International Scientific Cooperation for Exploring the Toponymic Systems in the Carpathian Basin  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
128270
Type K
Principal investigator Tóth, Valéria
Title in Hungarian Nemzetközi tudományos együttműködési program a Kárpát-medence helynévrendszereinek feltárására
Title in English International Scientific Cooperation for Exploring the Toponymic Systems in the Carpathian Basin
Keywords in Hungarian helynévrendszer, tudományos együttműködés, tipológia, funkcionális nyelvészet, etimológia
Keywords in English toponym system, international cooperation, typology, functional linguistics, etymology
Discipline
Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Onomastics
Panel Linguistics
Department or equivalent Institute of Hungarian Linguistics (University of Debrecen)
Participants Bába, Barbara
Bátori, István
Bodroginé dr. Zichar, Marianna
Ditrói, Eszter
Győrffy, Erzsébet
Hoffmann, István
Katona, Csilla
Kocán, Béla
Köteles-Szőke, Melinda
Kovács, Éva
Nagy, Katalin
Rácz, Anita
Reszegi, Katalin
Tamás Gáborné Póczos, Rita
Varga, Zsuzsa
Vékony, Vivien
Starting date 2018-09-01
Closing date 2021-08-31
Funding (in million HUF) 22.216
FTE (full time equivalent) 16.10
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Magyar Nemzeti Helynévtár (MNH) digitális adatbázisának korai és újkori helynévtári modulját 80.000 helynévadatattal bővítjük, és kiterjesztjük a helynévgyűjtést a határon túli területekre is. A helynévgyűjtések eredményét önálló kötetekben is közreadjuk. Az MNH-ban elvégezzük 50.000 helynévadat nyelvi elemzését.
Nemzetközi együttműködés keretében feldolgozzuk a személynévi helynévadás kérdéskörét, s az eredményeket angol nyelvű munkában mutatjuk be. Új, funkcionális szemléle-tű helynévelméleti monográfiát jelentetünk meg angolul konkrét nyelvek helynévrendsze-reinek összevető vizsgálatával. Ugyancsak funkcionális keretben mutatjuk be a magyar helynevek történetét magyar nyelvű kötetben.
Megteremtjük az alapjait egy a Kárpát-medence történeti és mai helynévanyagára kiterjedő tudományos alapú helynév-etimológiai szótár létrehozásának, amely széleskörű nemzetközi együttműködéssel s a helynév-rekonstrukció elméleti és módszertani alapelveit követve valósulhat meg.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a gyakorlati és az elméleti irányvonalat szervesen integrálja.
A kutatócsoport egyrészt a Kárpát-medence történeti és modern kori milliós nagyságrendű helynévállományát igyekszik — évtizedes kutatási program keretében — megbízható és könnyen elérhető, kezelhető (digitális) formában a tudományos kutatás és a társadalom szolgálatába állítani.
A rendelkezésre álló gazdag névanyag másrészt az elméleti kutatások számára is tágabb lehetőségeket biztosít. Empirikus alapokra (magyar, finn, angol, svéd és valamely szláv nyelv helynévrendszereire) építve és funkcionális megközelítést alkalmazva új helynév-elméleti modellt dolgozunk ki, amely alkalmas nemcsak a magyar, hanem bármely nyelv helynévrendszerének leírására és összehasonlítására. Nemzetközi együttműködésben alapozzuk meg egy tudományos helynév-etimológiai szótár létrehozását, s vizsgáljuk meg emellett egy régi és univerzális helynévtípus (a személynévi helynevek) helyzetét a nyelvekben.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatásnak fontos elméleti és gyakorlati hozadékai vannak.
Elméleti szempontból a kutatás egy funkcionális szemléletű, univerzálisan alkalmazható helynévelemzési modellt hoz létre, illetve igyekszik a magyar helynévkutatás legújabb eredményeit a nemzetközi porondon is bemutatni. Emellett konkrét nemzetközi együttműködési programokat kezdeményez fontos névelméleti kérdések feltárására. Ezáltal olyan nemzetközi tudományos kutatói bázist hoz létre, amely sikerrel pályázhat európai kutatási forrásokra is.
Gyakorlati szempontból az MNH nemcsak a tudományos kutatás, hanem a társadalom egyre növekvő névigényét is igyekszik kiszolgálni. A helynévhasználat ügye különösen erős támogatást igényel a határon túli magyarlakta térségek esetében (a sajátos nyelvpolitikai helyzetnek köszönhetően itt különösen fontos a helyi magyar lakosság által használt helyneveknek az összegyűjtése és rögzítése), lényeges feladat emellett a helynevek standardizálása is (azaz a hivatalos magyar nyelvű alakjának a megállapítása pl. a térképezés számára).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A helyneveknek a mindennapi életünkben nagy szerepük van: a gyakorlati hasznukon kívül kifejeződik bennük a nemzethez, kultúrához való tartozásunk (a nevek az egyéni identitástudat legfontosabb nyelvi kifejezőeszközeihez tartoznak); igen erősen jelzik a közvetlen környezetünkhöz való lokális tartozásunkat is (ezért is válhat bizonyos nyelvpolitikai viszonyok között a nevek ügye kiemelten fontos kérdéssé); a nevek ráadásul (mint a múltból ránk maradt elemek) gyakran régebbi nyelvi, kulturális viszonyokat őriznek, így nagyon fontos szerepük van az interetnikus kapcsolatok múltjának feltárásában is.
Az utóbbi időben (az életmódbeli, technikai változások hatására, a globalizációval és az emberi mozgástér kitágulásával párhuzamosan) jelentősen megnőtt az emberek névigénye: a mai élet mind élénkebben igényt tart a nevek ismeretére és az élet különböző színterein való használatára. Mindezek alapján vállalkoztunk arra, hogy egy évtizedes kutatási program keretében elkészítsük a teljes magyar nyelvterületre vonatkozóan egy viszonylagos teljességre törekvő digitális nemzeti helynévtárat, s ezzel a magyar nyelv ezen a téren is a fejlett európai nyelvek szintjére emelkedjen.
A helynevek (és az azokat rögzítő névtárak) jelentős tudományos értékkel is bírnak, hiszen a segítségükkel tárhatók fel egzakt módon a helynévrendszer sajátosságai, készíthető el egy olyan helynévelemzési modell, amely alkalmas nemcsak a magyar, hanem általában a nyelvek helynévrendszerének az összehasonlító leírására. A helynevekre alapozva több nemzetközi kutatási program is indítható, amelyek a magyar névkutatás nemzetközivé tételében is alapvető jelentőséggel bír.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
80 000 new toponym records will be added to the toponym registry module for early and modern period toponyms within the “Hungarian National Toponym Registry”digital database, and data collection will be expanded to areas beyond national borders. The results of toponym collection efforts will also be published in independent volumes. Within the Hungarian National Toponym Registry, a linguistic analysis of 50 000 pieces of toponym data will be carried out.
Issues surrounding the toponyms based on anthroponyms will be explored within the framework of international cooperation, the results of which will be published in a book in English. Another new monograph, based on a functional approach, will be published in English, with a comparative analysis of toponymic systems found within actual languages. We also use the functional linguistic approach in the book about the history of Hungarian toponyms.
The foundations for the creation of a toponym-etymological dictionary, covering the historical and the present day toponymic corpus of the Carpathian Basin, while also compliant with scientific standards, will be laid down—such a dictionary can be realized through large-scale international cooperation, by following the theoretical and practical principles of toponym reconstruction.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research programme inherently integrates the practical and theoretical approaches.
On the one hand, the aim of the research group–through a decade-long research programme–is to provide academic research and society with the stock of millions of early and modern toponyms in the Carpathian Basin in a reliable, easily accessible and manageable (digital) format.
On the other hand, the availability of the rich onomastic corpus offers greater opportunities for theoretical research as well. Through the application of the functional approach, a new model of toponym theory will be developed on an empirical basis (i.e., the toponymic systems of the Hungarian, the Finnish, the English, Swedish and one of the Slavic languages), which will then be suitable for describing the system of not only Hungarian but any language in general. The foundations for the creation of a scientific toponym-etymological dictionary will be laid down within the framework of international cooperation, additionally, the status of an old and universal type of toponyms (that of anthroponym-based toponyms) will also be examined.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research programme will have important theoretical and practical implications.
On the theoretical side, the end product of the research will be a model for toponym analysis which is universally applicable and based on a functional approach, and the research will also bring the latest results of Hungarian toponomastics to the international scene. Specific programs of international cooperation for the exploration of important name theory issues will also be initiated. In this manner, an international scientific research base capable of successfully applying for European research founds will be formed.
From a practical point of view, the Hungarian National Toponym Registry is intended to meet the demand for names by not only academic researchers but society as well. The issue of toponym usage needs particular support in the Hungarian-speaking areas beyond the borders (due to the specific situation of language policy, collecting and recording the toponyms used by the local Hungarian population is particularly important), in addition, standardising toponyms (determining their official Hungarian forms e.g. for cartographic purposes) is another essential task.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Toponyms play a part in our everyday lives as well: apart from their practical application, they express our national and cultural as well as individual identity; they strongly reflect our local attachment to our close surroundings (in certain circumstances of language policy, this may be responsible for the issue of names becoming highly significant); names often preserve older linguistic and cultural relations, and thus, have an important role in exploring the history of interethnic relationships.
In recent years (due to the changes in lifestyle and technology, and along with globalisation and the expansion of space for human activity), people’s need for names has significantly increased: the knowledge of names and their use in different walks of life are more and more necessary. On the basis of all this, we have committed ourselves to creating the national digital toponym registry covering the entire Hungarian-speaking area, as full-scale as possible, within the framework of a decade-long research programme so that Hungarian could be elevated to the level of developed European languages in this respect as well.
Apart from their practical application, toponyms (and the registries within which their lists are maintained) also has a scientific value since it helps to accurately explore the specificities of the Hungarian toponymic system and to establish a model of comparative toponym analysis which is suitable for describing the system of not only Hungarian but any language in general. A number of international research programmes dealing with toponyms could be initiated—these could also help to raise international awareness about Hungarian onomastic research.




 

Final report

  
Results in Hungarian
A pályázati program a Kárpát-medence helynévrendszereinek a feltárására irányult. A projektben két fő irányvonalat határoztunk meg, nagy hangsúlyt fektetve a funkcionális szemlélet fontos alapelvére, az empíria és a teória szoros kapcsolatára. Fontosnak tartottuk egyrészt az empirikus adatfeltárást, azaz a helynévi adatok gyűjtését és közzétételét (könyv formában és digitális adatbázisban egyaránt), a Magyar Nemzeti Helynévtár (MNH) építését. Az adatbázist 100.000 rekorddal bővítettük, s ennek egy részén nyelvi elemzéseket is végeztünk. Helynévgyűjtést folytattunk határon innen (Hajdú-Bihar) és túl (a történelmi Ugocsa megye, a romániai Szatmár megye, a Felső-Hegyköz, az Aranyos mente), amelyek anyagának az adatbázisba integrálása folyamatosan zajlik. Emellett elméleti feldolgozó kutatásokat folytattunk, amelyekben a nemzetközi együttműködésnek is nagy szerepet tulajdonítottunk. A pályázat 3 éves futamideje alatt 64 publikációt jelentettünk meg (29-et idegen nyelven, főleg angolul): 10 könyvet és 54 tanulmányt. Tartottunk 34 konferencia-előadást (19-et nemzetközi fórumon). A fokozatszerzések terén is eredményes volt a kutatási program: a pályázat résztvevői közül hárman sikeresen megvédték a PhD-értekezésüket, és egy habilitációs értekezés is készült.
Results in English
The grant program was aimed at the exploration of the toponymic systems of the Carpathian Basin. In the project, we outlined two key directions, focusing to a great extent on the important principles of the functional approach, the close relationship between empiricism and theory. On the one hand, we considered empirical data exploration to be important, involving the collection and publication of toponymic data (both as a book and in a digital database) and the building of the Hungarian National Toponym Registry (Magyar Nemzeti Helynévtár, MNH). We expanded the database with 100,000 records and completed the linguistic analysis of a part of these. We collected toponyms both within Hungary (Hajdú-Bihar) and beyond the border (in the historical Ugocsa County, the Romanian Szatmár County, the Felső-Hegyköz and the Aranyos region) and the digital integration of the collected material is taking place continuously. On the other hand, we conducted theoretical research work in which we also considered international cooperation to be significant. During the 3 years of the grant we published 64 publications (29 in foreign languages, mostly English): these included 10 books and 54 articles. We delivered 34 conference presentations (19 at international forums). The research program also proved to be successful in terms of scholarly degrees: three participants of the project successfully defended their PhD dissertations and one habilitation thesis was also completed.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128270
Decision
Yes





 

List of publications

  
Hoffmann István–Rácz Anita–Tóth Valéria: Régi magyar helynévadás. A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai, Budapest, Gondolat Kiadó., 2018
Tóth Valéria: Systemic Relations between Anthroponyms and Toponyms in Old Hungarian, Onomastica Uralica 12: 101–110., 2018
Tóth Valéria: The Sacred and Profane in Toponyms: Settlement Names Formed From Patrociny and Personal Names in Hungarian, Onomastics between Sacred and Profane. Szerk. Oliviu Felecan. Malaga, Vernon Press. 229–249., 2018
Bölcskei Andrea–Oliviu Felecan–Pavel Štěpán eds.: Onomastica Uralica 12., http://mnytud.arts.unideb.hu/onomural/kotetek/ou12.html, 2018
Rácz Anita–Tóth Valéria: Settlement Names Derived from Ethnonyms as Historical Evidence: the Case of Medieval Hungary., Voprosy Onomastiki / Problems of Onomastics 16/1: 104–120. (DOI: 10.15826/vopr_onom.2019.16.1.006), 2019
Hoffmann István–Tóth Valéria: Theoretical Issues in Toponym Typology, Onomastica Uralica 12: 7–29., 2018
Hoffmann István–Tóth Valéria: Theoretical Issues in Toponym Typology, Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft / Annals of the Austrian Geographical Society 160: 281–302. (DOI: 10.1553/moegg160s281), 2018
Ditrói Eszter: Összevető helynévrendszertani vizsgálatok Veszprém megye Pápai járásában, Helynévtörténeti Tanulmányok 14: 125–136. (DOI: 10.35528/Helynevtort/14/07), 2018
Szilágyi-Varga Zsuzsa: A romániai Szalárd helynevei, Magyar Nyelvjárások 56: 129–167. (DOI: 10.30790/mnyj/18/08), 2018
E. Nagy Katalin: Összevető helynévrendszertani vizsgálatok Bakonszeg és Szentpéterszeg helynevei alapján, Helynévtörténeti Tanulmányok 14: 137–153. ((DOI: 10.35528/Helynevtort/14/08), 2018
E. Nagy Katalin: Studies on Toponymic Knowledge in Hajdú-Bihar County, Onomastica Uralica 10: 19–27., 2018
Zichar Marianna: Szinergikus kapcsolódási lehetőségek a geovizualizáció területén, Bíró, Károly-Ágoston; Sebestyén-Pál, György (szerk.) ENELKO 2018 : XIX. Energetika Elektrotechnika Konferencia: SzámOkt 2018. 350–354., 2018
Zichar Marianna: Updating geovisualization in HDTR – Migrating from Google Earth API to CesiumJS, In: Molnár, Vanda Éva (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában X.: Theory meets practice in GIS Debrecen. 401–406., 2019
Kovács Éva: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás, Magyar Névarchívum Kiadványai 48. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó., 2018
Kovács Éva: Settlement names referring to the natural environment, Onomastica Uralica 12: 45–56., 2018
Kovács Éva: A névvégi -i lehetséges szerepkörei a 11. században, Helynévtörténeti Tanulmányok 14: 103–113., 2018
Pelczéder Katalin: A Bakonybéli összeírás két szórványáról: Tener here és Sar, Helynévtörténeti Tanulmányok 14: 89–101. (DOI: 10.35528/Helynevtort/14/04),, 2018
Póczos Rita: Szent István kori szórványok névtani vizsgálata. Korai helyneveink és a névkontinuitás, Magyar Nyelv 114 : 392-410., 2018
Póczos Rita: Parallele Erklärungsmöglichkeiten für alte Gewässernamen, Onomastica Uralica 12: 75-85., 2018
Póczos Rita: Zum bevölkerungsgeschichtlichen Quellenwert der ältesten ungarischen Sprachdenkmäler, Namenkundliche Informationen 111: 163-195., 2018
Póczos Rita: Zum bevölkerungsgeschichtlichen Quellenwert der ältesten ungarischen Sprachdenkmäler, Namenkundlichen Informationen 111: 261-293., 2019
Oliviu Felecan, Nicolae Felecan: Toponymic Homonymies and Metonymies: Names of Rivers vs Names of Settlements, Onomàstica. Anuari of the Societat d'Onomàstica 5, 2019
Oliviu Felecan: Marea Unire reflectată în toponimia urbană românească [The Great Union reflected in Romanian urban toponymy], 1918-2018 Limba și cultura română – structuri fundamentale ale identității naționale: evaluări, perspective, ed. Ofelia Ichim, București: Editura Tracus Arte. 105-116., 2019
Tóth Valéria: Toponyms, Identity, and National Heritage Protection. The Digital Database of the Hungarian National Toponym Registry, LUISA CAIAZZO, RICHARD COATES, MAOZ AZARYAHU szerk. Naming, Identity and Tourism. Cambridge Scholar Publishing. 99–112., 2020
Tóth Valéria: Módszertani problémák a Kárpát-medence régi helyneveinek etimológiai kutatásában, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 21-48. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/02), 2019
Tóth Valéria: Methodological Problems in Etymological Research on Old Toponyms of the Carpathian Basin, Onomastica Uralica 15: 13-30., 2019
Tóth Valéria ed.: Onomastica Uralica 15., http://mnytud.arts.unideb.hu/onomural/kotetek/ou15.html, 2019
Tóth Valéria: Theoretical considerations in the linguistic analysis of toponyms, Nataliya Levkovych ed., Advances in Comparative Colonial Toponomastics. Berlin, Boston: De Gruyter. 1–22. (https://doi.org/10.1515/9783110712452-002), 2020
Kovács Éva: A természeti környezetre utaló településnevek strukturális kérdései, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 163-178. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/09), 2019
Kovács Éva: The Relationship between Early Hydronyms and Settlement Names, Onomastica Uralica 15: 65-74., 2019
Kovács Éva: Toponymic Findings in Latin-Language Medieval Hungarian Charters: Classification, Structural and Motivational Features, Voprosy Onomastiki 16/4: 123–133. (DOI: 10.15826/vopr_onom.2019.16.4.048), 2019
Bába Barbara: Etymological Problems Related to Toponym Clusters, Onomastica Uralica 15: 109–116., 2019
E. Nagy Katalin: Névszociológiai analízis Szentpéterszeg helynevei alapján. 1–2., Magyar Nyelv 116: 71–82, 213–225., 2020
E. Nagy Katalin: Látszólagos- és valóságosidő-vizsgálatok Pród helynevei körében., Névtani Értesítő 41: 107–123., 2019
Szőke Melinda: A Pécsváradi oklevél Scedluc helynevéről, Helynévtörténeti tanulmányok 15: 107–120. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/05), 2019
Szőke Melinda: A Historical Linguistic Analysis of Hungarian Toponyms in Non-Authentic Charters, Onomastica Uralica 15: 97-108., 2019
Szőke Melinda: Szent István Pécsváradi oklevelének Sorlogys helynevéről és ami körülötte lehetett, Névtani Értesítő 41: 91–106., 2019
Szőke Melinda: Adalékok a Bakonybéli alapítólevél nyelvtörténeti forrásértékéhez, A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei 10. Szerk. Forgács Tamás–Németh Miklós–Sinkovics Balázs. Szeged. 311-322., 2019
Szőke Melinda: The Historical Linguistic Analysis of the Interpolated Sections of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek, Onomastic Investigations 2. Eds. Laimute Balode–Christian Zschieschang. Riga. 273–285., 2020
Rácz Anita: Settlement Names in an Onomatosystematical Context: Name Typology, Etymology, and Chronology, Onomastica Uralica 15: 31-55., 2019
Zichar Marianna: Opportunity for geovisualization in different software environments, 11th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications - CogInfoCom 2020 September 23-25. pp. 365-369., 2020
Mozga Evelin: A Tihanyi összeírás szláv előzményű személyneveiről 2., Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 193–219. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/11), 2019
Mozga Evelin: Problems Involved in Defining Anthroponym Etymologies, Onomastica Uralica 15: 117–125., 2019
Póczos Rita: A helynevek etnikai forrásértékéhez, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 7–20. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/01), 2019
Póczos Rita: Etimológiai vizsgálatok lehetőségei a népességtörténeti kutatásokban, In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs szerk. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged. 277-284., 2019
Hoffmann István: Ómagyar kori helynévmintázatok a Zsitva völgyében, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 49–88. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/03), 2019
Hoffmann István: Linguistic Reconstruction — Ethnic Reconstruction, Onomastica Uralica 15: 5–12., 2019
Kovács Csilla: A Garamszentbenedeki alapítólevél helyneveinek névrendszertani vizsgálata, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 89-106. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/04), 2019
Szenka Dóra: Halászóhelyek nevei a régi magyar nyelvben, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 131–148. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/07), 2019
Hankusz Éva: Határnevek összevető vizsgálata, Helynévtörténeti Tanulmányok 15: 149-161. (DOI: 10.35528/Helynevtort/15/08), 2019
Hankusz Éva: Víznévrendszerek összevető vizsgálata, Magyar Nyelvjárások 57: 51-64. (DOI: 10.30790/mnyj/2019/03), 2019
Szilágyi-Varga Zsuzsa: A romániai Hegyközújlak élőnyelvi és történeti helynevei, Magyar Nyelvjárások 57: 135-161. (DOI: 10.30790/mnyj/2019/09), 2019
Oliviu Felecan: Romanian Oikonyms and Hodonyms Mirroring the Great Union of 1918, Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft, 162. Jg., S. 495–517. Annals of the Austrian Geographical Society, Vol. 162, pp. 495–517., 2020
Kovács Éva: A természeti környezetre utaló településnevek kronológiai viszonyai, Magyar Nyelvjárások 58: 121–132., 2020
Szőke Melinda: A Pécsváradi oklevél helyneveinek szövegkörnyezete, Magyar Nyelvjárások 58: 109–120., 2020
Zichar Marianna: Opportunity of geovisualization in different software environments, IEEE - IEEE (szerk.) 2020 11th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2020) New York (NY), Amerikai Egyesült Államok : IEEE 365–369, 2020




 

Events of the project

  
2021-10-25 14:08:22
Résztvevők változása
2019-08-16 12:09:05
Résztvevők változása



Back »