 |
Trust and Discrimination in the Sharing Economy—With a Special Focus on Collaborative Consumption Platforms
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
127978 |
| Type |
FK |
| Principal investigator |
Simonovits, Borbála |
| Title in Hungarian |
Bizalom és diszkrimináció a közösségi gazdaságban-Különös tekintettel a közösségi fogyasztás online felületeire |
| Title in English |
Trust and Discrimination in the Sharing Economy—With a Special Focus on Collaborative Consumption Platforms |
| Keywords in Hungarian |
Közösségi gazdaság, közösségi fogyasztás, bizalom, statisztikai és ízlés alapú diszkrimináció |
| Keywords in English |
Sharing Economy, Collaborative Consumption, Trust, Statistical discrimination, Taste-based discrimination |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Societal behaviour |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute of Intercultural Psychology and Pedagogy (Eötvös Loránd University) |
| Participants |
Bársony, Marietta Fanni
Bernát, Anikó
Máté, Fanni
Sik, Dorottya
|
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2022-05-31 |
| Funding (in million HUF) |
28.904 |
| FTE (full time equivalent) |
4.23 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A közösségi gazdaság körébe sorolható szervezetek világszerte egyre nagyobb teret nyernek. Hiánypótló kutatásunkban a közösségi fogyasztás (collaborative consumption) különböző platformjait vizsgáljuk azzal a céllal, hogy feltárjuk a diszkrimináció és a felhasználók közötti bizalom alakulásának mechanizmusait az online térben. Amellett érvelünk, hogy a tranzakciók személyesebbé válása a közösségi gazdaság platformjain néhány, a rendszerbe épített szelekciós mechanizmuson keresztül a diszkrimináció számos formáját eredményezheti. Kutatásunkban kontrollált terep kísérleteket végzünk, melyek melyek célja annak vizsgálata hogy hat a tesztelők etnikai-nemzeti hovatartozása illetve a tesztelői profilokhoz rendelt értékelés a pozitív visszajelzések alakulására. Minden kísérletünk 2*2-es kísérleti dizájnon alapul, mely tartalmazza a lehetséges felhasználói értékelés típusokat (pozitív értékelés/önértékelés vs. értékelés hiánya). A kísérleti kimenetek elemzésén és a szolgáltatást nyújtóktól kapott üzenetek elemzésén túl kvalitatív kutatást tervezünk. A közösségi gazdaság különböző szereplőivel készített egyéni és csoportos interjúkon keresztül elemezzük a közösségi gazdaság online platformjait és azok kontextusát. Ezen kívül a szolgáltatást nyújtók által küldött üzeneteket, azok tartalmát és stílusát mélyebb kvalitatív elemzését is elvégezzük. Ez a kvalitatív elemzés segíthet feltárni, hogyan jön létre és alakul a bizalom az online platformokon és milyen diszkriminációs modellek (statisztikai vagy ízlés alapú) alkalmazhatók a különböző online felhasználók esetében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A közösségi fogyasztási platformokon az online bizalom kialakulását a felhasználói fiókok megszemélyesítése biztosítja. A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a személyekhez rendelt profilok növelik a felek közötti bizalmat, mindemellett potenciálisan magukban hordozzák a faji és nemi alapú diszkrimináció lehetőségét. Ezek az újszerű tranzakciók, melyek során a diszkrimináció negatív következményként jelentkezhet a felhasználók számára, alaposabb szociológiai elemzést igényelnek. Kutatásunkat az alábbi kérdések mentén építjük föl. Egyfelől arra vagyunk kíváncsiak, hogy az online bizalom hogyan alakul ki és tartható fenn a vizsgált platformokon és milyen kockázatokkal jár a különböző szolgáltatásokigénybevéetel. Másfelől arra keressük a választ, miért diszkriminálják a szolgáltatást nyújtók a szolgáltatást igénybe vevőket, és az okokban hogyan különül el az információhiány és az előítéletes gondolkodás. A kérdések megválaszolásához a jól ismert, munkaerőpiaccal foglalkozó közgazdászok által alkalmazott diszkriminációs modelleket alkalmazzuk, mely megkülönbözteti a statisztikai és az ízlésen alapuló diszkriminációt. A közösségi gazdaság platformjainak felhasználóival folytatott egyéni és csoportos interjúkon keresztül az célozzuk feltárni, hogyan és miért alakulnak adott módon a szolgáltatást nyújtók és a szolgáltatást igénybe vevők közötti bizalmi és diszkriminációs mechanizmusok. A 2*2-es kontrollált kísérleti elrendezés megteremti az oksági kapcsolatok (rendelkezésre álló információtípus és a potenciális diszkriminatív viselkedése) igazolásának illetve cáfolásának lehetőségét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az értékelési rendszerek (review systems) hatásainak és a bizalom és diszkrimináció mechanizmusainak tanulmányozása a közösségi gazdasággal kapcsolatos kutatásokban egy új és fontos területnek számítanak. A statisztikai és ízlésen alapuló diszkrimináció megkülönböztetése a közgazdaságtani kutatásokban nagy múltra tekint vissza, ugyanakkor a közösségi gazdasággal összefüggésben eddig csak elenyésző számban született kutatás e témában. Tudomásunk szerint eddig egyetlen empirikus kutatás vizsgálta együtt az értékelési rendszereket és a diszkriminációs mechanizmusokat randomizált kísérleten keresztül. (Cui et al 2017). A kutatási dizájnt Cui et al. munkájára alapozzuk, és az ő módszertani megközelítésüket alkalmazzuk a közösségi fogyasztási platformok egy eddig még kevésbé kutatott területén. Az elterjedt szállásmegosztó platformmal, az Airbnb-vel kapcsolatban már jó pár kutatás született, mi a közlekedési szolgáltatást nyújtó platformokra is kiterjesztjük kutatásunkat.
A randomizált kísérletek megvalósításával tervezzük megválaszolni a kérdést, miszerint van-e közvetlen kapcsolat a felhasználók információhiánya és a diszkriminatív viselkedésük között (a statisztikai diszkrimináció megközelítésének megfelelően). Másképpen: a diszkriminatív viselkedés megmarad-e akkor is, amikor a szolgáltatást nyújtó fél megfelelő információval rendelkezik a másik félről (az ízlésen alapuló diszkriminációnak megfelelően).
Továbbá a komplex módszertanon alapuló kutatási eredményeink segíthetnek olyan ajánlások megfogalmazásában, melyek csökkenthetik a közösségi fogyasztáson alapuló platformokon zajló diszkriminációt. Amennyiben azt találjuk, hogy a platformokon jellemzően statisztikai diszkrimináció érhető tetten, a felhasználókról biztosított további információ (értékelések formájában) segíthetnek a diszkrimináció mérséklésében. Kutatásunkkal megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a vizsgált platformok szolgáltatói annak érdekében, hogy enyhítsék a diszkriminációt. Milyen információ (demográfiai adatok vagy inkább a szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó információk) segíthetnek az ízlésen alapuló diszkrimináció megszüntetésében?
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az emberek évszázadok óta keresik annak módját, hogy az erőforrások megosztása révén csökkentsék kiadásaikat. Az első autómegosztáson alapuló közösséget 1948-ban jött létre Zürichben, később más szövetkezetek is működtetni kezdtek közösségi alapú kezdeményezéseket szerte Észak-Európában. Az utóbbi évtizedekben az internet adott újabb lökést a megosztáson alapuló modelleknek. A tranzakciós költség minimalizálása és a kommunikáció könnyebbé válása a szervezeti szempontból komplex rendszereket is könnyen elérhetővé tette sokak számára. A közösségi gazdaságban (sharing economy) a megosztáson alapuló tranzakciók sikerének záloga a felek közötti kölcsönös bizalom. Mivel ez a bizalom nagyrészt a felhasználókra vonatkozó személyes információkon alapul, a platformok teret adhatnak a felhasználók faji hovatartozásán, nemén, vagy más látható jellegzetességén alapuló kiválasztási mechanizmusoknak. Amellett érvelünk, hogy ez a szelekciós mechanizmus a felhasználók számára hátrányos megkülönböztetés formájában jelentkezhet negatív következményként. A közösségi gazdaság platformjai világszerte egyre nagyobb teret nyernek, különösen turisztikai és közlekedési szolgáltatások terén az ún. peer-to-peer (személyek közötti) online piacterek jelennek megy egyre nagyobb számban. Ennek megfelelően a témával kapcsolatos tudományos érdeklődés is jelentősen nő. Jelen kutatással az a célunk, hogy feltárjuk, milyen szelekciós mechanizmusok működnek ezeken a on-line piactereken, és az on-line felületek működtetői hogyan próbálják meg kiküszöbölni a diszkriminációt. Emellett arra is kíváncsiak vagyunk, melyek a felhasználók közötti bizalom kialakításának és fenntartásának a tipikus módjai.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Sharing economy organisations are rapidly spreading worldwide. We focus our attention on collaborative consumption platforms in order to understand the working mechanisms of creating online trust and discriminatory selection of service users as literature in this area is limited. We argue that the personalization of transactions through the built-in selection mechanisms on the platforms results in various types of discrimination. We will carry out several field experiments manipulating both service users’ ethnicity/nationality and the review information provided by fictive service users by employing randomized control trials. All of the experiments will be based on 2*2 experimental design altering different types of reviews (self-clamed reviews vs no reviews and positive reviews vs no reviews). Beyond the analysis of the experimental outcome, and the qualitative analysis of the messages received from the service providers in the field experiment, we will complete our field research with qualitative research—including individual and group interviews with different stakeholders—of collaborative consumption platforms, as well as a contextual analysis of selected sites. Furthermore, messages sent by the service providers will be analysed as well, in terms of qualitative aspects: e.g. in terms of style and content. The qualitative data analysis will enable us to understand how on-line trust is built and maintained on on-line platforms, as well as to explore which type of discriminatory models (statistical vs. taste-based) can be better applied to the users of the different online market platforms.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the context of collaborative consumption platforms, on-line trust is guaranteed by personalization of user accounts. Previous research has shown that personalized host and guest profiles enhance building trust between hosts and guests, they potentially also enable user discrimination based on their race or gender. In the context of these new and innovative types of transactions, discrimination as a potential negative consequence for consumers needs a careful analysis, in our view, addressing the following research questions:
(i) On the one hand, we are interested in how on-line trust is created and maintained in these online platforms and we also want to explore what the possible risks of the different services are.
(ii) On the other hand, our aim will be to separate the main reasons (lack of information and/or prejudicial taste) why service providers discriminate service users on the collaborative consumption sites. In order to do so we use the two well-known discriminatory models provided by labour economists: statistical and taste-based discrimination.
The numerous personal and group interviews with users of sharing platforms will help us better understand why and how service users and providers trust and discriminate each other. Moreover, the 2*2 experimental design will serve as a basis for establishing causality between the type of information available for the service user (review/self-claimed review/no information) and the potentially discriminatory behaviour of the private service provider.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Studying the impact of review systems and the working mechanisms of trust and discrimination in the sharing economy together are important steps in current social research. Furthermore, although distinguishing statistical and taste-based discrimination has a long tradition in economic research, only a few experimental researches have dealt with this problem. To the best of our knowledge there has only been a single research empirically linking the role of reputation systems and discrimination, based on a series of randomized field experiments (Cui et al 2017). We will base our experimental research design on the work of Cui et al, and will adopt their methodology to another area of collaborative consumption platforms; i.e. besides the widely researched Airbnb platform we will extend our experimental research, to the area of ridesharing platforms as well.
Summing up, with the randomized experimental setup we will be able to answer our core research question: Is there a direct link between the lack of information and discrimination by the users (supporting the idea of statistical discrimination)? Or the other way around: Does discrimination still persist, even if there is sufficient information provided on the user (supporting the idea of taste-based discrimination)?
Furthermore, our research results—relying on complex methodology—will also enable us to formulate policy recommendation on how to reduce discrimination effectively in collaborative consumption platforms. If we find out that statistical discrimination is more widespread, providing further information (in terms of reviews and vouching) may be helpful to reduce discrimination. More precisely we will provide answers on the following questions: What could/should platform providers do in order to diminish discrimination? What kind of information (i.e. less demographic and more service relevant) should be presented on the platforms in order to rule out potential pathways of taste-based discrimination? (e.g. if more information is provided on the apartment and less is on the potential guest and owner, this would leave less space for taste-based discrimination).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Over the centuries people have searched for and used different ways of resource sharing to save costs. For instance, the first car sharing service was launched in 1948 by small housing cooperative in Zurich and later, in the 1980s, car sharing services owned by small community-based cooperatives became very popular, especially in Northern Europe. The Internet, in the past decades, gave a new push for the development of these communities– minimizing the costs for transactions, communications and making organizationally complex services easily accessible.
In the sharing economy (e.g. Airbnb, BlaBlaCar, Couchsurfing) the success of the shared activity is based on mutual trust between service users and service providers. As trust is created by the personalization of potential service users, it also enables selection mechanisms based on race, gender or other visible characteristics of the users. We argue that this selection mechanism (i.e. the decision making process of the service users) might cause discrimination as a potential negative consequence for service users.
Sharing economy platforms are rapidly growing worldwide, especially peer-to-peer online marketplaces operating in travel and of tourism services; in line with that scientific interest on this area has also been increasing significantly in the past decades. In our present research proposal our aim is to further analyse how and what kinds of selection mechanisms work in the platforms and investigate how platform providers deal and fight discrimination on an extended list of platforms as well as to understand what the most typical ways of creating and maintaining online trust between platform users are.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Jakab Buda, Renáta Németh, Bori Simonovits, Gábor Simonovits: The language of discrimination: assessing attention discrimination by Hungarian local governments, Language Resources and Evaluation, | | Česnuitytė Vida, Simonovits Bori, Klimczuk Andrzej, Balázs Bálint, Miguel Cristina, Avram Gabriela: The State and Critical Assessment of the Sharing Economy in Europe, In: Avram, Gabriela; Miguel, Cristina; Klimczuk, Andrzej; Česnuitytė, Vida (szerk.) The Sharing Economy in Europe, Springer International Publishing (2022) pp. 387-403., 2022 | | Miguel Cristina, Avram Gabriela, Klimczuk Andrzej, Simonovits Bori, Balázs Bálint, Česnuitytė Vida: The Sharing Economy in Europe: From Idea to Reality, In: Avram, Gabriela; Miguel, Cristina; Klimczuk, Andrzej; Česnuitytė, Vida (szerk.) The Sharing Economy in Europe, Springer International Publishing (2022) pp. 3-18., 2022 | | Simonovits Bori, Balázs Bálint: From Uberisation to Commoning: Experiences, Challenges, and Potential Pathways of the Sharing Economy in Food Supply Chains in Europe, In: Avram, Gabriela; Miguel, Cristina; Klimczuk, Andrzej; Česnuitytė, Vida (szerk.) The Sharing Economy in Europe, Springer International Publishing (2022) pp. 137-161., 2022 | | Klimczuk A., Česnuitytė V., Avram G., Miguel C., Mijache S., Simonovits B., Balázs B., Stefanidis K., Laurenti R.: The Collaborative Economy in Action, University of Limerick, 2021 | | Simonovits Bori, Simonovits Gábor: Would You Ride With Me? Discrimination in Shared Mobility Platforms., In: Gyula, Zilahy (szerk.) Sustainability in Transforming Societies, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (2020) pp. 771-783., 2020 | | Simonovits, G., Simonovits, B., Vig, A., Hobot, P., Nemeth, R., & Csomor, G.: Back to “normal”: the short-lived impact of an online NGO campaign of government discrimination in Hungary, Political Science Research and Methods, 1-9, 2021 | | Csomor Gábor, Simonovits Borbála, Németh Renáta: Hivatali diszkrimináció?, SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 31: (1) pp. 4-28., 2021 | | Klimczuk A., Česnuitytė V., Avram G., Miguel C., Mijache S., Simonovits B., Balázs B., Stefanidis K., Laurenti R.: The Collaborative Economy in Action, University of Limerick, 2021 | | Simonovits B., Bernát A., Balázs B.: The Fragile Landscape of the Sharing Economy in Hungary, In: Klimczuk, A.; Česnuitytė, V.; Avram, G.; Miguel, C.; Mijache, S.; Simonovits, B.; Balázs, B.; Stefanidis, K.; Laurenti, R. (szerk.) The Collaborative Economy in Action, University of Limerick (2021) pp. 153-163., 2021 | | Simonovits Borbála, Surányi Ráchel, Csajbók-Veres Krisztina: Helyzetkép a magyarországi közösségi gazdaság kulcsszereplőiről, SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 11: (1) pp. 31-61., 2021 | | Simonovits Bori, Simonovits Gábor: Online diszkrimináció egy utazásmegosztó oldalon., In: Kristóf, Luca; Megyesi, Boldizsár (szerk.) A szociológia egy sikeres évszázad előtt? A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének konferenciája, Társadalomtudományi Kutatóközpont (2020) pp. 80-81., 2020 | | Simonovits Bori, Simonovits Gábor: Would You Ride With Me? Discrimination in Shared Mobility Platforms., In: Gyula, Zilahy (szerk.) Sustainability in Transforming Societies, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társ.tudományi Kar (2020) pp. 771-783., 2020 | | Simonovits Bori, Surányi Ráchel: A 2020-as koronavírus válság „vesztesei” és “nyertesei” egy speciális munkaerőpiaci szegmensben., In: Kristóf, Luca; Megyesi, Boldizsár (szerk.) A szociológia egy sikeres évszázad előtt? A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének konferenciája, Társadalomtudományi Kutatóközpont (2020) pp. 52-53., 2020 | | Simonovits,B.; Zách, B.; Kondorosy, Cs.: Participation, trust, and risks associated with peer-to-peer accommodation platforms: How did the COVID-19 crisis affect Airbnb Budapest in 2020?, Intersections. EEJSP, 2021 | | B. Simonovits: Would You Ride with Me? Discrimination in Shared Mobility Platforms. The Hungarian Case, Reshaping Work, 2019 | | B. Simonovits; and G. Simonovits: Would You Ride With Me? Discrimination in Shared Mobility Platforms. Results of a Pilot Study., International Sustainable Development Research Society (ISDRS)., 2021 | | Bori Simonovits; Anikó Bernát; Bálint Balázs: The Fragile Landscape of the Sharing Economy in Hungary. Country Report. 2019, COST Action, http://sharingandcaring.eu, 2021 | | Simonovits, B., Shvets, I., and Taylor, C. H.: Discrimination in the Sharing Economy: Evidence from a Hungarian Field Experiment., Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 2018 | | Simonovits, B., Shvets, I., and Taylor, C. H.: Discrimination in the Sharing Economy: Evidence from a Hungarian Field Experiment., Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 2018 | | B. Simonovits and A. Cioancă: Trust and Discrimination on Collaborative Consumption Platforms With a Special Focus on Ridesharing Platforms. Working Paper., ELTE PPK, Working Paper, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
