Geographical Interpretations of the Trianon Treaty  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
125001
Type K
Principal investigator Győri, Róbert
Title in Hungarian A trianoni békeszerződés földrajzi nézőpontjai
Title in English Geographical Interpretations of the Trianon Treaty
Keywords in Hungarian történeti földrajz, a földrajztudomány története, trianoni békeszerződés
Keywords in English historical geography, history of geography, Trianon Treaty (1920)
Discipline
Physical geography (Council of Complex Environmental Sciences)100 %
Ortelius classification: Historical geography
Panel Complex Spatial Sciences
Department or equivalent Department of Social and Economic Geography (Eötvös Loránd University)
Participants Farkas, György
Jankó, Ferenc
Jobbitt, Steven
Szilágyi, Zsolt
Starting date 2017-10-01
Closing date 2023-07-31
Funding (in million HUF) 9.996
FTE (full time equivalent) 9.92
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Tervezett kutatásunk új elemekkel kívánja gazdagítani a földrajztudomány és a trianoni békekötés kapcsolatának tudományos megismerését. Földrajz és Trianon viszonyának feltárása több egymással összefüggő vizsgálódást jelent. Egyrészt jelenti a határmegvonás földrajzi következményeinek (kettévágott tájak-régiók, vonzáskörzetüktől elszakított városok, szétzilált térbeli gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok) vizsgálatát, másrészt jelenti azoknak a földrajzi elméleteknek az áttekintését, amelyeket a magyar és a külföldi geográfusok fejlesztettek ki, hogy az új határ jogtalanságát (illetve a túloldalról szemlélve jogosságát) igazolják. Mindezekre az elemekre kiterjed kutatásunk, és célunk az is, hogy a két világháború között széles körben ismert érveket, sztereotípiákat néhány kvantitatív alapokon nyugvó esettanulmánnyal teszteljük. Emellett Fodor Ferenc példáján keresztül azt is bemutatjuk, hogyan formálódott át a munkálatokban részt vevő geográfusok szakmai hitvallása, világlátása, személyisége a trianoni trauma hatására.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk során a trianoni békeszerződés földrajzi kérdései közül vizsgálnánk meg három elemet:

1. a trianoni határok által kettévágott tájak, vonzáskörzetek népesedési és gazdasági folyamatait;
2. a határváltozás tudományos legitimációját: a magyar, az osztrák és a csehszlovák földrajztudomány álláspontját;
3. illetve egy magyar geográfus (Fodor Ferenc) példáján keresztül a trianoni trauma hatását a földrajztudósokra.

A feltett kérdések megválaszolásához kvantitatív és kvalitatív módszereket használunk fel. Az a szándékunk, hogy az interdiszciplináris kutatásunk a geográfusok és történészek között széles körben elterjedt módszereket újfajta módon alkalmazza, és arra törekszünk, hogy az eredményeink más diszciplinák számára is hasznosíthatók legyenek (pl. történeti demográfia, gazdaság- és társadalomtörténet, néprajz és regionális kutatások). Mindez kvantitatív (népszámlálási adatok feldolgozása és GIS alapú térképezés) és kvalitatív megközelítéseket egyaránt igényel. Ez utóbbiaknál alapvetően kontextualista és kritikai megközelítésekre támaszkodunk, merítve a tudománytanulmányok (science studies) és a kritikai elmélet interdiszciplináris területeiből.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk az eddigi tudományos eredményekre szeretne építkezni: arra vállalkozunk, hogy néhány kevésbé vizsgált kérdésben új szempontokkal gazdagítsuk a Trianon-kutatást, elsősorban Trianon földrajzának a kutatását. A téma aktualitását talán nem is kell hosszasabban indokolni: a trianoni békeszerződés traumája mindmáig élénken foglalkoztatja a magyar közvéleményt, a békekötés 100. évfordulójához közeledve pedig ez az érdeklődés várhatóan fokozódni fog. Ugyanakkor nemcsak Magyarország, a magyar történelmi, földrajzi emlékezet és identitás számára fontos ez a kérdés, hanem az első világháború után területi rendezésben érintett összes állam számára. Biztosak vagyunk abban, hogy a Párizs környéki békeszerződések centenáriumát komoly nemzetközi társadalmi és tudományos érdeklődés kíséri majd, ezért is tartjuk fontosnak, hogy a magyar földrajztudomány is képes legyen új tudományos eredményekkel szolgálni az évfordulóra.

Kutatásunknak nincsen aktuálpolitikai célja, és nem szándéka, hogy téma kutatásával bármilyen feszültséget keltsen. Sokkal inkább az a célunk, hogy a békeszerződés előkészítése során és a határmegvonás után keletkezett földrajzi érvrendszereket, elméleteket a saját kontextusukba ágyazva vizsgáljuk, és a különböző nemzeti diskurzusok összehasonlításával bemutassuk a korabeli földrajztudomány és politika viszonyát. Kutatási eredményeink a szomszédos nemzetek eltérő földrajzi képzeteinek kölcsönös megértését és a téveszméktől mentes nemzeti identitás erősödését szolgálhatják.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A trianoni békeszerződés és a földrajz kapcsolata sokrétű. Ez azzal az egyszerű összefüggéssel magyarázható, hogy a békeszerződés legjelentősebb (magyar szemszögből nézve legsúlyosabb) következményei területiek, földrajziak voltak, és a békeszerződés revíziójára tett kísérletek fő célja is az elvesztett területek visszaszerzése volt. A földrajzi feladat földrajzosokat kívánt: a magyar geográfusok pedig igyekeztek is tudásukat hasznossá tenni. Már a béke-előkészítő munka során a statisztikai és térképes anyagok összeállítása mellett komplex földrajzi érvrendszert dolgoztak ki a magyar területi érdekek védelmére, az 1920-as, 1930-as években pedig jó néhány magyar geográfus állította munkásságát a területi revízió szolgálatába.

Kutatásunk során arra keresnénk a választ,

- milyen hatással volt a határmegvonás a határ menti térségek népesedésére, gazdaságára,
- hogyan próbálták meg a magyar geográfusok igazolni a békeszerződés igazságtalanságát, az osztrák és csehszlovák geográfusok pedig határmegvonás jogosságát,
- hogyan formálta át a trianoni trauma a magyar geográfusok szakmai munkáját?
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research will shed new and important light on the relationship between geography and the Trianon Treaty signed in 1920. The study of this complex relationship requires a broad-based, integrated approach, one that we have divided into two main avenues of research. The first will explore the geographical consequences of the new borders that were created as a result of Trianon, and will focus in particular on the regions that were divided and the cities that were separated from their natural hinterlands, as well as on the spatially-determined economic connections and social networks that were ruptured because of the treaty. The second avenue of research centers around a survey of the theoretical approaches that geographers in Hungary and its neighbouring countries developed in their attempts to illustrate either the illegality of the Trianon borders (at least from a Hungarian perspective), or the legality of the new borders from the point of view of the newly-created successor states. By including each of these elements in our research, and by basing our project on quantitatively-grounded case studies as well as on a biographical examination of Ferenc Fodor (a Hungarian geographer whose case provides unique insight into the way in which the trauma of Trianon transformed the professional values, worldviews, and even personalities of geographers engaged in geographical work between the wars), our goal is to test and rethink the dominant arguments and stereotypes that were widely accepted in the interwar period, and which in many circles were revived after the fall of communism in 1989-1990.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research into the relationship between the Trianon Treaty and geography will focus on the following three issues:

1. the changed demographic and economic processes in the regions and urban catchment areas that were divided by the borders established by the Trianon Treaty;
2. the scholarly justification (and contestation) of the new borders, in particular from the points of view of Hungarian, Austrian, and Czechoslovakian geography;
3. the impact of the so-called Trianon trauma on Hungarian geographers (using the life and work of Ferenc Fodor as our primary case study)

Our research requires both quantitative and qualitative approaches. This is an inter- or multidisciplinary project plan which seeks not only to adapt the methods currently employed by geographers and historians in new and novel ways, but also to mobilize the results in ways that will be useful for other disciplines (for example, historical demography, economic and social history, ethnography, and regional studies). This requires both quantitative (manipulating census data and GIS based mapping techniques) and qualitative approaches to our proposed research, the latter is relying substantially on contextualist and critical historical approaches, drawing from the interdisciplinary fields of Science Studies and critical theory.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our research aims to build on existing knowledge. We wish to provide some new perspectives on the research surrounding the Trianon question, and in particular on the geographical aspects of the Treaty. Given the fact that the former Kingdom of Hungary lost a full two-thirds of its pre-WWI territory and one-third of its population, the importance of this topic is beyond question to the majority of Hungarians. The trauma of the Trianon Treaty, in fact, persists as a living memory in the Hungarian imagination, and the one-hundredth anniversary of its signing will only increase public and scholarly interest in the Trianon question. Though Trianon looms large in Hungary’s historical and geographical memory, and thus also in questions of identity, the history and geographical consequences of Trianon are also important for all states affected by this postwar treaty. We are certain that the centenary of the Paris Peace talks will generate serious international interest amongst both scholars and the general public, and for this reason feel it is very important for Hungarian geography to generate and present new research and interpretations on the occasion of this significant anniversary.

Our research does not have a political goal, nor is it our aim to cause any tension by engaging in this scholarly work. Our aim, instead, is to study the geographical arguments and theories that were made in preparation for the peace talks and in the wake of the establishment of the new borders, and to furthermore embed these discursive and scientific processes in historical context in order to better illustrate the intricate relationships between geographical production and the politics of the time. The results of our research can serve to build a mutual understanding between the geographical imaginations of the neighbouring populations of the successor states, and will go a long way towards the construction of national identities that transcend the misunderstandings and resentments of the past.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The relationship between the Treaty of Trianon and geography is an intricate and deeply involved one. This intimate relationship can be explained by the simple fact that the most significant – and from the Hungarian point of view the most serious – consequences of the Treaty were territorial and thus also geographical in nature, while the main aim of efforts made to revise the Treaty centered around the return of lost territories. The geographical issues that emerged as a result required the expertise of geographers, and in Hungary, as in other countries, many devoted themselves to the task. Hungarian geographers, for example, undertook important work in the preparations that preceded the Paris Peace Talks, compiling statistical and cartographical data alongside geographical arguments in defense of Hungarian territorial interests. In the 1920s and 1930s, moreover, many Hungarian geographers dedicated their work to the service of territorial revision. In the course of our research, we seek answers to the following three questions:

1. What demographic and economic impact did the drawing of new national boundaries have on regions on both sides of the Trianon borders?
2. How did Hungarian geographers use geographical arguments in their attempts to illustrate the injustices of the Trianon Treaty? How, in turn, did Austrian and Czecholslovak geographers use similar arguments to justify the new borders?
3. How did the personal and collective trauma of the Trianon Treaty influence the work of nationalist geographers like Ferenc Fodor in the interwar period?




 

Final report

  
Results in Hungarian
Kutatásunk során feltártuk a magyar és külföldi geográfusoknak a trianoni békeszerződés előkészítésében játszott szerepét, és az új határnak a regionális, települési és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását. Megállapítottuk, hogy a magyar földrajz statisztikai anyagokkal, szuggesztív térképekkel alátámasztott komplex érvrendszert dolgozott ki Magyarország egységének igazolására, amely nem tagadta Magyarország nyelvi tagoltságát, ugyanakkor hangsúlyozta az itt élő népek gazdasági egymásra utaltságát; a természetföldrajzi érvek mellett gazdaságföldrajzi, településföldrajzi érvek sorát is felvonultatta Magyarország határainak védelmében. A magyar geográfusok igyekeztek külföldi kollégáik pártfogását is megnyerni, de a nemzetközi kapcsolati háló mozgósítása eredménytelen maradt. Megállapítható például, hogy a brit földrajzosok a háború alatti Magyarország-képe elmarasztaló volt, és a magyar területi integritás megőrzésének nem maradt támogatója a brit geográfusok között sem a béketárgyalások idején. Az osztrák és német geográfusok érvelését vizsgálva elmondható, hogy a magyarokhoz hasonló elméleti megközelítéssel és kartográfiai módszerekkel igyekeztek a nyugati határváltozást legitimálni, a cseh geográfusok a dunai határra vonatkozó igényüket támasztották alá komplex földrajzi érvrendszerrel. Megállapítottuk továbbá, hogy a határmegvonás hosszú távon befolyásolta az érintett régiók gazdasági, népesedési és településfejlődési folyamatait a nyugati és keleti határtérségben.
Results in English
Our research shed light on the role of geographers who participated at the peace preparation at the end of the WWI. We also explored the impact of the new borders on the regional, urban, and economic connections. We showed that Hungarian geography developed a complex argument underpinned with statistical analyses and maps to argue for the unity of Greater Hungary. This argument did not deny that Hungary is divided linguistically but emphasised that these nationalities depended on each other in economic production, and physical, urban, and economic geographical considerations were mobilised to defend the borders. Hungarian geographers tried to convince their foreign colleagues to help justify the Hungarian cause, but this mobilisation was not successful. Exploring the British geographers’ view on Greater Hungary, we showed that their opinion was not supportive during the war, and none of them argued for the integrity of the country in the time of the peace talks. Examining the Austrian and German geographers’ scholarly argument, we showed that they used approaches and cartographical methods similar to the Hungarian ones to legitimise the new Austrian-Hungarian border, and the Czech geographers underpinned their claim for the Danube border with complex geographical considerations. We also demonstrated that the newly created boundaries have had a long-term impact on the economic, population, and urban processes of the Western and Eastern border regions.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125001
Decision
Yes





 

List of publications

  
Jankó Ferenc - Győri Róbert: A regionális fejlettségi különbségek alakulása a 20. században az osztrák-magyar határ két oldalán, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. 551 p. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2017. pp. 400-420. (A Kárpát-medence régiói; 14.), 2017
Jankó Ferenc - Jobbitt, Steven: Making Burgenland from Western Hungary: Geography and the Politics of Identity in Interwar Austria, HUNGARIAN CULTURAL STUDIES: E-JOURNAL OF THE AMERICAN HUNGARIAN EDUCATORS ASSOCIATION 10: pp. 14-40., 2017
Jankó Ferenc - Simonné Dombóvári Eszter: Burgenland felfedezése - a földrajzi tudáslétrehozás és a tartományi identitásteremtés, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. 551 p. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2017. pp. 91-114. (A Kárpát-medence régiói; 14.), 2017
Jobbitt, Steven: Judson, P.: The Habsburg Empire: A New History (Book review), Hungarian Geographical Bulletin, 67 (3), 303-305., 2018
Szilágyi Zsolt: Vándormozgalom a trianoni Alföld területén a 20. század első harmadában, SZÁZADOK 152:(1) pp. 85-126., 2018
Jankó Ferenc – Jobbitt, Steven: Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány és tartományi identitáspolitika a két világháború között, PRO MINORITATE: 27, pp. 95-117., 2019
Jobbitt, Steven: Seegel, Steven. 2018. Map Men: Transnational Lives and Deaths of Geographers in the Making of Modern East Central Europe. Chicago and London: Chicago University Press. 34, HUNGARIAN CULTURAL STUDIES: E-JOURNAL OF THE AMERICAN HUNGARIAN EDUCATORS ASSOCIATION: 12, pp. 321-324., 2019
Győri Róbert: Seegel, S.: Map Men: Transnational Lives and Deaths of Geographers in the Making of East Central Europe, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN: 67, pp. 393–396., 2018
Győri Róbert – Withers, Charles W. J.: Trianon and its aftermath: British geography and the 'dismemberment' of Hungary, c.1915-c.1922., SCOTTISH GEOGRAPHICAL JOURNAL: 135, pp. 68–97., 2019
Jobbitt, Steven: Judson, P.: The Habsburg Empire: A New History (Book review), HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN 67: 3, pp. 303-305., 2018
Győri Róbert: Seegel, S.: Map Men: Transnational Lives and Deaths of Geographers in the Making of East Central Europe, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN 67: 4, pp. 393–396., 2018
Győri Róbert – Withers, Charles W. J.: Trianon and its aftermath: British geography and the 'dismemberment' of Hungary, c.1915-c.1922., SCOTTISH GEOGRAPHICAL JOURNAL: 135, pp. 68–97., 2019
Győri Róbert – Withers, Charles W. J.: Trianon és a brit földrajz I., FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK 144: 2, pp. 202–220., 2020
Győri Róbert – Withers, Charles W. J.: Trianon és a brit földrajz II., FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK 144: 3, pp. 294–310., 2020
Jobbitt, Steven: Górny, Maciej. Science Embattled: Eastern European Intellectuals and the Great War. (Book review), HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN 68: 4, pp. 412-415., 2019
Jobbitt, Steven: The significance and legacy of 1918-1919., HUNGARIAN STUDIES REVIEW 46-47, pp. 66–71., 2020
Jobbitt, Steven: Borislav Chernev. Twilight of Empire: The Brest-Litovsk Conference and the Remaking of East-Central Europe, 1917–1918. (Book review.), HUNGARIAN STUDIES REVIEW 46-47, pp. 116–12, 2020
Jankó Ferenc – Győri Róbert: Burgenland vagy Nyugat-Magyarország: az osztrák és magyar földrajztudomány érvei, ARRABONA 58, pp. 325–344., 2020
Farkas György: Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez I. Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásain., FÓRUM – TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 23: 3, pp. 79–104., 2021
Jobbitt, Steven – Győri Róbert: East Central Europe, The SAGE Handbook of Historical Geography (Vol 1). Eds., Mona Domosh, Michael Heffernan, and Charles Withers. London: Sage, pp. 75–99., 2020
Győri Róbert: Seegel, S.: Map Men: Transnational Lives and Deaths of Geographers in the Making of East Central Europe. (Book review), HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN 67: 4, pp. 393–396., 2018
Jankó Ferenc: Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány, identitás és geopolitika a két világháború között., ELKH, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021
Farkas György: Adalékok a „Dunai határ” létrehozásának történetéhez II. Párhuzamok és eltérések két közép-európai geográfus életútjának bizonyos állomásain, FÓRUM – TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 23: 4, pp. 25–49., 2021
Győri Róbert: Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány, identitás és geopolitika a két világháború között. (Book review), SOPRONI SZEMLE: KULTURTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT, 75(4), pp. 535–536., 2021
Győri Róbert – Jankó Ferenc: Burgenland or West-Hungary: The aspirations and limits of Austrian and Hungarian geography, 1918–1938, JOURNAL OF HISTORICAL GEOGRAPHY, 77, pp. 25–37., 2022
Jankó Ferenc – Bottlik Zsolt – Győri Róbert: Vienna’s South-Eastern Hinterlands: Regional Development in the Austrian-Hungarian Border Area, 1910–2011, EUROPEAN COUNTRYSIDE, 14(2), pp. 232–257., 2022
Jankó Ferenc: Csikóhal és darázsderék. Burgenland térképezett földrajza, VILÁGTÖRTÉNET, 12 (44)(2), pp. 301–324., 2022
Jankó Ferenc: Murber Ibolya: Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig, 1918-1924. Határtörténetek az első világháború után. (Book review), SOPRONI SZEMLE: KULTURTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT, 76(1), pp. 104–106., 2022
Jankó Ferenc – Jobbitt, Steven: Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány és tartományi identitáspolitika a két világháború között, PRO MINORITATE: 27, pp. 95-117., 2019
Gyuris Ferenc - Jobbitt, Steven - Győri Róbert: Hungarian geography between 1870 and 1920: Negotiating empire and coloniality on the global semi-periphery, ANNALS OF THE AMERICAN ASSOCIATION OF GEOGRAPHERS 114 (forthcoming), 2024
Jobbitt, Steven – Győri Róbert: Ferenc Fodor (1887–1962), Elizabeth Baigent - André Reyes Novaes (eds.): GEOGRAPHERS: BIOBIBLIOGRAPHICAL STUDIES 41. (forthcoming), 2023
Győri Róbert – Gyuris Ferenc: From nation-building and imperialism to disaster recovery: The first 50 years of the Hungarian Geographical Society, Wardenga, Ute – Georg, Maximilian (eds.): Spatialization and Empire: Examples from Geographical Societies in the Long 19th Century. Springer, Cham. (forthcoming), 2024
Jobbitt, Steven: A Watershed Crisis: Hydrology and the Politics of Revisionism in Post Trianon Hungary, Dorondel, Stefan - Gatajel, Luminita (eds.): Disturbances: Improving the Nature and Infrastructure of the Danube River. Purdue University Press (forthcoming), 2024
Jankó Ferenc: From Borderland to Burgenland – science, geopolitics, identity and the making of a region, CEU PRESS, Budapest-Vienna (forthcoming), 2023



Back »