 |
Consortional main: The Impact of Punitive Criminal Policy in Sentencing and Its Fiscal Effects
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
125442 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Tóth, Mihály |
| Title in Hungarian |
Konzorcium, fő p.: A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása |
| Title in English |
Consortional main: The Impact of Punitive Criminal Policy in Sentencing and Its Fiscal Effects |
| Keywords in Hungarian |
büntetőpolitika, büntetéskiszabás, börtönnépesség, a büntető igazságszolgáltatás költsége |
| Keywords in English |
criminal policy, sentencing, prison population, fiscal effects of criminal policy |
| Discipline |
| Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences) | 50 % | | Ortelius classification: Criminal law | | Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 40 % | | Ortelius classification: Econometrics | | Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Statistics |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Legal Sciences (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Győry, Csaba
|
| Starting date |
2017-09-01 |
| Closing date |
2020-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
1.763 |
| FTE (full time equivalent) |
2.49 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A büntetőpolitika “punitív fordulata” már régóta áll a kriminológia fókuszában, mint a csökkenő bűnözés és a növekvő börtönnépesség együttes fennállásának magyarázata. A kettő között kinyíló olló Magyarországon is megfigyelhető. Az irodalom azonban leginkább néhány konkrét, „ikonikus” jogintézményekre koncentrál, mint a három csapás intézménye.
Kutatásunk kiinduló hipotézise, hogy e „punitív fordulat” a büntetéskiszabási szabályok és az egyes bűncselekmények büntetési tételeinek apróbb változtatások útján történő szigorításából ered, ezen egyenként aprónak tűnő változtatások hatásainak összességéből adódik. Hipotézisünk szerint ezek sokkal nagyobb részben járulnak hozzá a növekvő börtönnépességhez, mint a punitivitás szimbolikussá kikiáltott megtestesítői. A jelenség Magyarországon különösen figyelemre méltó, hiszen 2010 óta számos olyan Btk-módosítás történt, amik a szabadságelvonással nem járó büntetések alkalmazhatóságának körét szűkítik, vagy növelik a kiszabható szabadságvesztések hosszát.
Jelen kutatásnak két célkitűzése van. Elsőször azt mérjük fel, hogy a változások hogyan hatnak ítélkezési gyakorlatra, ezek milyen mértékben növelték a börtönnépességet és a büntetés-végrehajtás költségeit. Ehhez a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) rendelkezésünkre álló adatbázisait használjuk. A kutatásban részt vevők fogvatartás költségeit felmérő korábbi tanulmányára építve modellezzük, hogy a szigorításoknak milyen költségvetési hatása van. Második célunk, hogy egy jövőbeli változások hatásainak előrejelzésére alkalmas (ún. mikroszimulációs) modellt készítsünk, mellyel alternatív beavatkozások hatásait tesztelhetjük.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Fő hipotézisünk, hogy a büntetőpolitika punitív irányba való eltolódása egy lassú folyamat, amely az ítélkezési szabályok és az egyes bűncselekményekre kiszabható büntetések kisebb változásaiban testesül meg. Hipotézisünk az is, hogy a változtatások fokozatos egymásra rakodó hatásából kifolyólag a punitívabb irányba mutató változások költségvetési hatása csak fokozatosan válik láthatóvá, de – a punitív politikai diskurzusban jellemző racsni-hatásból adódóan, ami az enyhítést jelentő változások politikai felvállalásának nehézségére utal – akár viszonylag rövid időtávon is súlyos költségvetési problémákhoz vezethet.
A résztvevőknek a fogvatartás árával kapcsolatos korábbi eredményeire építve a kutatás célja az, hogy számszerűsítsük a szigorodó büntetőpolitika hatását a kiszabott ítéletek hosszára, és hogy olyan ökonometriai modelleket építsünk, amelyek segíthetnek e hatások és az ebből fakadó költségnövekedés előrejelzésében.
Két fő kutatási kérdésünk:
A. Milyen hatásai voltak a 2010-et követően szigorodó ítélkezési szabályokban és hosszabb büntetési tételekben megtestesülő punitív büntetőpolitikai változásainak az ítélkezési gyakorlatra és ebből fakadóan a fogvatartás költségeire? Ez a kérdés a BVOP adatai alapján standard ökonometriai módszertannal megválaszolható.
B. A fogvatartás költségeire vonatkozó kalkulációra és a múltbeli ítélkezési gyakorlat ökonometriai elemzésére építve, mikroszimulációs modellt alkotunk, amellyel jövőbeni büntetőpolitikai változások költségekre gyakorolt hatását tervezzük előre jelezni. Úgy véljük, még egy, a becsléseink ereje által korlátozott modell is nagy előrelépés lenne a hazai büntetőpolitika számára.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Ez a kutatás innovatív tudományos megközelítést követ és a döntéshozóknak hasznos eredményeket nyújt majd. A kutatás mind témájában, mind módszertani megközelítésében újszerű. Ebből adódóan a kutatás során elkészülő tanulmányok jó eséllyel publikálhatóak lesznek nagy impakt faktorú kriminológiával és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó, ill. joggazdaságtani nemzetközi tudományos folyóiratokban. Magyarországon az ítélkezési gyakorlat ökonometriai elemzése önmagában is újdonságnak számít, de hasonló módszertant követő cikkekből nemzetközileg is kevés van.
A projekt módszertanát tekintve is újszerű. A legtöbb kvantitatív jellegű tanulmány a témában bűnözési statisztikákon alapszik és nem használ részletesebb ítélkezési adatokat. A csökkenő bűnözési tendencia és a növekvő fogvatartotti létszám között nyíló olló ugyan jelezheti a punitivitás növekedését az ítélkezésben, de oksági kapcsolat ennyiből még nem állapítható meg. Míg a legtöbb eddigi tanulmány aggregált adatokat használ, kutatásunkban részletes ítélkezési és fogvatartási adatokat fogunk használni, ami precízebb eset-szintű megközelítést tesz lehetővé. Ezen adatbázisok birtokában tudni fogjuk, hogy az egyes esetek idején éppen melyik jogszabály volt hatályban, így ezeknek hatását precízebben tudjuk mérni.
A projekt fontos újdonsága és erőssége az interdiszciplinaritása. Az eddigi tanulmányok vagy inkább jogi vagy inkább statisztikai jellegűek voltak, kutatásunk e két megközelítést ötvözi. Munkánk során kitűzött céljaink eléréséhez a jogi szaktudás, a magyar büntetőjog és ítélkezési szabályok komplex, összefüggő rendszerének technikai részletekre kiterjedő ismerete mellett szofisztikált statisztikai/ökonometriai ill. mikroszimulációs modellezési eszközök ismerete is szükséges.
Kutatásunk eredményei a terület döntéshozóinak is különösen releváns lehet. Ezek segíthetnek megérteni, hogy a büntetőpolitikák változásai hogyan hatnak a fogvatartotti létszámra és hasznosak lehetnek a túltelítettség csökkentésében, aminek az Emberi Jogok Európai Bíróságának pilot ítélete ad aktualitást. Az ítélkezési törvények költségvetési hatásának ökonometriai alapú szimulációja segíti a döntéshozókat, hogy a büntetőpolitikákról megalapozottan tudjanak dönteni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Számos ország (USA, egyes európai országok) szembesül az alábbi paradox jelenséggel: míg a bűnözési ráták csökkennek, a börtönben fogvatartottak száma emelkedik. Az USA-ban egyébként sikeres államok (pl. Kalifornia) kerültek költségvetési válságba a bebörtönzési költségek nyomása miatt. Magyarországon is hasonló, paradox helyzet áll fenn, ráadásul itt a fogvatartotti létszámnövekedés jelentős túlzsúfoltsághoz vezetett. A helyzet olyan súlyos, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságra külön ítéletben kötelezi a magyar államot, hogy tegyen lépéseket a túltelítettség csökkentésére.
A kriminológiai szakirodalom a fenti helyzetet a „punitív fordulat” kifejezéssel írja le. A kifejezés a bűnözéssel kapcsolatos közvélekedés megváltozására utal, ami a szigorúbb büntetőpolitikák felé való eltolódásban testesül meg és a megtorló büntetésekre helyezi a hangsúlyt. Ilyen például a „három csapás”, ami arra kötelezi a bírákat, hogy bizonyos bűncselekmények harmadszori elkövetése esetén életfogytig tartó szabadságvesztést szabjanak ki. A „punitív fordulat” az ítélkezési szabályok elsőre jelentéktelennek tűnő kisebb változásait is magában foglalja. A tudományos irodalom általában kisebb figyelmet szentel ezeknek az apróbb változásoknak.
Kutatásunknak két fő célja van. Először részletes bírósági és büntetés-végrehajtási adatok alapján megnézzük, hogy ezek a jogi változások hogyan hatnak az ítélkezési gyakorlatra és mennyiben járulnak hozzá a fogvatartottak számának növekedéséhez. Ezután a kutatás résztvevőinek korábbi tanulmányára építve felmérjük a változások költségvetési hatását és egy ún. mikroszimulációs modellel megpróbáljuk a jövőbeli változások hatását előrejelezni.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The “punitive turn” of criminal policy has been for long the major explanation in criminology for the co-existence of falling crime rates and growing prison population. The gap between these two is also visible in Hungary. The literature, though, usually remains confined to the analysis a few “iconic” legal institutions such as three-strike rules.
This research is based on the hypothesis that the punitive turn is embodied in a wide range of incremental changes in technical sentencing rules and sentencing ranges of individual crimes, and the effects of these, taken together, play a much greater role in the growing prison population than the legal institutions elevated to be symbols of punitivity. This is especially so in the case of Hungary, where, starting in 2010, several changes where introduced with the intent to increase the number of sentences carrying imprisonment, and generally extend prison terms for most crimes and most perpetrators.
The aim of the project is twofold. First, it will attempt to map how these changes impacted sentencing practice, and thus imprisonment rates and the cost of imprisonment. Based on the sentencing database of the Prison Service (PS) the research will measure the effect of the new, stricter sentencing rules on imprisonment rates and the lengths of custodial sentences. Using data from a previous project of the participants on the cost of imprisonment on Hungary, the research will then calculate the fiscal effect of the punitive turn of Hungarian criminal policy. The second main research aim is to develop a micro-simulation model in order to forecast the costs of further punitive changes.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main hypothesis of the project is that the move towards a more punitive criminal policy is a slow progress manifesting in creeping changes of technical sentencing rules and the sentencing range for individual crimes. The hypothesis further contends that due to the incremental nature of these changes, the fiscal effects of punitive criminal policy will only become visible gradually, but – due to the ratchet effect of punitive political discourses which make a move toward less punitive policies politically not viable – carry the risk of snowballing into a serious fiscal problem in a relatively short period of time.
Building on past research of the participants into the cost of imprisonment in Hungary, the aim of the project is to understand the impact of more punitive policies on actual sentences in Hungary, and to develop econometric modelling tools to forecast the effects of future changes on sentencing and the cost of imprisonment.
The project has two main research questions:
A. How did the move towards a more punitive criminal policy in Hungary, embodied in stricter sentencing rules and raising the sentencing range for individual crimes, affect the sentencing practice and thus the cost of imprisonment since 2010?
B. Based on existing calculations on the cost of imprisonment, and the econometric analysis of past sentencing practice, we plan to build a micro-simulation model to forecast the effects of future changes of sentencing rules on imprisonment costs. Even if constrained by the quality of our estimates, such a tool should help Hungarian criminal policy making.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The project is innovative in its scientific approach, and its expected results should also be able to provide insights for policymakers. Scientifically, our undertaking is a novel both in thematic and methodological aspects. This also means that the papers written in conclusion of the project will have the potential of being accepted at leading criminology and criminal justice as well as law-and-economics journals. Thematically, such an advanced statistical analysis of sentencing is in itself a genuinely novel direction in Hungary, and an approach that has very few peers even in the international context.
It is also innovative in its methodology. Most quantitatively-oriented studies on the subject use aggregated criminal statistics and not in-depth sentencing data. However, while the opening gap between falling crime rates and growing prison population might be indicative of punitive tendencies in sentencing, this in itself does not prove causation. This research project will benefit from access to much more detailed sentencing and prison service databases, which will allow us to apply an event-level case-based approach. As these databases also contain the date of the crime, we will be able to determine precisely which law applies to particular crimes.
At a more general level, the research project is also novel in its interdisciplinarity. While most previous studies tended to be either more legal or statistical in nature, this research is both. The analysis this projects aims to accomplish requires not only legal expertise in the form of a thorough understanding of the complex, technical and intricately interconnected sentencing rules of the Hungarian criminal law, but also an in-depth knowledge of advanced statistics and econometric modelling.
The results of the research can also be of interest and use to policymakers. It should help understand how changes in sentencing rules affect prison population, and help address prison overcrowding as required by the pilot judgement of the ECHR. The micro-simulation built on the econometric modelling of the fiscal effect of the sentencing laws will assist policymakers in making well-informed decisions about sentencing policies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Many countries (the USA and many EU member states) are faced with a paradoxical phenomenon: while crime rates are falling, the prison population grows. Some US states with a healthy economy, such as California, are facing a fiscal crisis because of the burden of the cost of imprisonment. The situation in Hungary is also characterized by the same paradox. As an additional problem, here prison population growth lead to prison overcrowding. The problem is so serious that European Court of Human Rights required the government in a judgement to undertake substantial steps to lower overcrowding.
The Criminological literature generally uses the term “punitive turn” to explain the paradox described above. The expression refers to changes in the public attitudes to crime, which manifests in the move towards stricter criminal policies with emphasis on retributive punishment, such as three strikes rules, which oblige judges to mete out a life sentences on third conviction, at least for certain types of crimes. Yet the “punitive turn” also includes many at first sight insignificant changes towards stricter sentencing rules. The scholarly literature generally pays little attention to these.
This research has two main goals. First, it aims to understand how such changes affect sentencing, and how they contribute to the growth of prison population by using detailed sentencing data from the courts and imprisonment data from the prison service. Second, building on past research of the participants, it will also attempt to assess the fiscal effects of stricter sentencing rules, and to develop a micro-simulation based model that can forecast the costs of future changes.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
