczay-Rüdiger Z, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Lachner J, Steier P: Extent and Timing of Late Pleistocene Glaciation on Jakupica Mt. (North Macedonia), In: vDEUQUA 2021, (2021) pp. 60-61., 2021
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Lachner J, Steier P: Late Pleistocene ice field on Jakupica Mt. (North Macedonia): extent and timing glaciation, In: European, Geosciences Union General Assembly (szerk.) EGU General Assembly 2021: Conference Abstracts, EGU General Assembly (2021) EGU21-4573, 2021
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Urdea P, Madarász B, Braucher R, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Limited glacial erosion during the last glaciation in mid-latitude cirques (Retezat Mts, Southern Carpathians, Romania), GEOMORPHOLOGY 384: 107719, 2021
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Neuhuber S, Braucher R, Lachner J, Steier P, Wieser A, Braun M, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Comparison and performance of two cosmogenic nuclide sample preparation procedures of in situ produced 10Be and 26Al, JOURNAL OF RADIOANALYTICAL AND NUCLEAR CHEMISTRY 329: pp. 1523-1536., 2021
Madarász B, Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Urdea P, Braucher R, Team Aster: Paleo-glaciers and equilibrium-line altitude across Southeastern Europe - new data from the Southern Carpathians and from the Central Balkan Peninsula, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21: EGU2019-13342, 2019
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Balázs A, Csillag G, Drijkoningen G, Fodor L: Uplift of the Transdanubian Range, Pannonian Basin: How fast and why?, In: Kovács, István; Gyöngyvér, Szanyi; Zoltán, Gráczer; Zoltán, Wéber; Bálint, Süle; Máté, Timkó; Tibor, Czifra; Nóra, Liptai; Márta, Berkesi; Thomas, Lange; Attila, Novák; Csaba, Molnár; Eszter, Szűcs; Csaba, Szabó; Viktor, Wesztergom (szerk.) The Pannon LitH2Oscope project: developing the 'pargasosphere' concept, (2019) pp. 132-134., 2019
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Braucher R, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Last deglaciation in the central Balkan Peninsula: Geochronological evidence from the Jablanica Mt. (North Macedonia), GEOMORPHOLOGY In press: 106985, 2019
Temovski M, Milevski I, Madarász B, Kern Z, Ruszkiczay-Rüdiger Zs: Glacial geomorphology of the northeastern part of the Jakupica Mountain, Macedonia, Central Balkan Peninsula, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21: EGU2019-7822, 2019
Temovski M, Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Milevski I, Madarász B, Kern Z, Braucher R, Aster Team: Age determination of cave and glacial sediments in the Central Balkan Peninsula using in situ produced cosmogenic nuclides, In: Blatnik, M; Gabrovšek, F; Kogovšek, B; Mayaud, C; Petrič, M; Ravbar, N (szerk.) 27th International Karstological School "Classical karst" KARST HYDROGEOLOGY – RESEARCH TRENDS AND APPLICATIONS, Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts(ZRC SAZU (2019) p. 130., 2019
Temovski M, Madarász B, Kern Z, Milevski I, Ruszkiczay-Rüdiger Zs: Glacial geomorphology and preliminary glacier reconstruction in the Jablanica Mountain, Macedonia, Central Balkan Peninsula, GEOSCIENCES (SWITZERLAND) 8: (7) UNSP 270, 2018
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Braucher R, Bourlès D, Aumaître G, Keddadouche K: Last deglaciation in the central Balkan Peninsula: Geochronological evidence from the Jablanica Mt. (North Macedonia), GEOMORPHOLOGY In press: 106985, 2019
Temovski M, Madarász B, Kern Z, Milevski I, Ruszkiczay-Rüdiger Zs: Glacial geomorphology and preliminary glacier reconstruction in the Jablanica Mountain, Macedonia, Central Balkan Peninsula, GEOSCIENCES (SWITZERLAND) 8: (7) UNSP 270, 2018
Kern Z, Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Perşoiu A, Merchel S, Karlik M, Gärtner A, Rugel G, Lachner J, Steier P: Testing cave ice deposits as archives of past atmospheric 10be deposition, ARAGONIT 25: (1) pp. 45-47., 2020
Milevski I, Temovski M, Madarasz B, Kern Z, Ruszkiczay-Rudiger Zs: Geomorphometry of the cirques of Shar Mountain, In: Alvioli, M; Marchesini, I; Melelli, L; Guth, P (szerk.) Geomorphometry 2020, (2020) pp. 91-94., 2020
Neuhuber S, Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Lüthgens C, Martin P, Salcher B, Hintersberger E, Braucher R, Lachner J, Braumann S, Fiebig M: Numerical age dating of Danube terraces from one fault block(Rauchenwarth) west of the Vienna Basin Transform Fault (Austria), In: EGU General Assembly Conference Abstracts, (2020) pp. 1-2., 2020
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Kern Z, Temovski M, Madarász B, Milevski I, Braucher R, Lachner J, Steier P: Last deglaciation in the central Balkan Peninsula: geochronologicalevidence from the Jablanica and Jakupica Mts (North Macedonia), In: EGU General Assembly Conference Abstracts, (2020) pp. 1-2., 2020
Ruszkiczay-Rüdiger Zs, Balázs A., Csillag G., Drijkoningen G., Fodor L: Uplift of the Transdanubian Range, Pannonian Basin: How fast and why?, GLOBAL AND PLANETARY CHANGE 192: 103263, 2020
Temovski, M., Madarász, B., Kern, Z., Milevski, I., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs.,: Glacial Geomorphology and Preliminary Glacier Reconstruction in the Jablanica Mountain, Macedonia, Central Balkan Peninsula., Geosciences 8, 270,, 2018
Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Madarász, B., Kern, Z., Urdea, P., Braucher, R., ASTER Team: Glacier reconstruction, deglaciation chronology and paleo-environment reconstruction, Retezat Mountains, Southern Carpathians, Romania., Geologica Balcanica; Abstracts of the XXI. CBGA Congress, Salzburg, p. 240-241, 2018
Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Csillag, G., Fodor, L., Braucher, R., Novothny, Á., Thamó-Bozsó, E., Virág, A., Pazonyi, P., Timár, G., ASTER Team: Integration of new and revised chronological data to constrain the terrace evolution of the Danube River (Gerecse Hills, Pannonian Basin), Quaternary Geochronology 48, 148-170., 2018



Back »