 |
Irrationality in financial markets
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
125126 |
| Type |
FK |
| Principal investigator |
Habis, Helga |
| Title in Hungarian |
Irracionalitás a pénzpiacon |
| Title in English |
Irrationality in financial markets |
| Keywords in Hungarian |
irracionalitás, idő-inkozisztencia, CAPM |
| Keywords in English |
irrationality, time inconsistency, CAPM |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Microeconomics |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
INSTITUTE OF ECONOMICS (Corvinus University of Budapest) |
| Starting date |
2017-12-01 |
| Closing date |
2022-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
8.528 |
| FTE (full time equivalent) |
3.09 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A neoklasszikus közgazdaságtan ragaszkodik a racionális fogyasztókhoz a modellezés során, azonban a hétköznapokban megfigyelhető minták is azt mutatják, hogy ennek, mint kizárólagos elképzelésnek, egyre kevésbé van létjogosultsága.
Azt járjuk körül, hogy hogyan modellezhető a klasszikus közgazdasági értelemben vett irracionális magatartás, mely a vizsgált egyének nem-sztenderd idő-preferenciáiban ölt alakot. Szemléltetjük, hogy milyen technikákkal lehet modellezni azt az önérdekkövető, haszonmaximalizáló döntéshozót, aki azonban néha meggondol(hat)ja magát, azaz intertemporálisan inkonzisztens döntéseket hoz. Bemutatjuk a naiv döntéshozót, aki minden időszakban újraoptimalizál, ami halogatáshoz vezethet, és a szofisztikáltat, aki tudatában van a halogatás lehetőségének, ezért, ha lehet, igyekszik azt megelőzni.
Szemléltetni szeretnénk, hogy a racionális fogyasztó intertemporális döntéshozatalának 2 időszakos modellje kiterjeszthető 3 időszakra is, azaz levezetünk egy három időszakos, egy termékes, általános egyensúlyelméleti modellt, a pénzügyekből már jól ismert CAPM árazási képlet CCAPM változatával, amely nemzetközi szinten új eredményt jelent. A projekt fő célja az, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakul ez a 3 időszakos modell a naiv és a szofisztikált, azaz az irracionális szereplők esetén.
Ezek az eredmények lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy az aktuálisan oktatott elméleti modellek közelebb kerülhessenek a valósághoz.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Szeretnénk megválaszolni a kérdést, hogy lehetséges-e a nem-sztenderd preferenciákon alapuló irracionalitás modellezése, és ha igen, milyen eszközzel. Részletezni szeretnénk, hogy az önkontrollproblémáktól szenvedő pénzpiaci szereplők többidőszakos választási döntésének modellezése hogyan lehetséges. A racionális fogyasztók esetén a két időszakos intertemporális fogyasztási döntéshozatal leírására alkalmazott CCAPM, avagy fogyasztási alapú tőkepiaci árazási modell, felírható-e akár 3 vagy több időszakra is, és ha igen, milyen feltételek teljesülése szükséges? Ha kiterjeszthető három időszakra racionális fogyasztók esetén, akkor tovább vizsgálható, hogy vajon irracionális szereplők feltételezése esetén is levezethető-e a modell. További megfontolás tárgyát képezi, hogy miképpen alakul az árazási modell, ha a nem csak egy, hanem egyszerre több típusú szereplő is megjelenik a gazdaságban.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Mikor végezzünk el egy határidős feladatot? Akad, aki hajlamos az utolsó pillanatra hagyni a munkát, és csak akkor kezd hozzá, amikor már nagyon muszáj. Akad, aki valamivel korábban nekilát, hogy biztos legyen ideje alaposan átgondolni minden részletet. Akad olyan is, aki kötelességtudóan azonnal dolgozni kezd, amint megkapta feladatát. A körülmények alapján mindhárom módszer lehet racionális, vagy akár egyik sem az. A probléma intertemporális optimalizálás segítségével modellezhető, mely kutatásunk fő témája lesz.
A homo oeconomicus racionális, azonban a hétköznapokban megfigyelhető minták is azt mutatják, hogy ennek, mint kizárólagos elképzelésnek, egyre kevésbé van létjogosultsága.
A közgazdasági értelemben vett racionalitás védelmezői azt állítják, hogy a nagy átlag racionális kell, hogy legyen, ezáltal a gazdaság egésze leírható, akik pedig ettől eltérnek, azok egyediek, és vizsgálatuk a pszichológia, szociológia szakterületéhez tartozik. Emellett az már látható, hogy vannak olyan típusú irracionális vonások, amik rendszerszinten jelentkeznek.
Ezen vonások feltérképezése elengedhetetlen célja kell, hogy legyen az aktuális és jövőbeli kutatásoknak, hiszen a racionalitás feltételezése praktikus és intuitívan jól értelmezhető, de például nem képes kezelni a nem-sztenderd preferenciákat vagy a szisztematikus eltéréseket a döntéshozatalban. A CAPM modell általunk javasolt kiterjesztésének ezért is komoly gyakorlati jelentősége lehet. Ez a lépés lehetőséget teremtene olyan új pénzügyi modellek megalkotására, melyek majd alkalmazhatóak lennének számos valós pénzpiaci szituációban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A neoklasszikus közgazdaságtan által használt modellek és példák arra építkeznek, hogy feltételezik a fogyasztók racionális viselkedését. Az ezen alapuló modellek használatában elért sikerek ellenére az utóbbi időben a közgazdaságtan és egyéb tudományágak (pszichológia, antropológia, evolúciós biológia, stb.) területén végzett kutatások rendszerszerű inkonzisztenciát mutatnak a hagyományos modellek feltételeivel és következtetéseivel. Ilyenek például azok a szituációk, ahol több időszakra vagy bizonytalan körülmények között kell döntést hozni. Ezekben a helyzetekben az emberek gyakran szembesülnek azzal, hogy az idő előrehaladtával szeretnék megváltoztatni a korábban meghozott döntéseiket, ami ellentmond a klasszikus közgazdaságtan eredményinek.
Kutatásunk középpontjában ezen önkontroll probléma modellezhetőségének vizsgálata áll. Az irracionális viselkedés modellezése után megvizsgáljuk, hogyan működne a pénzpiacon az eszközök árazása, ha irracionális szereplők lennének a piacon. A pénzügyi szakemberek, közgazdászok és pénzpiaci szabályozó testületek így realisztikusabb modelleket alkalmazhatnának munkájuk során.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Neoclassical economics generally assumes rational agents in its models, while empirical evidence suggests that everyday patterns of human behavior tend to fall quite far from it.
In our project, we would like to explain how those types of manners can be modelled, that are labelled as ‘irrational’ according to the classical economics. Irrational agents tend to have non-standard time preferences. We wish to demonstrate the technical tools required to model the self-interested decision makers, who maximize their utility, nevertheless having the possibility to change their mind; with other words making inconsistent decisions in an intertemporal setting. We will introduce two types of irrational agents: the naïve and the sophisticated. The naïve agent restarts the optimization process in each period, which can lead to procrastination. The sophisticated one is well-aware of the potential procrastination, hence, in case it is possible, she tries to prevent it.
In our study, we have also set the goal to extend the model of intertemporal consumption choice of the rational agent in a finance economy from 2 periods to 3 periods to derive the CAPM equation. Thus, we will construct a 3-period general equilibrium model with one product to derive the consumption based version of the well-known CAPM formula, which would be an internationally unprecedented result. The main intention of this project is to examine how this 3-period model would look like in case we replace the rational agents with naïve or sophisticated ones.
These results could serve educational purposes as well, since they can be used to drive current theoretical models closer to reality.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We wish to answer the following questions. Is it possible to model irrationality arising from non-standard time preferences? In case it is, which mechanism should we use? Furthermore, it is desired to specify how this model can be built to reflect the intertemporal choice of agents with self-control problems.
Assuming that the consumers are rational, can we derive the CCAPM (Consumption-based Capital Asset Pricing Model) formula from a 3-period consumption choice model as well? What assumptions are required to prove this?
The attainability of this would raise the question whether the result can be obtained if the agents are irrational. Another problem subject to investigation is how the pricing model would change if the different types of agents existed in the same economy in various ratios.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
When should we carry out a project with a deadline? There are plenty of diverse responses by people to this question. Ranging from struggling in the last moments to finish, through the ones who start a bit sooner, all the way to those who start working on it at the moment of getting ahold of it. Depending on the circumstances, either all of the above mentioned three scenarios could be understood as rational, or some or none of them. This problem can be resolved by intertemporal optimization which will take the main role of our research.
The homo oeconomicus is rational, and those who still agree with this feature of the classical economics say that the broad average of humans has to be rational. These characteristics make us able to draw a whole picture of the economy, and the ones deviating are unique, hence should be the problem of psychology or sociology for instance. However, some irrational aspects tend to come up systematically.
The right interpretation of these aspects must be an indispensable objective of current and future academic interest for several reasons. On one hand, the assumption of rationality is practical and very much intuitive, but on the other hand it is also unable to handle non-standard preferences or systematic differences of decision-making. This justifies why the extended CAPM model suggested by us could have large impact on practical applications. This step would bring us closer to create new financial models, which later could possibly be applied in numerous realistic situations on markets.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In neoclassical economics most models and examples are based on the rationality of consumers. These have been really popular and their use proved to be successful. Conversely, research carried out lately in the fields of economics and other sciences (psychology, anthropology, evolutional biology, etc.) shows orderly inconsistence with the assumptions and conclusions of traditional models. Making decisions for more periods or with uncertainty regarding the outcome are such situations. Experiencing these, people face their preferences changing over time, and so they might want to change their future behavior. This contradicts the fundamentals of classical economics.
The focus of our analysis is the problem of modelling the manners of people with lack of self-control. Afterwards, we can examine how assets can be priced on financial markets, in case the agents are irrational. This way financial experts, economists and regulators on financial markets would all be able to apply more realistic models to improve their work.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
