 |
Return of the Weberian leaders: plebiscitary leader democracy as a means of cognition for contemporary political trends
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128139 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Körösényi, András |
| Title in Hungarian |
A weberi vezetők visszatérése: a plebiszciter vezérdemokrácia, mint a kortárs politikai trendek megismerésének eszköze |
| Title in English |
Return of the Weberian leaders: plebiscitary leader democracy as a means of cognition for contemporary political trends |
| Keywords in Hungarian |
vezérdemokrácia, plebiszcitarianizmus, konstruktivizmus, realizmus, politikai vezetés, politikai erények, felelősségetika, rezsim-elmélet |
| Keywords in English |
leader democracy, plebiscitarism, constructivism, realism, political leadership, populism, political virtues, ethic of responsibility, regime-theory |
| Discipline |
| Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Political sciences |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Political Science (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Benedek, István
Csizmadia, Ervin
Gáspár, Kristóf
Gyulai, Attila
Illés, Gábor István
Metz, Rudolf Tamás
Patkós, Veronika
Plesz, Bendegúz
Szántó, András
|
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2022-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
13.530 |
| FTE (full time equivalent) |
11.09 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az elmúlt években a populista vezetők felemelkedése és a liberális demokráciák lehetséges dekonszolidációja vált a demokráciaelmélet egyik legtöbbet tárgyalt témájává, különösen a Brexitet és Trump elnökké választását követően. A projekt fő célja ezeknek az átalakulásoknak a magyarázata olyan régebbi, liberális demokráciában tapasztalt trendek figyelembe vételével, mint a pártok, a parlamentek és a reprezentatív demokrácia más intézményeinek a hanyatlása, illetve a politikai vezetők növekvő jelentősége, melyeket bár az empirikus politikatudomány vizsgál, de a normatív demokráciaelméletek főárama nagymértékben elhanyagol. A projekt ezt a szakadékot kívánja áthidalni azzal, hogy a politikaelmélet és az empirikus politikatudomány eredményeinek összekapcsolásával egy realista demokráciaelmélet megalkotására törekszik, amely hipotézésünk szerint alkalmasabb a kortárs demokráciák működésének a leírására. A projekt három módon járul hozzá a szakterülethez. Egyrészt, konceptuális, elméleti szinten a kutatás amellett érvel, hogy a weberi plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) magyarázatot kínál az autoriter uralom és a demokratikus legitimáció egyidejű jelenlétére. Ennek keretében a kutatás a vezetők növekvő szerepére összpontosít a politikai valóság megteremtésében és a szavazók identitásának és preferenciáinak a formálásában. Másrészt, empirikus szinten, a projekt a vezetők és követők interakcióját szem előtt tartó kutatási megközelítéssel esettanulmányokon és kísérleti kutatásokon keresztül vizsgálja a választói magatartás átalakuló mintáit. Végezetül, a kutatás ambíciója az eredmények normatív implikációinak megfogalmazása, amelyek további elméletalkotás alapjaként szolgálhatnak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő kérdése, hogy miként kapcsolódnak a liberális demokráciákban tapasztalt fejlemények (demokráciák dekonszolidációja, ill. a populizmus előretörése) a választói viselkedésnek az elmúlt mintegy három évtizedben bekövetkezett változásaihoz. A kortárs demokráciák működésének empirikus tapasztalatai ugyanis gyakran megkérdőjelezik a demokrácia klasszikus (normatív) elméleteinek alapvetéseit. A cél a demokrácia egy realista – azaz egy empirikusan és normatív elvárásaiban valószerűbb – elméletének megalkotása Weber plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) koncepciójának átdolgozása segítségével. A kutatás a következő kérdésekre kíván válaszolni. Először is: milyen eszközöket használnak a vezetők arra, hogy manipulálják az állampolgárok nézeteit, továbbá milyen szerepet játszik az információs aszimmetria, a vezetők politikai kompetenciája és akarata a befolyásgyakorlás tekintetében. Másodszor milyen mértékben befolyásolják az állampolgári politikai értékeléseket az állampolgárok meglévő előítéletei, érzelmi kötődései, illetve politika tudása. Ezek vizsgálata különösen fontos, hogy megértsük az állampolgárok viselkedését és feltárjuk azokat a korlátokat, amelyekkel a vezetőknek szembe kell néznie a politikai valóság megkonstruálása során. Harmadszor, a kutatás célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon a PVD az autoriter uralom elfedését jelenti-e, és amennyiben igen, akkor ennek milyen normatív implikációi vannak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás a kortárs politikai jelenségek és a kortárs politikatudomány kulcsproblémáira koncentrál. Bár általánosan elfogadott, hogy az utóbbi évtizedek politikai változásai, mint a populizmus, az illiberalizmus, a vezetők szerepének változása, vagy a növekvő bizonytalanság nagymértékben átalakították a társadalmi valóságot, a politikaelmélet ezidáig csak kevéssé reflektált ezekre a jelenségekre – illetve a hozzájuk kapcsolódó politikaelméleti viták nem tudtak lépést tartani a változásokkal. Bár a demokráciaelméletben elfogadottá vált az a nézet, hogy a jelenlegi politikai rezsimek nem írhatóak le a ‘teljesen demokratikus’ illetve ‘autokratikus’ címkék valamelyikével, továbbra is kihívást jelent olyan elméleti megközelítést találni, amely a jelenlegi politikai változásokhoz jól idomul, azok elemzéséhez megfelelő keretet képes nyújtani. Jelen kutatás ezért az empirikus politikatudomány eredményeinek felhasználásával kíván a demokráciaelmélet konceptuális és normatív kérdéseire válaszolt adni. A kutatás abból indul ki, hogy a weberi plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) koncepció megújításával megfelelő elemzési keretet nyerünk az empirikus politikai valóság leírásához. A legelterjedtebb, általában csak egy nézőpontra koncentráló elemzésekkel szemben a kutatás empirikus moduljai – amelyek mind a magyar eset, mind más politikai rendszerek elemzésére kiterjednek – egyszerre tartják szem előtt a választói és a vezetői nézőpontot. Így a kutatás mind a politikaelmélet, mind az empirikus politikatudomány számára hasznos eredményeket kínál, amelyek nem csak a közelmúlt trendjeinek jobb megértését szolgálhatják, hanem megfelelő alapot nyújthatnak a következő évtizedek eseményeinek értelmezéseihez is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az elmúlt három évtized számottevő változásokat hozott a liberális demokráciák működésében. Korábban a pártok közvetítették a társadalmi csoportok érdekeit és nézeteit a törvényalkotás és a kormányzati döntések felé. Ezzel szemben napjainkban populista stílus, politikai látványosságok és személyiségek küzdelmei uralják a politikai folyamatot. A politika perszonalizálttá és mediatizálttá vált, a pártok, parlamentek és politikai ideológiák szerepe már jó ideje hanyatlóban van. Úgy tűnik, manapság nem a szavazóknak van pártja és a pártoknak vezetője, sokkal inkább fordítva: politikai vezetők szavazóiról és pártjairól beszélhetünk. Mindez azt jelenti, hogy a Brexitről szóló népszavazás és Donald Trump felemelkedése nem pusztán egy váratlan populista előretörés eredményei, hanem legalább részben olyan folyamatok következményei, amelyek évtizedek óta zajlanak a liberális demokráciákban. Ezeket a folyamatokat az empirikus politikatudomány észlelte, mindazonáltal a demokráciaelméletek jelentős része nem fordított figyelmet eredményeikre. A folyamatok egy olyan új konfigurációhoz vezettek, ahol a politikai vezetők állnak a demokratikus politika szívében. A kutatás központi állítása, hogy az így előállt helyzetet Max Weber plebiszcitárius vezérdemokrácia fogalmának felelevenítése és átdolgozása révén ragadhatjuk meg a legjobban. Ez az átdolgozás egyfelől elméleti munkát igényel (adaptálni Weber huszadik század eleji koncepcióját napjainkra); másfelől empirikus kutatást (esettanulmányokat és kísérleteket egyaránt, amelyek vezetők és a választópolgárok viselkedését elemzik); harmadrészt normatív elméletalkotást (kritériumok kidolgozását a vezetők cselekvésének elemzéséhez).
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The rise of populist leaders and the potential deconsolidation of liberal democracies has been one of the most discussed topics of democratic theory in recent years, especially since the events of 2016 (Brexit, Trump-victory at the US presidential elections). The project’s main goal is to explain these events by situating them within some older trends in liberal democracies analysed by empirical political science research, but to a large extent neglected by mainstream normative democratic theories (the decline of parties, parliaments and other institutions of representative democracy, and the growing importance of political leaders). The aim of this project is to bridge this gap by linking democratic theory and empirical political science to build a “realist theory” of democracy, which– according to its assumptions – is more appropriate to describe the political functioning of contemporary democracies. The project’s contribution to the field is threefold. On the conceptual-theoretical level, the research argues that the Weberian theory of plebiscitary leader democracy provides an explanation for the co-existence of authoritarian rule and democratic legitimacy. By using this framework, it focuses on the growing role of leaders in constructing political reality and shaping voters’ preferences and identity. On the empirical level, the project includes case studies and experimental research to explore the transforming patterns of electoral behaviour in order to advance a research agenda that substantiates leaders’ and voters’ interplay. Finally, the research intends to reveal the normative implications of the findings to serve as a basis for further theorizing.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the research is how contemporary developments in liberal democracies (their deconsolidation, the rise of populism) are connected to broader changes of recent decades in the political field and citizens’ political behaviour. The aim is to explore a realist (i.e. being empirically more relevant and carrying more realistic normative expectations) theory of democracy through re-working Weber’s concept of plebiscitary leader democracy (PLD). Empirical evidence about the functioning of contemporary democracies often challenges classical (normative) theories of democracy. The project tries to give answers to the following questions. Firstly, the question emerges what tools leaders use to manipulate the citizens’ views and what role information asymmetry, political competence and leaders’ volition play regarding their influence. Secondly, the research poses a question about the extent citizens’ predispositions, affective attachments and political knowledge play a role in shaping their political evaluations. This is particularly important in order to understand citizens’ behaviour and to substantiate the constraints that leaders face in constructing political reality. Thirdly, the research aims to reveal the character of PLD, studying whether it is a concealment of authoritarian rule and if so, what normative implications it might have.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research addresses the most critical points of contemporary politics and political studies. While it is generally accepted that recent political changes fundamentally alter our social context, neither political theory nor political science has managed to account for the meaning and significance of the crucial Millennial trends (e.g. populism, illiberalism, advances in leadership, the loss of security). Although some recent trends in political theory acknowledge that the former mainstream approach to politics, which is dependent on ethical postulates disconnected from political realities, has become obsolete, their debates remain remote from actual political problems. While democratic theory has realized that the old dichotomous understanding of political regimes that contrasted full-fledged democracies to autocracies is inadequate to describe actual political regimes, the subfield is struggling with elaborating a framework that suits real-world political changes. Empirical political science has explored some of the key factors that describe the changing patterns of voters’ behaviour and leaders’ agency, however, no systematic explanation seems to be accepted to account for those changes. In contrast to these shortcomings, the proposed research takes up theoretical-normative and conceptual issues parallel with empirical investigations. It develops a new framework – the plebiscitary leader democracy (PLD) – to account for regime-level changes and applies the conceptual insights acquired to empirical political realities. Avoiding the impasse of one-sided approaches, the empirical parts of the research – comparing the Hungarian case to that of other key countries – adopt the leaders’ and voters’ perspectives in an interrelated way. Thus, the proposed research improves both political theory and empirical political science, while it aims to answer the most debated issues of contemporary politics to account not only for its recent changes but also for its imminent trends.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Liberal democracies have experienced substantial changes in the last three decades. In an earlier period, political parties channelled the interests and views of social groups to the decision-making of legislation and government. In contrast, today a populist style, political spectacle, and personal struggle dominate the political process: contemporary politics has become more personalized and mediatized, the role of parties, parliaments and ideologies has been declining. It seems that today it is not voters who have parties and it is not the parties that have leaders, but quite the opposite: there are political leaders who have parties and voters. This means that the rise of D. Trump and the British referendum to leave the EU are not just fortuitous results of a sudden populist rise, but at least to some extent continuations of older tendencies in liberal democracies. Today’s populism is a surface phenomenon above the deeper changes of electoral behaviour in recent decades (documented by empirical political science but to a large extent ignored by idealistic democratic theory), and the emergence of a configuration where political leaders stand at the heart of the democratic process. The research argues that this configuration is best described by reviving and reworking Max Weber’s concept of plebiscitary leader democracy. This reworking consists in analytical-theoretical work (to reconstruct and adapt the Weberian concept to the contemporary circumstances); empirical research (case studies as well as experiments to enrich the framework by examining leaders’ and voters’ behaviour) and normative theorizing (to elaborate criteria for evaluating leaders’ performances).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
