 |
Precision study of exotic nuclear decays
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
124810 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Krasznahorkay, Attila |
| Title in Hungarian |
Egzotikus atommagátalakulások preciziós vizsgálata |
| Title in English |
Precision study of exotic nuclear decays |
| Keywords in Hungarian |
sötét anyag, sötét foton, belső párkeltés at atommagban, X bozon, 5. kölcsönhatás |
| Keywords in English |
dark matter, dark photon, internal pair creation in atomic nuclei, X boson, fith force. |
| Discipline |
| Nuclear Physics (Council of Physical Sciences) | 70 % | | Particle Physics (Council of Physical Sciences) | 30 % |
|
| Panel |
Physics 1 |
| Department or equivalent |
Fundamnetal interactions research group (HUN-REN Institute for Nuclear Research) |
| Participants |
Csatlós, Margit
Csige, Lóránt
Gácsi, Zoltán
Hunyadi, Mátyás
Korkulu, Zeren
Kruppa, András Tibor
Kunné Sohler, Dorottya
Kuti, István
Molnár, József
Nagy, Ádám
Nyakó, Barna Mátyás
Stuhl, László
Szelecsényi, Ferenc
Timár, János
Tornyi, Tamás Gábor
Varga, Dezső
|
| Starting date |
2017-09-01 |
| Closing date |
2022-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
47.840 |
| FTE (full time equivalent) |
34.62 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az elmúlt években kutatócsoportunk a 8Be atommag 18.15 MeV-es gerjesztett állapotának e+e- bomlását vizsgálva olyan anomáliát talált, amely legjobb tudásunk szerint semmilyen magfizikai effektussal nem magyarázható, viszont értelmezhető egy eddig ismeretlen, a sötét anyaggal kapcsolatos új részecske (X bozon) keletkezésével, és annak e+e- bomlásával. A 2016-ban publikált kísérleti eredményünk felkeltette a fizikusok nemzetközi közösségének figyelmét, az elméleti és a kísérleti szakemberekét egyaránt. A bejelentésre felbolydult a fizikus közösség, és világszerte független méréseket végeznek, hogy a megfigyelés különböző interpretációit megerősítsék vagy megcáfolják.
A jelen pályázat segítségével a spektrométerünk invariáns tömeg meghatározásának pontosságán szeretnénk lényegesen javítani. Ezt a pontosságot jelenleg a plasztik szcintillátorok energiafelbontása (~10%) és a spektrométer korlátozott szögfelbontása (~10 fok) határozza meg.
A pályázatunk célja egy új spektrométer megépítése, és az azzal történő szisztematikus vizsgálatok végzése különböző nagy-energiás atommag átmenetekben, hogy meggyőzően bizonyíthassuk az új részecske létét, és meghatározhassuk annak spinjét, paritását, izospinjét és csatolási állandóit különböző ismert részecskékhez. Az új spektrométerrel olyan kísérleteket tudunk majd Debrecenben végezni, amelyeknek segítségével megtarthatjuk vezető pozíciónkat az X bozon kimutatásának megerősítésében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az atommagot protonok és neutronok építik fel. Az atommagok tulajdonságainak kialakításában részt-vesz az összes általunk jelenleg ismert kölcsönhatás, sőt úgy tűnik, hogy talán még a „sötét kölcsönhatás” is, amiről jelenleg szinte semmit sem tudunk. Ez utóbbi kölcsönhatás vizsgálata alkotja kutatásaink fő motivációját.
Az általunk ismert világ jól leírható a részecskefizika standard modelljével. Azonban ez az elmélet nem tartalmazza a fentebb említett „sötét kölcsönhatást”. A kölcsönhatás megismerése úgy lehetséges, ha a közvetítő bozonjának minél több tulajdonságát megismerjük. Feltevéseink szerint, ezen tulajdonságokról információ nyerhető, ha megvizsgáljuk az atommagok átmeneteit.
A kiindulási hipotézis, hogy a sötét anyag egyfajta kölcsönhatását az úgynevezett sötét foton közvetíti. Ezt a részecskét a foton analógiájára vezették be.
Számos fenomenológiai modell próbálja a sötét anyag tulajdonságait előrejelezni. Ilyen sötét részecske kimutatása az intenzív nemzetközi együttműködések ellenére sem sikerült. Ezen sötét részecskék tömege az elméleti jóslatok szerint jóval nagyobbak, mint a proton tömege. A sötét foton tömegét viszont a proton tömegénél kisebbnek jósolják. Ezért annak atommag-átmenetekben is hatékonyan kimutathatónak kell lennie. Egy ilyen új részecske létére utaló kísérleteket publikáltunk korábban. A további kísérleteinkkel pontosítani szeretnénk ezen feltételezett részecske tömegét, spinjét, paritását, izospinjét, továbbá az általunk látható világ különböző részecskéihez való csatolási állandóit. Ezek az adatok feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy választani tudjunk a sötét anyagra vonatkozó elméletek közül.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Látható világunk tömegének több, mint 99%-a az atommagokban koncentrálódik. Az atommagok stabilitását csak egy új kölcsönhatás, az erős kölcsönhatás bevezetésével sikerült értelmezni. Az erős kölcsönhatás eredményezi az atommagok igen nagy kötési energiáját, aminek felszabadításával működnek például az atomreaktorok. Az atommagok β-bomlásának értelmezéséhez még egy további, úgynevezett gyenge kölcsönhatást is be kellett vezetni, aminek az erőssége ugyan 12 nagyságrenddel kisebb, mint az erős kölcsönhatásé, de ennek ellenére nagyon fontos kölcsönhatás. A gyenge kölcsönhatás miatt süt a Nap, és világítanak a csillagok, amelyekben a hidrogén gáz alakul át héliummá. E magfizikai folyamat során az egyik protonnak neutronná kell átalakulnia. Ezt az átalakulást a gyenge kölcsönhatás teszi lehetővé.
A jelen munkában egy új, eddig ismeretlen (sötét) kölcsönhatás közvetítő részecskéjére vonatkozó korábbi adatainkat szeretnénk pontosabbá és megbízhatóbbá tenni különböző atommagok nagy-energiás elektromágneses átmeneteinek szisztematikus vizsgálatával. Ezen kölcsönhatás erőssége az erős és a gyenge kölcsönhatás közé esik, és a Világegyetem kialakulásában igen jelentős szerepet játszhatott.
Nagy-hírű laboratóriumok világszerte a mi méréseinktől független méréseket végeznek, hogy a debreceni MTA Atomki megfigyeléseit megerősítsék vagy megcáfolják.
Az új detektálási technikák és elméleti előrejelzések megjelenése új lehetőséget nyitott a magfizika számára is. Így válik lehetővé, hogy a pályázat segítségével magfizikai eszközökkel, Debrecenben fedezzünk fel egy olyan fontos új részecskét, ami megteremtheti a kapcsolatot a látható világunk és a misztikus sötét anyag között. Ennek a korszakalkotó felfedezésnek a jelentőségét megbecsülni jelenleg még nagyon nehéz lenne. Ez egy új fizikát, egy új világot hozna számunkra elérhető közelségbe.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A csillagászok által a távoli galaxisok mozgásának értelmezésére bevezetett láthatatlan, vagy „sötét” anyag léte napjainkra, az egyre pontosabb és részletesebb asztrofizikai méréseknek köszönhetően, általánosan elfogadottá vált. A mérések alapján a sötét anyag az univerzumban lényegesen nagyobb tömeget képvisel, mint az általunk jól ismert látható anyag, de összetételéről, alkotó részecskéiről szinte semmit sem tudunk. Az elmúlt években egy új kutatási irányt indítottunk el az MTA Atomki-ben, bekapcsolódva a sötét anyag, korunk egyik legnagyobb kihívását jelentő, kutatásába.
Jelenleg négy alapvető kölcsönhatást ismerünk, ezek mindegyike kapcsolatos az atommaggal. Lehetséges-e újabb, a sötét anyaggal kapcsolatos kölcsönhatást is felfedezni az atommagban? A Phys. Rev. Lett.-ben az erre vonatkozó, nemrég publikált kísérleti eredményünk felkeltette a fizikusok nemzetközi közösségének a figyelmét. Lehetséges, hogy a természet ötödik alapvető kölcsönhatását sikerült felfedeznünk? A bejelentésre felbolydult a fizikus közösség, és nagy-hírű laboratóriumok világszerte független méréseket végeznek, hogy a debreceni MTA Atomki megfigyeléseit megerősítsék vagy megcáfolják, adta hírül a Nature folyóirat 2016 május 25-én megjelent cikke.
A jelen pályázat segítségével a spektrométerünk tömeg meghatározásának pontosságán szeretnék lényegesen javítani, és az új spektrométer segítségével a vizsgálatainkat kiterjeszteni mind Debrecenben, mind külföldön. Sok atommagon, szisztematikusan végrehajtott kísérleteket tervezünk. Ha választ találunk ezekre a kérdésekre, akkor nem csak a természetet ismerjük meg jobban, hanem a gyakorlatban hasznosítható tudásra is szert tehetünk.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
For the last few years, our research group studied the internal e+e- pair creation process of the 18.15 MeV magnetic dipole transition of 8Be and found an anomaly, which cannot be explained by any known nuclear physics effects. However, it can be described by the creation and subsequent decay to an e+e- pair of a presently unknown particle, which may be connected to dark matter. Our article published in 2016 attracted the attention of both experimental and theoretical experts from the wider physics community. The proposed boson has become lunch-table talk in physics departments all over the world, and plans are being made for testing the various interpretations of our measurement.
With the present proposal we indent to improve the invariant mass resolution of our e+e- pair spectrometer significantly. Presently, this resolution is limited by the energy resolution of the plastic scintillators (~10%) and the uncertainty of the angle determination (~10 degrees) between the particles.
The aim of our project is to build a new spectrometer with a better resolution, and use it for systematic studies of other high energy nuclear transitions, in order to prove the existence of the new particle, determine its spin, parity, isospin and coupling constants to other known particles. Such a new spectrometer would allow us to keep our leading role in this research.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The atomic nuclei are built up of protons and neutrons. All of the known fundamental interactions and even possibly the “dark interaction” play a role in determining the properties of the nuclei, although the dark interaction is almost completely unknown at present. The study of such interactions gives the main motivation for our project.
Our visible world can be accurately described by the standard model of particle physics, but this theory cannot explain “dark matter” and the “dark-interaction”. Studying of the dark interaction is possible by getting more information about its mediator boson. We believe that we can get access to such information by studying nuclear transitions.
The starting hypothesis is that a so-called dark photon mediates a certain type of dark mater interaction.
There are several phenomenological models trying to predict the characteristics of dark matter, but in spite of intensive international cooperation no such dark particles have been found so far.
According to some theoretical predictions, such particles are much heavier than protons. However, the mass of the dark photon is predicted to be smaller than the mass of the proton. Therefore, studying high energy nuclear transitions should make it possible to find such a particle. In a recent article we described our previous experiments that hint at such a new particle. With continued experiments we would like to make more precise measurements for the mass, spin, parity, isospin of this hypothetical particle and its coupling to particles of the visible sector. Understanding these features is necessary for choosing between the current phenomenological models.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
99 percent of the visible world’s mass is concentrated in atomic nuclei. The stability of the atomic nuclei could only be explained by introducing a new interaction, called the strong interaction. The very large binding energy of nuclei is due to that strong interaction, which can be released in nuclear power stations. For describing the ß-decay of nuclei an additional interaction, called the weak interaction had to be introduced as well. Although its strength is about 12 orders of magnitude weaker compared to the strong interaction, it plays an important role. The transformation of a proton into a neutron inside the Sun and inside the stars when two protons fuse into a deuterium, which is the first step of the hydrogen burning process, is controlled by the week interaction.
In the present work, we are planning to continue the study of the boson we found hints for previously, by performing experiments in a systematic way, studying other high energy nuclear transitions. Since the strength of this interaction seems to be in between the weak and the strong interactions, it could have a great importance in the development of the early Universe as well.
Famous laboratories all over the world started making experiments to confirm or disprove our observations. The appearance of new detection techniques and new theoretical predictions create new opportunities for nuclear physics. Consequently, we may discover a new and important particle which can connect our visible world to the dark one. Estimating the importance of such a discovery is very difficult. It could connect us to a new world and to new physics.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The existence of the so called dark matter as proposed to explain the behavior of galaxies, through more and more precise astronomical observations has become widely accepted. According to the experimental data, dark matter represents a much bigger portion of the Universe’s mass than the visible one, however we have almost no information on its composition or properties.
In the last few years we started a new research field in MTA Atomki, to join dark matter research, which is currently one of the biggest challenges facing contemporary physics research. Presently, we know of four fundamental interactions, which all are present in the atomic nucleus. Is it possible to discover a new interaction in the atomic nucleus as well? Our recent publication started a lively discussion in the physics community, and world-renowned laboratories all over the world have started independent measurements to confirm or disprove our experimental results, announced in the May 25, 2016 issue of the journal Nature.
With the help of this application a new spectrometer with significantly improved invariant mass resolution will be built, and the investigations will be extended both in Debrecen and abroad with the improved accuracy. We are planning systematic investigations on many nuclei. If we can find answers to these questions, we will not only get to know nature better, but we may also gain some practical knowledge, which might be useful for our society as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| B Buonomo, E Capitolo, C Capoccia, R De Sangro, C Di Giulio, G Finocchiaro, L Foggetta, P Gianotti, M Piccolo, G Piperno, I Sarra, C Taruggi, E Leonardi, P Valente, G Organtini, M Raggi, G V Georgiev, V Kozhuharov, C Cesarotti, A Frankenthal, J Alexander, M Hunyadi, A Krasznahorkay et al.,: The PADME calorimeters for missing mass dark photon searches, JOURNAL OF INSTRUMENTATION 13:(3) Paper C03044, 2018 | | Krasznahorkay AJ, Csatlós M, Csige L, Gácsi Z, Gulyás J, Nagy Á, Sas, N. Timár J, Tornyi TG, Vajda I,: New results on the 8Be anomaly, Journal of Physics: Conf. Series 1056 (2018) 012028., 2018 | | Choudhury D, Balabanski DL, Krasznahorkay A, Csige L, Gulyas J, Csatlos M, Constantin P, Coban S, et al.,: Prospectives of photofission studies with high-brilliance narrow-width gamma beams at the new ELI-NP facility, ACTA PHYSICA POLONICA B 48:(3) pp. 559-564., 2017 | | Choudhury D., Balabanski D.L., Krasznahorkay A., Csige L., Gulyas J., Csatlos M., Constantin P., Coban S.: High-resolution photofission studies with the gamma beam system at ELI-NP, AIP CONFERENCE PROCEEDINGS 1852: Paper UNSP 070003., 2017 | | De Filippo E, Russotto P, Krasznahorkay A, Zoric M et al.,: The symmetry energy at suprasaturation density and the ASY-EOS experiment at GSI, EPJ WEB OF CONFERENCES 137: Paper 09002., 2017 | | Jentschel M, Blanc A, Csatlos M, Krasznahorkay A, Kuti I, Timar J, Tornyi T, Zielinska M et al.,: The symmetry energy at suprasaturation density and the ASY-EOS experiment at GSI, EPJ WEB OF CONFERENCES 137: Paper 09002., 2017 | | Krasznahorkay AJ, Csatlós M, Csige L, Gulyás J, Hunyadi M, Ketel TJ, Krasznahorkay A, Kuti I, Nagy Á, Nyakó BM, Sas N, Timár J, Vajda I: New experimental results for the 17 MeV particle created in 8Be, EPJ WEB OF CONFERENCES 137:(13) Paper 708010., 2017 | | Krasznahorkay AJ, Csatlós M, Csige L, Gulyás J, Ketel TJ, Krasznahorkay A, Kuti I, Nagy Á, Nyakó BM, Sas N, J Timár: On the creation of the 17 MeV X boson in the 17.6 MeV M1 transition of 8Be, EPJ WEB OF CONFERENCES 142: Paper 01019., 2017 | | Russotto P, Acosta L, Krasznahorkay A, Zoric M et al.,: Probing the Symmetry Term of the Nuclear Equation of State at High Baryonic Densities, OURNAL OF PHYSICS-CONFERENCE SERIES 863:(1) Paper 012059., 2017 | | Zamora JC, Aumann T, Csatlos M, Krasznahorkay A, Stuhl L, Zenihiro J, et al.,: Nuclear-matter radius studies from Ni-58(alpha,alpha) experiments at the GSI Experimental Storage Ring with the EXL facility, PHYSICAL REVIEW C 96:(3) Paper 034617., 2017 | | Russotto P, Acosta L, Krasznahorkay A, Zoric M et al.,: Probing the Symmetry Term of the Nuclear Equation of State at High Baryonic Densities, JOURNAL OF PHYSICS-CONFERENCE SERIES 863:(1) Paper 012059., 2017 | | Zamora JC, Aumann T, Csatlos M, Krasznahorkay A, Stuhl L, Zenihiro J, et al.,: Nuclear-matter radius studies from Ni-58(alpha,alpha) experiments at the GSI Experimental Storage Ring with the EXL facility, PHYSICAL REVIEW C 96:(3) Paper 034617., 2017 | | J. Yasuda, M. Sasano, R. G. T. Zegers, H. Baba, D. Bazin, W. Chao, M. Dozono, N. Fukuda, N. Inabe, T. Isobe,2 G. Jhang, D. Kameda, M. Kaneko, K. Kisamori, M. Kobayashi, N. Kobayashi, T. Kobayashi, S. Koyama, Y. Kondo, A. J. Krasznahorkay, et al.: Extraction of the Landau-Migdal Parameter from the Gamow-Teller Giant Resonance in 132Sn, Phys. Rev. Lett. 121, 132501, 2018 | | J. Timár, Q. B. Chen, B. Kruzsicz, D. Sohler, I. Kuti, S. Q. Zhang, J. Meng, P. Joshi, R. Wadsworth, K. Starosta, A. Algora, P. Bednarczyk, D. Curien, Zs. Dombrádi, G. Duchêne, A. Gizon, J. Gizon, D. G. Jenkins, T. Koike, A. Krasznahorkay, J. Molnár, B. M. Nyakó, E. S. Paul, G. Rainovski, J. N. Scheurer, A. J. Simons, C. Vaman, and L. Zolnai: Experimental Evidence for Transverse Wobbling in 105Pd, Phys. Rev. Lett. 122, 062501, 2019 | | A.J. Krasznahorkay, M. Csatlós, L. Csige, D. Firak, J. Gulyás Á. Nagy, N. Sas, J. Timár, T.G. Tornyi: On the X(17) light particle candidate observed in nuclear transitions, Acta Phys. Pol. B 50 675, 2019 | | B. Wasilewska, M. Kmiecik, M. Ciemała, A. Maj J. Łukasik, P. Pawłowski, M. Zieblinski, P. Lasko, J. Grebosz, F.C.L. Crespi, P. Bednarczyk, S. Bottoni, A. Bracco, S. Brambilla, I. Ciepał, N. Cieplicka-Orynczak, B. Fornal, K. Guguła, M.N. Harakeh, J. Isaake, Ł.W. Iskra, S. Kihel, A. Krasznahorkay, M. Krzysieka, M. Lewitowiczh, M. Matejska-Minda, K. Mazurek, P. Napiorkowski, W. Parol, L. Qi, Ch. Schmitt, Y. Sobolev, M. Stanoiul, B. Sowicki, A. Szperłaka, A. Tamii: Testing of the Brink-Axel hypothesis with HECTOR+PARIS+KRATTA set-up, Acta Phys. Pol. 50, 469, 2019 | | A.J. Krasznahorkay, M. Csatlós, L. Csige, J. Gulyás, M. Hunyadi, T.J. Ketel, A. Krasznahorkay, I. Kuti, Á. Nagy, B.M. Nyakó, N. Sas, J. Timár, I. Vajda: New results on the Be-8 anomaly, Proceedings of Science (Bormio 2017) 036, 2017 | | H. Fujita, Y. Fujita, Y. Utsuno, K. Yoshida, T. Adachi, A. Algora, M. Csatlós, J.M. Deaven, E. Estevez-Aguado, C.J. Guess, J. Gulyás, K. Hatanaka, K. Hirota, R. Hutton, D. Ishikawa, A. Krasznahorkay, H. Matsubara, F. Molina, H. Okamura, H.J. Ong, G. Perdikakis, B. Rubio, C. Scholl, Y. Shimbara, G. Susoy, T. Suzuki, A. Tamii, J.H. Thies, R.G.T. Zegers, and J. Zenihiro: Study of Gamow-Teller transitions via high energy-resolution 18O(3He,t)18F reaction — Identification of the Low-energy Super-Gamow-Teller state —, Phys. Rev. C 100, 034618, 2019 | | D. S. Firak, A. J. Krasznahorkay, M. Csatlós, L. Csige, J. Gulyás, M. Koszta, B. Szihalmi, J. Timár, Á. Nagy, N. J. Sas, A. Krasznahorkay: Confirmation of the existence of the X17 particle, EPJ Web of Conferences, 232, 04005, 2020 | | A. Nagy, A.J. Krasznahorkay, M. Ciemala, M. Csatlos, L. Csige, Z. Gacsi, M. Hunyadi, T. Klaus, M. Kmiecik, A. Maj et al.: Searching for the double gamma-decay of the X(17) particle, NUOVO CIMENTO C-COLLOQUIA AND COMMUNICATIONS IN PHYSICS 42 : 2-3 Paper: 124, 2019 | | A. Frankenthal, J. Alexander, B. Buonomo, E. Capitolo, C. Capoccia, C. Cesarotti, R. De Sangro, C. Di Giulio, F. Ferrarotto, L. Foggetta, G. Georgiev, P. Gianotti, M. Hunyadi, V. Kozhuharov, A. Krasznahorkay et al.,: Characterization and performance of PADME’s Cherenkov-based small-angle calorimeter, Nuclear Inst. and Methods in Physics Research, A 919 (2019) 89–97, 2019 | | B. M. Nyakó,1 J. Timár, M. Csatlós, Zs. Dombradi, A. Krasznahorkay, I. Kuti, D. Sohler, T. G. Tornyi, M. Czerwinski, T. Rzaca-Urban, W. Urban, P. B ̧aczyk, L. Atanasova, D. L. Balabanski, K. Sieja, A. Blanc, M. Jentschel, U. K ̈oster, P. Mutti, T. Soldner, G. de France, G. S. Simpson, et al.,: Medium-spin states of the neutron-rich nucleus 87Br, Phys. Rev. C 103, 034304, 2021 | | A. J. Krasznahorkay, M. Csatlós, L. Csige, J. Gulyás, M. Koszta, B. Szihalmi, J. Timár, D.S. Firak, Á. Nagy, N.J. Sas: A new anomaly observed in 4He supporting the existence of the hypothetical X17 particle, J. Phys.: Conf. Ser. 1643 012001, 2020 | | S. Bagchi, H. Akimune, J. Gibelin, M. N. Harakeh, N. Kalantar-Nayestanaki, N. L. Achouri, B. Bastin, K. Boretzky, H. Bouzomita, M. Caamaño, L. Càceres, S. Damoy, F. Delaunay, B. Fernández-Domínguez, M. Fujiwara, U. Garg, G. F. Grinyer, O. Kamalou, E. Khan, A. Krasznahorkay, et al.,: Signature of a possible α-cluster state in N =Z doubly-magic 56Ni, Eur. Phys. J. A (2020) 56:290, 2020 | | A. Nagy, A.J. Krasznahorkay, M. Ciemala, M. Csatlos, L. Csige, Z. Gacsi, M. Hunyadi, T. Klaus, M. Kmiecik, A. Maj et al.: Searching for the double gamma-decay of the X(17) particle, IL NUOVO CIMENTO C 42 , 2-3, 124 (2019), 2019 | | B. M. Nyakó,1 J. Timár, M. Csatlós, Zs. Dombradi, A. Krasznahorkay, I. Kuti, D. Sohler, T. G. Tornyi, M. Czerwinski, T. Rzaca-Urban, W. Urban, P. B ̧aczyk, L. Atanasova, D. L. Balabanski, K. Sieja, A. Blanc, M. Jentschel, U. K ̈oster, P. Mutti, T. Soldner, G. de France, G. S. Simpson, et al.,:: Observation of excited states in the neutron-rich nucleus Br 89, Phys. Rev. C104 054305, 2021 | | Krasznahorkay, A. J. ✉ ; Csatlós, M. ; Csige, L. ; Gulyás, J. ; Krasznahorkay, A. ; Nyakó, B. M. ; Rajta, I. ; Timár, J. ; Vajda, I. ; Sas, N. J.: New anomaly observed in 4He supports the existence of the hypothetical X17 particle, Phys. Rev. C 104 044003, 2021 | | B. Wasilewska, M. Kmiecik, M. Ciemała, A. Maj, F.C.L. Crespi, A. Bracco, Harakeh, ... A.J. Krasznahorkay et al.: γ decay to the ground state from the excitations above the neutron threshold in the 208 Pb ( p , p ′ γ ) reaction at 85 MeV, Phys. Rev. C 105, 014310, 2022 | | Lóránt Csige, Margit Csatlós, Thomas Faestermann, Dieter Habs, Mátyás Hunyadi, Attila J. Krasznahorkay, Peter G. Thirolf, Tamás G. Tornyi & Hans-F. Wirth: Fission resonances observed in the 237Np(d,pf) reaction and the fission barrier topology of 238Np, Eur. Phys. J. A 58, 14 (2022), 2022 | | A. J. Krasznahorkay, A. Krasznahorkay, M. Csatlós, L. Csige, J. Tímár: A New Particle is Being Born in ATOMKI that Could Make a Connection to Dark Matter, Nuclear Physics News, Vol. 32, No. 3, 10, (2022), 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
