 |
A plágium szerialitása. Cholnoky László szövegszerkesztési elvei és publikálási praxisa
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128674 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Virágh, András |
| Title in Hungarian |
A plágium szerialitása. Cholnoky László szövegszerkesztési elvei és publikálási praxisa |
| Title in English |
A plágium szerialitása. Cholnoky László szövegszerkesztési elvei és publikálási praxisa |
| Keywords in Hungarian |
századforduló, Cholnoky László, időszaki sajtó, szövegvariáns, plágium |
| Keywords in English |
századforduló, Cholnoky László, időszaki sajtó, szövegvariáns, plágium |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Hungarian literature |
|
| Panel |
Literature |
| Department or equivalent |
Institute for Literary Studies (Research Centre for the Humanities) |
| Starting date |
2018-10-01 |
| Closing date |
2021-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.807 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Cholnoky László a huszadik századi magyar irodalom plagizátoraként kanonizálódott a hagyományban. 30 éves publikálási gyakorlata során a plágium többféle formátumával találkozhatunk. Az időszaki kiadványok, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer korabeli diszkurzív törvényszerűségei más lehetőségeket nyújtottak a szerzőnek az újraírt szöveg újbóli eladhatóságát, a vidéki lapokat ellátó hálózatokba vagy szövegügynökségekbe való becsatlakozás formáit, vagy a tárcanovellák hosszabb szövegekbe, regényekbe beépíthetőségének gyakorlatát illetően. A kutatás egyik végső céljaként megfogalmazott szerzői nagymonográfia az életművet elsősorban a mediális viszonyok alapján kívánja vizsgálni, bemutatva és példákkal illusztrálva a szövegszerkesztés és publikálás korabeli protokolljait, amelyek közé Cholnoky esetében beleérthető az újságkivágatok segítségével történő "vágólapozás", amelyek keretei az egyes szövegek publikációs útvonalait megrajzolva élesen kiemelődnek. Az utóbbi időben több kísérlet történt Cholnoky szövegeinek kiadására. A kutatás második célkitűzése egy olyan forráskiadvány elkészítése, amelyben a szerző még kiadatlan szövegei szerepelnének, filológiai és bibliográfiai jegyzetekkel segítve a tájékozódást. A kiválogatott tárcanovellák jelentős részének a vidéki sajtó adott otthont, ezért kutatásom harmadik kimeneteként egy online adatbázis kivitelezését és nyilvánossá tételét tűzöm ki célul, amely alapot adhat a korszak (eddig hiányzó) annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A századfordulón, egészen az első világháborúig a szöveg instabil variánsa jelent meg a korabeli időszaki kiadványokban, beleértve a tárcanovellákat megjelentető napilapokat, valamint az egyre nagyobb számú, havi megjelenésű folyóiratokat is. Cholnoky László nem tért el a kortárs gyakorlattól abban, hogy már megjelent írásait átdolgozva azokat újabb és újabb orgánumokban jelentette meg, de 1907-től kezdődően csatlakozott egy szövegelosztó-hálózathoz is, amely tárcanovelláinak vidéki megjelenéseiről gondoskodott. A kisebb vidéki lapok szedői viszont rendszeresen átírt szövegváltozatokat hoztak létre az elütéseknek és a látszólag önkényes szövegmódosításoknak köszönhetően. A szövegügynökségek végső kimeneteinél így egy másfajta plagizálási tevékenység is felfedezhető, nem is beszélve a "gyenge" jogi kontextusról, amelynek következtében olyan vidéki hetilapokban is megtalálhatjuk Cholnoky szövegeit, amelyek nyilvánvalóan a hálózaton kívülről, illegálisan közölték ezeket. A kutatás alapkérdése az, hogyan váltak ezek az instabil formátumok olyan szövegekké, amelyek később már kevesebb változtatással jelenhettek meg (azaz a szerzői intenció utolsó stádiumát tükrözik), illetve hogyan és milyen formában válhattak részeivé hosszabb szövegkompozícióinak, regényeinek. Végeredményben a kutatás a plágiumok útját kíséri végig a világháború előtti évek, valamint a két világháború közötti időszak sajátos közegében, bemutatva az eltérő mediális kontextusokat (a korabeli időszaki sajtó formátumait és hálózatait), valamint Cholnoky változó szövegszerkesztési gyakorlatát (egy-egy adott variáns eltérő orgánumokban megjelenő változatait, ezek poétikai-textológiai eltéréseit).
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás Cholnoky László életművén keresztül a századfordulós magyar irodalom, valamint a két világháború közötti magyar irodalom eltérő publikációs stratégiáit vizsgálja, megteremtve a lehetőséget más, korabeli szerzők karriertörténeteinek mélyebb vizsgálatához is. A vizsgált szerző plagizálási gyakorlata nyomán feltárulhat a korabeli publikációs közeg „aggályos” jogi háttere, nevezetesen az utánközléseknek, sőt, lopásoknak szinte szabad teret adó kontextus is. A kutatás egyik kimeneteként elkészülő nyilvános sajtóadatbázis megfelel az 1900 és 1920 közötti időszaki sajtó mélyebb vizsgálatához, ami például egyes régiók irodalmi „ellátottságát” illeti, sőt, a korszak még hiányzó annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is alapul szolgálhat. A kutatás rávilágít az 1921-től a második világháború végéig tartó publikációs tér olyan, eddig nem vizsgált sajátosságaira, mint a centralizáció, a „folyóiratosodás”, illetve a vidéki időszaki sajtóközeg irodalmi ellátatlansága. Cholnoky László publikálási gyakorlata nem számít egyedülállónak a korban, igaz, a századfordulón már neves orgánumokat már csak azok utolsó stádiumában keresi meg szövegekkel, teljességgel kimarad a vidéki szövegelosztásból, ellenben emigráns magyar lapok gyakori szerzőjeként segít megrajzolni a Az Est-lapok külföldi kapcsolatrendszerét. Az életmű további, a kutatás által részletesen feltárandó sajátossága, hogy a publicisztikai műfajok nyomai a szerző esetében szintén csak az 1920-as évektől jelentősek: Cholnoky László a századfordulón csakis szépirodalomból próbál megélni, és csak a háborúk közötti időszakban nyilvánul meg publicistaként.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Cholnoky László (1879-1929) a magyar irodalom kevéssé vizsgált, de érdekes alakja. Irodalmi pályafutása más, híresebb szerzőkkel indult el a századfordulón, de első kötetét csak az első világháború utolsó évében publikálta, így addigi ismertségét csak számtalan, folyóiratokban megjelenő közlése alapján tárhatjuk fel. Jelenleg körülbelül kétezer szövege ismert, amelyek jelentős része többször is megjelent, főleg kisebb települések hetilapjaiban, egy országos szövegügynökségnek köszönhetően. Írásainak nagy részét Cholnoky László többször is átdolgozta, ismerünk olyan novellát, amelyet egy negyedszázadon át 14 címen publikált. Gyakori önplágiuma, illetve az ebből adódó korabeli kétes „hírnév” szempontjából a szerző egyedülálló figurája a kor irodalmának. Plagizálási gyakorlatai rávilágíthatnak az irodalmi intézményrendszer hiányosságaira, „rendszerhibáira” is, miközben feltárt publikációinak sorozatai az időszaki kiadványok sűrű hálózatába is betekintést engednek. A kutatás egyik célkitűzése egy, a századforduló több ezer időszaki kiadványát tartalmazó adatbázis létrehozása, amely a kortárs szerzők lappangó szövegeinek feltárásában nyújthat segítséget. A kutatás tapasztalatait összegző monográfia részletesen, az életmű egyes pályaszakaszaira jellemző sajátosságok bemutatásával rekonstruálja Cholnoky karrierjét, publikálási gyakorlatát és írásmódját. Mindezt kiegészíti az első publikálása óta meg nem jelentetett, válogatott tárcanovellákból és publicisztikai írásokból összeálló forráskiadvány, amely a szerző prózapoétikájához és irodalomfelfogásához ad további támpontokat.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Cholnoky László a huszadik századi magyar irodalom plagizátoraként kanonizálódott a hagyományban. 30 éves publikálási gyakorlata során a plágium többféle formátumával találkozhatunk. Az időszaki kiadványok, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer korabeli diszkurzív törvényszerűségei más lehetőségeket nyújtottak a szerzőnek az újraírt szöveg újbóli eladhatóságát, a vidéki lapokat ellátó hálózatokba vagy szövegügynökségekbe való becsatlakozás formáit, vagy a tárcanovellák hosszabb szövegekbe, regényekbe beépíthetőségének gyakorlatát illetően. A kutatás egyik végső céljaként megfogalmazott szerzői nagymonográfia az életművet elsősorban a mediális viszonyok alapján kívánja vizsgálni, bemutatva és példákkal illusztrálva a szövegszerkesztés és publikálás korabeli protokolljait, amelyek közé Cholnoky esetében beleérthető az újságkivágatok segítségével történő "vágólapozás", amelyek keretei az egyes szövegek publikációs útvonalait megrajzolva élesen kiemelődnek. Az utóbbi időben több kísérlet történt Cholnoky szövegeinek kiadására. A kutatás második célkitűzése egy olyan forráskiadvány elkészítése, amelyben a szerző még kiadatlan szövegei szerepelnének, filológiai és bibliográfiai jegyzetekkel segítve a tájékozódást. A kiválogatott tárcanovellák jelentős részének a vidéki sajtó adott otthont, ezért kutatásom harmadik kimeneteként egy online adatbázis kivitelezését és nyilvánossá tételét tűzöm ki célul, amely alapot adhat a korszak (eddig hiányzó) annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A századfordulón, egészen az első világháborúig a szöveg instabil variánsa jelent meg a korabeli időszaki kiadványokban, beleértve a tárcanovellákat megjelentető napilapokat, valamint az egyre nagyobb számú, havi megjelenésű folyóiratokat is. Cholnoky László nem tért el a kortárs gyakorlattól abban, hogy már megjelent írásait átdolgozva azokat újabb és újabb orgánumokban jelentette meg, de 1907-től kezdődően csatlakozott egy szövegelosztó-hálózathoz is, amely tárcanovelláinak vidéki megjelenéseiről gondoskodott. A kisebb vidéki lapok szedői viszont rendszeresen átírt szövegváltozatokat hoztak létre az elütéseknek és a látszólag önkényes szövegmódosításoknak köszönhetően. A szövegügynökségek végső kimeneteinél így egy másfajta plagizálási tevékenység is felfedezhető, nem is beszélve a "gyenge" jogi kontextusról, amelynek következtében olyan vidéki hetilapokban is megtalálhatjuk Cholnoky szövegeit, amelyek nyilvánvalóan a hálózaton kívülről, illegálisan közölték ezeket. A kutatás alapkérdése az, hogyan váltak ezek az instabil formátumok olyan szövegekké, amelyek később már kevesebb változtatással jelenhettek meg (azaz a szerzői intenció utolsó stádiumát tükrözik), illetve hogyan és milyen formában válhattak részeivé hosszabb szövegkompozícióinak, regényeinek. Végeredményben a kutatás a plágiumok útját kíséri végig a világháború előtti évek, valamint a két világháború közötti időszak sajátos közegében, bemutatva az eltérő mediális kontextusokat (a korabeli időszaki sajtó formátumait és hálózatait), valamint Cholnoky változó szövegszerkesztési gyakorlatát (egy-egy adott variáns eltérő orgánumokban megjelenő változatait, ezek poétikai-textológiai eltéréseit).
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A kutatás Cholnoky László életművén keresztül a századfordulós magyar irodalom, valamint a két világháború közötti magyar irodalom A kutatás Cholnoky László életművén keresztül a századfordulós magyar irodalom, valamint a két világháború közötti magyar irodalom eltérő publikációs stratégiáit vizsgálja, megteremtve a lehetőséget más, korabeli szerzők karriertörténeteinek mélyebb vizsgálatához is. A vizsgált szerző plagizálási gyakorlata nyomán feltárulhat a korabeli publikációs közeg „aggályos” jogi háttere, nevezetesen az utánközléseknek, sőt, lopásoknak szinte szabad teret adó kontextus is. A kutatás egyik kimeneteként elkészülő nyilvános sajtóadatbázis megfelel az 1900 és 1920 közötti időszaki sajtó mélyebb vizsgálatához, ami például egyes régiók irodalmi „ellátottságát” illeti, sőt, a korszak még hiányzó annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is alapul szolgálhat. A kutatás rávilágít az 1921-től a második világháború végéig tartó publikációs tér olyan, eddig nem vizsgált sajátosságaira, mint a centralizáció, a „folyóiratosodás”, illetve a vidéki időszaki sajtóközeg irodalmi ellátatlansága. Cholnoky László publikálási gyakorlata nem számít egyedülállónak a korban, igaz, a századfordulón már neves orgánumokat már csak azok utolsó stádiumában keresi meg szövegekkel, teljességgel kimarad a vidéki szövegelosztásból, ellenben emigráns magyar lapok gyakori szerzőjeként segít megrajzolni a Az Est-lapok külföldi kapcsolatrendszerét. Az életmű további, a kutatás által részletesen feltárandó sajátossága, hogy a publicisztikai műfajok nyomai a szerző esetében szintén csak az 1920-as évektől jelentősek: Cholnoky László a századfordulón csakis szépirodalomból próbál megélni, és csak a háborúk közötti időszakban nyilvánul meg publicistaként.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Cholnoky László (1879-1929) a magyar irodalom kevéssé vizsgált, de érdekes alakja. Irodalmi pályafutása más, híresebb szerzőkkel indult el a századfordulón, de első kötetét csak az első világháború utolsó évében publikálta, így addigi ismertségét csak számtalan, folyóiratokban megjelenő közlése alapján tárhatjuk fel. Jelenleg körülbelül kétezer szövege ismert, amelyek jelentős része többször is megjelent, főleg kisebb települések hetilapjaiban, egy országos szövegügynökségnek köszönhetően. Írásainak nagy részét Cholnoky László többször is átdolgozta, ismerünk olyan novellát, amelyet egy negyedszázadon át 14 címen publikált. Gyakori önplágiuma, illetve az ebből adódó korabeli kétes „hírnév” szempontjából a szerző egyedülálló figurája a kor irodalmának. Plagizálási gyakorlatai rávilágíthatnak az irodalmi intézményrendszer hiányosságaira, „rendszerhibáira” is, miközben feltárt publikációinak sorozatai az időszaki kiadványok sűrű hálózatába is betekintést engednek. A kutatás egyik célkitűzése egy, a századforduló több ezer időszaki kiadványát tartalmazó adatbázis létrehozása, amely a kortárs szerzők lappangó szövegeinek feltárásában nyújthat segítséget. A kutatás tapasztalatait összegző monográfia részletesen, az életmű egyes pályaszakaszaira jellemző sajátosságok bemutatásával rekonstruálja Cholnoky karrierjét, publikálási gyakorlatát és írásmódját. Mindezt kiegészíti az első publikálása óta meg nem jelentetett, válogatott tárcanovellákból és publicisztikai írásokból összeálló forráskiadvány, amely a szerző prózapoétikájához és irodalomfelfogásához ad további támpontokat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
