 |
Ancient People and Ancient Metallurgy. Understanding Networks of Early Bronze Age Societies in Central Europe
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
127768 |
| Type |
ERC_16_M |
| Principal investigator |
Kiss, Viktória |
| Title in Hungarian |
Ősi közösségek, ősi fémművesség. A közép-európai bronzkori cserekereskedelmi hálózatok értelmezése |
| Title in English |
Ancient People and Ancient Metallurgy. Understanding Networks of Early Bronze Age Societies in Central Europe |
| Keywords in Hungarian |
bronzkor, Közép-Európa, fémművesség, multidiszciplináris elemzések, hálózatok |
| Keywords in English |
Bronze Age, Central Europe, metallurgy, multidisciplinary analyses, networks |
| Discipline |
| Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Archaeology | | Material Science and Technology (chemistry) (Council of Physical Sciences) | 10 % | | Population biology, anthropology (Council of Complex Environmental Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Physical anthropology |
|
| Panel |
European Reserach Council (ERC) |
| Department or equivalent |
Institute of Archaeology (Research Centre for the Humanities) |
| Starting date |
2018-05-01 |
| Closing date |
2018-07-31 |
| Funding (in million HUF) |
2.994 |
| FTE (full time equivalent) |
0.25 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Kárpát-medence az élelemtermelés elterjedését és a rézkori nagy innovációkat követően, a bronzkor időszakában is fontos régiók találkozási zónája volt, amelyet a Duna és más földrajzi közlekedési folyosók kötöttek össze a kontinens többi területével. A korszaknak nevet adó új fém, a bronz előállítási technológiájának megjelenését a hazai régészeti kutatás keletről és nyugatról a mai Magyarország területére érkező népmozgásokhoz, új népek megjelenéséhez közötte. A nemzetközi régészeti szakirodalomban ezzel szemben az 1970-es évek végétől háttérbe kerültek a migrációs elméletek. A kutatók elsősorban a klíma módosulásának hatásával, illetve ezzel összefüggésben gazdasági és társadalmi érvekkel magyarázták az új tárgytípusok és nyersanyagok Európa nagy területein való elterjedését, új technológiák adaptálását. Az izotóp-geokémia és az archeogenetika új eredményei nyomán az utóbbi két évtizedben újra megindult a történelem előtti időkben feltételezhető vándorlások nyomainak azonosítása, a kapcsolatok értelmezése a tárgyak nyersanyagának részletesebb kutatása, és új elméleti modellek segítségével (pl. hibridizáció, hálózatelemzés). A legújabb stabilizotópos és archeogenetikai elemzések egyre több bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a térséget valóban érintették népmozgások a Kr. e. 3. és 2. évezred idején. A bronzkor első ezer évében, Kr. e. 2500-1500 között Közép-Európába bevándorló, illetve helyben élő közösségek kapcsolataira az emberi maradványok bioarchaeológiai és bioszociális régészeti elemzését végző, valamint a tárgyi kultúrát vizsgáló komplex kutatás világíthat rá. Ez utóbbi munka jövőbeli ERC támogatásának elérését célozza a jelen tapasztalatszerző pályázat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az emberi maradványok stroncium és oxigén izotóp arányának vizsgálatával az elmúlt évtizedben lehetőség nyílt népességmozgások rekonstruálására, megkülönböztetve a helyi és nem-helyi születésű egyéneket. A módszer segítségével az ételekből, és a vízből a tápláléklánc révén, továbbá a légkörből az emberi szervezetbe került stroncium és oxigén izotóparányok vizsgálhatók. A kisgyermek korban a fogzománcba maradandóan beépült nyomelemek arányát a felnőtt egyén csontjában, illetve az előkerülési hely talajában megfigyelhetővel összehasonlítva megállapítható, hogy élete során számottevő mértékben helyet változtatott-e az egyén. A nem-helyi populáció esetében a Kárpát-medence tágabb térségének (még további finomításra szoruló) stabilizotóp-térképe alapján a vándorlás kiindulási helye is rekonstruálható. A korszakban egyre elterjedtebb ónbronz tárgyak ólom- és ónizotópos elemzése a nyersanyagbeszerzés és a kapcsolatok irányára világíthat rá. Az emberi maradványok és fémtárgyak izotópos vizsgálata jelenleg is költséges, a folyamatban levő kutatási programokkal éppen csak elkezdődött az ezirányú hazai adatbázis kiepítése. További, komplex elemzések segítségével az eddiginél részletesebb képet kaphatunk a bronzkori közösségek életéről. Nemzetközi együttműködésekkel, és a hazai kutatóintézetek infrastruktúrájának folyamatos bővítésével egyre több eredménnyel szolgáló kutatási programok születhetnek, amelyek komoly finanszírozási feltételeit ERC pályázat segítségével lehet előteremteni. Jelen támogatás a folyamatban lévő kutatások folytatására, szorosabb nemzetközi együttműködések létrehozására, és egy ERC pályázat sikeres kidolgozására nyújthat lehetőséget.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az emberi maradványok újabb stabilizotópos és genetikai vizsgálata mai németországi és csehországi kora bronzkori temetkezések elemzése során olykor 200 km távolságból érkezett nőkre utaltak, s így a vándorlásokat exogám házasodási szokásokkal lehetett magyarázni. Az új archeogenetikai eredmények alapján olyan modellek is körvonalazódtak, amely szerint férfiak Nyugat-, illetve Kelet- és Észak-Európából Közép-Európa felé irányuló vándorlásával lenne magyarázható egyes haplocsoportok, és velük a jellegzetes anyagi kultúra: délnyugat-nyugat felől a mitokondriális H haplocsoport és a harang alakú edények, kelet és észak felől többek között az R1b haplocsoport és a gödörsíros kurgánok, illetve a zsinórdíszes edények kultúráját hordozó közösségek közép-európai megjelenése is. Ugyanakkor új nagy-britanniai adatok szerint a bevándorlók között nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt megtalálhatók, ami inkább családok vándorlására utal. A Kárpát-medence kulcsfontosságú régió az említett európai népmozgások és a korabeli cserekereskedelmi kapcsolatok megismerésében, így a jelenlegi kevés izotópos adat mindenképp bővítésre szorul. Az egyre finomodó módszerekkel már hamvasztásos temetkezésekből származó emberi maradványokon is végezhető stabilizotópos elemzés, aminek (több más, költséges törvényszéki orvostani módszerrel egyetemben) a régészetben való alkalmazására egy későbbi ERC pályázat adhat módot. A folyamatosan fejlődő bioarchaeológiai módszerek segítségével a régészeti emlékanyag információ értéke megnő, új adatbázis építhető ki, amely korábban kevéssé érintett kutatási területek, pl. a nemi szerepek, a családi kapcsolatok, s végső soron a bronzkori társadalom megismerését szolgálja.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Korábban elsősorban a régészeti leletek elemzése révén nyílt mód az őskori közösségek kapcsolatainak vázlatos megrajzolására. Az emberi csontmaradványok vizsgálatára kidolgozott újabb módszerek között a stabilizotópos elemzések ma már jól alkalmazhatók egyes népcsoportok vándorlásának kimutatására. Az egymástól távol eső térségek közötti kapcsolatok fontos szerepet játszottak a korszak bronz tárgyainak előllításához szükséges réz és ón megszerzésében. Az eddigi eredmények a bronzkor időszakában Európa távoli területei közötti népmozgásokról, pl. az Alpok térségéből a mai Brit-szigetekre, vagy a Fekete-erdő területéről a mai Dániába vándorló egyének életéről tanúskodnak. A bronzkor első ezer évében, vagyis Kr. e. 2500-1500 között földbe került temetkezésekből származó emberi maradványoknak az utóbbi években elvégzett vizsgálata hazánk térségében is hasonló képet mutat. A bronzkorban hazánkba bevándorolt férfiak, nők és gyermekek életének négyezer évvel ezelőtti világa a Kárpát-medence történelmének egyik fontos, írott forrásokból nem ismert fejezete, amelynek megértése az emberi maradványok és a tárgyak minden eddiginél részletesebb elemzése segítségével végezhető el több tudományág (régészet, antropológia, genetika, anyagtudományok, geológia) együttes munkájával. Mindez nem csupán Európa kulturális öröksége, és az indoeurópai népek vándorlásának régóta vizsgált kérdése szempontjából alapvető, összeurópai jelentőségű kutatási irány, de az eredmények fontos adalékot nyújthatnak a mai Európát érintő migráció, valamint térségünk őskori és mai geopolitikai szerepének értelmezésében is.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Carpathian Basin, connected with other areas of Europe by important geographic information corridors like the Danube, was of huge importance also in the Bronze Age, following the initial spread of farming in the Neolithic and the great innovations of the Copper Age. Formerly the spread of the production technique of the eponymous material, bronze, was explained by smaller or greater migrations, by the arrival of new population groups from the east and from the west to the region of modern Hungary. In archaeological studies, however, after the 1970’s migration theory have been played down. The impact of palaeoenvironmental changes, as well as the possible social, or economic transformations in their wake were considered as potential factors stimulating the spread of particular artefact types and raw materials, or adopting new technologies across vast territories of Europe. Based on recent results of stable isotope and ancient DNA analyses possible movement of prehistoric people were re-considered. More detailed analyses and new theoretical models (like hybridisation and network theory) give possibility of re-writing the prehistory of Europe. Most recent stable isotope and ancient DNA data provide evidence for migrations in Central Europe during the 3rd and 2nd millennia BC. Contacts of local and non-local communities during the first one thousand years of the Bronze Age (2500-1500 BC) can be investigated by complex research projects, using metal analyses, as well as bioarchaeological and archaeobiosocial studies. The aim of this current proposal is to gain experience at an ERC research group and to submit a successful multidisciplinary ERC application in the future.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
During the past decade the study of strontium and oxygen isotopes has enable the reconstruction of the movement of various prehistoric populations through the differentiation between individuals born locally and non-locally. The method examines the ratio of the stable isotopes of strontium and oxygen absorbed into the human body from food, water and the atmosphere. Through the comparison of the elements absorbed during childhood in tooth enamel with those absorbed in adulthood into the bone and with those in the soil of the finding place it is possible to identify long-distance migrants. In the case of non-locals, the source of migration might be identified based on the (still developing) stable isotope map of the areas surrounding the Carpathian Basin. Lead and tin isotope analysis of tin bronze artefacts, that are widespread in the Bronze Age show directions and contacts of raw material supply. Isotope testing of human remains and metal tools and weapons is still costly, that is why ongoing research projects only can begin to develope the mentioned database in Hungary. Further complex investigations are needed for providing a more detailed picture of Bronze Age communities. International cooperations and development of infrastructure of Hungarian research institutions give a potential to evaluate effective and internationally competitive research projects with the support of ERC grants. This proposal is important to continue recent research projects with more tight international cooperations and a possible ERC funding.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
New stable isotope and genomic studies of Early Bronze Age human remains from modern Germany and the Czech Republic provide evidence of women arriving from 200 km, suggesting exogamy, as a key explanation for prehistoric mobility. Several recent archaegenetic results, connecting the H haplogroup and the Bell Beaker material's spread to Central Europe, or relating the R1b haplogroup with the Yamnaya and Corded Ware population migrating north and west, support other models of movements of men. British Early Bronze Age Bell Beaker data, however, prove migration of older and younger people, men, women and children, implying migration of family groups. Carpathian Basin has key importance in the mentioned European Bronze Age mobility and trade contacts, so the currently known few isotope data have to be improved. With recently refined methods stable isotope testing of cremated human remains is also available. A future ERC proposal can adopt this and other costly forensic methods in the investigation of archaeological material. Recently developing bioarchaeological analyses help to improve the archaeological information, hidden in bones and bronze finds. Approved database give more clear picture of formerly unstudied research fields, as gender roles, kinship relations and Bronze Age society itself.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Earlier studies of relationship of prehistoric communities were based primarily on archaeological finds. New methods of human bone analysis, like stable isotope testing, however are sufficient tools for providing data of mobility patterns of particular groups. Contacts between distant regions had important role in the exchange of the copper and tin, the components of the eponymous bronze material. Recent results provide data of mobility between distant areas, e.g. from the Alps to the British Islands, or from the area of the Black Forest to modern Denmark. Human remains' analysis from burials of the first thousand years of the Bronze Age in Hungary, buried between 2500-1500 BC, give evidence of similarly diverse picture with people of eastern and western connections. The life of
Bronze Age men, women and children 4000 years ago is an important chapter of the Carpathian Basin's history with no written sources. To understand the human remains and artefacts we need the joint work of various disciplines (archaeology, physical anthropology, archaeogenetics, material sciences, geology). This topic is not only a fundamental question of European cultural heritage, and the spread of Indoeuropean languages, but we can gain important information concerning migration and also the prehistoric and modern geopolitical role of the Central European region.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
