 |
Open-field experiments supporting ecologically sustainable forest management
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128441 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Ódor, Péter |
| Title in Hungarian |
Ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodást megalapozó terepi kísérletek |
| Title in English |
Open-field experiments supporting ecologically sustainable forest management |
| Keywords in Hungarian |
biodiverzitás, mikroklíma, erdőökológia, erdőgazdálkodás |
| Keywords in English |
biodiversity, microclimate, forest ecology, forest management |
| Discipline |
| Biodiversity, conservation biology and genetics, invasion biology (Council of Complex Environmental Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Nature conservation | | Forestry (Council of Complex Environmental Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Forest biodiversity |
|
| Panel |
Ecology and evolution 1 |
| Department or equivalent |
Institute of Ecology and Botany, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences (Centre for Ecological Research) |
| Participants |
Aszalós, Réka
Bidló, András
Boros, Gergely
Elek, Zoltán
Horváth, Csenge Veronika
Kovács, Bence
Németh, Csaba
Samu, Ferenc
Soltész, Zoltán
Szabó, Eszter Lilla
Tinya, Flóra
|
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2023-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
46.940 |
| FTE (full time equivalent) |
14.69 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az erdőökológiai tárgyú projekt az örökerdő gazdálkodás és a vágásos gazdálkodás beavatkozásainak termőhelyre, felújulásra és erdei biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálja gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, a Pilisben. A kutatás két terepi kísérletből áll: (1) Pilis Üzemmód: 2014-ben indított kísérletünket szeretnénk folytatni, amelyben a vágásos üzemmód (tarvágás, bontóvágás, hagyásfa csoport) és az örökerdő üzemmód (lékvágás) beavatkozásainak hatását tanulmányozzuk; (2) Pilis Lék: egy új kísérletet indítunk el, amelyben az örökerdő üzemmód keretein belül különböző méretű, alakú és kialakítási módú lékeket vizsgálunk. Mindkét kísérlet során nyomon követjük a beavatkozások, valamint az azt követő regeneráció termőhelyi hatásait, folyamatosan mérjük a fény, léghőmérséklet, légnedvesség, talajhőmérséklet, talajnedvesség, ill. a talaj és az avar fizikai-kémiai viszonyainak változását. Állandósított mintanégyzetekben vizsgáljuk az aljnövényzet és a felújulás viszonyait. Több állatcsoport (bogarak, pókok, televényférgek, kétszárnyúak) esetében tanulmányozzuk a közösségek funkcionális válaszait a kezelésekre. Ültetett csemetéken külön is vizsgáljuk, hogy a beavatkozások által létrehozott termőhelyi viszonyok hogyan hatnak az erdészeti és természetvédelmi szempontból fontos fafajok felújulására. A kutatás a ma elterjedt, valamint a bevezetés alatt álló erdőkezelési eljárások komplex összehasonlító vizsgálatával szeretné megalapozni az erdők ökológiai és természetvédelmi szempontból minél kedvezőbb hasznosítását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A már megkezdett Pilis Üzemmód kísérlet alapkérdése, hogy a vágásos (tarvágás, bontóvágás, hagyásfacsoport) és az örökerdő gazdálkodás (lékvágás) beavatkozásai milyen változásokat eredményeznek a termőhely, a különböző élőlénycsoportok biodiverzitása és a felújulás szempontjából. Hipotéziseink szerint a bontóvágás eredményezi a legkisebb, a tarvágás a legdrasztikusabb változásokat. A vágásterületen a mikroklíma szélsőséges napi és havi ingadozását, a vágásnövényzet megjelenését és gyors előretörését várjuk. A lékben a kedvező fényviszonyok mellett kiegyenlített mikroklíma és a talajnedvesség növekedése várható. A hagyásfacsoportot az erdei fényviszonyok mellett száraz és meleg mikroklíma és alacsonyabb talajnedvesség jellemzi. A televényférgek visszaszorulását várjuk a tarvágásban és a hagyásfacsoportban, a pókok és a futóbogarak jó mobilitása elsősorban a fajösszetétel változását eredményezi. A facsemeték növekedése a lékben a legkedvezőbb.
A Pilis Lék kísérlet során a lékek méretének, alakjának, valamint kialakítási módjának hatásait vizsgáljuk. Feltételezzük, hogy a kisméretű lékekben a termőhelyi és aljnövényzet viszonyok megváltozása elhanyagolható, a nagyobb lékekben több fény és talajnedvesség az aljnövényzet jelentősebb változását eredményezi. Elnyújtott lékalak esetében kisebb mértékű változás várható. Felújulás szempontjából a legkedvezőbb viszonyokat a 3 év után megnagyobbított lékektől várjuk. Az állatcsoportok legnagyobb változása a nagyméretű kör alakú, a legkisebb a kisméretű elnyújtott lék esetében várható. A lékek kiterjesztése kevésbé jelentős változásokat fog eredményezni az egy lépésben kialakított nagy területű lékekhez viszonyítva.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Magyarországon az őshonos fafajú erdők nagyon sokféle társadalmi igényt elégítenek ki: a faanyag biztosítása mellett egyre nagyobb jelentősége van esetükben az erdei biodiverzitás megőrzésének, ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, kielégítik a lakosság rekreációs igényeit, munkahelyet teremtenek. Az elmúlt évszázad óta hazánkat a vágásos erdőgazdálkodás uralja, amelyet a társadalom részéről egyre több kritika ér: a nagy kiterjedésű vágásterületek tájképi és termőhelyi hatása kedvezőtlen, az egykorú, homogén állományok szerkezete nagy mértékben eltér a természetes erdőkétől, az erdők egyéb rendeltetései sérülnek, és faanyagtermelés szempontjából sem kedvező hosszabb távon. Ennek hatására kezdett meggyökeresedni a hazai erdőgazdálkodásban az elmúlt 20 évben az örökerdő gazdálkodás, amelynek során a faanyagtermelés vágásterületek kialakítása nélkül, kis intenzitású beavatkozások révén valósul meg, folyamatos jelenlétét biztosítva a szerkezetileg változatos, vegyes korú, elegyes állományoknak. Azonban ennek a gazdálkodási módnak a technológiái még gyerekcipőben járnak, sem az erdők felújulására, sem az erdei élővilágra gyakorolt hatására vonatkozóan nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal. Ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez hosszú távú, komplex, tudományos igényeséggel megtervezett és nyomon követett összehasonlító terepi vizsgálatokra van szükség. A 2014-ben megkezdett, eltérő üzemmódok beavatkozásait összehasonlító kísérletünk folytatása, valamint a most induló, már az örökerdő üzemmód beavatkozásait összehasonlító kísérletünk ezt a hiányt kívánja betölteni. Vizsgálatunk kiterjed a beavatkozás után a faállomány, a termőhelyi viszonyok, az aljnövényzet, a felújulás, valamint több erdei élőlénycsoport közösségének vizsgálatára, egyszerre szolgálva az erdőgazdálkodás és a természetvédelem gyakorlati igényeit, valamint új alapkutatási eredményeket nyújtva az erdők faállománya, termőhelyi viszonyai és biodiverzitása közötti összefüggések megismeréséhez. A kutatás hozzá kíván járulni a jövő ökológiailag és ökonómiailag egyaránt fenntartható erdőgazdálkodásának megalapozásához, valamint emellett szolgálja a gyakorlati erdészek, természetvédelmi szakemberek, valamint ökológus kutatók közötti kommunikációt is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Magyarország őshonos erdeinek társadalmi rendeltetése összetett: kielégítik a faanyag-igényeket, szolgálják a turizmust, hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, jelentős szereppel bírnak a jó levegő, a tiszta víz és az egészséges környezet fenntartásában, munkalehetőséget biztosítanak. Ezeket a funkciókat csak ökológiai szempontból is fenntartható erdőkezelés tudja biztosítani. Hazánkban egyre több területen alkalmazzák az örökerdő gazdálkodás módszereit, amely során nem jönnek létre vágásterületek, hanem a faanyagtermelés folyamatos erdőborítás mellett valósul meg. Azonban e gazdálkodási módnak a technológiái még nem kiforrottak, hiányoznak azok a vizsgálatok, amelyek több szempont alapján vetik össze a különböző erdőkezelési módokat. 2014-ben a Pilisben elkezdtünk egy terepi kísérletet, amelyben a vágásos üzemmód és az örökerdő üzemmód beavatkozásait vizsgáljuk a termőhely (mikroklíma, talajviszonyok), az élővilág sokfélesége (aljnövényzet, ízeltlábú közösségek, talajlakó lebontó szervezetek) és az erdő felújulása szempontjából. Pályázatunkban e kísérlet hatásait szeretnénk továbbra is nyomon követni, hogy lehetőségünk nyíljon az erdő 5-8 év alatt lejátszódó regenerációs folyamatait is feltárni. Ezzel egy időben egy új kísérletet is elindítunk a régióban, amely már az örökerdő gazdálkodásra jellemző, különböző méretű és alakú lékekben (kis területű kitermelési foltokban) vizsgálja a kezelések termőhelyre, az erdei élővilágra és a felújulásra gyakorolt hatásait. A két kísérlet együttesen tud hozzájárulni az erdők természetvédelmi és közjóléti funkciót jobban figyelembe vevő jövőbeli erdőgazdálkodás megalapozásához.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This forest ecological proposal investigates the effects of treatments belonging to the rotation and continuous cover forestry systems on forest site conditions, regeneration and biodiversity in a mature sessile oak-hornbeam forest in the Pilis Mountains, Hungary. It consists of two field experiments: (1) Pilis Forestry Systems: we continue our experiment established in 2014, which compares treatments of rotation system (clear-cutting, preparation cutting, retention tree group) and continuous cover forestry system (gap-cutting); (2) Pilis Gap: we establish a new experiment in that gap-cuttings of different sizes, shapes, and types are compared within the continuous cover forestry system. For both experiment the forest site effects of the treatments are continuously studied recording the following variables: light, air temperature, air humidity, physical and chemical characteristics of the soil. The changes of the understory vegetation and tree regeneration are monitored in permanent quadrates. Functional responses of communities are analyzed for many animal groups as beetles, spiders, enchytraeid worms, dipterans. The effects of the treatments on the regeneration of selected tree species are studied separately investigating the responses of planted individuals. This proposal would like to contribute to the establishment of scientific background of ecologically sustainable forest management comparing widely used and new forestry methods.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The effect of forestry treatments belonging to different forestry systems is studied on forest site, biodiversity and tree regeneration in Pilis Forestry Systems. We hypothesize that preparation cutting results the most moderate, while clear-cutting the most drastic changes. We expect extreme high daily and monthly variation of microclimate in clear-cutting. In gap-cutting the light conditions are favorable for understory growth, however the microclimate remains moderate and the soil moisture increases. Retention tree group is characterized by shaded light conditions, but dry and warm microclimate and low soil moisture. We expect the deterioration of enchytraeid community in clear-cutting and retention tree group, while only the species composition changes slightly for ground-beetles and spiders. The growth of the planted tree seedlings is the most optimal in gap-cutting.
In the Pilis Gap experiment the effects of size, shape and type of gap-cutting are compared. We suppose that in the small gaps the changes of the microclimate and understory are low, while in large gaps light, soil moisture and understory cover considerably increase. In elongated gaps the changes are lower compared to the same sized circular gaps. We expect the most optimal conditions for oak regeneration in small elongated gaps, which are extended to large circular ones after three years of their establishment. The highest functional changes of the investigated zoological assemblages are expected in large circular, while the lowest in the small elongated gap. The changes for all variables will be lower in the extended gaps than in the same sized, promptly created gaps.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Native forests in Hungary have to satisfy many demands of the society: besides providing industrial timber and firewood, the importance of their other ecosystem services, as biodiversity conservation, recreational possibilities, job creation, etc. is increasing. In Hungarian forests the rotation (clear-cutting and shelterwood) forestry systems are dominated, which receive more and more criticism from the society because of different reasons: the large clear-cuts have unfavorable forest site and landscape effects; the structure of homogenous, even-aged stands considerably differ from natural forests structure; conservation designations and ecosystem services of the forests weaken; and it is economically not sustainable for long-term timber production. Continuous cover forestry has become prevalent in the last twenty years in Hungary. This system is characterized by small intensity treatments that keeps permanent presence of uneven-aged, heterogeneous forest stands, without creating large cutting areas in the landscape. However, this management type is only in experimental phase, we do not have enough experience and scientific knowledge concerning its effect on forest regeneration and biodiversity. The forestry practice needs scientifically planned and monitored, long-term forest ecological experiments. Our research would like to fill this knowledge gap based on two experiments: one established in 2014 for the comparison of the treatments of different forestry systems, and another one starting in the framework of this proposal for analyzing different types of gap-cutting. These experiments focus on the changes of stand structure, forest site, regeneration of trees, understory vegetation and different animal groups. Our research would like to contribute for the practical decisions of forest managers and conservationists and to explore scientifically new results regarding the relationships between forest structure, forest site and biodiversity. We would like to give scientific evidences for the establishment of a both ecologically and economically sustainable forest management, and we hope that this research could widen the communication between foresters, conservationists and researchers.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Native forests in Hungary have a complex designation for society: satisfy timber and firewood demands, have an important touristic role, contribute to biodiversity conservation, influence the maintenance of healthy environment, air and water quality, as well as create job opportunities. All of these functions can be maintained only by ecologically sustainable forest management. These purposes are satisfied by continuous cover forestry, which is extending in Hungary. It maintains a continuous, uneven aged forest cover beside timber production and does not create cutting areas. However, this management type is only in experimental stage, thus we do not have enough experience and scientific knowledge concerning its effect on forest regeneration and biodiversity. We started a field experiment in Pilis Mountains in 2014, in that we compare the effects of treatments belonging to rotation and continuous cover forestry on forest site (microclimate, soil), biodiversity of different organism groups (plants, insects, soil decomposers) and regeneration. In this proposal we would like to follow the monitoring of the experiment, analyzing the changes 5-8 years after the interventions. Besides, we would like to start another experiment in the region, which compares the different types of gap-cutting as a tool of continuous cover forestry on forest site, biodiversity and regeneration. We would like to contribute by this research on the establishment of an ecologically sustainable forest management.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Fintha, G., Ódor, P., Leal, C.M., Geiger, A., Kgobe, G., Aszalós, R., Tinya, F., Kovács, B., Geml, J.: Erdészeti üzemmódok hatása a növénypatogén gombaközösségek összetételére., Magyar Mikrobiológiai Társaság 2022. évi Nagygyűlése, 2022. október 12-14. Kecskemét. Absztraktkötet pp. 17-18., 2022 | | Geml, J., Ódor, P.: Ektomikorrhizás gombaközösségek diverzitásának és összetételének összehasonlítása különböző erdészeti üzemmóddal kezelt erdőkben, környezeti DNS-minták alapján., Erdészeti Tudományos Konferencia, 2022. 02. 10., Sopron. Kivonatok kötete pp. 50. http://emk.uni-sopron.hu/etk-2022, 2022 | | Ódor, P., Aszalós, R., Boros, G., Elek, Z., Geml, J., Horváth, Cs.V., Kovács, B., Németh, Cs., Samu, F., Soltész, Z., Tinya, F.: The effect of different forestry treatments on multi-taxon biodiversity in a sessile oak-hornbeam forest: Pilis Forestry System Experiment., INTECOL 2022 Conference, 28.08 – 02.09. 2022. Geneva, Switzerland, http://intecol2021.org/, 2022 | | Kovács, B.: A matter of size and shape – The “Pilis Gap Experiment”, a new multi-taxa study focusing on the effects of continuous cover forestry and its first results., Forest Disturbances and Ecosystem Dynamics in a Changing World, 19-22.09.2022, Berchtesgaden, Germany. , 2022 | | Samu, F., Elek, Z., Ruzickova, J., Botos, E., Ódor, P.: Can gap cutting help to preserve forest spider communities?, European Congress of Arachnology, 2022. 09. 4-9. Greifswald, Germany. Abstracts. pp. 127. https://esa-congress.com/en/programme/programme/, 2022 | | Aszalós Réka, Kovács Bence, Tinya Flóra, Németh Csaba, Horváth Csenge Veronika, Ódor Péter: Canopy gaps are less susceptible to disturbance-related and invasive herbs than clear-cuts: Temporal changes in the understorey after experimental silvicultural treatments, FOREST ECOLOGY AND MANAGEMENT 549: 121438, 2023 | | Horváth Csenge Veronika, Kovács Bence, Tinya Flóra, Schadeck Locatelli Julia, Németh Csaba, Crecco Lorenzo, Illés Gábor, Csépányi Péter, Ódor Péter: A matter of size and shape: Microclimatic changes induced by experimental gap openings in a sessile oak–hornbeam forest, SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 873: 162302, 2023 | | Horváth Csenge Veronika, Kovács Bence, Tinya Flóra, Németh Csaba, Illés Gábor, Csépányi Péter, Ódor Péter: A lékalak és lékméret hatása az erdei mikroklímára, ERDÉSZETI LAPOK 158: (10) pp. 398-401., 2023 | | Samu Ferenc, Elek Zoltán, Růžičková Jana, Botos Erika, Kovács Bence, Ódor Péter: Can Gap-Cutting Help to Preserve Forest Spider Communities?, DIVERSITY (BASEL) 15: (2) 240, 2023 | | Gitau Margaret Gathoni: Regeneration success of sessile oak under different gap cuttings in an oak-hornbeam forest., MSc Thesis. Eötvös Loránd University, Faculty of Science, Center for Environmental Science., 2023 | | Tinya Flóra, Kovács Bence, Prättälä Aurora, Farkas Péter, Aszalós Réka, Ódor Péter: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest, EUROPEAN JOURNAL OF FOREST RESEARCH 138: (1) pp. 65-77., 2019 | | Elek Zoltán, Kovács Bence, Aszalós Réka, Boros Gergely, Samu Ferenc, Tinya Flóra, Ódor Péter: Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest, SCIENTIFIC REPORTS 8: 16990, 2018 | | Boros, G., Kovács, B., Ódor, P.: Green tree retention enhances negative short-term effects of clear-cutting on enchytraeid assemblages in a temperate forest, Applied Soil Ecology 136:106-115, 2019 | | Kovács, B., Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment.: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment., Ecological Applications in press., 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Tóth, B., Csépányi, P., Németh, Cs., Ódor, P.: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest., Forest Ecology and Management in press., 2020 | | Tinya, F., Ódor, P.: What can we learn about the light-demands of the forest understory from an unmanaged, old-growth forest?, Temperate and boreal primeval forests in the face of global change Conference, 2-4 September 2019, Lviv (Ukraine). Program and Abstracts (WSL), pp. 100., 2019 | | Elek, Z., Ruzickova, J., Ódor, P.: Individual decisions drive the changes in movement patterns of ground beetles between forestry management types in Hungary., 2nd International Conference of Community Ecology, Bologna, Book of Abstracts, pp. 79., 2019 | | Ódor, P., Aude, E., Frederiksen, R.F., Fritz, Ö., Táborska, M., Németh, Cs., Heilmann-Clausen, J., Christensen, M., Bässler, C., van Dort, K.W.: Conservation patterns of deadwood dwelling bryophytes in European beech dominated old-growth forests., The International Conference of Forests at Risk: Białowieża And Beyond, Warsaw. Book of Abstracts, pp. 50., 2019 | | Horváth Csenge Veronika: Effect of forestry treatments on the understory vegetation of an oak-hornbeam forest., MSc Thesis, ELTE TTK Biológiai Intézet (in Hungarian)., 2019 | | Kovács, B., Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment.: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment., Ecological Applications 30(2): e02043., 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Tóth, B., Csépányi, P., Németh, Cs., Ódor, P.: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest., Forest Ecology and Management 459: 117810., 2020 | | Locatelli, J. S.: Effects of gap size and shape on the understory vegetation in an oak-hornbeam forest. MSc. Thesis., Eötvös Loránd University, Faculty of Natural Sciences, Centre of Environmental Studies., 2020 | | Vivien, S., Ódor, P., Bidló, A.: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára, Erdészettudományi Közlemények (in. press), 2020 | | Ódor, P., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Horváth, Cs.V., Kovács, B., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Tinya, F., Tóth, B.: The effect of forestry treatments on forest site, biodiversity and regeneration: the Pilis Forestry Systems Experiment., Oral presentation. Governing and managing forests for multiple ecosystem services across the globe, Bonn, Germany. Book of Abstracts pp. 67-68., 2020 | | Kovács, B., Tinya, F., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Horváth, cs.V., Illés, G., Locatelli, J., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Ódor, P.: Introducing the “Pilis Gap Experiment”: a new multi-taxa study focusing on the effects of continuous cover forestry., Poster. Governing and managing forests for multiple ecosystem services across the globe, Bonn, Germany. Book of Abstracts pp. 105-106., 2020 | | Kovács, B., Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.: The effects of different silvicultural treatments on microclimate in oak-dominated forests: results of a 4-year experiment., Poster. Governing and managing forests for multiple ecosystem services across the globe, Bonn, Germany. Book of Abstracts pp. 107-108., 2020 | | Ódor, P., Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Farkas, V., Horváth, Cs.V., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Simon, L., Szenthe, G., Tóth, B., Vadas, Á: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben., Erdészeti Lapok 155(1): 8-12., 2020 | | Vivien, S., Ódor, P., Bidló, A.: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára, Erdészettudományi Közlemények 10(2): 69-82., 2020 | | Horváth, Cs. V., Tinya, F., Kovács, B., Ódor, P.: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére., Erdészettudományi Közlemények 11(1-2): 1-14., 2021 | | Elek, Z., Ruzickova, J., Ódor, P.: Individual decisions drive the changes in movement patterns of ground beetles between forestry management types., Biologia 76: 3287-3296., 2021 | | Elek, Z., Ruzickova, J., Ódor, P.: Functional plasticity of carabids can presume better the changes in community composition than taxon-based descriptors, Ecological Applications, e02460, 2021 | | Samu, F., Elek, Z., Kovács, B., Fülöp, D., Botos, E., Schmera, D., Aszalós, R., Bidló, A., Németh, Cs., Sass, V., Tinya, F., Ódor, P.: Resilience of spider communities affected by a range of silvicultural treatments in a temperate deciduous forest stand., Scientific Reports 11: 20520, 2021 | | Tinya, F, Kovács, B., Bidló, A., Dima, B., Király, I., Kutszegi, G., Lakatos, F., Mag, Zs., Márialigeti, S., Nascimbene, J., Samu, F., Siller, I., Szél, Gy., Ódor, P.: Environmental drivers of forest biodiversity in temperate mixed forests – a multi-taxon approach, Science of the Total Environment 795: 148720, 2021 | | Bölöni, J., Aszalós, R., Frank, T., Ódor, P.: Forest type matters: Global review about the structure of oak dominated old-growth temperate forests., Forest Ecology and Management 500: 119629., 2021 | | Ruzicková, J., Bérces, S., Ackov, Sz., Elek, Z.: Individual movement of large carabids as a link for activity density patterns in various forestry treatments, Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 67: 77-86., 2021 | | Horváth, Cs. V., Tinya, F., Kovács, B. Ódor, P.: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére., Erdészeti Lapok 156(4): 137-140., 2021 | | Geml, J., Ódor, P.: Talaj mikrobiom diverzitásának és összetételének összehasonlítása különböző erdészeti üzemmóddal kezelt erdőkben, környezeti DNS minták alapján., 12. Magyar Ökogus Kongresszus, 2021. 08. 24-26, Vác. In: Tinya, F. (szerk.), Előadások és Poszterek Összefoglalói pp. 53., 2021 | | Kovács, B., Horváth, Cs.V., Locatelli, J.S., Tinya, F., Németh, Cs., Illés, G., Ódor, P.: A lékalak és lékméret hatása a mikroklímára és annak térbeli mintázatára a Pilis Lék Kísérletben., 12. Magyar Ökogus Kongresszus, 2021. 08. 24-26, Vác. In: Tinya, F (szerk.), Előadások és Poszterek Összefoglalói pp. 72., 2021 | | Aszalós, R., Németh, Cs., Kovács, B., Tinya, F., Ódor, P.: Az aljnövényzet hosszú távú változásai különböző erdészeti beavatkozások során – Pilis Üzemmód Kísérlet., 12. Magyar Ökogus Kongresszus, 2021. 08. 24-26, Vác. In: Tinya, F (szerk.), Előadások és Poszterek Összefoglalói pp. 136., 2021 | | Ruzickova, J., Elek, Z.: Unequivocal differences in predation pressure on large carabid beetles between forestry treatments., Diversity 13: 484., 2021 | | Elek, Z., Ruzickova, J., Ódor, P.: Functional plasticity of carabids can presume better the changes in community composition than taxon-based descriptors, Ecological Applications 32(1), e02460, 2022 | | Fintha, G., Ódor, P., Leal, C.M., Geiger, A., Molnár, A., Kgobe, G., Aszalós, R., Tinya, F., Kovács, B., Geml, J.: Environmental DNA sequencing reveals differential responses of bryophillus and plant pathogenic fungi to forestry treatments., Poster presentation. 6th International Conference on Cryptogams, 7–8 September 2023, Eger, Hungary. Book of Absracts, Acta Biologica Plantarum Agriensis 11(2): 42., 2023 | | Geml, J., Geiger, A., Molnár, A., Mota, L.C., Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Ódor, P.: Evaluating the effects of forestry treatments on ectomycorrhizal fungal communities in a Pannonian oak-hornbeam forest., Oral presentation. 6th International Conference on Cryptogams, 7–8 September 2023, Eger, Hungary. Book of Absracts, Acta Biologica Plantarum Agriensis 11(2): 11., 2023 | | Ódor, P., Aszalós, R., Boros, G., Elek, Z., Geml, J., Horváth, Cs.V., Kovács, B., Németh, Cs., Samu, F., Soltész, Z., Tinya, F.: Perspectives of an ecologically sustainable forest management: experimental comparison of different forestry treatments on multi-taxon biodiversity., Oral presentation. International Conference for Conservation Biology. 23-27 07. 2023, Kigali, Ruanda., 2023 | | Tamási, G., Ódor, P., Fintha, G., Leal, C.M., Geiger, A., Molnár, A., Kgobe, G., Aszalós, R., Tinya, F., Kovács, B., Geml, J.: Effect of silvicultural treatments on the composition of animal parasitic fungal communities., Oral presentation. 6th International Conference on Cryptogams, 7–8 September 2023, Eger, Hungary. Book of Absracts, Acta Biologica Plantarum Agriensis 11(2): 43., 2023 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
