 |
Shaping the Self through Beauty: Techniques of Personality Development in the Early Christian Era
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128321 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Heidl, György |
| Title in Hungarian |
Én-formálás a szépség által: a személyiségfejlesztés technikái az ókeresztény korban |
| Title in English |
Shaping the Self through Beauty: Techniques of Personality Development in the Early Christian Era |
| Keywords in Hungarian |
természetfilozófia, etika, teológia, zsoltárok, himnuszok, exegézis, zene, éneklés, spirituális gyakorlatok, egyházatyák |
| Keywords in English |
natural philosophy, ethics, theology, psalms, hymns, exegesis, music, singing, spiritual exercises , church fathers |
| Discipline |
| Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Aesthetics |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Department of Aesthetics (University of Pécs) |
| Participants |
Görföl, Tibor
Kárpáti, András
Somos, Róbert
|
| Starting date |
2018-09-01 |
| Closing date |
2023-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
15.206 |
| FTE (full time equivalent) |
8.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy miként alkalmazták az antik filozófiai iskolák személyiséget átalakító és fejlesztő gyakorlatait a patrisztikus korban, különös tekintettel a természeti, a lelki-spirituális és a művészi szépség szerepére ebben a folyamatban. Az Órigenész és követői által – sztoikus hatásra – három nagyobb területre tagolt filozófia mindhárom toposzában kitüntetett szerep jut a szépségnek mint ami által az ember a teremtmények szemléletétől felemelkedhet önmaga és Isten szemléléséhez. A jelen kutatás fókuszában a patrisztikus zsoltár-magyarázatok állnak, amelyekben az elméleti fejtegetések a lehető legszorosabban kapcsolódnak össze azzal az igénnyel, hogy az olvasó/hallgató/imádkozó a doktrínát azonnal gyakorlattá, az elméletet cselekvéssé formálja, tudniillik magában a zsoltározás tevékenységében. Az egyházatyák (elsősorban Órigenész, Kaiszareiai Euszébiosz, Alexandriai Didümosz, Nüsszai Gergely, Hilarius, Ambrosius, Hieronymus, Evagriosz Pontikosz, Augustinus) zsoltármagyarázatai a késő-antik filozófiai iskolák világában egészen különleges státuszú exegetikai munkáknak tekinthetők, amennyiben bennük irodalom, költészet és zene egységet alkot az etikai, természetfilozófiai és misztikus tanításokkal. A kutatás ezért kiterjed az antik zeneelméletek kereszténységre gyakorolt hatásának vizsgálatára, az ókeresztény zeneelmélet és zenei gyakorlat tanulmányozására, beleértve a himnuszköltészetet és a legkorábbi ismert keresztény zenei emlék (P. Oxy. XV 1786 Szentháromság-himnuszának) feldolgozását, valamint Ágoston, Boethius, Cassiodorus, Martianus Capella zeneelméleti munkáinak filozófiai szempontú értelmezését.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
P. Hadot nagy hatású értelmezésében az ókori filozófiai iskolák elsődlegesen a helyes életvezetés kialakítását tűzték ki célul, az elméleti kérdések megvitatása végső soron az etika szolgálatában állt. Szerinte ez a filozófia-felfogás a korai keresztény apologétákra, Órigenészre és az ő hatása alá került teológusokra és szerzetesekre is jellemző, akik a kereszténységet mint a filozófia megvalósult teljességét gondolták el. További vizsgálatok igazolták, hogy a 4. századi ókeresztény katekézisek során az antik filozófiai iskolák gyakorlatait tudatosan használták fel a jelöltek személyiségének alakítására, az ún. „szellemi érzékszervek” aktivizálására. A jelen kutatás alapkérdése: milyen módszereket és technikákat használtak az egyházatyák a személyiség, az egész (test-lélek) ember alakítására és nevelésére? Milyen szerepe volt ebben a kozmikus és a spirituális szépség megfelelő szemlélésének, a zenének, az éneklésnek, az aszketikus gyakorlatoknak? Hogyan alkalmazták az elméleti tanításokat a gyakorlatban? Feltevésünk szerint a filozófiai lelkigyakorlatok sokkal szélesebb körben voltak jelen a korai egyház életében, és ezáltal sokkal mélyebb és közvetlenebb befolyást gyakoroltak az európai emberkép kialakulására, mint azt eddig gondoltuk. A zsoltárok és himnuszok éneklése teljesen átszőtte a keresztény ember mindennapjait az imádságok és a liturgikus események révén, és kiemelkedő jelentőséget kapott a szerzetesi-aszketikus mozgalmakban. Feltételezzük, hogy a filozófiai lélekformálás hatása a keresztény ókorban valójában tömeges volt, és a szűkebb tanítványi körnek szánt exegetikai munkák fejtegetései a gyakorlatban kihatottak a legegyszerűbb emberek életére is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás nem általában kíván következtetésekre jutni egy kiemelkedő jelentőségű történelmi, szellemi és kulturális korszakváltásról, hanem annak legbensőbb mozgatóit, technikáit, módszereit, intézményeit vizsgálja, és így nem csupán segít megérteni a napjainkban végbemenő mély kulturális és életmódbeli átalakulás mechanizmusait, hanem felkészít az életünkben és környezetünkben végbemenő változások tudatos befolyásolására. Az eredmények hasznosíthatók azokban az intézményekben, ahol nevelés, tudásátadás, közösségszervezés történik, és alkalmazhatók a tudás hatékony közvetítésének technikáiban. A koncentráció, az összeszedettség, az elmélyülés és a kiegyensúlyozott életmód kialakítása technikáinak ismerete kifejezetten hasznos egy olyan korban, amikor tömegek élnek folyamatos szétszórtságban, népbetegség a funkcionális analfabetizmus, és sokakból hiányzik az önmagára és a másikra való odafigyelés képessége. Legfőbb erősségünk a kutatócsoport összetételéből, tagjainak felkészültségéből adódik, hiszen a jelen kutatásban filozófiatörténeti, teológiai, esztétikai, irodalmi, antik zeneelméleti és zenetörténeti területeken szerzett ismeretek és szempontok összegződnek és erősítik egymást. Nemzetközi összehasonlításban hasonló kutatásokat jóval szűkebb keresztmetszettel végeztek, döntően társadalomtörténeti szempontok alapján, illetve a korai szerzetesség és a klasszikus paideia kapcsolatát vizsgálva.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás során a személyiségfejlesztés módszereit és technikáit vizsgáljuk a III-VI században, egy olyan korszakban, amikor a kereszténység a legerősebb kultúraformáló és átalakító erőként jelent meg a Mediterráneumban. Az egyház nagy teológusai és a keresztségre felkészítő püspökök bizonyos értelemben "trénerek voltak", akik beszédeikben és szentírásmagyarázati munkáikban egyrészt alkalmazták a késő-antik, nem-keresztény filozófiai iskolák egyes lelkigyakorlatos módszereit, másrészt továbbfejlesztették és céljaiknak megfelelően átalakították azokat. Megvizsgáljuk milyen szerepet tulajdonítottak a természeti, a lelki-spirituális és a művészi szépségnek a személyiség tökéletesítésében. Kiemelten foglalkozunk a Zsoltárok könyvének ókeresztény magyarázataival, mert azokban az elméleti fejtegetések a lehető legszorosabban kapcsolódnak össze azzal az igénnyel, hogy az olvasó/hallgató/imádkozó a doktrínát azonnal gyakorlattá, az elméletet cselekvéssé formálja, tudniillik magában a zsoltározás tevékenységében. Az egyházatyák zsoltármagyarázatai egészen különleges műfajú munkáknak tekinthetők, amennyiben bennük irodalom, költészet és zene egységet alkot az etikai, természetfilozófiai és misztikus tanításokkal. A kutatás ezért kiterjed az antik zeneelméletek kereszténységre gyakorolt hatásának vizsgálatára, az ókeresztény zeneelmélet és zenei gyakorlat tanulmányozására.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is to examine how the practices and techniques of transforming and developing the Self in the ancient philosophical schools have been applied in the patristic age, with particular reference to the role of natural, spiritual and artistic beauty. In fact, beauty played an eminent role in each of the three major fields of philosophy, which Origen and his followers inherited from the Stoics, inasmuch as through the beauty of creatures one can ascend to contemplating oneself and God. The research focuses on the patristic explanations of psalms in which theoretical speculations are closely connected to the expectations from the reader / hearer / praying person to put the doctrine into practice, to make theory into action while singing and praying psalms. The explanations of psalms by the Church Fathers (esp. Origen, Eusebius of Caesarea, Didymus the Blind, Gregory of Nyssa, Evagrius of Pontus, Hilary, Ambrose, Jerome, Augustine) can be considered a special literary genre in which literature, poetry and music are intertwined with ethical, natural philosophical and mystical teachings. The research therefore extends to examining the effects of ancient music theories on Christianity, and to studying the early Christian musical practice. Special attention will be paid to hymn poetry and the earliest known Christian hymn (P. Oxy. XV 1786), and to the first Christian treatises on music (Augustine, Boethius, Cassiodorus, Martianus Capella).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
According to P. Hadot’s influential thesis, ancient philosophical schools were primarily intended to assist disciples in creating a proper way of life, and the discussion of theoretical questions ultimately aimed to serve ethics. In his view, this understanding of philosophy is also characteristic of early Christian apologists, Origen and the theologians influenced by him, who considered Christianity as the completion of philosophy. Further studies have shown that during the early Christian catechisms of the 4th century the practices of ancient philosophical schools were consciously adopted to shape the personality of the candidates, and to activate the so-called “spiritual senses”. The basic question of the present research is: What methods and techniques did Church use to shape and develop the personality, the whole (body-soul) man in the patristic age? What role did the ascetic practices, the proper contemplation of cosmic and spiritual beauty, music, singing play in transforming the Self? How were the theoretical teachings applied in practice? In our hypothesis, spiritual exercises were present much wider in the early church, and thus had a much deeper and more direct influence on the emergence of a European concept of human person than it has been thought so far. The singing of psalms and hymns permeated the everyday life of the faithful through prayers and liturgical events and was of crucial importance in the ascetic movements. We assume that the effect of the philosophical Self-care in Christian antiquity was in fact widespread and the exegetical works written even for the inner circles had some effect on the lives of the simplest people as well.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This research does not want to draw conclusions about a major shift in historical, spiritual and cultural age in general, but looks at its innermost movers, techniques, methods and institutions. Therefore, the project helps to understand the mechanisms of a deep transformation of culture and lifestyle which happens today, too, and it can aid to consciously control and effect changes in our life and environment. The results can be utilized in institutions where education, knowledge transfer, organization of the community are made, and can be applied in the techniques of effective mediation of knowledge. Knowledge of the techniques of concentration, awareness and balanced lifestyle is particularly useful in a time when masses live in continual scattering, functional illiteracy represents folk illness, and many people are unable to attend themselves and others. Our main strength lies in the composition of the research team and the background of its members, as the knowledge and aspects of philosophy, theology, aesthetics, literature, antique music theory are in coherent manner summarized and reinforced in this research. Concerning the international researches, similar projects focus on much narrower cross-section, mainly based on social-historical considerations and the relationship between early monasticism and classical paideia.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In this project we examine the methods and techniques of personality development in the III-VI century, in an era when Christianity emerged as the most powerful culture transforming force in the Mediterranean region. The great theologians and the bishops of the Church can be considered "trainers" or "coaches" who, in their sermons and exegetical and doctrinal works, applied certain methods of late-antique, non-Christian philosophical schools and further developed and adapted to their own goals. We are going to examine the role of natural, spiritual and artistic beauty in transforming and developing personality. The research focuses on the explanations of psalms in which the theoretical speculations are closely connected to the expectations from the reader / hearer / praying person to put the doctrine into practice, to make theory into action while singing and praying psalms. The explanations of psalms by the Church Fathers can be considered a special literary genre in which literature, poetry and music are intertwined with moral, natural philosophical and mystical teachings. The research therefore extends to examining the effects of ancient music theories on Christianity, and to studying the early Christian theory and practice of music.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Somos Róbert: Órigenész a borról, Studia Patrum XI. Az eucharisztia az ókeresztény hagyományban, Szerk.: D. Tóth Judit – Nagy Levente. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2022,, 2022 | | Somos Róbert: A zene Órigenész Zsoltárhomíliáiban, Nagy Levente, Fazekas Ferenc (szerk), XIV. Magyar Ókortudományi Konferencia, absztraktfüzet, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2022 | | Somos Róbert: Az ókeresztény filozófiai iskola Alexandriában, Pedagógia és kereszténység: Teológiai, neveléstörténeti és nevelésfilozófiai metszetek. Szerk.: Pukánszky Béla, Sárkány Péter, Budapest, Szent István, 2023 | | Heidl György: Természetellenes halál, természetes gyász: Augustinus, a szír Rufinus és Órigenész, Vallástudományi szemle 18: 2 pp. 51-64., 2022 | | Heidl György: Nevelésfilozófia és személyiségfejlesztés Augustinus korai írásaiban, Pukánszky, Béla; Sárkány, Péter (szerk.) Pedagógia és kereszténység : Teológiai, neveléstörténeti és nevelésfilozófiai metszetek. Budapest, Magyarország : Szent István, 2023 | | Somos Róbert: Epiktétosz az ókeresztény hagyományban, Nagykanizsa 2023. június 30. Az ókeresztény kultúra és a pogány hagyományok. A Magyar Patrisztikai Társaság XXII. konferenciája., 2023 | | Heidl György: Kő, papír, olló: muréna, polip, rák, Nagykanizsa 2023. június 30. Az ókeresztény kultúra és a pogány hagyományok. A Magyar Patrisztikai Társaság XXII. konferenciája., 2023 | | Heidl György: Jerome, Chromatius and the Plant of Jonah, Sanctus Hieronymus Dalmatiae Vir Illustris. Ed. by Vinka Glunčić-Bužančić. Književni krug Split, 2023 | | Kárpáti András: Az összhangzó számok tudománya. Bevezetés Boethius zeneelméleti traktátusához, Boethius: Tanítás a zenéről. Fordította, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a magyarázó jegyzeteket írta Kárpáti András. Budapest: Gondolat, 2023 | | Heidl György: The Theology of Psalmody in Nicetas of Remesiana., Brill Publisher, in press, 2024 | | Görföl Tibor: Mi vagyunk a testük. A személyes gonosszal vívott küzdelem a patrisztikus irodalomban, Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat 30 (2023), 66–78., 2023 | | Görföl Tibor: Hilary of Poitires. Christological Motives between East and West, „The Background of the First Council of Nicaea. Open Questions” konferencia (2022. szeptember 13–15.), 2022 | | Görföl Tibor: Poitiers-i Hilarius krisztológiájának és antropológiájának nyitott kérdései, Sapientiana 16 megjelenés előtt, 2023 | | Görföl Tibor: Végesként a végtelenben. Az átistenülés újabb értelmezései., Vigilia 88 (2023), 337–342., 2023 | | Görfölt Tibor: Gázai Szent Barszanuphiosz – Gázai Szent János: Levelek., 1. kötet. L’Harmattan, Budapest, 2023 (megjelenés előtt)., 2023 | | Görföl Tibor: The idea of judgement in Maximus the Confessor’s Capita de caritate., Subsidia Maximiana 4, Brepols, Turnhout, 2024. megjelenés előtt, 2024 | | Somos Róbert: „Theologia naturalis and theologia revelata in Origen’s First Homily on Psalm 77.”, Studia Patristica - közlésre elfogadva, 2021 | | Heidl György: Szent Ágoston az éneklésről: Az éneklés mint lelkigyakorlat Szent Ágoston felfogásában., PRAECONIA: LITURGIATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 16 : 27 pp. 95-109., 2021 | | Heidl György: A zsoltáréneklés hasznosságáról: Bevezetés Niceta püspök homíliájához., VIGILIA 86 : 6 pp. 402-403., 2021 | | Heidl György: Niceta Remesiana: A zsoltáréneklés hasznosságáról., VIGILIA 86 : 6 pp. 403-409., 2021 | | Heidl György: A zsoltáréneklés teológiája: Augustinus és Remesianai Nicetas, Előadás, Debrecen, Fiatal Kutatók és Doktoranduszok XI. Nemzetközi Teológuskonferenciája., 2021 | | Heidl György: Jézus szépsége és rútsága., Isten dicsősége – A teremtés szépsége : Teológiai tanulmányok Budapest, Magyarország : Szent István Társulat, 2020 | | Heidl György: Ádám és Éva: Misztérium képekben, Test és társadalom a patrisztikus korban: Válogatás a Magyar Patrisztikai Társaság XIV. konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változataiból. Debrecen, Magyaro, 2020 | | Heidl György: Faith, Reason and Touch., Faith, Reason and Touch. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 64 : 4 pp. 9-30., 2020 | | Somos Róbert: Órigenész: Zsoltárhomíliák. Bevezetés, fordítás és jegyzetek., Kairosz Kiadó, Budapest, 2020. (489 oldal), 2020 | | Somos Róbert: A remény Órigenész Zsoltár-homíliáiban., Sapientiana 14 (2021/1) 41.-49. o., 2021 | | Somos Róbert: Hogyan eszményíti Órigenés Dávidot?, Studia Patrum X. „Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén.” Az emberi és angyali létezés kérdései az ókeresztény korban, Szerk.: D. Tóth Judit – Nagy Levente., 2021 | | Somos Róbert: Órigenés a nyelv eredetéről és a nevek természetéről, Studia Patrum X. „Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén.” Az emberi és angyali létezés kérdései az ókeresztény korban, Szerk.: D. Tóth Judit – Nagy Levente, 2021 | | Somos Róbert: Jeromos Zsoltár-értelmezései és az órigenészi hagyomány., Budapest, 2020. október 1. „Ama scientiam Scripturarum.” Szent Jeromos halálának 1600. évfordulója alkalmából rendezett konferencia. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hitt, 2020 | | Somos Róbert: Morálteológia Órigenész Zsoltár-értelmezésében., Budapest, 2021. január 21. Zsoltárok a liturgiában, a Bibliában, a személyes imaéletben és a teológiában. Teológiai Tanári Konferencia, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, H, 2021 | | Somos Róbert: Órigenész a borról., Bakonybél, Szent Maurícius Monostor. 2021. július 3. Az eucharisztia az ókeresztény hagyományban. A Magyar Patrisztikai Társaság XX. konferenciája., 2021 | | Görföl Tibor: Mindenben azonos képmás. A krisztusi ikon és az emberi átalakulás az egyházatyáknál., Vigilia 86 (2021), 642–651., 2021 | | Görföl Tibor: A bűnbocsánat vertikális és horizontális dimenziói. Patrisztikus metszetek., Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat 2022/1 (közlésre elfogadva), 2021 | | Görföl Tibor: Das wahre Bild und die Transformation des Menschen., Internationale katholische Zeitschrift Communio 2022/2 (közlésre elfogadva), 2022 | | Kárpáti András: A musziké mindensége, Vigilia 86 (2021), 410–417., 2021 | | Kárpáti András: Legyen csend!? A legkorábbi ókeresztény zenei emlék kontextusai., kézirat, 2022 | | Heidl György: A zsoltáréneklés teológiája: Remesianai Niceta, Vallástudományi Szemle, 2021 | | Heidl György: Augustine on Singing, In: Markus, Vinzent (szerk.) STUDIA PATRISTICA : Augustine and his Writings Leuven, Belgium, : Peeters Publishe, 2021 | | Heidl György: Lassú ébredés - Slow Awakening: Szöveg, zene, kép - Text, Music, Image, Budapest, Magyarország : Kairosz (2021) , 92 p., 2021 | | Somos Róbert: Theologia naturalis and theologia revelata in Origen’s First Homily on Psalm 77., Studia Patristica vol. CXI. Papers Presented at the Eighteenth International Conference on Patristic Studies Held in Oxford 2019. Volume 8, Origen., 2021 | | Somos Róbert: Órigenész az eucharisztiáról, Sapientiana 14 (2021/2) 18-34., 2021 | | Somos Róbert: Órigenész platonizmusa, Magyar Filozófiai Szemle 65 (2021/4) 33-51., 2021 | | Somos Róbert: Morálteológia Órigenész Zsoltár-értelmezésében, in Zsoltárok a Bibliában, a liturgiában, a személyes imaéletben és a teológiában. Varia Theologica 13. Szerk.: Puskás Attila – Gárdonyi Máté. Budapest, Szent István Társu, 2022 | | Kárpáti András: („Az ókeresztény Szentháromság-himnusz (P.Oxy. 1786) és az oxyrhynchosi zeneélet a 2–3. században”, Ókor - megjelenés előtt, 2022 | | Görföl Tibor: Tous à la même image. Le Christ-icône et transformation de l’homme chez les Pères de l’Église., Revue Catholique Internationale Communio 49 (2022), 58–71., 2022 | | Görföl Tibor: Milyen kenyeret ajánl az orvos? Nüsszai Szent Gergely a Miatyánkról., Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat 30 (2022), 63–72., 2022 | | Görföl Tibor: The Christology of Hilary of Poitiers between East and West., Eastern Theological Journal 2023/1 (közlésre elfogadva)., 2023 | | Görföl Tibor: The concept of judgement in Maximos., Subsidia Maximiana 1, Brepols, Turnout (megjelenés előtt)., 2023 | | Somos Róbert: Órigenész a másolási hibáról – Esettantulmány a Hetvenhetedik zsoltárt magyarázó Első homíliáról., Sárospataki Füzetek, 22. 2018/3, 43-55., 2018 | | Somos Róbert: Hogyan látta Mózes az Úr hátát? Az Exodus 33,23 patrisztikus értelmezései., Studia Patrum VIII. Az egyházatyák a reformáció és az ellenreformáció korában., 2019 | | Görföl Tibor: A művészetek művészete. Fejezetek a lelkiatyaság korai elméletéből és gyakorlatából., Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat 27 (2019), 105-123., 2019 | | Görföl Tibor: A szavak és a hallgatás. A beszéd határai és a csend végtelen terei., Pannonhalmi Szemle 27 (2019), 14-23., 2019 | | Görföl Tibor: A Név útja. Egy keleti vita állomásai és következményei, Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat 28 (2020), 33–45., 2020 | | Görföl Tibor: A név és a jelenlét. Teológiai kérdések Jézus nevének keleti tiszteletével kapcsolatban., Athanasiana 50 (2020), 2020 | | Görföl Tibor: Isten pedagógiája és a történelem. A khiliazmus jelenléte az ókeresztény teológiában és lelkiségben., Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat 28 - közlésre elfogadva, 2020 | | Görföl Tibor: „Musik verlöscht die Tränen”. Asketische Strategien in der frühbyzantinischen Tradition., Internationale katholische Zeitschrift Communio 50 - közlésre elfogadva, 2021 | | Somos Róbert: Órigenész Zsoltárhomíliái: Bevezetés, fordítás, jegyzetek, Kairosz Kiadó, Bp., 2020 | | Somos Róbert: „Music of the soul and music of the body in Origen’s Homilies on the Psalms.”, Eastern Theological Journal 5/1 2019, 73-91. o., 2019 | | Somos Róbert: „Órigenész antijudaizmusának kérdéséhez., A művészet mint emlékezet és diagnózis. Szerk.: Barcsi Tamás – Hrubi Attila – Weiss János. Budapest-Pécs, Áron Kiadó, 2020, 15-35., 2020 | | Somos Róbert: „A vesék Órigenés Zsoltár-homíliáiban. A Tizenötödik zsoltár hetedik versének értelmezése., Studia Patrum IX. Test és társadalom a patrisztikus korban. Szerk.: Sághy Marianne † – D. Tóth Judit. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2020, 44-56. o., 2020 | | Somos Róbert: Órigenés: Második homília a tizenötödik zsoltárhoz., Studia Patrum IX. Test és társadalom a patrisztikus korban. Szerk.: Sághy Marianne † – D. Tóth Judit. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2020, 57-66. o., 2020 | | Kárpáti András: Boethius, De institutione musica. Ford. bev. jegyzetek, kézirat, megjelenés előtt, 2021 | | Heidl György: „Augustine on Singing.", Studia Patristica, Oxford University Press - közlésre elfogadva, 2021 | | Heidl György: “Spousal Love beyond the Grave: The "Christian" Alcestis in Via Latina Hypogeum.”, Paradigmi del maschile e femminile nel cristianesimo antico. Institutum Patristicum Augustinianum, Rome, 2020. 69-75., 2020 | | Heidl György: “Ádám és Éva: Misztérium képekben.”, In: D. Tóth Judit (ed.) Test és társadalom a patrisztikus korban. Debrecen: Debreceni Egyetem 2020, 157-173., 2020 | | Heidl György: “Jézus szépsége és rútsága.”, Puskás, Attila; Perendy, László; Lévai, Ádám (eds.). Isten dicsősége – A teremtés szépsége: Teológiai tanulmányok. Budapest, Szent István Társulat, (2020) pp. 85-97., 2020 | | Heidl György: Irenaeus az eucharisztiáról, Vigilia 84 (2019) 802-810, 2019 | | Heidl György: Szent Ágoston az éneklésről, Kuminetz Géza (ed.) Tanulmányok a keresztény bölcselet, a katolikus teológia és a kánonjog köréből Budapest, Szent István Társulat, 2019, 275-289., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
