 |
EUCHARISTY AND ALTARPIECES. Baroque altar-building in Western Hungary (17th and 18th centuries)
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128219 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Veress, Ferenc |
| Title in Hungarian |
EUCHARISZTIA ÉS OLTÁRMŰVÉSZET. A Nyugat-Dunántúl barokk oltárművészete, XVII–XVIII. sz. |
| Title in English |
EUCHARISTY AND ALTARPIECES. Baroque altar-building in Western Hungary (17th and 18th centuries) |
| Keywords in Hungarian |
Eucharisztia, oltárművészet, tabernákulum, faszobrászat, Nyugat-dunántúli barokk faszobrászat |
| Keywords in English |
Eucharisty, altar-building, tabernacle, baroque wood carvings, baroque wooden sculpture in Western Hungary |
| Discipline |
| Art History (Council of Humanities and Social Sciences) | 60 % | | Ortelius classification: Art history | | Cultural Studies (Council of Humanities and Social Sciences) | 40 % |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Department of Ethnology and Cultural Anthropology (University of Szeged) |
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2021-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.807 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A barokk templom főoltára az építészet, festészet, szobrászat műfajának együttes hatására építve, a hívő bevonásával szolgálja a közösségi kultuszt. Az oltárok szerepe nehezen volna érthető a liturgia, valamint a közösségi szokások kutatása nélkül, amelyek a vallási néprajz tárgykürébe is tartoznak. Ilyenek például az úrnapi körmenetek, valamint a búcsújárás; a búcsúhelyek metszetes kiadványai ugyanakkor az oltárépítmények művészettörténeti vizsgálatának elsődleges forrásai közé tartoznak. A Szegedi Egyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékén Bálint Sándor integráló szemlélete alapján folyik az oktatás, amely a néprajz anyagába természetesen illeszti be a művészeti alkotásokat is.
Kutatásom három nyugat-dunántúli megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) és a történelmileg hozzájuk kapcsolódó burgenlandi térség katolikus oltárépítészetét vizsgálja a XVII. század elejétől a XVIII. század végéig. Kiindulópontként Sopron templomainak berendezését és ennek kapcsolatrendszerét választottam, ehhez kívánom hozzáfűzni a vasi és zalai térséget, utalva az emlékek tiroli, német, ausztriai, valamint cseh-morva kapcsolataira. A kutatás számol a középkorból továbbélő helyi hagyományokkal, csakúgy, mint a vándor mesterek tevékenységével; az egyes szerzetesrendek gyakorlatával, továbbá a mintakönyvekkel és a megrendelők által beszerzett tervrajzokkal. Az oltárépítmény és tabernákulumszekrény formai-faragásbeli sajátosságai mellett foglalkozom annak Eucharisztiára utaló szimbolikájával is. A források (historia domusok, egykorú beszámolók, naplók) tanúságára alapozva vizsgálom az oltárok szerepét a közösségi kultuszban, az év egyes ünnepeihez, főként az Úrnapjához kapcsolódóan.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás során azt vizsgálom, hogy mennyiben örököse a barokk oltár a középkori szárnyasoltároknak? Milyen előképek hatottak a XVII. századi oltárművészetre és milyen változásokon ment át ez a műfaj a XVIII. század során? Milyen viszonyban áll egymással a tabernákulum-szekrény és a főoltár építménye? Az egyes szerzetesrendek templomaiban voltak-e jellemző oltártípusok? Kik az oltárok mesterei, honnan jöttek és milyen kapcsolatrendszerük volt?
A kutatás körébe tartozik az Eucharisztia szimbólumainak megjelenítése a tabernákulum-szekrényen és a főoltár építményén, valamint az ehhez kötődő ikonográfiai témák (például Ábrahám áldozata, emmausi vacsora, a passió szimbólumai, a szent vér-kultusz). Vizsgálom a tabernákulumszekrény körül ábrázolt angyalok szerepét, akik a szövetség ládájának őrzőiként vannak jelen, továbbá az oltárarchitektúra építészeti szimbolikáját (Salamon temploma).
Végül, a kutatás arra is választ keres, hogy milyen közösségi szokások kapcsolódtak az oltárokhoz, hogyan hatott egymásra a képzőművészet, a prédikáció, a zene a liturgia során?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatásom olyan hazai előzményekhez kapcsolódik, mint például Bíró József, Kapossy János, Pigler Andor és Voit Pál egyes emlékeket feldolgozó monográfiái, továbbá Rados Jenőnek a magyar oltárokról (1938), Aggházy Máriának a magyarországi barokk szobrászatról (1959) szóló szintézise; Baranyai Bélánénak az északkelet-magyarországi és felvidéki szobrászkörről (1960, 1975), továbbá Boros Lászlónak a pécsi szobrász-vázlatkönyvről (1983) szóló tanulmányai. Az utóbbi évtizedekben főként a búcsújáróhelyek, így a máriacelli kegyoltár és variánsai kerültek a kutatás homlokterébe (ld. a Mariazell és Magyarország című katalógust, 2004). Doktori dolgozat született a tihanyi bencés templom fafaragó mestereiről (Haris Andrea, 2007), a 17. századi, erdélyi oltárokról (Szőcs Miriam, 2010) és Georg Raphael Donner magyarországi hatásáról (Hámori Katalin, 2014).
Saját kutatásaim során az Andrea Pozzo-féle oltártípusok erdélyi elterjedésével (szakdolgozat a kolozsvári jezsuita templomról) és a Krisztus siratása-téma eucharisztikus vonatkozásaival foglalkoztam (a vatikáni Pietà másolatairól szóló doktori dolgozat). A mostani kutatás jelentőségét elsősorban az összehasonlító elemzésben látom, amely az egyes emlékek vizsgálata mellett azok átfogó, komparatív bemutatására törekszik. Véleményem szerint egy, a nyugat-dunántúli oltárépítményeket bemutató adatbázis segítené a kutatók munkáját, lehetővé tenné az emlékek összevetését, kimutathatna jellemző típusokat. A kutatás során kialakuló adatbázis, további kutatók csatlakozása esetén, kibővíthető volna a Kárpát-medence egészére. Továbbvinné a kutatást az említett oltárok szerepének vizsgálata a közösségi kultuszban, valamint az oltárarchitektúrák európai kontextusba helyezése.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Vallási kultúránknak szerves részét képezik a hívek által ma is használt, barokk (XVII–XVIII. századi) templombelsők, amelyek keretet teremtenek a hitélet gyakorlásához. Az oltárépítmények szimbolikája sokak számára kérdéseket vet fel, mint ahogyan az oltárok szerepe is. Hogyan szolgálja az oltár a liturgiát, milyen változások jellemzik az oltárt a liturgikus év során?A kutatás, gyűjtőmunka révén megszülető adatbázis bemutatná a nyugat-dunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) barokk oltárait, tabernákulum-építményeit, rámutatva szerepükre a közösség vallási gyakorlatában, eucharisztikus szimbolikájukra, valamint művészeti kapcsolataikra. A kutatás kapcsolódik a 2020-ben megrendezendő eucharisztikus évhez, része az ünnepi évre készülő NKFIH-kutatócsoportnak, amely A vallási kultúra konfesszionalizálása - Az Oltáriszentség tisztelete a magyarországi vallási kultúrában a 17-21. században címet viseli.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Baroque high altarpieces involve the faithful, and serve the participation in liturgy through a complex system of architectural, sculptural and pictural components. Because of the liturgy and the religious customs connected to them, altarpieces are a common research field between art history and religious ethnography. The Department of Ethnography and Cultural Anthropology at the University of Szeged is pursuing a tradition inaugurated by Sándor Bálint, which naturally integrates artworks into the research field of ethnography.
The present research focuses on altar-building in Western-Hungary, especially in Győr-Moson-Sopron, Vas and Zala counties (Trans-Danubian region). Part of this area known as Burgenland, is today part of Austria, but it cannot be separated from its previous context. Though my starting point were the altarpieces of Catholic churches in Sopron, yet I intend to broaden and extend this spectrum to comprise monuments of the three aforementioned counties and the neighboring Burgenland, especially because of the historical ties these developed with Tirol, Germany, Austria, as well as Moravia.
Considering medieval roots of wood-carving, and altar-building is also part of my project, in fact I intend to show how stylistic elements were transported by migrating artists, how technical and formal solutions spread through the use of manuals and sample books. I also wish to develop an iconographic research to emphasize the Eucharistic symbology of altarpieces and tabernacles. Contemporary sources such as diaries are helpful to reconstruct the role of altarpieces in everyday life of the community as well as during different festivities.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
My research intends to lay emphasis on the continuity between Medieval and Baroque wood-carving and altarpiece-building. I also wish to throw light on the origins of 17th century altarpiece-structures in Western Hungary, to its possible models and artistic relationships. I will show the transformation of this genre from the 17th to the 18th century, and also examine which is the relationship between tabernacle and altarpiece-structure? A further question is the role of different religious orders as commissioners, whether they used special altar-types or had preferred artists and artisans? Furthermore I intend to investigate on the origin of the artisans engaged in the execution of altarpieces, and their artistic network.
Along with the formal and stylistic analyses I wish to emphasize the way in which the symbols of the Eucharist are represented on altarpieces, through the special iconographic subjects related to it (the sacrifice of Abraham, the Supper at Emmaus, the symbols of passion and the Holy Blood). I also wish to lay emphasis on the presence of angels as wardens of the Ark of the Covenant, as well as the architectural symbolism of the altar as King Solomon’s temple.
Last, but not least it is of primary importance the role altarpieces played in everyday life of the community and the interaction of visual arts, preaching and music during the liturgy.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
My research is related to previous scholarly contributions in Hungarian art-historical literature, especially the studies by József Biró, János Kapossy, Andor Pigler and Pál Voit, published in the first half of the 20th century and the interwar period. In 1938 a representative volume on altarpieces by Jenő Rados appeared to commemorate the Eucharistic Congress held in Budapest. In 1959 Mária Aggházy published a synthesis on Hungarian Baroque sculpture, preceded and followed by numerous case-studies by the same author. In 1960 and 1975 Béláné Baranyai also published important contributions on Eastern and Upper Hungarian Baroque wood-carving, especially on the altarpieces in Nyírbátor, and Lőcse (Levoča, Slovakia). László Boros dedicated a study to the fascinating sculptor’s drawing book, today in Pécs (the Diocesan Museum). More recently, altar-structures designed for cult-images at places of pilgrimage, such as Mariazell aroused scholarly interest (see the catalogue entitled Mariazell and Hungary, 2004). Meanwhile, PhD dissertations explored different aspects of Baroque sculpture in Hungary, such as Andrea Haris (2007) about wooden altars of the Benedictine monastery in Tihany, Miriam Szőcs (2010) about 17th Century altarpieces in Transylvania or Katalin Hámori (2014) about the influence of Georg Raphael Donner in Hungary.
In my MA thesis on the Jesuit church in Cluj-Kolozsvár I examined the influence of Andrea Pozzo’s designs in Transylvanian Baroque altar-building, whereas my PhD thesis dedicated to the copies of the Vatican Pietà by Michelangelo, I have emphasized the Eucharistic symbology of the Lamentation-scenes.
The importance of my present research lies in the comparative investigation and analysis, which seeks to show common features and tendencies as well as to show existing works in European context. A database documenting Baroque altarpieces in the Western part of Trans-Danubian region, would certainly facilitate scholarly work and it would also be suitable for further development. It would be of primary interest to show the role of altarpieces in religious life of the Catholic community.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
17th and 18th Century Baroque church interiors are even today integral part of our religious life, since they offer and create space for the liturgical practices and worship of the community. Symbolism and role of altarpieces arouse questions for many, in particular the way in which they serve liturgy and the transformation they undergo during different liturgical parts of the year.
The aim of my research is to create a database containing altarpieces and tabernacles to be found in three counties in Western Hungary, namely Győr-Moson-Sopron, Vas and Zala. I intend to throw light to the role of altarpieces in religious life of the community, the Eucharistic symbols appearing on altarpieces as well as to the artistic relationships of the altar-structures.
My research in connected to the Eucharistic year in Budapest (2020), and is also part of the interdisciplinary research group entitled The confessionalization of religious culture – Forms of veneration of the Eucharist in religious culture in Hungary in the 17th-21st century.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
