 |
Investigation of early phases of face processing in congenital prosopagnosia - neuropsychological and electrophysiological testing
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128361 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Németh, Kornél |
| Title in Hungarian |
Az arcfeldolgozás korai folyamatainak vizsgálata az arcfelismerési zavar veleszületett változatában - neuropszichológiai és EEG vizsgálatsorozat |
| Title in English |
Investigation of early phases of face processing in congenital prosopagnosia - neuropsychological and electrophysiological testing |
| Keywords in Hungarian |
arcfelismerési zavar, vizuális kiváltott válasz, nyugalmi aktivitás, neuropszichológiai tesztelés, társzavarok |
| Keywords in English |
face recognition disorder, visual evoked potentials, resting state activity, neuropsychologycal testing, comorbidity |
| Discipline |
| Psychology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Experimental psychology |
|
| Panel |
Psychology and Education |
| Department or equivalent |
Department of Cognitive Science (Budapest University of Technology and Economics) |
| Starting date |
2018-09-01 |
| Closing date |
2021-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
15.807 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az arc az identitás és az érzelmek fő forrása, ezek felismerésének hatékonyága kulcsfontosságú a mindennapi szociális interakciókban. Habár legtöbbünk esetén ezen folyamatok tudattalanul, gyorsan és erőfeszítés nélkül működnek, a népesség 2-2.5 százaléka él születésétől fogva arcvaksággal. Az ő esetükben ezen folyamatok csak erőfeszítések és kompenzációk segítségével, de mindenképpen a normál populációhoz képest sokkal kevésbé hatékonyan működnek.
A kis elemszámú vizsgálatok nem alkalmasak a zavar idegrendszeri hátterének feltérképezésére, mivel nem képesek figyelembe venni a zavar funkcionális heterogenitását. A tervezett kutatások célja, hogy a prosopagnosia-gyanús személyeket nyilvántartó adatbázisunkban azonosítsuk a valódi eseteket és vizsgáljuk az arcfelismerés neurokognitív mechanizmusait, főképpen a detekciót, valamint ennek modalitás-, és érzelemspecifikusságát. Korábbi vizsgálati eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy ezen funkciók teljesítménye hasznos lehet a zavar klinikailag releváns alcsoportokra bontásának szempontjából.
Olyan változók azonosítása a cél, melyekkel a zavar funkcionális alcsoportokra bontható. Ez az első lépés lehet az egyéni, hatékony tréningprogramokhoz. Ezen folyamatokat az ún. szuperfelismerőknél is vizsgálni fogjuk. Elkezdjük továbbá az arcvakság szociális és személyiséglélektani korrelátumainak feltérképezését. Ezen kívül tervezzük a prosopagnosia és a diszlexia kapcsolatának vizsgálatát. A vizsgálati személy toborzáshoz és viselkedéses teszteléséhez létrehozott weboldal többnyelvű, mely lehetőséget ad a Jenai Friedrich Schiller Egyetem kutatócsoportjával való kooperációra, valamint a vizsgálatok határon túli kiterjesztésére.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás egyik fő kérdése, hogy kísérletileg lehetséges-e a veleszületett arcfelismerési zavar terápiás gyakorlati szempontok szerint releváns módon való funkcionális csoportosítása. A kérdésfelvetést indokolja a szakirodalomban eddig közölt esetek között (akár egy vizsgálaton belül) megfigyelhető jelentősek az egyéni különbségek. Az interindividuális variancia mérése és a mért adatok felhasználása elengedhetetlen a megfelelő, a hatékonyságot maximalizáló fejlesztési programok kidolgozásához. A jelenleg alkalmazott fejlesztési programok nem univerzálisak, vannak személyek, akiknek segítenek, de többeknek inkább nem. Kérdés, hogy ez a hatékonysági mutató nem épp ennek a funkcionális heterogenitásnak tudható-e be. A másik fontos kérdés, hogy a prosopagnosiásoknál milyen arányban figyelhető meg olvasási nehezítettség, mert az elmúlt években született néhány tanulmány szerint a kép vegyes. A harmadik célkitűzés, hogy az arcvakság szociális és személyiségformáló aspektusait vizsgáljuk, melynek irodalma -egy-két tanulmányt leszámítva- lényegében nem létezik, holott a zavar szociális és személyiséglélektani vonatkozásai tagadhatatlanok.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A veleszületett prosopagnosia alcsoportokra bontásához nagyobb elemszámú vizsgálatok kellenek, melyhez szükséges infrastrukturális háttér kialakításában (alany-keresés, diagnosztizálás, stb.) más kutatócsoportokhoz képest komoly előnyre tettünk szert az elmúlt pár évben. Rendkívüli előny, hogy a tervezett vizsgálatsorozat adatai illeszthetők a korábbi munkáink során gyűjtöttekhez. Így a szakirodalomban példanélküli elemszámú vizsgálati mintán tudjuk tesztelni az arcfelismerés különböző szakaszainak működési hatékonyságát. Ennek, valamint az alkalmazott vizsgálati módszertannak (különböző részfolyamatokat vizsgáló neuropszichológiai tesztek és a feldolgozás különböző szakaszait célzó EEG kísérletek) köszönhetően megerősíthetők eddigi eredményeink, miszerint a prosopagnosia fejlődési változatában a perceptuális és emlékezeti folyamatok egymástól függetlenül sérülhetnek. Ennek gyakorlati haszna, hogy az eredmények alapján személyre szabott, a sérült funkció(ka)t célzó terápiás tréningprogramok kidolgozására lesz lehetőség. A komorbiditás (diszlexia), valamint a szociális és személyiséglélektani vonatkozások vizsgálatával pedig a zavar emberi oldalát is jobban megismerhetjük.
A vizsgálati személy toborzáshoz és viselkedéses teszteléséhez létrehozott többnyelvű (HU/EN/DE) weboldal lehetőséget ad a Jenai Friedrich Schiller Egyetem kutatócsoportjával való kooperációra, valamint a vizsgálatok határon túli kiterjesztésére és ezáltal az arcfelismerés esetleges kulturális és nyelvi eltéréséből adódó aspektusainak vizsgálatára.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az arcfelismerési folyamatok vizsgálata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékén több éve zajlik az elektrofiziológiai laboratóriumában. Az elmúlt 6 évben egy kutatássorozat részeként sikerült egy olyan, nemzetközi szinten is egyedi adatbázist létrehoznunk, melyben a potenciális arcvak személyek száma magasabb (kb. 8-10%) az 1.8-2.4%-osra becsült populációbeli aránynál. Az alanyok ilyen egyszerű hozzáférésének köszönhetően egyedülálló lehetőségünk van a zavar pontos feltérképezésére. A pályázat keretei között tervezett vizsgálatsorozat illeszkedik elmúlt évek kutatásaiba és épít azok eredményeire, de ki is terjeszti a vizsgálat körét.
Célunk, hogy a korábbi eredményeink alapján tervezett újabb kísérletsorozattal megvizsgáljuk, a veleszületett arcvakság az érintett idegrendszeri funkciók szempontjából alcsoportokra bontható-e. Amennyiben igen, úgy az mérföldkő a zavar terápiás programjának specifikációjában.
A várt eredmények a kutatás további, hosszútávú célja szerint ennek a - főként online felületre tervezett- nyelvfüggetlen tréningprogramnak a kidolgozása és hatékonyságának tesztelése során hasznosulhatnak.
További cél a zavar esetleges társzavarainak (diszlexia), valamint a szociálpszichológiai és személyiségbefolyásoló tényezők vizsgálata.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Face is the main source of identity and emotions. The efficiency of the face recognition has a key role in the social interactions. While these processes are unconscious, and work without any effort for most of us, 2-2.5 percent of the population lives with congenital prosopagnosia (CP). Individuals with CP need extra effort and compensational strategies, but they are much less efficient when compared to neurotypicals.
CP studies which recruited limited number of cases, cannot investigate and understand the neural background of the disease, because they cannot take into account the functional heterogeneity. The aim of the planned studies is to identify a bulk of subjects with CP using our database and study the basic neurocognitive mechanisms of recognition, and detection, and its specificity for modality and emotion. Our former findings suggest that the performance of these functions can play a key role in the definition of the clinically relevant subgroups of CP.
We intend to identify the variables with which the disease can reliably divide into functional subgroups. This could be the first step in order to the development of personalized training programs. We will study these functions also in super-recognizers. Additionally, we want to start the investigation of social and psychological aspects of the disease. Furthermore, we will test the possible comorbidity between developmental form of prosopagnosia and dyslexia. The multilingual website, which will work as recruiting and testing site, allows us to extend the investigations accross borders, and form the basis of the international cooperation with the research group of Friedrich Schiller University of Jena.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the study is whether using experimental methods can we divide the congenital prosopagnosia into clinically relevant subgroups. The question is raised because of the remarkable inter-individual variance among cases (even within the same study) reported in the literature. Measuring and applying the individual differences is necessary for the development of an appropriate, and maximally efficient training programs. Current trainings are not universal, it is obvious that there are subjects who can get benefits from these trainings but there are others who cannot. Question arises whether this contradiction in efficiency is due to the functional heterogeneity of the diseaase.
Another question is the proportion of the comorbidity with developmental dyslexia since results of recent studies are quite contradictory on this. Finally, since our knowledge is quite limited on this, we aimed to study the social and psychological aspects of the congenital prosopagnosia.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Large number of recruited participants is required for the subgrouping of the congenital prosopagnosia. There are infrastructural needs for such kind of studies (subject recruitment, identification, and diagnosis, etc.) in which we have a serious advantage when compared to other research teams over the last few years.
The data of the planned studies can be considered as an extension of our previous works.
As a result, we can test the functional effectiveness of the different phases of the face recognition on a numerous experimental samples which does not exist in the literature. Due to the testing methodology (neuropsychological tests for subprocesses, EEG) we can confirm our previous findings, namely that the perceptual and memory processes can be damaged independently in congenital prosopagnosia. Based on the results of the applied tests we can start to develop an individually specialized training program for the damaged function(s). Studying the comorbidity (e.g. with dyslexia), and the social features of the disease we can maybe better understand the human aspects of the prosopagnosia.
Since our website, that will be used to recruit and test participants, is going to work in three languages (HU/EN/DE), in a cooperation with the researchers of Friedrich Schiller University of Jena we can also test the cultural and language-related specificities of face recognition.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The investigation of the face recognition is going on for several years in the electrophysiology lab of the Department of Cognitive Science at Budapest University of Technology and Economics. In the past 6 years as a part of a study-series we built up a unique database in which the ratio of prosopagnosic subjects presumably is higher (8-10%) than in the total population (1.8-2.4%). Due to this relatively simple access for the subjects provides unique opportunity us to explore the nature of the disease. The planned research match to the studies of the last few years and build on their findings as well, but it also extends the scope of the investigation.
Our aim in this project is to investigate whether can we identify any data suggest that congenital prosopagnosia can be devided into subgroups based on the affected neural functions. If so, this could be a landmark in the individuation of the treatment programs. The expected results, according to the long-term goal of the investigations, may be used in the development of an online, and language-independet training program.
Additionally, we intend to investigate the comorbidity (dyslexia) and the social, and psychological aspects of prosopagnosia.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Dobó, D., Lukics, K., Szöllősi, Á., Németh, K., Lukács, Á.,: Statistical Learning, Cognitive Control,Working Memory and their Contributions to Reading in Developmental Dyslexia and Typical Development, Conference of the International Association for the Study of Child Language (IASCL), 2021. 07.15.-23, 2021 | | Dobó, D., Lukics, K., Szőllősi, Á., Németh, K., Lukács, Á.: Statistical learning and the effect of Starting Small in developmental dyslexia, Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 64, 1621-1635., 2021 | | Oláh, A.R., Németh, K.: Arcfeldolgozási folyamatok fejlődési diszlexiában, Magyar Pszichológia Szemle, 2019 | | Oláh, A.R., Lukács, Á., Szőllősi, Á., Németh, K.: Face processing deficit in developmental dyslexia, MITT kongresszus 2019 – Debrecen, Hungary (2019. jan. 17-18.), 2019 | | Németh, K., Lukács, Á., Szöllősi, Á.: A baj nem jár egyedül – arcfeldolgozási zavar diszlexiában, Logopédia Európai Napja – Budapest, Hungary (2019. mar. 06.), 2019 | | Oláh A.R., Németh, K.: Face processing differences between dyslexics and neurotypicals, XI. Dubrovnik Conference on Cognitive Science: Computational Rationality – Dubrovnik, Croatia (2019. may 23-25.), 2019 | | Varga Zs., Németh K.: Depression, Social anxiety and Coping Strategies – empirical study of congenital prosopagnosia, XI. Dubrovnik Conference on Cognitive Science: Computational Rationality – Dubrovnik, Croatia (2019. may 23-25.), 2019 | | Oláh, A.R., Lukács, Á., Szöllősi, Á., Németh, K.: Az arcfeldolgozás érintettsége fejlődési diszlexiában, MPT XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlés – Debrecen, Hungary (2019. may 30 – jun. 1.), 2019 | | Varga Zs., Németh K.: Depresszió, szociális szorongás és megküzdési stratégiák a prosopagnosia tükrében, MPT XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlés – Debrecen, Hungary (2019. may 30 – jun. 1.), 2019 | | Suri Karolin, Németh Kornél: Investigating the relationship between attachment styles, emotion recognition and face-memory in a neurotypical adult sample, DUCOG 2020 Dubrovnik, Horvátország (COVID19 miatt elhalasztva), 2020.05.23-25. előadás, 2020 | | Bencze, D., Szöllősi, Á., Németh, K., Racsmány, M.: Testing in the form of forced-choice recognition decreases false memory on morphed faces, 60th Annual Meeting of the Psychonomic Society, Montreal, Quebec, Canada, 2019.11.07. poszter, 2019 | | Suri K., Németh K.: A kötődési stílusok és az érzelmi arc‐emlékezet kapcsolatának vizsgálata neurotipikus felnőtt mintán, Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. Jubileumi Vándorgyűlése, Budapest. 2020.01.22-25. előadás, 2020 | | Németh, K., Szöllősi, Á., Lukács, Á: Arcfelismerés fejlődési diszlexiában, Magyar Pszichológiai Társaság XXIX. Országos Tudományos Nagygyűlés – Budapest, Magyarország (2020.05.28-30. előzetes tervek szerint 2020 október 1-3-ra halasztva), 2020 | | Varga, Zs., Németh K.: Can eyemovement training improve face recognition performace in develomental prosopagnosia?, ECVP ZG2020 (43rd European Conference of Visual Perception) – Zágráb, Horvátország (2020.08.23-27. törölve), 2020 | | Bencze, D., Szöllősi, Á., Németh, K., Racsmány, M.: An event-related potential study of the testing effect: Electrophysiological evidence for context-dependent processes and decreased monitoring, Neuropsychologia (Bírálat alatt), 2020 | | Dobó, D., Lukics, K.S., Szőllősi, Á., Németh, K., Lukács, Á.: Statistical Learning and the Effect of Starting Small in Developmental Dyslexia, Journal of Speech, Language, and Hearing Research (Bírálat alatt), 2020 | | Suri Karolin, Németh Kornél: A koronavírus és a kialakult helyzet összefüggései a mentális egészséggel és az arcészleléssel, a kötődési stílusok tükrében, MPT XXIV. Vándorgyűlése, 2021.06.9-12., 2021 | | Suri Karolin, Németh Kornél: Az érzelem-észlelés és az arc-emlékezet vizsgálata a felnőtt kötődési stílusokkal összefüggésben, Magyar Pszichológiai Társaság XXIX. Országos Tudományos Nagygyűlés, 2021.08.26-28., Székesfehérvár, 2021 | | Varga Zsófia, Németh Kornél: Szemmozgás-alapú tréning hatásvizsgálata veleszületett prosopagnosiában, Szemmozgás-alapú tréning hatásvizsgálata veleszületett prosopagnosiában, Magyar Pszichológiai Társaság XXIX. Országos Tudományos Nagygyűlés, 2021 | | Suri Karolin, Németh Kornél: Using eye-tracking to examine attachment-related differences in facial emotion perception and face memory, ECVP 2021, 2021.08.22-27., 2021 | | Varga Zszófia, Németh Kornél: The effect of eye movement-based training in congenital prosopagnosia, ECVP 2021, 2021.08.22-27., online (poszter), 2021 | | Suri, K., Németh, K.: An attachment-related approach to differences in emotion perception and face memory, DUCOG 2021, 2021.05.18-21., online (poszter), 2021 | | Lukács, Á., Lukics, K., Dobó, D., Németh, K., Szöllősi, Á.: Statistical Learning in Developmental Language Disorder and in Developmental Dyslexia Across Modalities and Domains, , Conference of the International Clinical Phonetics and Linguistics Association (ICPLA), 2021.06.23-25., online (előadás), 2021 | | Lukics, K., Dobó, D., Szöllősi, Á., Németh, K., Lukács, Á.: The Contribution of Cognitive Control and Short-Term Memory to Semantic Interference Resolution in Developmental Dyslexia and Typical Development, Conference of the International Clinical Phonetics and Linguistics Association (ICPLA), 2021.06.23-25.,, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
