Impulse control disorders in Parkinson's disease: epidemiology, biomarkers, risk factors and treatment possibilities

Help

Back »

Details of project

Identifier

125143

Type

SNN

Principal investigator

Kovács, Norbert

Title in Hungarian

Impulzus kontroll zavarok Parkinson-kórban: epidemiológia, biomarkerek, rizikófaktorok és a terápiás lehetőségek vizsgálata

Title in English

Impulse control disorders in Parkinson's disease: epidemiology, biomarkers, risk factors and treatment possibilities

Keywords in Hungarian

impulzus kontroll zavar, hiperszexualitás, kényszeres evés, vásárlási kényszer, kóros játékszenvedély, hiperszexualitás, punding

Keywords in English

impulse control disorders, hypersexuality, compulsive eating, compulsive buying, pathological gambling, hypersexuality, punding

Discipline

Public health, health services, environmental and occupational medicine, epidemiology, medical ethics (Council of Medical and Biological Sciences)	100 %
Ortelius classification: Degenerative diseases

Panel

Neurosciences

Department or equivalent

Department of Neurology (University of Pécs)

Participants

Aschermann, Zsuzsanna
Balás, István
Harmat, Márk
Janszky, József
Juhász, Annamária
Karádi, Kázmér
Kovács, Márton
Makkos, Attila
Vörös, Viktor

Starting date

2017-12-01

Closing date

2022-11-30

Funding (in million HUF)

35.988

FTE (full time equivalent)

12.30

state

closed project

Summary in Hungarian

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Parkinson-kór (PK) a második leggyakoribb neurodegeneratív megbetegedés. A betegek egy csoportjánál szerteágazó viselkedészavar alakulhat ki, amit impulzus kontroll zavarnak (ICD) nevezünk és magába foglalja a kényszeres és uralhatatlan evést, bevásárlást, dohányzást, játékszenvedélyt, szexualitást és a dopaminerg gyógyszerelés túlzott használatát. Annak ellenére, hogy az ICD tüneteknek súlyos következményei lehetnek a betegre, a családjára és a társadalomra nézve, a kialakulásáról, a rizikófaktorokról és a kezelés lehetőségekről csak korlátozott ismereteink vannak.
A ljubljanai és a pécsi egyetem együttműködése elsőként próbálja meg az ICD problémák közép-kelet-európai gyakoriságát meghatározni. Részletes pszichológiai vizsgálatok segítségével a kialakulásért felelős rizikófaktorok és személyiségprofil azonosítását is célul tűztük ki. Strukturális és funkcionális MRI vizsgálatokat tervezünk az ICD tünetek kialakulásáért felelős agyi struktúrák azonosítására. Mivel az ICD tünetek kezelésével kapcsolatban egymásnak ellentmondó adatok állnak rendelkezésünkre, prospektív és nagy betegszámú vizsgálattal tervezzük tisztázni a mély agyi stimuláció és az intesztinális levodopa gél kezelés szerepét az ICD megelőzésében és kezelésében. Feltételezéseink szerint ezen eljárások önmagukban az ICD kezelésére alkalmasak, azonban a nem megfelelően alkalmazott technikai paraméterek esetében az ICD súlyosbodását eredményezhetik. A tervezett kutatásunk eredményei hozzájárulhatnak annak a megértéséhez, hogy a Parkinson betegek egy csoportjánál miért alakul ki ICD, illetve hogyan lehet ezen tüneteket hatékonyan megelőzni és kezelni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A jelen kutatási terv keretein belül nemcsak a Parkinson-kórban megjelenő ICD tünetek epidemiológiai vizsgálatát, hanem a rizikófaktorok és biomarkerek feltérképezését, illetve a kezelés lehetőségek kidolgozását és hatékonyságának a növelését tűzzük ki célnak.
1. Nagyméretű PK betegpopulációt fogunk szűrni a korábban előfordult (régebbi ICD) és a jelenleg észlelhető (aktuális ICD) ICD tünetegyüttes irányában. Standard epidemiológiai eszközök használatával a pervalencia és az incidencia meghatározását tervezzük.
2. Az ICD tüneteket mutató és nem mutató Parkinson-kóros betegek részletes neuropszichológiai vizsgálatával azokat a megkülönböztető jegyeket tervezzük azonosítani, amik az ICD tünetegyüttes kialakulásáért felelősek lehetnek, illetve rizikó faktoroknak számítanak.
3. Strukturális és funkcionális MRI képalkotás segítségével tervezzük az ICD szindrómák kialakulásáért felelős vagy azzal kapcsolatba hozható agyi eltérések azonosítását. Morfometriás, volumetriás és diffúziós tenzor képalkotás segítségével a szerkezeti, míg a funkcionális MRI képalkotással a működésbeli eltérések mutathatók ki nagy biztonsággal.
4. Annak ellenére, hogy elméleti megfontolások alapján a mély agyi stimuláció és az intesztinális levodopa gél kezeléssel a dopaminerg gyógyszerelés dózisa csökkenthető és ezáltal az ICD tünetek javulása várható, egymásnak ellentmondó adatok állnak rendelkezésünkre ezen eljárások ICD kezelésében betöltött eredményességéről. Prospektív vizsgálattal azon technikai részletek azonosítását tervezzük, melyek a mély agyi stimulációs és az intesztinális levodopa gél kezelés hatékonyságát növelhetik vagy csökkenthetik.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett kutatásink elméleti jelentősége abban rejlik, hogy az impulzus kontroll zavarok Parkinson-kórban történő előfordulásának feltérképezése mellett jobban megérthetjük ezen viselkedészavarok patomechanizmusát, klinikai megjelenési formáit és lehetséges kezelési módokat. Elsőként Közép-Kelet Európában megkívánjuk határozni a pontos prevalencia és incidencia adatokat.
Klinikai szempontból a kutatásaink egyik legnagyobb haszna az lehet, hogy újabb és megbízhatóbb biomarkereket és rizikó tényezőket azonosíthatunk, melyek megjósolhatják az impulzus kontroll zavarok kialakulását Parkinson-kórban. A strukturális és funkcionális képalkotás segítségével megérthetjük, hogy milyen szerkezeti és működésbeli agyi eltérések válthatják ki az impulzus zavarokat Parkinson-kórban, illetve mely eltérések társulhatnak azokkal.
Feltételezésünk szerint a kétoldali szubtalamikus mély agyi stimulációs kezelés, illetve az intesztinális levodopa kezelés az impulzus kontroll zavarok tüneteit javíthatják, illetve kialakulásukat megelőzhetik. Hipotézisünk szerint azonban bizonyos technikai részletek, úgymint a limbikus rendszert stimuláló kontaktok használata mély agyi stimuláció során vagy az extra bólus funkció korlátozás nélküli használata intesztinális levodopa gél kezelés alatt, az impulzus kontroll zavarok megjelenését vagy a tünetek súlyosbodását eredményezhetik. Ezen impulzus kontroll zavart eredményező technikai részletek azonosításával és a klinikai gyakorlatban történő elkerülésével a kétoldali szubtalamikus mély agyi stimulációs és az intesztinális levodopa gél kezelési módok hatékonyabbá és biztonságosabbá válhatnak.
Mivel a katatási területünk a klinikai idegtudomány egyik legjobban fejlődő szegmense, eredményeinket magas impakttal rendelkező újságokban tervezzük leközölni, ami hozzájárulhat a szlovén és a magyar idegtudományi kutatások reputációjának további emeléséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Parkinson-kór (PK) a második leggyakoribb folyamatos idegsejt pusztulással járó kórkép, ami világszerte csaknem 6 millió embert érint. A betegek egy részénél olyan szerteágazó viselkedészavar alakulhat ki, melyet impulzus kontroll zavarnak (ICD) nevezünk. Ezen viselkedési zavarok magába foglalják az uralhatatlan evéskényszert, bevásárlási kényszert, dohányzási kényszert, játékszenvedélyt, szexualitás iránti kényszert és a gyógyszerelés túlzott használatát. Annak ellenére, hogy az impulzus kontroll zavarnak súlyos következményei lehetnek a betegre, a családjára és a társadalomra nézve, a kialakulásáról, a rizikófaktorokról és a kezelés lehetőségekről csak korlátozott ismereteink vannak.
A ljubljanai és a pécsi egyetem együttműködése elsőként próbálja meg az impulzus kontroll zavarok közép-kelet-európai gyakoriságát meghatározni. Részletes pszichológiai vizsgálatok segítségével a kialakulásért felelős rizikófaktorok és személyiségprofil azonosítását is célul tűztük ki. Agyi mágneses képalkotási (MRI) vizsgálatok segítségével próbáljuk meg azon agyi eltéréseket azonosítani, melyek szerepet játszhatnak az impulzuskontroll zavarok kialakulásában. Mivel az impulzus kontroll zavarok kezelésével kapcsolatban egymásnak ellentmondó adatok állnak rendelkezésünkre, egy nagy betegszámú vizsgálattal tervezzük tisztázni a mély agyi stimuláció és az intesztinális levodopa gél kezelés szerepét az impulzus kontroll zavarok megelőzésében és kezelésében

Summary

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Parkinson’s disease (PD), the second most common neurodegenerative disease, may be associated with wide variety behavioral problems including compulsive shopping, eating and smoking, pathological gambling, hypersexuality, punding and dopaminergic medication overuse. Although these impulse control disorders (ICDs) in PD can have far-reaching consequences for the patients, their family and the society, only limited information is available on their pathophysiology, risk factors, and effective treatment options.
The collaboration between the Universities of Ljubljana and Pecs aims at determining the prevalence of ICDs among Central-Eastern European PD patients and identifying the underlying neuropsychological profile by the utilization of in-depth psychological evaluations. Hypothesizing that currently, unknown brain abnormalities may play an important role in the development of ICDs in PD, we plan both structural (e.g. morphometric) and functional magnetic resonance imaging-based studies. These neuroimaging techniques can reliably reveal any pathological alterations associated with ICDs suspected of being in the reward-system network. Because controversial data are available on the role of deep brain stimulation and levodopa intestinal gel therapies in the treatment of ICDs in PD, we aim to clarify the efficacy of these advanced treatment options. We assume that not the deep brain stimulation or the pump treatment alone, but the inadequate postoperative stimulation or pharmacological titration may result in worsened ICDs problems.
The results of our project may lead us to understand why a subgroup of patients develop ICDs, how to prevent and to best manage these symptoms.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Within the scope of this research proposal, we would like to investigate not only the epidemiology of ICDs in PD but also the biomarkers and underlying risk factors, the clinical presentation and the therapeutic possibilities (including but not limiting to deep brain stimulation and intestinal levodopa gel).
1. Our aim is to screen a large pool of individuals with PD and identify those patients who either had ICDs before the examination (prior ICDs) or currently have these problems (actual ICDs). With standard epidemiological techniques, we would determine the prevalence and incidence of various ICDs symptoms in PD.
2. With the comparison of the PD patients with ICDs to PD subject without ICDs, we would like to elaborate more detailed neuropsychiatric profile of distinctive features and identify clinically useful risk factors for developing ICDs.
3. Neuroimaging studies are planned to identify altered brain structures or functions associated with ICDs in PD. Morphometric, volumetric and diffusion tensor imaging MR studies can reveal any structural abnormalities or biomarkers by contrasting PD patients with and without ICDs. We also plan functional MRI paradigms to study any dysfunction in the reward and limbic systems.
4. Although one may think that deep brain stimulation and intestinal levodopa gel therapy can prevent and treat ICDs by reducing the dopaminergic medication dosage, controversial data are available. In a large, prospective study we plan to identify those technical details (e.g. special contacts stimulating the limbic systems as a side-effect of deep brain stimulation) or concomitant medication factors which might be responsible for worsening ICDs.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The theoretical importance of the proposed research is the better understanding of the epidemiology, the pathomechanism, the clinical presentation and the treatment possibilities of the impulse control disorders in Parkinson’s disease.
From clinical perspectives, one of the most important results of this research might be the potential discovery of new and more efficient biomarkers and risk factors for the impulse control disorders in Parkinson’s disease. The structural and functional neuroimaging examinations can clarify those morphological and operational brain alterations, which are either causative of the impulse control disorders in Parkinson’s disease or associated with them.
We hypothesize that the bilateral subthalamic deep brain stimulation or the intestinal levodopa gel treatments can efficiently improve the impulse control disorders in Parkinson’s disease. However, in some rare cases, certain technical details (e.g. special contacts placed into and consequently stimulating the limbic systems as a side-effect in the case of deep brain stimulation or allowing the extra bolus option without restrictions for the intestinal levodopa gel therapy) might worsen the impulse control disorders. With the identification of those technical factors contributing to impulse control disorders in Parkinson’s disease during stimulation and pump therapies, we would like to make the bilateral subthalamic deep brain stimulation or the intestinal levodopa gel treatments be safer.
Because the topic of this research proposal is one of the most intensively investigated fields of neurophysiology and clinical neurology, our results can be expectedly published in highly ranked scientific journals earning the further reputation of the Slovenian and Hungarian Neuroscience.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Parkinson’s disease is the second most common brain disorder characterized by continuous brain cell (neuron) loss affecting approximately 6 million individuals worldwide. A subset of patients may develop behavioral problems including compulsive and uncontrolled shopping, eating, smoking, gambling, sex drive and medication overuse, which are commonly called as impulsive control disorders in Parkinson’s disease. Although these problems might have serious consequences for the patients, their family, and the society, there is only a little information available on the prevention and treatment possibilities.
Because the number of affected patients has not been established in the Central-Eastern Europe yet, a collaboration between the Universities of Ljubljana (Slovenia) and Pecs (Hungary) is formed to screen a large pool of patients for having these behavioral problems. This collaboration also tries to identify those risk factors that may contribute to the development of these impulse control problems. Utilizing brain imaging (magnetic resonance imaging) techniques, we also try to identify those brain alterations which are associated with the development of these behavioral problems. Within the scope of this proposed study, the collaboration will also evaluate the efficacy of deep brain stimulation and levodopa intestinal gel (”pump”) therapies on controlling these abnormal behaviors.
The results of our project may lead us to understand why a subgroup of patients develop ICDs, how to prevent and to best manage these symptoms.

Final report

Results in Hungarian

Parkinson-kór (PK) a második leggyakoribb neurodegeneratív megbetegedés. A Parkinson-kóros betegek egy csoportjánál szerteágazó viselkedészavar alakulhat ki, amit impulzus kontroll zavarnak (ICD) nevezünk és magába foglalja a kényszeres és uralhatatlan evést, bevásárlási kényszert, dohányzást, játékszenvedélyt, szexualitást és a dopaminerg gyógyszerelés túlzott használatát. Annak ellenére, hogy az ICD tüneteknek súlyos következményei lehetnek a betegre, a családjára és a társadalomra nézve, a kialakulásáról, a rizikófaktorokról és a kezelés lehetőségekről csak korlátozott ismereteink vannak. A ljubljanai és a pécsi egyetem együttműködése elsőként próbáltuk meg az ICD problémák közép-kelet-európai gyakoriságát meghatározni. Részletes pszichológiai vizsgálatok segítségével a kialakulásért felelős rizikófaktorok és személyiségprofil azonosítását is célul tűztük ki. Ezer Parkinson-kóros beteg vizsgálatával 376 esetben találtunk impulzív viselkedésre utaló tüneteket, azonban a pszichiátriai értelemben vett impulzus kontroll zavar betegséget a DSM-5 kritériumok alapján csupán 102 esetben (élettartam prevalencia: 10,2%) észleltünk. Nagy felbontású agyi MRI vizsgálataink alapján nemzetközileg is elsőként igazoltuk a fiatal (60 év alatti) Parkinson-kóros betegek esetében nemcsak a gyógyszeres kezelés, hanem az éreredetű fehérállományi károsodások jelenléte és mértéke is jelentős szerepet játszik az impulzus kontrol zavarok kialakulásában.

Results in English

Parkinson's disease (PD) is the second most common neurodegenerative disease. A group of people with PD can develop a complex behavioural disorder called impulse control disorder (ICD), which includes compulsive and uncontrollable eating, shopping, smoking, compulsive gambling, sexuality and overuse of dopaminergic medication. Despite the fact that ICD symptoms can have serious consequences for the patient, their family and society, there is limited knowledge about its development, risk factors and treatment options. The collaboration between the University of Ljubljana and the University of Pécs was the first attempt to determine the prevalence of ICD problems in Central and Eastern Europe. We also aimed to identify the risk factors and personality profile responsible for the onset of the disease by means of detailed psychological studies. In a study of 1,000 patients with PD, we found symptoms of impulsive behaviour in 376 cases, but psychiatric impulse control disorder according to DSM-5 criteria was detected in only 102 cases (lifetime prevalence: 10.2%). Based on our high-resolution brain MRI studies, we are the first internationally to demonstrate that not only medication but also the presence and extent of vascular white matter impairments play a significant role in the development of impulse control disorders in young PD patients (under 60 years).

Full text

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125143

Decision

Yes

List of publications

Rozgonyi Renáta, Dombi István, Janszky József, Kovács Norbert, Faludi Béla: Low test-retest reliability of the Epworth Sleepiness Scale within a substantial short time frame, JOURNAL OF SLEEP RESEARCH 30: (4) e13277, 2021

Pintér Dávid, Járdaházi Evelyn, Janszky József, Kovács Norbert: Potential clinical and economic benefits of remote deep brain stimulation programming., SCIENTIFIC REPORTS 12: (1) 17420, 2022

Hernadi Gabriella, Pinter David, Nagy Szilvia Anett, Orsi Gergely, Komoly Samuel, Janszky Jozsef, Kovacs Norbert, Perlaki Gabor: Fast 3 T nigral hyperintensity magnetic resonance imaging in Parkinson's disease, SCIENTIFIC REPORTS 11: (1) 1179, 2021

Pintér Dávid, Bereczki Dániel, Ajtay András, Oberfrank Ferenc, Janszky József, Kovács Norbert: Trimetazidine use in Parkinson's disease: Is it a resolved problem?, ENEURO 8: (3) ENEURO.0452-20.2021, 2021

Pintér Dávid, Járdaházi Evelyn, Balás István, Harmat Márk, Makó Tamás, Juhász Annamária, Janszky József, Kovács Norbert: Antiparkinsonian Drug Reduction After Directional Versus Omnidirectional Bilateral Subthalamic Deep Brain Stimulation, NEUROMODULATION, 2022

Pintér Dávid, Járdaházi Evelyn, Janszky József, Kovács Norbert: Telecare in Parkinson’s disease: A nationwide survey among Hungarian neurologists, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 75: (7-8) pp. 265-273., 2022

Perlaki Gábor,Szekeres Sarolta,Janszky József,Dezső Dániel,Aschermann Zsuzsanna,Zámbó Katalin,Kovács Norbert: A 123I-FP-CIT SPECT dopamin transzporter képalkotás jelentősége a klinikai gyakorlatban, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 2019

Tényi Dalma, Bóné Beáta, Horváth Réka, Komoly Sámuel, Illés Zsolt, Beier Christoph P, Kelemen Anna, Kovács Norbert, Darnai Gergely, Janszky József: Ictal piloerection is associated with high-grade glioma and autoimmune encephalitis-Results from a systematic review., SEIZURE-EUROPEAN JOURNAL OF EPILEPSY 64: pp. 1-5., 2019

Kovács Márton, Makkos Attila, Pintér Dávid, Juhász Annamária, Darnai Gergely, Karádi Kázmér, Janszky József, Kovács Norbert: Screening for problematic Internet use may help identify impulse control disorders in Parkinson’s disease, BEHAVIOURAL NEUROLOGY 2019: 4925015, 2019

Tollár J, Nagy F, Kovács N, Hortobágyi T: Two-Year Agility Maintenance Training Slows the Progression of Parkinsonian Symptoms, MEDICINE AND SCIENCE IN SPORTS AND EXERCISE 51: (2) pp. 237-245., 2019

Inhóf Orsolya, Zsidó András Norbert, Perlaki Gábor, Orsi Gergely, Lábadi Beatrix, Kovács Norbert, Szente Anna, Dóczi Tamás, Janszky József, Darnai Gergely: Internet addiction associated with right pars opercularis in females, JOURNAL OF BEHAVIORAL ADDICTIONS 8: (1) pp. 162-168., 2019

Pintér Dávid, Kovács Márton, Harmat Márk, Juhász Annamária, Janszky József, Kovács Norbert: Trimetazidine and parkinsonism: a prospective study, PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 62: pp. 117-121., 2019

Kovács Norbert, Aschermann Zsuzsanna, Juhász Annamária, Harmat Márk, Pintér Dávid, Janszky József: Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei az optimális terápia kiválasztásának szempontjai, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 72: (1-2) pp. 5-11., 2019

Zsidó András, Darnai Gergely, Inhóf orsolya, Perlaki Gábor, Orsi Gergely, Nagy Szilvia Anett, Lábadi Beatrix, Lénárd Kata, Kovács Norbert, Dóczi Tamás, Janszky József: Differentiation between young adult Internet addicts, smokers, and healthy controls by the interaction between impulsivity and temporal lobe thickness, JOURNAL OF BEHAVIORAL ADDICTIONS 8: (1) pp. 35-47., 2019

Lőrincz Katalin Nóra, Bóné Beáta, Tóth Márton, Horváth Réka, Kovács Norbert, Komoly Sámuel, Karádi Kázmér, Barsi Péter, Ábrahám Hajnalka, Seress László, Horváth Zsolt, Dóczi Tamás, Janszky József, Gyimesi Csilla: Epilepszia sebészeti beavatkozások eredményei a Pécsi Epilepszia Centrumban 2005-2016 között, ORVOSI HETILAP 160: (7) pp. 270-278., 2019

Pintér Dávid, Makkos Attila, Kovács Márton, Janszky József, Kovács Norbert: Minimal Clinically Important Difference for the Quality of Life in Essential Tremor Questionnaire, MOVEMENT DISORDERS 34: (5) pp. 759-760., 2019

Pintér Dávid, Deli Gabriella, Juhász Annamária, Pál Endre, Janszky József, Kovács Norbert: Long‐term successful treatment of chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy‐like polyneuropathy induced by levodopa‐carbidopa intestinal gel with IVIG, EUROPEAN JOURNAL OF NEUROLOGY 26: (12) pp. e96-e97., 2019

Pintér Dávid, Martinez-Martin Pablo, Janszky József, Kovács Norbert: The Parkinson’s Disease Composite Scale is adequately responsive to acute levodopa challenge, PARKINSONS DISEASE 2019: 1412984, 2019

Darnai Gergely, Perlaki Gábor, Zsidó András Norbert, Inhóf Orsolya, Orsi Gergely, Horváth Réka, Nagy Szilvia Anett, Lábadi Beatrix, Tényi Dalma, Kovács Norbert, Dóczi Tamás, Demetrovics Zsolt, Janszky József: Internet addiction and functional brain networks: task-related fMRI study, SCIENTIFIC REPORTS 9: (1) 15777, 2019

Perlaki Gábor, Szekeres Sarolta, Janszky József, Dezső Dániel, Aschermann Zsuzsanna, Zámbó Katalin, Kovács Norbert: A 123I-FP-CIT SPECT dopamintranszporter képalkotás jelentősége a klinikai gyakorlatban, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 72: (11-12) pp. 381-388., 2019

Johansson A., Tomantschger V., Kovacs N., Dulamea A., Sanchez-Solino O., Bergmann L., Parra J. Carlos, Fasano A.: Non-motor Symptoms after Treatment with Levodopa-Carbidopa Intestinal Gel in Patients with Advanced Parkinson's Disease: Analysis of the COSMOS Observational Study, MOVEMENT DISORDERS 35: pp. S322-S323., 2020

Juhász Annamária, Harmat Márk, Pintér Dávid, Kovács Márton, Kovács Norbert: Kufor-Rakeb Syndrome due to a new ATP13A2 mutation – Case report, EUROPEAN JOURNAL OF NEUROLOGY 27: (Suppl1) p. 896., 2020

Kovacs N., Szasz J., Vela-Desojo L., Svenningsson P., Femia S., Parra J. Carlos, Fasano A.: Motor- and Non-motor Symptoms in Patients Treated with 24-hour Daily Levodopa-Carbidopa Intestinal Gel Infusion: Analysis of the COSMOS Observational Study, MOVEMENT DISORDERS 35: pp. S618-S619., 2020

Makkos-Weisz Attila, Kovács Márton, Pintér Dávid, Pál Endre, Kovács Norbert: Parkinson-kórban jelentkező szorongás kezelése repetitív transzkraniális mágneses stimulációval = Anxiety in Parkinson's Disease treated with repetitive transcranial magnetic stimulation, In: Prisztóka, Gyöngyvér; Pfefferkorn, Laura-Jane; Kertai, Bendegúz (szerk.) XVIII. Szentágothai János Multidiszciplináris Konferencia és Hallgatói Verseny Absztrakt kötet XVIII. János Szentágothai Multidisciplinary Conference and Student Competition Book of Abstracts, János Szentágothai Scholastic Honorary Society, Faculty of Sciences, University of Pécs (2020) pp. 96-97., 2020

Makkos-Weisz Attila, Kovács Márton, Pintér Dávid, Pál Endre, Kovács Norbert: Parkinson-kórban jelentkező szorongás kezelése repetitív transzkraniális mégneses stimulációval, , 2020

Pintér Dávid, Forjaz Maria Joao, Martinez-Martin Pablo, Rodriguez-Blazquez Carmen, Ayala Alba, Juhász Annamária, Harmat Márk, Janszky József, Kovács Norbert: Which Scale Best Detects Treatment Response of Tremor in Parkinsonism?, JOURNAL OF PARKINSONS DISEASE 10: (1) pp. 275-282., 2020

Pintér Dávid, Janszky József, Kovács Norbert: Comment on “Parkinsonism Associated With Gabapentinoid Drugs: A Pharmacoepidemiologic Study”, MOVEMENT DISORDERS 35: (2) pp. 375-375., 2020

Pintér Dávid, Janszky József, Kovács Norbert: Minimal Clinically Important Differences for Burke-Fahn-Marsden Dystonia Rating Scale and 36-Item Short-Form Health Survey, MOVEMENT DISORDERS 35: (7) pp. 1218-1223., 2020

Pintér Dávid, Juhász Annamária, Harmat Márk, Janszky József, Kovács Norbert: The Impact of Trimetazidine on Disease Severity and Quality of Life in Parkinson's Disease, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 10050, 2020

Pintér Dávid, Juhász Annamária, Harmat Márk, Janszky József, Kovács Norbert: Trimetazidine Treatment in Parkinson’s Disease: Is It a Real Problem or Just a Flame?, , 2020

Pintér Dávid, Juhász Annamária, Harmat Márk, Janszky József, Kovács Norbert: Trimetazidine Treatment in Parkinson’s Disease: Is It a Real Problem or Just a Flame?, EUROPEAN JOURNAL OF NEUROLOGY 27: (Suppl1) p. 1100., 2020

Rozgonyi R., Kovacs N., Faludi B.: Comparison of night to night variation of the home sleep polygraphic examination, JOURNAL OF SLEEP RESEARCH 29: pp. 160-160., 2020

Balás István, Dóczi Tamás, Büki András, Llumiguano Carlos, Nagy Máté, Berta Balázs, Komoly Sámuel, Janszky József, Aschermann Zsuzsanna, Deli Gabriella, Juhász Annamária, Harmat Márk, Karádi Kázmér, Pintér Dávid, Bóné Beáta, Kovács Norbert: Húsz éves a mély agyi stimuláció Pécsett, , 2021

Harmat Márk, Pintér Dávid, Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Janszky József, Kovács Norbert: COVID-19 halálozás előrehaladott Parkinson-kóros betegeink körében, , 2021

Kovács Norbert, Aschermann Zsuzsanna, Juhász Annamária, Pintér Dávid, Harmat Márk, Balás István: Valós életben is megfigyelhetők a direkcionális stimuláció előnyei?, , 2021

Makó Tamás, Pintér Dávid, Varga Dávid, Pál Endre, Aschermann Zsuzsanna, Molnár Gergő, Fülöp Gábor, Szalma Krisztina, Kovács Norbert, Wittmann István: Mennyire gyakori a Parkinson-kór 2-es típusú diabetes mellitus esetén?, , 2021

Makó Tamás, Varga Dávid, Pál Endre, Aschermann Zsuzsanna, Molnár Gergő, Fülöp Gábor, Szalma Krisztina, Wittmann István, Kovács Norbert, Pintér Dávid: Mennyire gyakori a Parkinson-kór 2-es típusú cukorbetegség esetén?, , 2021

Pinter D., Mako T., Juhasz A., Harmat M., Janszky J., Kovacs N.: Is directional stimulation superior to omnidirectional stimulation in reducing the dose of antiparkinsonian medications?, EUROPEAN JOURNAL OF NEUROLOGY 28: pp. 350-350., 2021

Pintér Dávid, Balás István, Szapáry László, Bosnyák Edit, Makó Tamás, Juhász Annamária, Janszky József, Kovács Norbert: Biztonságos az intravénás thrombolysis mély agyi stimulációval kezelt betegeknél?, IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE PROCEEDINGS / CLINICAL NEUROSCIENCE PROCEEDINGS 6: (1) pp. 38-38., 2021

Pintér Dávid, Bereczki Dániel, Ajtay András, Oberfrank Ferenc, Janszky József, Kovács Norbert: Trimetazidin és Parkinson-kór: Használt az Európai Gyógyszerügynökség figyelmeztetése?, , 2021

Pintér Dávid, Kovács Norbert: Technikai fejlesztések klinikai és gazdasági jelentőségének vizsgálata Parkinson-kór mély agyi stimulációs kezelésében, , 2021

Pintér Dávid, Makó Tamás, Juhász Annamária, Harmat Márk, Janszky József, Kovács Norbert: Is directional stimulation superior to omnidirectional stimulation in reducing the dose of antiparkinsonian medications?, , 2021

Pintér Dávid, Makó Tamás, Juhász Annamária, Harmat Márk, Janszky József, Kovács Norbert: Is directional stimulation more cost-effective than omnidirectional stimulation in Parkinson’s disease?, In: International, Association of Parkinsonism Related Disorders (szerk.) Abstract E-Book of the 26th World Congress on Parkinson's Disease and Related Disorders, International Association of Parkinsonism and Related Disorders (2021) pp. 89-90., 2021

Varga Dávid, Makó Tamás, Pintér Dávid, Pál Endre, Molnár Gergő, Fülöp Gábor, Szalma Krisztina, Wittmann István, Kovács Norbert: Kóros metabolitok Parkinson-kórban, , 2021

Bozzai Dóra, Kovács Márton, Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Pintér Dávid, Kovács Norbert, Karádi Kázmér: A kognitív tartalék kapcsolata a kognitív funkciókkal Parkinson-kórban, , 2022

Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Harmat Márk, Pintér Dávid, Kovács Márton, Karádi Kázmér, Kovács Norbert: Régi történet új köntösben: tapasztalatok a subcutan apomorfin kezeléssel Parkinson kórban, , 2022

Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Izsó Lujza, Balás István, Nagy Máté, Berta Balázs, Kovács Norbert, Pintér Dávid: GuideXT a klinikai gyakorlatban, , 2022

Kovács Norbert, Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Izsó Lujza, Balás István, Nagy Máté, Berta Balázs, Pintér Dávid: Elérhető vizualizációs rendszerek DBS műtétet megelőzően és a follow-up során, , 2022

Pintér Dávid, Járdaházi Evelyn, Balás István, Makó Tamás, Harmat Márk, Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Janszky József, Kovács Norbert: Teleneurológia mozgászavarokban: Hogyan gyógyítunk személyes orvos-beteg találkozás nélkül?, , 2022

Kovács Norbert, Janszky József, Pintér Dávid, Harmat Márk, Juhász Annamária, Vörös Viktor, Balás István: Interleaving stimulation mode can improve better the health-related quality of life in primary generalized or segmental dystonia than standard bilateral pallidal deep brain stimulation, , 2019

Kovács Norbert, Juhász Annamária, Pintér Dávid, Harmat Márk, Balás István, Janszky József: Interleaving stimulation mode can improve better the health-related quality of life in primary generalized or segmental dystonia than standard bilateral pallidal DBS, MOVEMENT DISORDERS 34: (Suppl S2) p. S532., 2019

Kovács Norbert, Pál Endre, Makkos Attila, Kovács Márton, Pintér Dávid: Repetitive transcranial magnetic stimulation can improve anxiety in Parkinson’s disease:a randomized, double-blind and controlled trial, BRAIN STIMULATION 12: (2) pp. 409-409., 2019

Kovács Norbert, Pintér Dávid, Juhász Annamária, Harmat Márk, Aschermann Zsuzsanna, Janszky József: Trimetazidin és parkinsonismus: Vélt vagy valós probléma?, , 2019

Makkos Attila, Kovács Márton, Pintér Dávid, Janszky József, Kovács Norbert: Minimal clinically important difference for the historic parts of the Unified Dyskinesia Rating Scale, PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 58: pp. 79-82., 2019

Makkos-Weisz Attila, Kovács Norbert, Pál Endre, Kovács Márton, Pintér Dávid: Repetitive transcranial magnetic stimulation can improve anxiety in Parkinson's disease: a randomized, double-blind and controlled trial, MOVEMENT DISORDERS 34: (Suppl S2) p. S393., 2019

Perlaki Gábor, Hernádi Gabriella, Nagy Szilvia Anett, Orsi Gergely, Dóczi Tamás, Janszky József, Kovács Norbert: Nigrális hiperintenzitás MRI, , 2019

Perlaki Gábor, Szekeres Sarolta, Janszky József, Dezső Dániel, Aschermann Zsuzsanna, Zámbó Katalin, Kovács Norbert: A 123I-FP-CIT SPECT dopamintranszporter képalkotás jelentősége a klinikai gyakorlatban, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 72: (11-12) pp. 381-388., 2019

Pintér Dávid, Kovács Márton, Harmat Márk, Juhász Annamária, Darnai Gergely, Janszky József, Kovács Norbert: Preexisting Diabetes Mellitus Is Associated with More Frequent Depression and Impulse Control Disorders in Drug Naïve Parkinson’s Disease, , 2019

Pintér Dávid, Kovács Márton, Harmat Márk, Juhász Annamária, Janszky József, Balás István, Kovács Norbert: A trimetazidin terápia alatt jelentkező parkinsonizmus: egy prospektív vizsgálat eredményei, , 2019

Pintér Dávid, Kovács Márton, Harmat Márk, Juhász Annamária, Janszky József, Balás István, Kovács Norbert: Alkalmazható a Parkinson-kór Kompozit Skála levodopa teszt során?, , 2019

Pintér Dávid, Kovács Márton, Harmat Márk, Juhász Annamária, Janszky József, Kovács Norbert: Predictors for Reversible Trimetazidine-induced Parkinsonism: A Prospective Longitudinal Study, , 2019

Pintér Dávid, Lajtos Júlia, Janszky József, Kovács Norbert: Clinical Experience with Generic Rasagiline (Ralago®) in Patients with Parkinson’s Disease: An Open-Label, Multicenter, Observational Study, ADVANCES IN PARKINSON'S DISEASE 8: pp. 18-34., 2019

Balás István, Kovács Norbert: Új technológák, és fejlesztések a mozgászavarok mély agyi stimulációs kezelésben, , 2018

József Tollár, Ferenc Nagy, Norbert Kovács, Tibor Hortobágyi: Intensive agility training followed by a two years long agility maintenance program slows the progression of Parkinson's disease, In: S n (szerk.) Movement and Cognition, Harvard Business Press (2018) pp. 208-208., 2018

Juhász Annamária, Balás István, Makkos Attila, Pintér Dávid, Kovács Márton, Aschermann Zsuzsanna, Kovács Norbert: Mély agyi stimuláció hatékonysága esszenciális tremor kezelésében, , 2018

Juhász Annamária, Kovács Norbert, Perlaki Gábor, Büki András, Komoly Sámuel, Kövér Ferenc, Balás István: A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 71: (11-12) pp. 405-410., 2018

Karádi Kázmér, Lucza Tivadar, Aschermann Zsuzsanna, Kovács Márton, Makkos Attila, Harmat Márk, Juhász Annamária, Janszky József, Komoly Sámuel, Kovács Norbert: Addenbrooke Kognitív Vizsgálat - I, - III, Mini-Addenbrooke Kognitív Vizsgálat specificitásának és érzékenységének összehasonlítása Parkinson-kórban, az iskolázottság függvényében, , 2018

Kovács Márton, Juhász Annamária, Makkos Attila, Pintér Dávid, Aschermann Zsuzsanna, Janszky József, Darnai Gergely, Karádi Kázmér, Kovács Norbert: A Parkinson Szorongás Skála magyar változatának validációja, , 2018

Kovács Márton, Juhász Annamária, Makkos Attila, Pintér Dávid, Aschermann Zsuzsanna, Janszky József, Darnai Gergely, Karádi Kázmér, Kovács Norbert: Impulzus-kontroll zavarok diagnosztikai nehézségei Parkinson-kórban, , 2018

Kovacs N., Juhasz A., Aschermann Z.: Are the MDS-UPDRS-based composite scores clinically applicable?, MOVEMENT DISORDERS 33: pp. S843-S844., 2018

Kovacs N., Juhasz A., Makkos A., Kovacs M., Harmat M., Aschermann Z., Janszky J.: Are the MDS-UPDRS-based composite scores clinically applicable?, EUROPEAN JOURNAL OF NEUROLOGY 25: pp. 247-247., 2018

Kovács Norbert, Balás István: Interleaving stimuláció hatékonysága disztóniában, , 2018

Kovács Norbert, Balás István: Mozgászavarok mély agyi stimulációs kezelése: múlt, jelen, és jövő, , 2018

Kovács Norbert, Balás István: Disztónia kezelése mély agyi stimulációval: korábban és hatékonyabban, , 2018

Kovács Norbert, Pál Endre, Pintér Dávid, Kovács Márton, Makkos Attila: Repetitive transcranial magnetic stimulation can improve anxiety in Parkinson's disease: a randomized, double-blind and controlled trial, , 2018

Kovács Norbert, Pintér Dávid, Makkos Attila, Kovács Márton, Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna: A DATSCAN vizsgálat klinikai jelentősége, , 2018

Lucza Tivadar, Ascherman Zsuzsanna, Kovacs Marton, Makkos Attila, Harmat Mark, Juhasz Annamaria, Janszky Jozsef, Komoly Samuel, Kovacs Norbert, Dorn Krisztina, Karadi Kazmer: Comparing Sensitivity and Specificity of Addenbrooke's Cognitive Examination-I, III and Mini-Addenbrooke's Cognitive Examination in Parkinson's Disease, BEHAVIOURAL NEUROLOGY 2018: 5932028, 2018

Makkos A, Kovacs M, Aschermann Z, Harmat M, Janszky J, Karadi K, Kovacs N: Are the MDS-UPDRS-based composite scores clinically applicable?, MOVEMENT DISORDERS 33: (5) pp. 835-839., 2018

Makkos Attila, Juhász Annamária, Balás István, Pintér Dávid, Kovács Márton, Aschermann Zsuzsanna, Kovács Norbert: A minimális klinikailag jelentős különbség alkalmazhatósága Parkinson-kórban, , 2018

Pintér Dávid, Makkos Attila, Kovács Márton, Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Balás István, Kovács Norbert: A diabetes mellitus hatása Parkinson-kór nem-motoros tünettanára de novo betegeknél, , 2018

Skorvanek Matej, Martinez-Martin Pablo, Kovacs Norbert, Zezula Ivan, Rodriguez-Violante Mayela, Corvol Jean-Christophe, Taba Pille, Seppi Klaus, Levin Oleg, Schrag Anette, Aviles-Olmos Iciar, Alvarez-Sanchez Mario, Arakaki Tomoko, Aschermann Zsuzsanna, Benchetrit Eve, Benoit Charline, Bergareche-Yarza Alberto, Cervantes-Arriaga Amin, Chade Anabel, Cormier Florence, Datieva Veronika, Gallagher David A, Garretto Nelida, Gdovinova Zuzana, Gershanik Oscar, Grofik Milan, Han Vladimir, Kadastik-Eerme Liis, Kurtis Monica M, Mangone Graziella, Martinez-Castrillo Juan Carlos, Mendoza-Rodriguez Amelia, Minar Michal, Moore Henry P, Muldmaa Mari, Mueller Christoph, Pinter Bernadette, Poewe Werner, Rallmann Karin, Reiter Eva, Rodriguez-Blazquez Carmen, Singer Carlos, Valkovic Peter, Goetz Christopher G, Stebbins Glenn T: Relationship between the MDS-UPDRS and Quality of Life: A large multicenter study of 3206 patients, PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 52: pp. 83-89., 2018

Tollár József, Nagy Ferenc, Kovács Norbert, Hortobágyi Tibor: A High-Intensity Multi-Component Agility Intervention Improves Parkinson’s Patients’ Clinical and Motor Symptoms, In: S n (szerk.) Movement and Cognition, Harvard Business Press (2018) pp. 207-207., 2018

Kovács Márton,Makkos Attila,Pintér Dávid,Juhász Annamária,Darnai Gergely,Karádi Kázmér,Janszky József,Kovács Norbert: Screening for problematic Internet use may help identify impulse control disorders in Parkinson’s disease, BEHAVIOURAL NEUROLOGY, 2019

Makkos Attila,Kovács Márton,Pintér Dávid,Janszky József,Kovács Norbert: Minimal clinically important difference for the historic parts of the Unified Dyskinesia Rating Scale, PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS, 2019

Tényi Dalma,Bóné Beáta,Horváth Réka,Komoly Sámuel,Illés Zsolt,Beier Christoph P,Kelemen Anna,Kovács Norbert,Darnai Gergely,Janszky József: Ictal piloerection is associated with high-grade glioma and autoimmune encephalitis-Results from a systematic review., SEIZURE-EUROPEAN JOURNAL OF EPILEPSY 64: pp. 1-5., 2019

József Tollár,Ferenc Nagy,Norbert Kovács,Tibor Hortobágyi: Intensive agility training followed by a two years long agility maintenance program slows the progression of Parkinson's disease, Harvard Business Press, 2018

Juhász Annamária,Balás István,Makkos Attila,Pintér Dávid,Kovács Márton,Aschermann Zsuzsanna,Kovács Norbert: Mély agyi stimuláció hatékonysága esszenciális tremor kezelésében, , 2018

Juhász Annamária,Kovács Norbert,Perlaki Gábor,Büki András,Komoly Sámuel,Kövér Ferenc,Balás István: A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során, IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE 71: (11-12) pp. 405-410., 2018

Karádi Kázmér,Lucza Tivadar,Aschermann Zsuzsanna,Kovács Márton,Makkos Attila,Harmat Márk,Juhász Annamária,Janszky József,Komoly Sámuel,Kovács Norbert: Addenbrooke Kognitív Vizsgálat - I, - III, Mini-Addenbrooke Kognitív Vizsgálat specificitásának és érzékenységének összehasonlítása Parkinson-kórban, az iskolázottság függvényében, , 2018

Kovács Márton,Juhász Annamária,Makkos Attila,Pintér Dávid,Aschermann Zsuzsanna,Janszky József,Darnai Gergely,Karádi Kázmér,Kovács Norbert: A Parkinson Szorongás Skála magyar változatának validációja, , 2018

Kovács Márton,Juhász Annamária,Makkos Attila,Pintér Dávid,Aschermann Zsuzsanna,Janszky József,Darnai Gergely,Karádi Kázmér,Kovács Norbert: Impulzus-kontroll zavarok diagnosztikai nehézségei Parkinson-kórban, , 2018

Kovacs N.,Juhasz A.,Aschermann Z.: Are the MDS-UPDRS-based composite scores clinically applicable?, MOVEMENT DISORDERS 33: pp. S843-S844., 2018

Kovacs N.,Juhasz A.,Makkos A.,Kovacs M.,Harmat M.,Aschermann Z.,Janszky J.: Are the MDS-UPDRS-based composite scores clinically applicable?, EUROPEAN JOURNAL OF NEUROLOGY 25: pp. 247-247., 2018

Kovács Norbert: Mozgászavarok mély agyi stimulációs kezelése: múlt, jelen, és jövő, , 2018

Kovács Norbert: Disztónia kezelése mély agyi stimulációval: korábban és hatékonyabban, , 2018

Kovács Norbert,Balás István: Interleaving stimuláció hatékonysága disztóniában, , 2018

Kovács Norbert,Pál Endre,Pintér Dávid,Kovács Márton,Makkos Attila: Repetitive transcranial magnetic stimulation can improve anxiety in Parkinson's disease: a randomized, double-blind and controlled trial, , 2018

Kovács Norbert,Pintér Dávid,Makkos Attila,Kovács Márton,Juhász Annamária,Aschermann Zsuzsanna: A DATSCAN vizsgálat klinikai jelentősége, , 2018

Lucza Tivadar,Ascherman Zsuzsanna,Kovacs Marton,Makkos Attila,Harmat Mark,Juhasz Annamaria,Janszky Jozsef,Komoly Samuel,Kovacs Norbert,Dorn Krisztina,Karadi Kazmer: Comparing Sensitivity and Specificity of Addenbrooke's Cognitive Examination-I, III and Mini-Addenbrooke's Cognitive Examination in Parkinson's Disease, BEHAVIOURAL NEUROLOGY 2018: pp. 5932028-null., 2018

Makkos A,Kovacs M,Aschermann Z,Harmat M,Janszky J,Karadi K,Kovacs N: Are the MDS-UPDRS-based composite scores clinically applicable?, MOVEMENT DISORDERS 33: (5) pp. 835-839., 2018

Makkos Attila,Juhász Annamária,Balás István,Pintér Dávid,Kovács Márton,Aschermann Zsuzsanna,Kovács Norbert: A minimális klinikailag jelentős különbség alkalmazhatósága Parkinsonkórban, , 2018

Pintér Dávid,Makkos Attila,Kovács Márton,Juhász Annamária,Aschermann Zsuzsanna,Balás István,Kovács Norbert: A diabetes mellitus hatása Parkinson-kór nem-motoros tünettanára de novo betegeknél, , 2018

Skorvanek Matej,Martinez-Martin Pablo,Kovacs Norbert,Zezula Ivan,Rodriguez-Violante Mayela,Corvol Jean-Christophe,Taba Pille,Seppi Klaus,Levin Oleg,Schrag Anette,Aviles-Olmos Iciar,Alvarez-Sanchez Mario,Arakaki Tomoko,Aschermann Zsuzsanna,Benchetrit Eve,Benoit Charline,Bergareche-Yarza Alberto,Cervantes-Arriaga Amin,Chade Anabel,Cormier Florence,Datieva Veronika,Gallagher David A,Garretto Nelida,Gdovinova Zuzana,Gershanik Oscar,Grofik Milan,Han Vladimir,Kadastik-Eerme Liis,Kurtis Monica M,Mangone Graziella,Martinez-Castrillo Juan Carlos,Mendoza-Rodriguez Amelia,Minar Michal,Moore Henry P,Muldmaa Mari,Mueller Christoph,Pinter Bernadette,Poewe Werner,Rallmann Karin,Reiter Eva,Rodriguez-Blazquez Carmen,Singer Carlos,Valkovic Peter,Goetz Christopher G,Stebbins Glenn T: Relationship between the MDS-UPDRS and Quality of Life: A large multicenter study of 3206 patients, PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 52: pp. 83-89., 2018

Tollár József,Nagy Ferenc,Kovács Norbert,Hortobágyi Tibor: A High-Intensity Multi-Component Agility Intervention Improves Parkinson’s Patients’ Clinical and Motor Symptoms, Harvard Business Press, 2018

Events of the project

2022-01-18 12:46:07

Résztvevők változása

Back »