 |
The Western narrative sources of Angevin Hungary. Narratie sources and foreign policy
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128405 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Csákó, Judit |
| Title in Hungarian |
Az Anjou-kori Magyarország nyugati elbeszélő forrásai. Narratív kútfők és külpolitika |
| Title in English |
The Western narrative sources of Angevin Hungary. Narratie sources and foreign policy |
| Keywords in Hungarian |
középkori történelem, Anjou-kori Magyarország, elbeszélő források, külpolitika |
| Keywords in English |
medieval history, Angevin Hungary, narrative sources, foreign policy |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Medieval history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2023-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.807 |
| FTE (full time equivalent) |
3.38 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Vállalkozásom célja egyfelől a 14. századi Magyarország nyugati elbeszélő forrásainak számbavétele és a kútfők magyar vonatkozású részleteinek kritikai vizsgálata. Míg az Árpád-kor kutatóinak immár nyolc évtizede rendelkezésükre áll Gombos F. Albin a 9–13. századi magyar történelem elbeszélő forrásait egybegyűjtő Catalogus fontiuma, addig jóval kevésbé érezheti magát szerencsés helyzetben az Anjou-kor narratív kútfői iránt érdeklődő medievista: az I. Károly, I. (Nagy) Lajos és Mária regnálásának időszakáról hírt adó külhoni krónikák és gesták szisztematikus feltérképezése mindmáig várat magára. Tervezett projektem ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik: a futamidő végére elkészül az 1301–1387 közötti magyar történelem európai narratív kútfőinek kritikai kézikönyve. A 14. századi magyar történelemmel kapcsolatos híradások kritikai vizsgálatát a mérvadó szövegkiadások és a forrásokra vonatkozó modernebb szakirodalom eredményeinek felhasználásával végezném el. Az Anjou-kor nyugati narratív kútfői – művelődéstörténeti adalékaik mellett – elsősorban a külpolitika-történet művelői számára szolgálhatnak értékes információkkal: projektem második célkitűzése az, hogy a forrásfeltáró munka eredményeit is felhasználva újratárgyaljam Nagy Lajos mozgalmas külkapcsolatainak egyes fejezeteit. Az 1995–2011 között szervezett tematikus Anjou-konferenciákat követően a francia, olasz, kanadai, lengyel és magyar munkatársakat tömörítő ANR EUROPANGE projekt (2014–2018) még szorosabbra vonta az összefogást a különböző országok az Anjou-dinasztia uralmát vizsgáló történészei között: kutatásom a mind nagyobb mértékben nemzetközivé váló vizsgálatokba is jól illeszkedhet.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A 14. század második fele elhanyagolt területnek számít a magyar medievisztikában. A diplomáciai összeköttetések és a hadi események iránt újabban mutatkozó érdeklődés ellenére is számos problémakör (pl. magyar–velencei háborúk, itáliai hadjáratok) akad, amelyet a 20. század első évtizedei óta nem vagy alig érintett a szakma: a megválaszolatlan kérdések tisztázására addig nem kerülhet sor, amíg nem készül el a korszak narratív forrásainak a jelen pályázat keretében tervezett repertóriuma. A kutatás során az Anjou-kor Magyarországának a nyugati kereszténység területén lejegyzett elbeszélő forrásait térképezem fel: érdeklődésem azokra az évkönyvekre, krónikákra, gestákra, útleírásokra stb. terjed ki, amelyek az 1301–1387 közötti magyar történelem vonatkozásában információkat tartalmaznak. A kritikai kézikönyv a jelentősebb forráskiadvány-sorozatok áttekintésével, valamint a narratív kútfőkkel kapcsolatos repertóriumok és kézikönyvek felhasználásával összegyűjtött forrásokat – földrajzi bontásban haladva – egyenként venné sorra. A narratív kútfők általános, a nemzetközi szakirodalom újabb eredményeire épülő bemutatását követően valamennyi forrás esetében tárgyalnám – és kritikai szempontból vizsgálnám – az abban fellelhető magyar adatokat. A szisztematikus feltárást követően képet nyerhetünk arról, hogy Európa különböző vidékein miféle kép élt az Anjouk magyarországi uralmáról. Annak illusztrálására, hogy a narratív kútfők a külpolitika-történet megkerülhetetlen forrásai, a 14. századi diplomácia- és hadtörténet egyes fejezeteinek (pl. velencei–magyar konfliktusok) részletesebb bemutatását tűztem ki célul.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A hosszú időn keresztül oklevélközpontú magyar középkorkutatás csupán az utóbbi két évtizedben fordul ismét érdeklődéssel a történeti irodalom termékei felé. Bár a közelmúltban napvilágot látott, a Magyar Királyság határain kívül lejegyzett krónikákat és gestákat vallatóra fogó külpolitika- és művelődéstörténeti feldolgozások az 1301–1387 közötti magyar történelem egy-egy kiemelkedőbb jelentőségű narratív forrásának is figyelmet szenteltek, a korszakkal kapcsolatos külhoni elbeszélő források szisztematikus feltérképezése mindeddig nem történt meg. A tervezett kritikai kézikönyv először gyűjtené egybe az Anjou-uralkodók regnálásának európai kútfőit. A 14. század második fele a középkori magyar történelem legkevésbé kutatott időszaka: a korszak feltárását az Anjou-kori Oklevéltár kötetei mellett reményeim szerint a narratív kútfők repertóriuma is segíteni fogja. A futamidő végére elkészülő kötet, amely a forrásokra vonatkozó alapinformációk bemutatása és a magyar vonatkozású szöveghelyek kritikai értékelése révén is hasznosnak bizonyulhatna a 14. századot tanulmányozó medievisták számára, felkelthetné a művelődéstörténészek érdeklődését: a forrásbázis árulkodhat arról, hogyan látták a francia, itáliai, cseh vagy éppen lengyel történetírók az Anjou-kor Magyarországát és a magyarokat. Az elbeszélő forrásokra irányuló alapkutatások a külpolitika-történeti vizsgálódásokat is fellendíthetik. Utóbbi tézist a projekt során diplomácia- és hadtörténeti témájú esettanulmányokkal kívánom alátámasztani. Nagy Lajos külkapcsolatainak egyes kérdéseivel csupán nagyobb ívű áttekintések vagy a 20. század első felében született feldolgozások foglalkoznak: számos újratárgyalást igénylő kérdéskör akad. A 14. századi magyar történelem nyugati elbeszélő forrásaival és a magyarországi Anjouk külpolitikájával kapcsolatos vizsgálatok – mivel azok a francia és olasz kutatók érdeklődésére is számot tarthatnak – alkalmasak arra, hogy a magyar kutatást még erősebben bekapcsolják a nemzetközi vérkeringésbe.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Bár az Anjou-kori történelemmel foglalkozó feldolgozások sokszor idéznek krónikákban vagy gestákban előforduló adatokat, a 20. század második felében elsősorban az oklevelek iránt érdeklődő középkorkutatás kevéssé ismeri azokat a forrásokat, amelyekben az I. Károly, I. (Nagy) Lajos vagy Mária uralkodásának egyes eseményeiről szóló híradások fellelhetők. Míg az Árpád-kor kutatói számára megkerülhetetlen segédkönyv az a három kötetre rúgó repertórium (egyben szemelvénygyűjtemény), amely a 10–13. századi magyar történelem külhoni elbeszélő kútfőit tartalmazza (Gombos Ferenc Albin: Catalogus fontium), a 14. század forrásainak szisztematikus feltérképezése nem történt meg. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik jelen projekt, amelynek célja, hogy a magyar történelem 1301–1387 közötti időszakának európai elbeszélő forrásait összegyűjtse. A futamidő végére kéziratban elkészülő kritikai kézikönyv sorra veszi és bemutatja a kutatómunka során feltárt kútfőket és azok magyar vonatkozású szöveghelyeit. A forrásbázis nyomán képet kaphatunk arról, hogy hogyan látták a francia, itáliai, német, cseh vagy lengyel történetírók a magyarországi Anjouk uralmát. Mivel a külföldi történetírók elsősorban akkor adtak hírt Magyarországról, ha háborús eseményre került sor, az elbeszélő forrásokra irányuló alapkutatások főként a külpolitika-történeti vizsgálódásokra hathatnak megtermékenyítőleg. A projekt során hadtörténeti témákat tárgyaló esettanulmányokkal illusztrálom, hogy hogyan segíthetnek a krónikák a Nagy Lajos-kori mozgalmas külkapcsolatok egyes epizódjainak újraértékelésében.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
My scholarly undertaking aims, on one hand, to gather the Western narrative sources of 14th-century Hungary and to critically examine the chronicle passages containing information related to Hungarian history. Medievalists interested in the Angevin era find themselves in a less fortunate situation compared to the researchers of Arpadian age, who have had at their disposal for over eight decades the volumes of the Catalogus fontium by F. Albin Gombos offering a corpus of the sources of Hungarian history between the 9th and the 13th centuries: no attempt has been made so far to systematically gather the foreign chronicles and gesta making mention of the age of the reigns of Charles I, Louis I (the Great), Charles II (the Short) or Mary. My project aims to address this gap: a critical handbook of the Western narrative sources of Hungarian history between 1301–1387 is to be completed by the end of the research period. The narrative sources of the Angevin era – in addition to their relevance for cultural history – provide information principally on foreign affairs. The second objective of my project would be to reconsider some chapters of the dynamic foreign relations of Louis the Great on the basis of the results yielded by research on narrative sources. Following the thematically-focused Angevin conferences held between 1995 and 2011, the programme EUROPANGE (2014–2018) – with French, Italian, Canadian, Polish and Hungarian colleagues – reinforced the collaboration among scholars of different countries interested in the rule of the Angevin dynasty. The planned research could also fit into the framework of Angevin studies becoming increasingly international.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The second half of the 14th century constitutes a period neglected by medievalists in Hungary. Despite the recently growing interest in diplomacy and war history, there are numerous subjects (e. g. Venetian–Hungarian relations, the relations of Louis I with the Holy See) which have barely or not at all been covered by scholars since the first decades of the 20th century. The unsolved questions cannot be elucidated without a repertory of the narrative sources of the 14th century, which is to be prepared in the present project. During the research, I aim to gather the narrative sources related to Angevin Hungary conceived in the lands of the Western Christianity. I intend to devote attention to annals, chronicles, gesta, travel memoirs etc. containing information on Hungarian history between 1301–1387. The handbook would describe the chronicles, gathered with the help of important source edition series as well as repertories and manuels offering information on narrative sources, one by one in a classification according to geographical groups. Following a general presentation of the sources on the basis of the results of international literature, I would analyse – and critically examine – their information related to Hungarian history. The systematic study of sources would allow for an overview to be obtained of the impressions chroniclers from different lands of Europe had about the rule of the Angevins in Hungary. In order to illustrate that chronicles and gesta are indispensable sources of research focusing on the foreign relations of Angevin rulers, I would like to offer a more detailed account of some chapters of the 14th-century diplomacy and war history.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
For the last two decades, research on the history of medieval Hungary, charter-centered for a long time, has shown growing interest in historiographical products. Although recently published works on foreign affairs and cultural histories interrogating chronicles and gesta written beyond the boundaries of the Kingdom of Hungary has devoted attention to some of the most remarkable narrative sources of the period between 1301 and 1387, no attempt has been made so far to systematically gather the foreign sources of the period. The planned critical handbook would be the first work to collect the European narrative sources of the Hungarian Angevins. The first half of the 14th century is the less researched period of the history of the medieval Kingdom of Hungary. Besides the volumes of the Anjou-kori Oklevéltár [Charters of the Age of the Hungarian Angevins], a repertory of the narrative sources might also facilitate the exploration of the era. By offering general information on the sources as well as a critical analysis of the chronicle passages related to Hungarian history, the handbook to be completed by the end of the research period could prove beneficial to medievalists interested in 14th-century Hungary. The work could gain the attention of scholars focusing on cultural history: the corpus would reveal to us the French, Italian, Bohemian and Polish chroniclers' perceptions of Hungary and Hungarians in the Angevin era. Basic research on narrative sources can also contribute to studies focusing on foreign relations: in order to illustrate this statement, case studies in diplomacy and war history will be completed during the project. Some episodes of the foreign affairs of Louis the Great are only covered in works offering a general overview of the period or in secondary literature conceived in the first half of the 20th century: there are several problems which should be reconsidered by scholars. My research on the Western narratives sources of 14th-century Hungarian history and the foreing affairs of the Hungarian Angevins is envisaged to gain the attention of French and Italian scholars and to therefore better integrate Hungary into international Angevin studies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Although works on Angevin Hungary often utilise information of chronicles and gesta, researchers of medieval Hungary, relying during the second half of the 20th century principally on the testimony of charters, have little information on the sources containing accounts of the events of the reigns of Charles I, Louis I (the Great) or Mary. While the repertory of the (foreign narrative) sources of the 10th–13th-centuries Hungarian history (the Catalogus fontium by Ferenc Albin Gombos) is an indispensable tool for scholars dealing with the Arpadian age, no attempt has been made so far to systematically collect the sources of the 14th century. My project – the objective of which is to collect the European narrative sources of Hungarian history between 1301–1387 – aims to address this gap. A critical handbook – to be prepared in manuscript by the end of the research period – will describe, one by one, the narrative sources gathered during the project and their information related to Hungary. The collection of texts will allow a picture to be obtained about the perceptions French, Italian, German, Bohemian or Polish writers of the Middle Ages had about the rule of the Angevins in Hungary. As foreign chroniclers mentioning Hungary gave accounts primarily of war-related events, basic research on narrative sources can encourage studies focusing on foreign affairs. During the project, I will illustrate by case studies examining topics related to war history how chronicles can help reconsidering some chapters of the dinamic foreign relations of Louis the Great.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Csákó Judit: Az Árpád-kori Magyarország francia tükörben, [633 p., megjelenés alatt, várható megjelenés: 2023, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Arpadiana könyvsorozatában], 2023 | | Csákó, Judit: Les conflits intérieurs de l’État hongrois des XIe–XIIe siècles et les interventions étrangères dans les luttes dynastiques au miroir des sources narratives européennes, [megjelenés alatt a Quand il est difficile de gouverner (Europe chrétienne méridionale et orientale, XIIe–première moitié du XVIe s.) c. konferencia tanulmánykötetében], 2024 | | Csákó Judit: Kegyes királyné vagy ármánykodó asszony? Bajorországi Gizella eltérő megítélései a krónikairodalomban, Rubicon 34. (2023) 9. sz. 12-17. p., 2023 | | Csákó Judit: A padovai krónikák, Nagy Lajos és a guerra dei confini, Világtörténet 13. (45.) (2023) 2. sz. 251–277. p., 2023 | | Csákó Judit: Háborúk, szerződések és diplomaták. A Magyar Királyság külkapcsolatai Nagy Lajos korában [előszó], Világtörténet 13. (45.) (2023) 2. sz. 173–174., 2023 | | Csákó Judit (szerk.): Világtörténet 13. (45.) (2023) 2. sz., [Tematikus szám: Háborúk, szerződések és diplomaták. A Magyar Királyság külkapcsolatai Nagy Lajos korában], 2023 | | Csákó Judit: 1147 – Freisingi Ottó átutazik Magyarországon. Külföldi utazók leírásai az Árpád-kori Magyar Királyságról., [Megjelenés alatt] [In: Magyarország globális története kezdetektől 1868-ig. Szerk. Laczó Ferenc – Vadas András – Varga Bálint.], 2023 | | Csákó Judit: Jámbor királyné vagy „rosszakarat mérgével teli vipera”? Gizella királyné eltérő megítélései a krónikáshagyományban, Újkor.hu – A velünk élő történelem [online publikáció], 2019 | | Csákó Judit: Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (1. rész)., Újkor.hu – A velünk élő történelem [online publikáció], 2019 | | Csákó Judit: Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (2. rész), Újkor.hu – A velünk élő történelem [online publikáció], 2019 | | Csákó Judit: Adelheid magyar királyné. Néhány megjegyzés az Árpád-kori Magyarország külhoni forrásaihoz, Újkor.hu – A velünk élő történelem [online publikáció], 2020 | | Csákó Judit: Ismerték-e a középkori lengyel krónikások Szent Lászlót és Magyar Királyságát?, Újkor.hu – A velünk élő történelem [online publikáció], 2020 | | Csákó Judit: A rómaiak pannóniai legelője. Megjegyzések egy hagyomány keletkezéséhez (II. rész), Fons 27. (2020) 2. sz. 119–156. p., 2020 | | Csákó Judit: Adelheid magyar királyné. Néhány megjegyzés az Árpád-kori Magyarország külhoni elbeszélő forrásaihoz és az Árpádok genealógiájához, Turul 94. (2021) 2. sz. 49–59., 2021 | | Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében, Századok 155. (2021) 6. sz. 1139-1166. p., 2021 | | Csákó Judit: Padovai–magyar kapcsolatok a 14. században: Nagy Lajos és szövetségese, Francesco da Carrara (1. rész) [ismeretterjesztő], Újkor.hu – A velünk élő történelem, online publikáció: https://ujkor.hu/content/padovai-magyar-kapcsolatok-1-resz (2021), 2021 | | Csákó Judit: Bárók és főpapok a tárgyalóasztalnál [ismeretterjesztő], In: Pillanatképek a magyar középkorból. Szerk. Skorka Renáta – Weisz Boglárka. Bp. 2022. 172–175., 2022 | | Csákó, Judit: Luigi il Grande fu tradito dai suoi baroni sotto le mura di Zara? La campagna dalmata del 1346 del re ungherese alla luce delle fonti storiche, In: Luigi il Grande Rex Hungariae. Guerre, arti e mobilità tra Padova, Buda e l’Europa al tempo dei Carraresi. Ed. Giovanna Baldissin Molli et al. Roma 2022. 47-62. p., 2022 | | Csákó, Judit: Ki a legnagyobb király? A 10. helyen: Könyves Kálmán [ismeretterjesztő], Qubit [online publikáció], 2022 | | Csákó Judit: Dinasztikus kapcsolatrendszerek a 11. századi Kelet-Közép-Európában. Báling Péter: Az Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei [recenzió], Pontes. A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyve 5. (2022) 272–276., 2022 | | Csákó, Judit: Az 1196–1235 közötti magyar történelem nyugati elbeszélő forrásainak kritikája. By Tamás Körmendi [recenzió], Hungarian Historical Review 11. (2022) 1. sz. 235–239. p., 2022 | | Csákó Judit: A kalandozások és az Árpád-kori Magyarország a francia területeken keletkezett elbeszélő források tükrében, [Kézirat, várható megjelenés: 2023, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Arpadiana könyvsorozatában], 2023 | | Csákó, Judit: Les conflits intérieurs de l’État hongrois des XIe–XIIe siècles et les interventions étrangères dans les luttes dynastiques au miroir des sources narratives européennes, [Kézirat] [a Quand il est difficile de gouverner (Europe chrétienne méridionale et orientale, XIIe–première moitié du XVIe siècle) c. konferencia tanulmánykötetében], 2023 | | Csákó Judit: Az Altaichi évkönyv és a magyar krónikás hagyomány. Megjegyzések egy historiográfiai vita margójára, Történelmi Szemle 63. (2021) 1. sz. 5–23. p., 2021 | | Csákó, Judit: La Descriptio Europae Orientalis et ses rapports avec la tradition historique hongroise, Byzance et l’Occident VI. Vestigia philologica. Dir. Emese Egedi-Kovács. Bp. 2021. 175–193. p., 2021 | | Csákó Judit: Adelheid magyar királyné. Néhány megjegyzés az Árpád-kori Magyarország külhoni elbeszélő forrásaihoz és az Árpádok genealógiájához, [megjelenés alatt a Turul c. folyóiratban], 2021 | | Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében, Századok 155. (2021) 6. sz. 1139-1166. p., 2021 | | Csákó Judit: Padovai–magyar kapcsolatok a 14. században: Nagy Lajos és szövetségese, Francesco da Carrara (1. rész) [ismeretterjesztő], Újkor.hu – A velünk élő történelem, online publikáció: https://ujkor.hu/content/padovai-magyar-kapcsolatok-1-resz (2021), 2021 | | Csákó, Judit: 7 db lexikonszócikk (ezek közül 1 Éloise Adde-dal közösen), Démystifier l’Europe centrale: Bohême, Hongrie et Pologne du VIIe au XVIe s. Dir. Marie-Madeleine de Cevins. Paris 2021.268-269.,382-383.,538.,542.,759.,785-786.,827-829., 2021 | | Csákó Judit: Bárók és főpapok a tárgyalóasztalnál [ismeretterjesztő], [megjelenés alatt a "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoport Weisz Boglárka szerk. ismeretterjesztő kötetében, 2021/2022], 2021 | | Csákó, Judit: La Hongrie et les Hongrois du IXe au XIIIe siècle au miroir des sources narratives françaises. Bilan d’une recherche, Byzance et l’Occident V. Ianua Europae. Ed. Emese Egedi-Kovács. Budapest: Collège Eötvös József ELTE, 2019. 123–150. p., 2019 | | Csákó, Judit: La stabilisation du pouvoir royal par Charles Ier de Hongrie au miroir des sources narratives, Mathieu, Isabelle -- Ortega, Isabelle (szerk.): Quand il est difficile de gouverner (Europe chrétienne et méridionale, XIIe–1ère moitié du XVIe s.) [közlésre elfogadva], 2020 | | Csákó, Judit: Chancellerie royale et historiographie dans la Hongrie du XIVe siècle. État des recherches, Isabelle Mathieu–Jean-Michel Matz (szerk.): Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins. Roma 2019. 187–208. p., 2019 | | Csákó Judit: Enikő Csukovits: Hungary and the Hungarians. Western Europe’s View in the Middle Ages (Viella Historical Research 11.) Viella, Roma 2018. 233 oldal, Századok 153. (2019). 4. sz. 834--837. p. [recenzió], 2019 | | Csákó Judit: A rómaiak pannóniai legelője: Megjegyzések egy hagyomány keletkezéséhez (I. rész), Fons 26. (2019) 2. sz. 147–192. p., 2019 | | Csákó Judit: A rómaiak pannóniai legelője: Megjegyzések egy hagyomány keletkezéséhez (II. rész), Fons 27. (2020) 2. sz. [megjelenés alatt], 2020 | | Csákó, Judit: Les diplomates de Louis le Grand. Quelques remarques sur les pratiques de l’écrit en Hongrie angevine, In: Pécout, Thierry (szerk.): Les officiers et la chose publique dans les territoires angevins (XIIIe–XVe siècle): vers une culture politique? Roma 2020. 71–96. p., 2020 | | Csákó Judit: Az elit és a diplomácia – Nagy Lajos diplomatái, In: Csukovits Enikő (szerk.): Az Anjou-kor hatalmi elitje. Bp.: Magyar Történelmi Társulat -- BTK Történettudományi Intézet, 2020. 275--290. p., 2020 | | Csákó, Judit: L’arrivée au pouvoir de Charles Ier de Hongrie au miroir des sources narratives, Mémoire des Princes Angevins 13. (2020). Online publikáció: https://mpa.univ-st-etienne.fr/index.php?id=515, 2020 | | Csákó Judit: Enikő Csukovits: Hungary and the Hungarians. Western Europe’s View in the Middle Ages (Viella Historical Research 11.) Viella, Roma 2018. 233 oldal, Századok 153. (2019). 4. sz. 834–837. p. [recenzió], 2019 | | Csákó Judit: A rómaiak pannóniai legelője. Megjegyzések egy hagyomány keletkezéséhez (II. rész), Fons 27. (2020) 2. sz. 119–156., 2020 | | Csákó, Judit: Les diplomates de Louis le Grand. Quelques remarques sur les pratiques de l’écrit en Hongrie angevine, In: Pécout, Thierry (szerk.): Les officiers et la chose publique dans les territoires angevins (XIIIe–XVe siècle): vers une culture politique? [Online publikáció] Roma, 2020 | | Csákó Judit: Az elit és a diplomácia – Nagy Lajos diplomatái, In: Csukovits Enikő (szerk.): Az Anjou-kor hatalmi elitje. Bp.: Magyar Történelmi Társulat -- BTK Történettudományi Intézet, 2020. 275--290. p., 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
