 |
Hungarica in the Oeuvre of Ján Kollár
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
124873 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Kiss Szemán, Róbert |
| Title in Hungarian |
Hungarikumok Ján Kollár életművében |
| Title in English |
Hungarica in the Oeuvre of Ján Kollár |
| Keywords in Hungarian |
a magyarországi felvilágosodás és reformkor kultúrája, közép-európai összehasonlító irodalom, párhuzamos nemzetépítés a 19. sz. első felében, magyar és szláv kulturális kölcsönösség |
| Keywords in English |
culture of enlightenment and reform era in Hungary, comparative literature in Central Europe, paralell nation-building in the early 19th century, hungarian and slacic cultural mutuality |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 50 % | | Ortelius classification: Hungarian literature | | History (Council of Humanities and Social Sciences) | 25 % | | Ortelius classification: Social history | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 25 % |
|
| Panel |
Literature |
| Department or equivalent |
Institute of Slavic and Baltic Philology (Eötvös Loránd University) |
| Participants |
Császári, Éva
István, Anna
Matus, László
Mészáros, Andor
Zsilák, Mária Anna
|
| Starting date |
2017-12-01 |
| Closing date |
2021-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
17.200 |
| FTE (full time equivalent) |
10.93 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Ján Kollár a magyarországi felvilágosodás és reformkor csehül író szlovák költője, írója, nyelvújítója, filológusa, történésze, három évtizeden át pesti evangélikus lelkész, majd a szlavisztika bécsi professzora. Több ezer oldalnyi költői, filológiai, történészi, néprajzi életműve, útleírásai, egyházi beszédei azonban szinte ismeretlenek a magyar tudományosság előtt, holott alapvető információkat tartalmaznak a kor társadalmi viszonyairól, kulturális, tudományos és egyházi életéről.
A kutatás elsődleges célja, hogy filológiai eszközökkel föltárja az életműben megjelenő hungarikumokat (személyek, művek, földrajzi nevek, események, jelenségek), és egységes szerkezetű elektronikus adatbázisban tegye hozzáférhetővé a magyar és a nemzetközi tudományosság számára. A hungaricumokhoz kapcsolódó passzusokat magyar fordításban is megadjuk. A feltárásba bevonjuk az életmű valamennyi területének emblematikus műveit.
A kutatás részeredményeit hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban publikáljuk. A kutatás záró szakaszában egy nemzetközi konferenciát követően, amelynek célja a tudományos vita élénkítése, egy tanulmánykötetben modellértékűen bemutatjuk azt a diszkurzív teret, amelyben a párhuzamosan formálódó közép-európai nemzetek a magyarországi hagyományhoz viszonyultak.
Az anyagföltárás a hagyományos filológiai és a szoros olvasás módszerével zajlik, a földolgozás során pedig a legújabb irodalom- és társadalomtörténeti módszereket használjuk (lásd részletesen a kutatási tervben).
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A 19. sz. elején bekövetkezett közép-európai kulturális paradigmaváltás során a területi alapú nemzeti tudatot fokozatosan fölváltotta az etnikai alapokon szerveződő modern nemzeti tudat, a latin nyelvű művelődést pedig az anyenyelvi (cseh/szlovák, szerb/horvát stb.) művelődés igénye. E változás egyik fontos alapkérdése a közös kulturális hagyomány folytatásának lehetősége és módja, amely gyakran a kisajátítás eszközével élve osztotta föl az eladdig oszthatatlannak tartott örökséget. Egyúttal kezdetét vette a modern nemzeti önmeghatározás folyamata, amely más nemzetekkel, nyelvekkel szemben definiálta önmagát. Kollár e kettős problémakör emblematikus figurájaként vett részt a pesti kulturális élet nemzeti küzdelmeiben (1819-1849). Egyrészt küzd a hungarus-örökség magyar kisajátítása ellen azzal, hogy megkísérli létrehozni annak szláv szempontú történeti, nyelvi, egyházi reprezentációját. Másrészt a szláv kölcsönösség eszméjének kidolgozásával kialakít egy szláv kulturális és nyelvi alternatívát is. A magyar kortársak természetesen viszonyultak Kollár ezen törekvéseihez, ugyanakkor a 19. és a 20. század folyamán ez a tudás kikopott a magyar műveltségből, és számos esetben egyoldalú interpretációt eredményezett, amelyet legújabban a posztkulturális kritika képviselői igyekeznek korrigálni. Az alteritáshoz számos vonatkozásban kapcsolódó kollári életműben kimutatható egyrészt a magyarországi kulturális és történeti hagyomány megléte, másrészt az a kísérlet is, hogy a modern szláv nemzeti identitást az ellenkultúrának tekintett német és magyar kultúrával szemben hozza létre.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kollár olyan jeles magyarokkal érintkezett, mint Széchenyi István, Toldy Ferenc, Horvát István, Vörösmarty Mihály, olyan intézményekkel állt kapcsolatban, mint az Egyetemi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia, a pesti cenzori hivatal, a magyarországi evangélikus egyházi szervezetek stb. – az ezekkel kapcsolatos adatai és meglátásai fontos források a nemzeti kultúra szempontjából. A kutatás további fontos hozadéka a magyar tudományosság számára, hogy a kollári életmű feltárásával lehetőséget nyújt az elmúlt két évszázad társadalomtörténeti egyoldalúságának kiküszöbölésére azáltal, hogy érthetővé teszi a magyarországi nemzetiségi törekvések eredeti célkitűzéseit, a nem magyar anyanyelvű nemzetiségek viszonyát a magyarországi kulturális hagyományhoz. Az ezáltal kiegyensúlyozottabb kép egy többnézőpontú történeti és kulturális hagyomány folytatását biztosítja, amelyhez a nemzeti önreflexió lehetősége és a szomszédos nemzetekhez való viszony korrekciója társul. Ez a fajta pluralizmus fontos tapasztalat lehet a szomszéd nemzetek tudományossága számára is, és lehetőséget teremt egy közös újkori történelem megírhatóságára.
A cseh és a szlovák tudományosság számára, amely ezidáig szintén ignorálta az életműben kimutatható magyarországisággal való foglalkozást, és nem végezte el a szerző magyarországi működésének föltárását (egyházi írások, kapcsolati háló megrajzolása, útleírások magyar vonatkozásai), a kutatás eredményei szintén relevanciát jelentenek, a magyar tudományosság problémaközpontú hozzáállása pedig a maga precedens-értékével új insprirációt biztosíthat a cseh és szlovák tudományosság számára. Nemzetközi viszonylatban megteremti a „nagy elbeszélések” új szempontú vizsgálatának és dekonstrukciójának kutatási bázisát, valamint anyagot szolgáltat a legújabb kritikai megközelítéseknek (pl. posztkoloniális kulturális kritika). A pályázat erőssége a kutatócsoport elméleti, magyar-szláv filológiai fölkészültségében, interdiszciplinaritásában, valamint abban rejlik, hogy nemzeti érdekek fölötti tudományos diskurzusra törekszik.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a történelmi Magyarországnak azon időszakára irányul, amikor 19. század első évtizedeiben kezdetüket veszik a nemzeti mozgalmak. A korábbi korszak latin műveltsége és irodalma mellett erősödik nemcsak a magyar, hanem a magyar királyságban élő többi szláv nemzet igénye is az önálló irodalmi nyelvre és kultúrára. Ján Kollár egyszemélyben mondható a cseh/szlovák Kazinczynak, Vörösmartynak és Horvát Istvánnak, aki három évtizeden át működött Pesten mint a Deák-téri evangélikus gyülekezet szlovák lelkésze. A kollári életmű magyar szempontú föltárásával egy érdekes, külső nézőpontú megjelenítését kapjuk a magyar reformkor legfontosabb törekvéseinek, és annak, hogyan viszonyultak mindehhez az országban élő szláv értelmiségiek. A kollári életműből nyert tudás egyfajta tükröt (időnként görbe tükröt) tart elénk, amely azzal a tanulsággal is szolgál, miképpen kerülhető el a jelenben és a jövőben is az a helyzet, hogy a közép-európai nemzetek egymással szembeni fenntartásaiból, ellenségeskedéseiből mások profitálhassanak. A kutatás közvetlen haszna az lehet, hogy a szlovákokkal, a csehekkel és a déli szláv nemzetekkel közös 19. századi kultúrtörténetet alakíthatunk ki, amely nagyban segíthet egymás szempontjainak a megértésében.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A Slovak poet, linguist, philologist, and historian who wrote in Czech, Ján Kollár was a Lutheran pastor in Pest, during the time of the Enlightenment and Reform Age in Hungary. Running to many thousand pages, Kollár’s oeuvre (consisting of philology, history, ethnography, travelogues, and sermons) is almost unknown to Hungarian scholars, despite containing key information on the age as regards social relations; cultural, scientific, and ecclesiastical life.
The objective of the research is to uncover by means of philology Hungarian references in Kollár’s oeuvre (to persons, works, geographical names, events, phenomena), and to make them accessible – on a single electronic database – to researchers. The passages with hungarica will be given in Hungarian translation, too. We shall explore emblematic works from all of special fields of the oeuvre.
The partial results will be published in scientific journals in Hungary and abroad. In the last period of the research takes place an international conference to invigorate a scientific discussion about the topic. As a final result, we shall show the discursive space, in a series of studies and in model form, in which the nations taking shape paralell in Central Europe related to the hungarus tradition.
By the exploring of material will be used the combined methods of classical philology and close reading. The assesment of the hungarica takes place by means of the recent methods of literary criticism and social history (for details, see the research plan).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the course of the linguistic and cultural paradigm shift which took place in the Central European region, too, in the early 19th century, modern national consciousness organised on ethnic grounds gradually took the place of territorially based national consciousness, while demands for culture in the mother tongue challenged the position of culture in the Latin language. One key question of this shift concerned the possibility of, and the means for, the continuation of Hungary’s common history and cultural tradition. Of the responses given to this question, one was division of this heritage, by way of expropriation. At the same time, there began the process of modern national self-definition through the drawing of contrasts vis-à-vis other nations and languages. Kollár participated in the national struggles in cultural life in Pest as an emblematic figure in this dual problem. On the one hand, he fought against Hungarian expropriation of the hungarus heritage by attempting to create for it historical, linguistic, and ecclesiastical representation from the Slav point of view. On the other hand, by developing a concept of Slav mutuality, he also fashioned a Slavic cultural and linguistic alternative. Naturally, Hungarian contemporaries related to these endeavours by Kollár. Nevertheless, in the course of the 19th and 20th centuries, familiarity with them lessened in Hungarian culture, in many cases giving rise to a one-sided interpretation. Demonstrable in Kollár’s oeuvre are on the one hand the existence of a cultural and historical tradition in Hungary and on the other the attempt to create a modern Slavic national identity vis-à-vis German and Hungarian culture.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Kollár was in connection with so famous Hungarians as Széchenyi, Toldy, Horvát and Vörösmarty. He kept in touch with institutions as University Library, Academy of Sciences, Censorship Office, Lutheran ecclesiastical organisations, and so on. His data and observations in connection with these are important sources from the standpoint of national culture. For Hungarian scholarship, an important benefit of the research is that exploration of Kollár’s oeuvre gives an opportunity to eliminate the one-sidedness in social history over the past two centuries and, by so doing, to render comprehensible the original objectives of the nationalities in Hungary, as well as the relationship of those nationalities whose mother tongue was not Hungarian to the cultural tradition in Hungary. The picture made more balanced in this way ensures the continuation of the multi-viewpoint historical and cultural tradition to which is coupled opportunities for national self-reflection and correction of relations with neighbouring nations. This type of pluralism can be an important experience for the scholarship of neighbouring nations also, and creates opportunities for the writing of a common modern history.
For Czech and Slovak scholarship, which hitherto has likewise ignored the Hungary-related elements in Kollár’s oeuvre and has not explored his Hungary-related work (his ecclesiastical writings, his description of his network of contacts, the Hungary-related passages in his travel writings), the findings of the research will possess similarly great relevance. On the other hand, the problem-centred approach of the Hungarian research can – by means of its precedent value – provide new inspiration for Czech and Slovak scholarship.
The project builds a new scientific corpus, which facilitates a critical approach and deconsturction of „grand narratives” and gives an opportunity for the interpretation from the aspect of contemporary critical theories (e. g. post-colonialism). The strength of the project are theoretical skills, hungarian-slavic erudition and the interdisciplinarity of the research-team, which pursuit to indicate a scientific discourse over national interests.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research focuses on a period in the history of historical Hungary when the national movements began their struggle, namely the first decades of the 19th century. Alongside the Latin-language culture and literature of the earlier period, not only did the Hungarian nation’s demand for s separate literary language and culture strengthen, but so, too, did that of the various Slavic nations living in the Kingdom of Hungary. Ján Kollár may be described as a Czech/Slovak Kazinczy, Vörösmarty, and Horvát all in one person who for three decades worked in Pest as the Slovak pastor of the Lutherans attending the church on Deák tér. By exploring Kollár’s oeuvre from the Hungarian standpoint, we obtain an interesting representation from the outside of the most important endeavours of the Hungarian Reform Age, and of how members of the Slav intelligentsia living in the country related to them. Knowledge gained from Kollár’s oeuvre holds before us a kind of mirror (sometimes a distorting one) which serves to show how avoidable – in the present and in the future, too – is the situation whereby others can profit from the reservations and enmities of the nations of central Europe vis-à-vis one another. A direct benefit of the research may be that we can fashion a common cultural history for the 19th century with the Slovaks, Czechs, and the South Slav nations which can greatly help understanding of the each other’s viewpoint.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
