 |
Early social disturbances induced abnormal aggression: epigenetic and neural plasticity-related changes
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
125390 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Mikics, Éva |
| Title in Hungarian |
Korai szociális zavarok következtében kialakuló abnormális agresszió: epigenetikai és idegrendszeri plaszticitással kapcsolatos változások |
| Title in English |
Early social disturbances induced abnormal aggression: epigenetic and neural plasticity-related changes |
| Keywords in Hungarian |
gyermekkori elhanyagolás, abnormális agresszió, mediális prefrontális kéreg, epigenetika, idegrendszeri plaszticitás, szerotonin |
| Keywords in English |
childhood neglect, abnormal aggression, medial prefrontal cortex, epigenetics, neural plasticity, serotonin |
| Discipline |
| Biological basis of neurological and psychiatric disorders (Council of Medical and Biological Sciences) | 40 % | | Behavioural neuroscience (e.g. sleep, consciousness, handedness) (Council of Medical and Biological Sciences) | 30 % | | Molecular and cellular neuroscience (Council of Medical and Biological Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Neurobiology |
|
| Panel |
Neurosciences |
| Department or equivalent |
Translational behavioural neuroscience (Institute of Experimental Medicine) |
| Participants |
Aliczki, Manó
Barna, István
Biró, László
Bodóné Sipos, Eszter
Bruzsik, Bíborka
Demeter, Kornél
Gyimesiné Pelczer, Katalin
Halász, József
Haller, József
Miskolczi, Christina
Szebik, Huba
Tóth, Máté
Varga, Zoltán Kristóf
Zelena, Dóra
|
| Starting date |
2017-09-01 |
| Closing date |
2022-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
47.982 |
| FTE (full time equivalent) |
18.64 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk célja a korai averzív környezet által kiváltott felnőttkori kóros agresszióban szerepet játszó idegrendszeri plaszticitásbeli folyamatok és epigenetikai mechanizmusok vizsgálata. Korábban kimutattuk, hogy az anyától való elválasztást követő szociális izoláció –a gyermekkori szociális elhanyagolás laboratóriumi modellje– abnormális agressziót eredményez felnőttkorban, amelyet a szerotonerg rendszer molekuláris változása kísér. Célunk a szociális izoláció okozta magatartásbeli zavarok mögött álló, a szerotonerg neurotranszmisszióban és epigenetikai folyamatokban bekövetkező változások feltárása. Újabb, rágcsálókon végzett kutatások szerint a fluoxetin – embereknél egy rendszeresen használt farmakoterápiás szer– neuronális plaszticitást fokozó hatással bír, kiváltképp a szociális magatartásban is érintett agyterületeken. Ezzel összhangban előzetes eredményeink szerint kizárólag a fluoxetin és a reszocializáció (izolált állatok szociális közegbe helyezése) együttes alkalmazása szünteti meg az izoláltan nevelkedett állatok abnormális agresszivitását. Célunk a kombinált kezelés hatásait közvetítő epigenetikai és idegrendszeri plaszticitási mechanizmusok feltárása mind az agresszió szabályozásában érintett agyterületek (prefrontális kéreg és amygdala), mind az agresszió modulálásában érintett szerotonerg rendszer elemeinek a szintjén. A fluoxetin, mint plaszticitás-fokozó farmakoterápiás eszköz, és a re-szocializáció, mint pszichoterápiás beavatkozás együttes alkalmazása komoly transzlációs erővel bír. Ezért kutatásunk közvetlen hatást gyakorolhat új terápiás stratégiák kialakítására a patológiás agresszióval társuló pszichiátriai zavarok kezelésében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hipotézisünk szerint az epigenetikai mechanizmusok közvetlen összefüggésben állnak a korai szociális zavarok következtében kialakuló felnőttkori abnormális agresszióval. Feltételezzük, hogy az izoláltan nevelkedett állatoknál bekövetkező magatartásbeli változásokat a szerotonerg rendszer működésében létrejövő markáns átalakulások kísérik, és a rendszer kandidáns génjei epigenetikai irányítás alatt állnak. Számos állatkísérlet utal arra, hogy a szelektív szerotonin újrafelvételt gátló fluoxetin – melyet széles körben alkalmaznak farmakoterápiás ágensként embereknél is – jótékony hatásait a fiatalkorra jellemző idegrendszeri plaszticitás előidézésével váltja ki. Ehhez kapcsolódóan legújabb kutatási eredményeink szerint a krónikus fluoxetin kezelés, a felnőttkori reszocializációval (az izolált állatok szociális csoportba helyezése) együttesen alkalmazva, hatékonyan csökkentette a korai averzív szociális környezet által előidézett kóros agresszív magatartásformákat. Feltevéseink alapján a fluoxetin pozitív hatásait a neuronális plaszticitás mértékének fokozásával érte el, lehetővé téve, hogy az állatok fogékonnyá váljanak az új szociális behatásokra a reszocializáció során. Hipotézisünk szerint a krónikus fluoxetin kezelés és a reszocializáció együttese a neurális plaszticitás és az epigenetikai markerek átalakulásához vezet az agresszióra releváns agyterületekben, és ezek előrejelzik a viselkedésben tapasztalt változásokat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett kutatás fő célja olyan agyi plaszticitásbeli és epigenetikai folyamatok leírása, melyeken keresztül az élet korai szakaszaiban bekövetkező szociális zavarok felnőttkorban patológiás agresszióhoz vezetnek. Korábbi adatok és csoportunk előzetes eredményei alapján azt feltételezzük, hogy az elválasztás utáni szociális izoláció – a gyermekkori szociális elhanyagolás egy állatmodellje – epigenetikai folyamatok révén erőteljes változásokat okoz a szerotonerg rendszer működésében. Célunk egyes releváns gének kifejeződésében bekövetkező változások leírása olyan agyterületekben, melyek kulcsfontosságúak az agresszió szabályozásában, illetve azon konkrét epigenetikai és plaszticitásbeli folyamatok megismerése, amelyek ezeknek a változásoknak a hátterében állnak. A releváns gének epigenetikai szabályozása kiemelt fontosságú lehet, ugyanis a szociális környezet „minősége” ilyen jellegű folyamatokon keresztül fejthet ki biológiai hatást. Ebből kifolyólag kísérleti megközelítésünk fontos támasz lehet a humán pszichopatológiás zavarok kezelésében, ugyanis az egyes epigenetikai változások reverzibilisek lehetnek, ezáltal új potenciális terápiás célpontokat képezhetnek. A tervezett vizsgálatok mind transzlációs értékük, mind a módszertani megközelítések miatt innovatívnak tekinthetők. Alapkutatási szempontból a projekt új perspektívát nyithat az antiszociális agresszió fejlődéstani aspektusainak megértésében. Az antiszociális agressziót az elmúlt évtizedben több szinten - emocionális, neuronális és hormonális tekintetben is - vizsgálták, és ebben a pályázók is aktívan részt vettek. Azonban a háttérben álló, az idegrendszer fejlődésével kapcsolatos folyamatok egyelőre kevésbé ismertek. Az agresszióhoz köthető pszichopatológiák komoly társadalmi problémát jelentenek, azok pszichológiai, klinikai és szociális kezelése súlyos hiányosságokkal küzd. Ennek hátterében több ok is áll, melyek közt kétségtelenül szerepel a fejlődési és agyi folyamatok ismeretének hiánya. A tervezett kutatás komoly változásokat hozhat ezen a téren, közvetlen pozitív hatást gyakorolva a klinikai pszichiátriai terápiára.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Társadalmunkban egyre nő azoknak a különböző pszichiátriai rendellenességeknek az előfordulása, amelyeknek a hátterében a gyermekkori averzív szociális hatások állnak. A fokozott agresszióval társuló pszichiátriai zavarok komoly terhet rónak a társadalomra, így a hatékony terápiás eljárások kifejlesztése sürgető. Kutatócsoportunk több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a kóros agresszió állatmodelles vizsgálatában. Eredményeink hangsúlyozzák, hogy azok a rágcsálók, amelyek szociális kontaktus hiányában nőttek fel, felnőttkorban fokozott és abnormális agresszivitást mutatnak. Az egyedül nevelkedett állatok felnőttkori reszocializációja –szociális csoportba való helyezése– nem enyhítette a kóros agressziót. Ezért a reszocializációt krónikus fluoxetin kezeléssel kombináltuk. A fluoxetin egy antidepresszáns, amely kísérletes eredmények szerint növeli az idegrendszer tanulásra való fogékonyságát. A kombinált kezelés hatékonyan csökkentette a kóros agressziót, feltehetően az állatok a fluoxetin hatására képessé váltak a normális szociális viselkedésformák elsajátítására a reszocializáció során. Az emögött álló folyamatok nem ismertek, kutatásunk célja ezek azonosítása és szerepük feltérképezése a gyermekkori szociális elhanyagolás okozta felnőttkori kóros agresszió kezelésében. Szintén kimutattuk, hogy az agresszió szabályozásában komoly szerepet játszanak az epigenetikai mechanizmusok, azaz a DNS változását nem érintő genetikai módosulások. További célunk ezek részletes vizsgálata - mivel az epigenetikai módosulások visszafordíthatóak, e komplex jelenségek megismerésével és irányított befolyásolásával egyedi, hatékony terápiás módszerek kidolgozása válik lehetővé.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
We propose to investigate brain epigenetic and plasticity-related mechanisms mediating the effects of early-life stressors on adult aggressiveness. Our previous studies have demonstrated that post-weaning social isolation –an established model of childhood social neglect– induces abnormal aggression in conjunction with disturbances in serotonergic neurotransmission. We aim to uncover the alterations in the serotonergic system and epigenetic mechansims underlying behavioral abnormalities induced by social isolation. Studies employing rodent models show that fluoxetine, a widely used pharmacotherapeutic compound in humans, exerts a neuronal plasticity-enhancing effect, particularly in brain regions implicated in social behavior. In line with this, our preliminary results demonstrated that only the combined treatment of fluoxetine and resocialization (the placement of isolated rats into a social environment) abolishes abnormal forms of aggression in isolation-reared animals. Our main goal is to identify the neuronal plasticity-related and epigenetic mechanisms underlying the effects of the combined treatment, both at the level of brain regions involved in aggression regulation (prefrontal cortex, amygdala) and at the level of serotonergic system components linked to aggression modulation. The synergy between pharmacological induction of plasticity by fluoxetine and psychosocial rehabilitation by resocialization incorporates great translational value. Thus, our research has a direct impact on the development of new therapeutic strategies for the treatment of psychopathologies associated with abnormal aggression.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
According to our hypothesis, epigenetic mechanisms are directly involved in the development of pathological aggression resulting from early-life social adversities. We assume that behavioral deficits in animals reared in social isolation are accompanied by profound impairments in the functioning of the serotonergic system and that candidate genes of the system are under epigenetic control. Animal studies suggest that the selective serotonin reuptake inhibitor fluoxetine – which is a widely used pharmacotherapeutic compound in humans – exerts its beneficial effects through the induction of juvenile-like neuronal plasticity. In line with this, our recent experiment revealed that chronic treatment with fluoxetine, in combination with adult resocialization (the placement of isolated rats into a social environment), counteracted abnormal aggression induced by post-weaning social isolation, while neither treatment was effective when used alone. We assume that fluoxetine exerted its positive effects by enhancing neural plasticity and thus by making animals receptive to the effects of resocialization in this model. We hypothesize that chronic fluoxetine treatment combined with resocialization alters neural plasticity and epigenetic markers in brain areas relevant for aggression control, and these alterations directly predict behavioral changes.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The primary aim of the proposed research is to identify plasticity-related and epigenetic mechanisms in the brain that transmit the effects of early-life social adversities leading to adult pathological aggression. Based on earlier findings and our preliminary data, we expect that post-weaning social isolation of rats – an animal model of childhood neglect – will induce profound changes in the functioning of the serotonergic system via epigenetic mechanisms. We expect to characterize alterations in the expression of candidate genes in brain areas relevant to aggression control and to identify the exact epigenetic mechanisms that modulate these changes. We also hope to assess the reversibility of effects caused by early-life social adversities through direct modulation of the epigenome. Epigenetic regulation of candidate genes is of special relevance as it may present a mechanism through which the quality of the social environment becomes embedded at a biological level. In this respect, our experimental approach could be directly relevant in the treatment of human mental disorders, as epigenetic changes are potentially reversible and may represent targets of therapeutic intervention. The proposed studies are innovative both in their translational values and regarding the tools used for their conduction. From the viewpoint of basic research, the project presents a new perspective in understanding the developmental aspects of antisocial aggression. Mechanisms including emotional, hormonal and neural aspects were intensively studied over the last decade regarding antisocial aggression, and the applicants had a substantial contribution to these efforts. Neurodevelopmental aspects, however, were poorly studied and understood. Aggression-related psychopathologies constitute a major problem in society, of which the psychological, clinical, and social management is inadequately resolved. Multiple reasons underlie this, but the insufficient understanding of developmental and brain mechanisms are certainly among the main causes. The prospected research holds a great promise in this respect and may directly influence therapy used in clinical psychiatry.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Psychiatric disorders caused by social disturbances experienced in childhood are continually rising in our society. Such disorders are often accompanied by increased aggressive behavior, placing a serious burden on the affected people and those surrounding them, which is why the development of effective treatment strategies is a crucial issue. Our research group has decades of experience in the investigation of abnormal aggression through animal models. Our results outline that rodents growing up without social interaction show a marked increase in abnormal aggressive behavior in adulthood. Even resocialization –placement into a social environment- of adult isolated rats has failed to diminish abnormal aggression. Therefore we have combined resocialization with chronic fluoxetine treatment. Fluoxetine is an antidepressant that has been recently shown to enhance the ability of the brain to learn and integrate new information. The combined treatment successfully decreased abnormal aggression, presumably fluoxetine enabled rats to relearn normal social behavior during resocialization. The mechanisms behind this phenomenon are unknown, our aims are to characterize these and employ them in the treatment of adult abnormal aggression caused by childhood social neglect. We have also shown that epigenetic mechanisms (genetic changes that do not modify the DNA) play a crucial role in the control of aggression. Since epigenetic mechanisms are reversible, our further aims are to identify and possibly manipulate these processes, and thus be able to devise effective unique treatment methods.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Miskolczi Christina, Halász József, Mikics Éva: Changes in neuroplasticity following early-life social adversities, PEDIATRIC RESEARCH 85: (2) pp. 225-233., 2019 | | Miskolczi Christina, László Biró, Bruzsik Bíborka, Szebik Huba, Lőrincz Dávid, Varga Zoltán Kristóf, Szente László, Orsolya Horváth, Halász József, Tóth Máté, Mikics Éva: Early-Life Social Isolation is Linked to Abnormal Social Behaviour in Adulthood and Disrupted Network Organization in the Prefrontal Cortex, PhD Scientific Days, Semmelweis University, 2020 | | Éva Mikics, Ramon Guirado, Juzoh Umemori, Máté Tóth, László Biró, Christina Miskolczi , Diána Balázsfi, Dóra Zelena, Eero Castrén, József Haller, Nina N. Karpova.: Fluoxetine-induced plasticity in the prefrontal cortex enhances effects of behavioral treatment of abnormal aggression in rats, FENS Regional Meeting, Pécs, Hungary, 2017 | | Christina Miskolczi, Laszlo Biro, Bíborka Bruzsik, Huba Szebik, Lorincz David, Zoltan Varga, Laszlo Szente, Jozsef Halasz, Mate Toth, Eva Mikics: Post-weaning social isolation is linked to social deficits and disrupted network organization in the prefrontal cortex, FENS Forum 2018, Berlin, Germany, 2018 | | Szebik Huba, Miskolczi Christina, Biró László, Lőrincz Dávid, Szente László, Bruzsik Bíborka, Varga Zoltán Kristóf, Finszter Cintia, Tóth Máté, Halász József, Mikics Éva: A szociális izoláció idegrendszeri hatásainak vizsgálata a prefrontális kéregben, XXIII. Bolyai Konferencia, 2018 | | Mikics Éva, Miskolczi Christina, Biró László, Ramon Guirado, Yuzoh Umemori, Tóth Máté, Zelena Dóra, Halász József, Eero Castren, Haller József, Nina N. Karpova: A korai életesemények hosszú távú hatása a viselkedésre, A Magyar Gyermek- és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társasága 42. Kongresszusa, Galyatető, Magyarország, 2018 | | Zoltán K Varga, László Biró, Diána Pejtsik, Áron Zsigmond, Máté Varga, Blanka Tóth, Éva Mikics, Manó Aliczki: Context-dependent effects of early-life adversities on behavioural and neural plasticity of juvenile zebrafish (Danio rerio), FENS Regional Meeting, 20-23th september, Pécs, Hungary, 2018 | | Zoltán K Varga, László Biró, Diána Pejtsik, Áron Zsigmond, Máté Varga, Blanka Tóth, Éva Mikics, Manó Aliczki: Early-life social isolation-induced serotonergic deficits and their behavioural consequences in zebrafish (Danio rerio), ZDM11, 10-13th July 2018, Leiden, Netherlands, 2018 | | Zoltán K Varga, László Biró, Diána Pejtsik, Áron Zsigmond, Máté Varga, Blanka Tóth, Éva Mikics, Manó Aliczki: Early-life social isolation-induced serotonergic deficits and their behavioural consequences in zebrafish (Danio rerio), FutureUp! Neuroscience Symposium, 29th august - 01th september 2018, Lausanne, Switzerland, 2018 | | Zoltán K. Varga, Áron Zsigmond, Diána Pejtsik, Máté Varga, Kornél Demeter, Éva Mikics, József Haller, Manó Aliczki: The swimming plus-maze test: a novel high-throughput model for assessment of anxiety-related behaviour in larval and juvenile zebrafish (Danio rerio)., Sci Rep. 2018 Nov 8;8(1):16590. doi: 10.1038/s41598-018-34989-1., 2018 | | Christina Miskolczi, József Halász, Éva Mikics: Changes in neuroplasticity following early-life social adversities: the possible role of brain-derived neurotrophic factor., Pediatr Res. 2019 Jan;85(2):225-233. doi: 10.1038/s41390-018-0205-7., 2019 | | Éva Mikics, László Biró, Christina Miskolczi, Huba Szebik, Bíborka Bruzsik, László Szente, Zoltán K. Varga, Orsolya Horváth, Dávid Lőrincz, József Halász, Máté Tóth: Early social isolation-induced social deficits are linked to changes in prefrontal perineuronal nets and network organization, The 2nd Munich Winter Conference on Stress, Garmisch-Patenkirchen, Germany, 2019 | | Éva Mikics, László Biró*, Christina Miskolczi*, Huba Szebik, Bíborka Bruzsik, László Szente, Orsolya Horváth, Zoltán K. Varga, Máté Tóth, József Halász: Abnormal aggression is linked to plasticity-related changes and disrupted network organization in the prefrontal cortex, European Behavioural Pharmacology Society BIENNIAL MEETING 2019, Braga, Portugal, 2019 | | Miskolczi Christina, Biró László, Tóth Máté, Umemori Juzoh, Karpova Nina, Guirado Ramon, Halász József, Haller József, Castrén Eero, Mikics Éva: A neurális plaszticitás változása a korai averzív környezet hatására és a felnőttkori beavatkozás lehetősége SSRI-indukált plaszticitáson keresztül, A Magyar Gyermek- és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társasága (MAGYIPETT) 43. Kongresszusa, Gyula, Hungary, 2019 | | Zoltan K Varga*, Laszlo Biro, Diana Pejtsik, Aron Zsigmond, Mate Varga, Blanka Toth, Vilmos Salamon, Eva Mikics, Mano Aliczki: Conserved serotonergic background of experience-dependent behavioural responsiveness, 16th Congress of Hungarian Neuroscience Society, Debrecen, Hungary, 2019 | | Zoltan K Varga*, Laszlo Biro, Diana Pejtsik, Aron Zsigmond, Mate Varga, Blanka Toth, Vilmos Salamon, Eva Mikics, Mano Aliczki: Conserved serotonergic background of experience-dependent behavioural responsiveness, 3rd Hungarian Neuroscience Meeting for Undergraduate Students, Graduate Students and Junior Post-docs, Debrecen, Hungary,2019, 2019 | | Miskolczi Christina, Halász József, Mikics Éva: Changes in neuroplasticity following early-life social adversities, PEDIATRIC RESEARCH 85: pp. 225-233., 2019 | | Mikics E, Guirado R, Umemori J, Toth M, Biro L, Miskolczi C, Balazsfi D, Zelena D, Castren E, Haller J, Karpova NN: Social Learning Requires Plasticity Enhanced by Fluoxetine Through Prefrontal Bdnf-TrkB Signaling to Limit Aggression Induced by Post-Weaning Social Isolation., NEUROPSYCHOPHARMACOLOGY 43: (2) pp. 235-245., 2018 | | Varga Z.K., Zsigmond Á., Pejtsik D., Varga M., Demeter K., Mikics É., Haller J., Aliczki M.: The swimming plus-maze test: a novel high-throughput model for assessment of anxiety-related behaviour in larval and juvenile zebrafish (Danio rerio), SCIENTIFIC REPORTS 8: (1) 16590, 2018 | | Huba Szebik, László Biró, Christina Miskolczi, László Szente, Bíborka Bruzsik, Zoltán Kristóf Varga, Máté Tóth, József Halász, Éva Mikics: Altered Prefrontal Activation Patterns And Disturbed Serotonergic Signaling Is Associated With Abnormal Aggression Caused By Early-life Social Isolation, HUNDOC 2020, 4th HUNGARIAN NEUROSCIENCE MEETING FOR UNDERGRADUATE STUDENTS, GRADUATE STUDENTS, AND JUNIOR POST-DOCS, 2020 | | Huba Szebik, László Biró, Christina Miskolczi, László Szente, Bíborka Bruzsik, Zoltán Kristóf Varga, Máté Tóth, József Halász, Éva Mikics: Altered Prefrontal Cortical Serotonergic Neurotransmission Is Associated With Post-weaning Social Isolation-induced Abnormal Social Behaviour, IBRO Workshop, Szeged, Hungary, 2020 | | C. Miskolczi, L. Biro , B. Bruzsik , H. Szebik , D. Lorincz , Z.K. Varga , L. Szente , J. Halasz , M. Toth , E. Mikics: Post-weaning social isolation leads to disturbances in social behaviour and disrupted network organization in the prefrontal cortex, 48th Meeting of the European Brain and Behavior Society, 21-24 September 2019, Prague, Czeh Republic, 2019 | | C. Miskolczi, L. Biro , B. Bruzsik , H. Szebik , D. Lorincz , Z.K. Varga , L. Szente , J. Halasz , M. Toth , E. Mikics.: Post-weaning social isolation leads to disturbances in social behaviour and disrupted network organization in the prefrontal cortex, 4th Hungarian Neuroscience Doctoral Conference, 2020 | | Christina Miskolczi, Laszlo Biro, Biborka Bruzsik, Huba Szebik, David Lorincz, Zoltan Kristof Varga, Laszlo Szente, Orsolya Horvath, Jozsef Halasz, Mate Toth, Eva Mikics: Disturbed prefrontal network organization might contribute to post weaning social isolation-induced abnormal social behaviour, IBRO Workshop, Szeged, Hungary, 2020 | | C. Miskolczi , L. Biro , B. Bruzsik , H. Szebik , D. Lorincz ,Z.K. Varga, L. Szente, J. Halasz, M. Toth, E. Mikics: Post-weaning social isolation causes abnormal aggression in adulthood and disturbances in the prefrontal cortex, ECNP Workshop for Early Career Scientists in Europe, Nice, France - ELMARADT, DE MEGJELENT AZ ABSZTRAKT, 2020 | | Zoltán K Varga, Diána Pejtsik, László Biró, Áron Zsigmond, Máté Varga, Blanka Tóth, Vilmos Salamon, Tamás Annus, Éva Mikics, Manó Aliczki: Conserved Serotonergic Background of Experience-Dependent Behavioral Responsiveness in Zebrafish ( Danio rerio), J Neurosci . 2020 Jun 3;40(23):4551-4564. doi: 10.1523/JNEUROSCI.2178-19.2020, 2020 | | Z.K. Varga, L. Biro, D. Pejtsik, Á. Zsigmond, M. Varga, B. Tóth, V. Salamon, É. Mikics, M. Aliczki: Conserved serotonergic background of experience-dependent behavioural responsiveness, 48th Meeting of the European Brain and Behavior Society, Prague, Czeh Republic, 2019, 2019 | | Diána Pejtsik, Zoltán K. Varga, Manó Aliczki, Anita Rácz, Máté Varga, Máté Tóth, Éva Mikics: Early-life social isolation-induced serotonergic deficits and their behavioural consequences in zebrafish, Magyar Genetikusok Egyesülete, Halgenetikai Tagozat éves találkozója, 2020 | | Zoltán K. Varga, Diána Pejtsik, László Szente, Zoltán Balogh, Manó Aliczki, Violetta Bartos, Máté Tóth, Éva Mikics: A novel approach to measure individual traits reveals a plasticity-focused genetic profile in anxiety, FENS Forum, 2022 | | Diána Pejtsik, Zoltán K. Varga, Olga Wronikowska, Manó Aliczki, Máté Tóth, Éva Mikics: A preclinical model of comorbid anxiety and depression, FENS Forum, 2022 | | Máté Tóth, Bendegúz Á. Varga, Manó Aliczki, Gyula Y. Balla, Zoltán K. Varga, Éva Mikics: The role of prefrontal somatostatin interneurons and neurotrophin signaling in stress coping, FENS Forum, 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
