 |
Construction of the Székely self-concept in the 19th and 20th centuries
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128848 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Bárdi, Nándor |
| Title in Hungarian |
Székely önkép építés a 19-20. században |
| Title in English |
Construction of the Székely self-concept in the 19th and 20th centuries |
| Keywords in Hungarian |
regionális nemzetépítés; regionális azonosságtudat, Székelyföld; kisebbségi identitás; örökségesítés, nemzetiesítés |
| Keywords in English |
Regional nation building; regional identity; Székely Land; identity in minority; heritage construction; nationalizing |
| Discipline |
| Cultural Studies (Council of Humanities and Social Sciences) | 55 % | | History (Council of Humanities and Social Sciences) | 25 % | | Ortelius classification: Social history | | Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Rural sociology |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Institute for Ethnic and National Minority Studies (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Filep, Tamás Gusztáv
Gagyi, József
Gidó, Csaba
Hermann, Gusztáv Mihály
Márton, János
Nagy, Botond
Nagy, Pál
Oláh, Sándor
Pál, Judit
Papp Z., Attila
Sólyom, Andrea
|
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2023-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
46.451 |
| FTE (full time equivalent) |
15.15 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk célja, hogy a Székelyföldön élő magyarok, mint regionális csoport, identitásépítésének feltárjuk a történelmi gyökereit, felvázoljuk a társadalom- és kultúratudományi kiterjedését, jelenlegi mintázatait. Az utóbbi évtizedek Székelyföld kutatásaira építve (KAM, Székelyföld története, SZNM), átfogó történeti, antropológiai és szociológiai vizsgálatokat szeretnénk elvégezni. Az interdiszciplinaritást műhelykonferenciákkal biztosítanánk. Az eredmények közt 5 PhD és egy angol nyelvű monográfia is szerepel.
A történeti vizsgálat során: 1. A budapesti fejlesztéspolitikai látószög helyett a helyi folyamatokat, adottságokat állítjuk középpontba, vizsgálva a megyei közterheket 1880-1944; a fejlesztési terveket; a földbirtokviszonyokat; a régiót az országos gazdaságpolitikákban. 2. A politikai elit rekrutációját és fluktuációját 1910-1989; az általuk használt székely diskurzus tartalmát; az 1940-1944 közti megyei közigazgatási, politikai viszonyokat. 3. A regionális hagyomány újratermelődését: a származás mítoszban; az identitás szimbólumokban; a katona emlékezetben; a családi-, női szerepekben. 4. A meghatározó mozgalmak, intézmények működésének vizsgálata: SZNM; Székelység és a Brassói Lapok; szőttesmozgalmak; Bányai János, Csutak Vilmos, Domokos Pál Péter, Haáz Rezső, Vámszer Géza, tevékenysége.
Az antropológiai vizsgálat során interjúzással feltárandók a helyi hagyományok működtetőinek élettörténete (hatvanas évektől) és az identitásmarkerek folklorizációja (himnusz, írás, zászló, kapu, emlékhelyek).
A szociológiai kutatással a mai székely identitás jellegzetességeit az önismereti elemeket és a társadalmi, területi tagoltságát kívánjuk megragadni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk célja, hogy székelyek a Székelyföldön élő magyarok) mint regionális csoport identitásépítésének feltárjuk a történelmi gyökereit, felvázoljuk a társadalom- és kultúratudományi kiterjedését, jelenlegi mintázatait. Hogyan alakítják a regionális önképet a székelyföldi közművelődési-, társadalomépítő-, örökségesítő mozgalmak és intézmények működtetői? A regionális azonosságtudat Trianon után, hogyan nemzetiesedik? Miért van az, hogy a Székelyföld minden más magyar tájnál határozottabb körvonalakkal van jelen a magyar társadalom mentális térképén, a székelyek pedig a nemzeti önazonosság legautentikusabb képviselőiként tűnnek fel a nyilvánosságban?
Alapkérdéseink:
a) A régió elitrekrutációjának változása, a lokális, kistáji (szék), regionális (székelyföldi) politikai hatalmi változásokra adott válaszaik a 19. század végétől napjainkig.
b) A régió modernizációs folyamataira adott válaszok és minták létrejötte és megvalósításuk mikéntje. Mennyiben és miben határozta ezt meg a régió elitjének teljesítménye és mikor, mennyiben külső tényezők voltak a meghatározók ebben?
c) Kik működtetik, termelik ma a székely identitás szimbólumokat, a regionális közösségtudatot?
d) Ez a székelységtudat milyen önismereti elemekből áll és társadalmilag, hogyan tagolódik? Miként értelmezhető egyszerre a magyar nemzeti identitás részeként vagy akár „belső” ellentettjeként, vagy regionális kötődésként és elhatárolódásként?
e) A virtuálisan létező Székelyföldön belül a kistáji (székek), kisvárosi önazonosság a meghatározó. Ezekben milyen különbségek tapasztalhatók, hogyan viszonyulnak egymáshoz és milyen társadalomtörténeti, kulturális előzményekre vezethetők vissza?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az utóbbi két évtizedben a romániai magyar nemzeti mozgalmon belül a Székelyföldön elindult egy magyar dominanciájú régió intézményesítése. Ennek a regionális nemzetépítésnek a közösségi tudatosításában meghatározó a székelységtudat. Mindennek a kulturális hátterét, szerkezetét és működését kívánjuk tanulmányozni.
A szék, régió szintű közösségépítés működését vizsgálat tárgyává tesszük, erre keresve egy értelmezési keretet. Ezzel a valóságismerettel hozzájárulunk az önkép, a regionális helyzettudat tisztázáshoz.
A régiót nem elsősorban valamihez képest (pl. fejlesztéspolitikák, nemzetállami törekvések), hanem mint a regionális nemzetépítés példáján vizsgáljuk a belső adottságaira koncentrálva.
A regionális és a nacionalizmus tanulmányok felől a közösséggel való mély azonosulást, az iránta felelősség/szolidaritást és tanulmányozhatjuk az közösségépítő életutakat, intézményesedéseket vizsgálva. Annak, hogy a régió lényegében csak virtuálisan létezik, az egyéni és közösségi mentális térképek részeként, különösen fontos jelentősége van.
Módszertanilag kiemelendő, hogy a gazdaság-, társadalom-, politika-, intézménytörténet kutatása összekapcsolódik antropológiai, szociológiai, politológiai kutatásokkal. Ez elsősorban a kéziratvitákkal valósul meg.
A regionális identitásépítés európai folyamat és kutatásunkat mindenképp összekapcsoljuk egyrészt a Tiroli vizsgálatokkal, ahol nem csak német és osztrák, hanem olasz azonosságmintázatok is jelen vannak, másrészt a finnországi svéd lakta tengerparti régióval (Vaasa, Österbotten megye). Továbblépésként szeretnék e térségekkel összehasonlító elemzést végezni.
Kulcsfontosságú, hogy akár több államberendezkedésen is átnyúló folyamatokat tanulmányozunk. A kutatás hosszabb távú jelentősége az idegennyelvű monográfián, PhD-kon, publikációkon túl a bibliográfia, a forrásfeltárások, az internetes tudástár és nem utolsó sorban három éven át rendszeres (évi három) szakmai találkozók szervezése.
Ilyen átfogó Székelyföld kutatás eddig nem volt. Ehhez KAM, a SZNM, a KJNT, az ISPMN eddigi eredményeit és a Székelyföld monográfia szerkesztése kapcsán szerzett tapasztalatainkat felhasználva szeretnénk továbblépni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Miért van az, hogy a Székelyföld minden más magyar tájnál határozottabb körvonalakkal van jelen a magyar társadalom mentális térképén, a székelyek pedig a nemzeti önazonosság legautentikusabb képviselőiként tűnnek fel a nyilvánosságban? E székely azonosságtudat meghatározó elemeinek tematizálására, kulturális gyökereinek feltárására törekszik ez az interdiszciplináris kutatás.
A kutatás (publikációs) témakörei:
1. A Székelyföld 19. század végi határszéli gazdasági fejlődése, szerepe a 20. századi gazdaságpolitikákban. A székelyföldi megyék adózása, költségvetése és gazdálkodása 1910−1944 között.
2. A régió politikai elitjének összetétele és változása 1910−1944 között.
3. A székely kérdés megjelenítése a korszak magyar, román politikai diskurzusaiban.
4. A kulturális hagyománykeret: a származás mitológia újtermelése; az identitásszimbólumok megteremtése és működtetése; a katonai hagyományok emlékezete; az irodalom tematizálta karakter és a valóságirodalom viszonya; a család és női szerepek reprezentációja.
5. Intézményépítések és működtetőik: Székely Nemzeti Múzeum, Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, háziipari népművészet, Székelység c. lap, Brassói Lapok, hagyományőrzéssel mozgósító életpályák a húszas évektől a hetvenes évekig.
6. A néphagyományok mellett mozgósító életpályák, programok a hetvenes évektől döntően interjús feltárása.
7. Szociológiai felmérés a székely identitás mai jellegzetességiről, reprezentatív lekérdezéssel és célzott fókuszcsoportos beszélgetésekkel.
8. Digitális szövegtár, bibliográfiai adatbázis, kézirattári mutatók és az eddigi kutatások szakirodalmi összefoglalóinak elkészítése.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The goal of our research is to reveal the historical roots of the construction of Székely identity as a regional group, its social and cultural impact, and its present-day patterns. The interdisciplinary character of our work will be assured by the regular workshops.
The historical aspect: 1. Instead of the standard point of view common in Budapest concentrating on developmental policies, we will focus on local processes and capabilities, looking for example at common charges between 1880-1944; development plans; land ownership; the region within strategies of national policy. 2. The recruitment and fluctuation of the political elite between 1910-1989; the content of the Székely discourse used by them; the administrative and political conditions of the counties between 1940-1944. 3. The reproduction of regional traditions: the myth of origin; identity in symbols; in military memory; in family and female roles. 4. The most important movements and institutions: the Székely National Museum; the newspapers Székelység and Brassói Lapok; movements revitalising the production of homespun materials, and cottage industry in general; the activity of János Bányai, Vilmos Csutak, Pál Péter Domokos, Rezső Haáz, Géza Vámszer.
The anthropological aspect: by means of interviews, we attempt to reveal the life stories of the people involved in the reproduction of local traditions, and the folklorisation of identity markers (anthem, writing, flag, gate, historical sites).
The sociological aspect: the characteristics of present-day Székely identity; the pillars of self-knowledge; social and geographical distinctions.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The goal of our research is to reveal the historical roots of the construction of Székely identity as a regional group, its social and cultural impact, and its present-day patterns. How is regional self-image shaped by the managers of institutions and movements aiming at public education, building society, heritagisation? How does regional identity develop a national character after the peace treaty of Trianon? Why does Székelyland, more than any other Hungarian region, assert itself so powerfully on the mental map of Hungarian society? Why are Székelys presented in the public sphere as the most authentic representatives of national identity?
Basic questions:
a) Changes in the elite recruitment of the region, their responses to local, areal (seat – szék), regional (Székelyland) changes in power from the end of the 19th century to the present day.
b) Reactions to the processes of modernisation within the region, and their patterns. Was it the regional elite, or other, outer factors that determined these reactions?
c) Who manages, produces today the symbols of Székely identity, regional identity?
d) What are the elements of this Székely identity, and what are its social divisions? How can one interpret it as part of a Hungarian identity and at the same time as its “internal” opposite, or as a regional belonging and distinction?
e) Within virtual Székelyland, the basic factor is the identity connected to an area (szék – seat) , or a small town. What are the differences, how do they relate to one another, and what are the social historical, cultural precedents of these relationships?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
During the last two decades, within the Hungarian national movement in Romania, one could observe the institutionalisation of a region with a Hungarian dominance. A defining element of this regional nation building is Székely identity. We would like to investigate the cultural background, the structure, and the production of these practices.
The region will not be seen in its relationship to something else (developmental policies, the ambitions of nation states), but as a unit with its own internal capabilities aiming at regional nation building.
From the standpoint of regional and nationalism studies, by looking at biographies, or the institutionalisations aiming at community building, one can investigate the deep identification with the community, the feelings of responsibility and solidarity. It is particularly important that the region exists only virtually, as part of individual and communal mental maps.
Regional identity building is a European phenomenon, and our investigations will be connected to research concerning on the one hand South Tyrol (including not only German and Austrian, but Italian identity patterns as well), and on the other hand the region inhabited by the Swedish minority in Finland (Vaasa, Österbotten county).
It is particularly important that we look at processes that developed over several political regimes, each having a serious impact on the structure of the elite, taxation, the institutionalisation of particular traditions, the life of community organisers. In the long run, beyond the foreign language monograph, the PhDs, the publications, the significance of the project will be seen in the presentation of new sources, bibliographies, internet knowledge bases and, last, but not least, the organisation of regular professional workshops over a period of three years.
An investigation concerning Székelyland on this scale is unprecedented. We would like to achieve this by using the results hitherto achieved by institutions like KAM-WAC, the Székely National Museum, the Kriza János Ethnographic Society, and the Institute for Research on National Minorities.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Why are Székelys presented in the public sphere as the most authentic representatives of national identity? Our interdisciplinary research aims at revealing the defining elements, cultural roots of Székely identity.
The topics of the research:
1. The economic development of Székelyland as a border region at the end of the 19th century, and its role in the economic policies developed in the 20th century. Taxation, budget, and farming between 1910-1944.
2. The structure of the region’s political elite and its changes between 1910-1944.
3. The presentation of the Székely question in the Hungarian and Romanian political discourse of the period.
4. The cultural framework of traditions: the reproduction of the myth of origins; the production and reproduction of identity symbols; the memory of military traditions; the relationship between the characteristics thematised by literature and realistic descriptions; the representation of family and female roles.
5. Building and managing institutions: the Székely National Museum, the Union of Székely Students, cottage industry and its folk art, the journal Székelység, the newspaper Brassói Lapok, biographies of activists engaged in the maintenance of traditions from the 1920s to the 1970s.
6. Programmes aiming at the maintenance of traditions, life stories of people engaged in such activities starting from the 1970s, collected mostly in interviews.
7. The investigation of the present-day characteristics of Székely identity: a representative sociological survey and focus group discussions.
8. A digital collection of texts, a bibliographic database, indexes of manuscripts, the synthesis of former research on the topic.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Nagy Pál: Erdély cigány népessége a 18. század második felében, Korall 2023. 92. sz. 20-51. p., 2023 | | Gidó Csaba: Gidó Csaba: „… ennünk kell, azért mert ezt a szükségletet és jogot, mint ember meg követelhetem.” Közélelmezés Udvarhely vármegyében (1916-1918), kézirat, 28 p. megjelenik az Erdélyi magyarság a 20. században tanulmánykötetben, 2023 | | Nagy Botond: A községi háztartás fontosabb bevételi összetevői impériumváltás előtt és után (Háromszéki esettanulmány, kézirat, 26 p., megjelenik az Erdélyi magyarság a 20. században tanulmánykötetben, 2023., 2023 | | Oláh Sándor: Ifjak, gyermekek az osztályharcban, kézirat, 15 p., megjelenik az Erdélyi magyarság a 20. században tanulmánykötetben, 2023., 2023 | | Sárándi Tamás: Adalékok Marosvásárhely közellátásához 1940-2944, kézirat, 15 p., megjelenik az Erdélyi magyarság a 20. században tanulmánykötetben, 2023., 2023 | | Filep Tamás Gusztáv: "Mindennek van azonbanja..." Művelődéstörténeti tanulmányok, kézirat, 150 p. [ Szenczei Lászlóról, Szabó Árpádról, Hlatky Endréről, Kádár Imréről, Paál Árpádról, a Tizenegyekről, 2023 | | Filep Tamás Gusztáv: Koszorú, hiányzó emléktáblákra, Gondolat, Bp., 2022. 180 p. [Eszmetörténeti tanulmányok], 2022 | | Filep Tamás Gusztáv vál., jegyz.: Néhány szó az egyetemesebb magyarságért . Szenczei László válogatott tanulmányok, kézirat, 200 p., 2023 | | Zahorán Csaba: Románia magyar szíve. Tanulmányok a magyar-román viták társadalomtörténeti hátteréről, kézirat, 420 p. [14 tanulmány a magyar és román nemzetépítés erdélyi rivalizálásáról.], 2024 | | Márton János: A székelyföldi válaszadók nemzeti azonosságtudatáról a romániai magyar kérdőíves kutatások tükrében, Regio 2023/4. sz. megjelenés előtt, 30 p., 2023 | | ifj. Kacsó Sándor - Bárdi Nándor: Kacsó Sándor kézirathyagatéka (katalógus és digitalizált szövegtár), kézirat 17 p. a digitalizált iratanyag: https://file.tk.hu/s/d28J359mDmp9JjN, 2023 | | Sárándi Tamás: Közigazgatás és közügyek Marosvásárhely és Maros-Torda vármegye esetében 1940 – 1944 között, kézirat, 98 p., 2023 | | Bárdi Nándor (szerk.): Hullóidő. Székely önképépítés a 19-20. században., Kriterion, Kolozsvár, megjelenés alatt, 268 p. [Sándor K., Orbán Zs., Ablonczy B., Nagy Sz.,Szőcsné Gazda E., Bokor Zs., Mohay T., Vallasek J., Bárdi N.] 26, 2023 | | Orbán Zsolt: Identitásépítés a székelyeknél, megjelenés alatt, Regio 2023/4. sz., 2023 | | Gagyi József: VILLANYOS ÉS KÖZÖSSÉGE VILLAMOSÍTÁS, MODERNIZÁCIÓ: EGY NYÁRÁD MENTI TÖRTÉNET 1945–989, megjelenés alatt, Kriterion, Kolozsvár, 289 p., 2023 | | Nagy Pál: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY CIGÁNY NÉPESSÉGE A 18. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL A 19. SZÁZAD KÖZEPÉIG, Kolozsvár, BBTE MTI, 328 p., 2023 | | Bárdi Nándor, Pál Judit: Dincolo de tranşee. Cum au trăit maghiarii din Transilvania Marele Război și Trianonul [Az árkon túl. Hogyan élte meg az erdélyi magyarság a Nagy Háborút és Trianont], Humanitas, Bucuresti, 504., 2022 | | K. Lengyel Zsolt: Haza és szülőföld. Tanulmányok a transzilvanizmus történetéhez (1867–1945)., Kriterion, 2022. 240 p., 2022 | | Bev., sajtó alá rendezés, jegyzetek Szőcsné Gazda Enikő,: Maradok holtig hív testvéred... A zathureczkyek családi levelezése 1850–1884., Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2022 | | Bárdi Nándor – Szabó Csongor: Magyar parlamenti képviselők Nagyromániában., In Nemzetiségi parlamenti képviselet. Szerk. Bárdi Nándor-Gyurcsík Iván, Országház Kiadó, Budapest, 2022.135-183., 2022 | | Bárdi Nándor: A romániai magyarság társadalmi pozícióinak változása a két világháború között. In: Civis, scriptor, historicus. Tanulmányok a hetvenöt éves Sebestyén-Spiel, In: In: Civis, scriptor, historicus. Tanulmányok a hetvenöt éves Sebestyén-Spielmann Mihály tiszteletére., 2022 | | K. Lengyel Zsolt, Filep Tamás Gusztáv: Haza és szülőföld. Az erdélyiség történeti alakzatai. Dr. Szarka László beszélgetése Filep Tamás Gusztávval és K. Lengyel Zsolttal, Székelyföld, 2022. 10. szám, 104–127., 2022 | | Hermann Gusztáv Mihály: Hit által teremtett székely múlt., Regio, 2022/2. 116-139., 2022 | | Kovács Eszter: Etnicitás az idegenvezetésben. Székelyföldi idegenvezetők narratívái., Regio 2022/2. 140–176., 2022 | | Kovács Eszter: Eszter Kovács: Church choir movement and generation festivals in the state socialist period. New community festivities in the Gyergyó Basin, megjelenés alatt Journal of Global Catholicism, 2022 | | Kovács Eszter: Megközelítések az informalitás vizsgálatához., Korunk, 2022/10. 10–23., 2022 | | Kovács Eszter: Informal operation, formal presence. The functioning of the Art Camp of Friendship in Gyergyószárhegy in the Ceauşescu era (1974–1989)., Megjelenés alatt Betekintő, 2022/3., 2022 | | Nagy Pál: A temesvári németcigányok. Muzsikus cigányok identitáskeresése az 1930-as években., In: Hajnáczky Tamás (szerk.): Cigányzenészek. Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek. Gondolat Kiadó, Budapest, 2023., 2022 | | Nagy Pál: Telepek és telepfelszámolási törekvések az 1960-as években., In: Családok a kitelepítések árnyékában. Szerk. Bali János–Deáky Zita–Vámos Gabriella, ELTE BTK, Budapest,2022. 393–406., 2022 | | Nagy Pál: Források és adatok Marosszék és Marosvásárhely cigányságának múltjából (a koraújkortól a 19. század első harmadáig), In Palimpszesztus. Bárdi Nándor 60. születésnapjára. Szerk. Filep Tamás Gusztáv–Papp Z. Attila–Szerbhorváth György, Kalligram, Budapest, 2022. 136–152., 2022 | | Oláh Sándor: „Engem a szégyenletes kulák listáról törüljön.” Identitásépítés kulákfelmentési kérelmekben (1952–1953)., In Palimpszesztus. Bárdi Nándor 60. születésnapjára. Szerk. Filep Tamás Gusztáv–Papp Z. Attila–Szerbhorváth György, Kalligram, Budapest, 2022. 185–205., 2022 | | Oláh Sándor: „Az ellenség nem tudta magáról, hogy ellenség...”, Székelyföld, 2022/8., 2022 | | Oláh Sándor: „Sok vitával járt a földek visszaszolgáltatása”, Korunk, 2022/10. 37–48., 2022 | | Papp Z. Attila, Zsigmond Csilla: A zártság árnyalatai. Székelyek az EVS kutatásban., In Palimpszesztus. Bárdi Nándor 60. születésnapjára. Szerk. Filep Tamás Gusztáv–Papp Z. Attila–Szerbhorváth György, Kalligram, Budapest, 2022. 221–245., 2022 | | Filep Tamás Gusztáv: Cs. Nagy Ibolya: Király László. MMA Kiadó, 2019., Kortárs, 2022. 1. 109–112., 2022 | | Filep Tamás Gusztáv: Egy mongolképű székely. Néhány megjegyzés Szabó Árpád hagyatékáról, 3 Havi Szemle, 2022/1. 61–72., 2022 | | Filep Tamás Gusztáv: Baltól balig, hátra, előre. Főcze János: A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934–1944). Erdélyi Múzeum-Egyesület–Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár 20, megjelenés alatt Pro Minoritate 2022/4., 2022 | | Kovács Eszter: Informalitás, önszerveződés, kvázi-nyilvánosság: Kultúra, sport, hétköznapi diskurzusok, egyházi ünnepek és szórakozás a Gyergyói-medencében az 1970–1980-as években,, Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola, 258 p., 2022 | | Sárádi Tamás: Nemzetiségpolitikai gyakorlat Észak-Erdélyben 1940–1944 között. A román kisebbség helyzete., ELTE BTK Történettudományi Doktori iskola, 394 p., 2022 | | Orbán Zsolt: A székely identitás alakulása 1867–1940., BBTE Történeti Doktori Iskola, 720 p., 2022 | | Bárdi Nándor, Pál Judit: Dincolo de tranşee Cum au trăit maghiarii din Transilvania Marele Război și Trianonul, Humanitas, Bucuresti,, 2022 | | Nagy Botond: Közteherviselés és fejlesztéspolitika a dualizmus kori Háromszéken, Magyar Kisebbség, 2017/3-4. sz. 7-95. [A lapszámcsuszás miatt 2019-es publikáció.], 2019 | | Oláh Sándor: Földhasználat a Kis-Homoród mente falvaiban a 20. században., Magyar Kisebbség, 2017/3-4. sz. 96-114. [Lapszámcsúszás miatt 2019-es publikáció.], 2019 | | Vál., jegyz., utószó Filep Tamás Gusztáv,: Kacsó Sándor: Válogatott írások., Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2019. 271 p., 2019 | | Bárdi Nándor-Zahorán Csaba: Utopias int he Shadow of Catastrophe: The Idea of Székely Self-Determination after the Collapse of Austria-Hungary, Blick ins Ungewisse. Visionen und Utopien im Donau-Karpaten-Raum 1917 und danach. Angela Ilic – Florian Kührer-Wielach – Irena Samide – Tanja Zigon (hgg.), Regensburg: Fr, 2019 | | Bárdi Nándor, Csata Zsombor, Fábián Gyula, Horváth István, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Magyari Tivadar,Márton János, Pakot Levente, Papp Z. Attila, Székely István Gergely,Toró T. Tibor: Magyarok Romániában 1990-2015. Tanulmányok az erdélyi magyarságró, http://real.mtak.hu/id/eprint/94190, 2020 | | Falusi Norbert: Két nemzet határán. Erdélyi magyar nemzetépítők az európai nagy változásban (1900-1925), http://real.mtak.hu/id/eprint/118843, 2020 | | Fábián Ernő (Vál. jegyz. Bárdi Nándor): Válogatott írások, http://real.mtak.hu/id/eprint/118844, 2020 | | Paál Árpád (Vál. szerk., jegyz., utószó Bárdi Nándor-Horváth Sz. Ferenc): Válogatott írások, http://real.mtak.hu/id/eprint/118845, 2020 | | Főcze János: A MADOSZ. Baloldali magyar történet a két világháború közötti Romániában (1934–1944)., https://file.tk.mta.hu/index.php/apps/files/?dir=/NKFI128848&fileid=5342317#pdfviewer, 2020 | | Bárdi Nánodor - Egry Gábor: Политика на обломнах империи? ПОЛИТИКА И СОЦИАЛЬНАЯ ОРГАНИЗАЦИЯ ВЕНГЕРСКОГО НАЦИОНАЛЬНОГО, https://cyberleninka.ru/article/n/politika-na-oblomkah-imperii-politika-i-sotsialnaya-organizatsiya-vengerskogo-natsionalnogo-menshinstva-v-velikoy-rumynii/viewer, 2020 | | Bárdi Nándor: Bányai János (1886-1971) kéziratos hagyatéka, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban (katalógus), https://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2573.pdf, 2020 | | Bárdi Nándor - Timár Norbert: Határon túli magyar digitalizált periodikák katalógusa, https://kisebbsegkutato.tk.hu/adatbazis/hataron-tuli-magyar-periodikak-digitalis-elerhetosege, 2020 | | Timár Norbert -- Bárdi Nándor: Fábián Ernő (1934-2001) életmű bibliográfiája, https://kisebbsegkutato.tk.hu/uploads/files/Fabian_bibli_2020_1106.pdf, 2020 | | Ádám Rebeka Nóra – Bándi Melissa – Bárdi Nándor – Hunyadi Attila – Katona Zsuzsa -Kelemen Fruzsina – Kovács Szabolcs - Meister Róbert: Magyar szakirodalom Románia, Erdély és a romániai magyarság történetéről 1990-2015 (bibliográfiai adatbázis), https://torteneti.adatbank.transindex.ro/, 2020 | | Oláh Sándor: Diktatúra a mindennapokban. Gellérd Imre látleletei Siménfalván az ötvenes években., Keresztény Magvető 2020. 1. sz. 80-106 p., 2020 | | Oláh Sándor: Diktatúra a mindennapokban. Gellérd Imre látleletei Siménfalván az ötvenes években 2, Keresztény Magvető 2020. 3-4. sz. 278-306p., 2020 | | Oláh Sándor: "... a papok mind hallgattak". Diktatúra a minennapokban. Gellérd Imre unitárius lelkész félelmei., Betekintő 2020. 3. sz. 73-94., 2020 | | Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászló a politikától a hétköznapokig, PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2020 | | Pál-Antal Sándor - Sebestyén Mihály: Maros-Torda megyei olvasókönyv (digitális szövegtár), Erdélyi Magyar Adatbank / Székely honismereti tár, 2020 | | Fehér János: Erdővidéki honismereti olvasókönyv (digitális szövegtár), Erdélyi Magyar Adatbank /Székely honismereti szövegtár, 2020 | | Nagy József: Gyergyó digitális szövegtára, Erdélyi Magyar Adatbank / Székely honismereti tár, 2020 | | Udvardy Frigyes: Romániai magyarság történeti kronológiája 1990-2017 (sajtószemle gyűjtemény), Erdélyi Magyar Adatbank, 2020 | | Főcze János - Kovács Szabolcs: Bányai László (1907—1981) kéziratos hagyatéka, (katalógus), Csíki Székely Múzeum, 2020 | | Daczó Katalin: Interjúleltár (146 székelyföldi életpálya), Erdélyi Magyar Adatbank, 2020 | | Nagy József: Interjúleltár (II. világháborús veteránok visszaemlékezései 372 tétel), Erdélyi Magyar Adatbank, 2020 | | Demeter Lajos: A Székely Nemzeti Múzeum periodika katalógusa, SZNM Sepsiszentgyörgy, 2020 | | Boér Kriszta: Határon túli magyar sajtószemle (1999-2018), Hungaricana közgyűjteményi portál, 2019 | | Filep Tamás Gusztáv: "Az ember sok mindent nem választhat meg az életben, ... s mégis úgy kell viselje, mintha ő választotta volna" Megjegyzések Szabó Gyula életművéről., Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete. Szerk. Oláh Sándor-Lövétei Lázár László, Pro-Print, Csíkszereda 2020. 73-87., 2020 | | Oláh Sándor: „Jövendõbeli emlékezetnek okáért irtuk...” Egy székely falu íráshagyatéka, Pro-Print, Csíkszereda, 2020, 208 p., 2020 | | Filep Tamás Gusztáv: A Sátán labdái, Magyar Művészeti Akadémia irodalmi lexikona, 2020 | | Nagy Botond: Mercur a keleti végeken: Határszéli gazdasági környezet és üzleti modellek a dualizmus kori Háromszéken (1868–1918). I. köt., Kolozsvár: Kriterion Kiadó–EME, 2021 | | Nagy Botond: Mercur a keleti végeken: Határszéli gazdasági körbyezet és üzleti modellek a dualizmus kori Háromszéken (1868–1918) II., Kriterion -- Erdélyi Múzeum Egyesület, 2021 | | Nagy József: Békeévek Mars árnyékában. A Székely Határvédelmi Erők története (1940–1944)., Kriterion - Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2021 | | Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászló a politikától a hétköznapokig. Tárgy, identitás, régió., Napvilág Kiadó, Budapest, 2021 | | Filep Tamás Gusztáv: „… Mindennek van »azonban«-ja”* Morfondírozások Paál Árpádról, néhány kortársáról – meg a könyvéről, (Paál Árpád: Válogatott írások. Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta: Bárdi Nándor és Horváth Sz. Ferenc. A kézirat előkészítésében közreműködött: Katona Zsuzsa és, 2021 | | Filep Tamás Gusztáv: Kacsó Sándor írásai a Havi Szemle 1943–1944-es évfolyamaiban., 3 Havi Szemle, 2021. 1. sz. 47 – 56. p. [Benne Kacsó Sándor Áron püspök című írása. 53–55 p.], 2021 | | Filep Tamás Gusztáv: Láger, szkepszis, sztoa, . [Olosz Lajosról.] In Az aradi Kölcsey Egyesület évkönyve...2019–2020–2021, Arad: Gutenberg Nyomda Rt. 2021. 33–47. p. [ a 3 Havi Szemle melléklete], 2021 | | Filep Tamás Gusztáv: Túl élő képek. Bágyoni Szabó István nyolcvan évére., Napút online 2021/6., 2021 | | Nagy Botond: Községek háztartásai a dualizmus kori Háromszéken., Korunk, 2021/ 12. sz. 50–61. p., 2021 | | Nagy Botond: Pénzalapok szerepe a háromszéki községek háztartásában (1850–1914)., Demeter László (szerk.): Háromszéki kalászatok. Tanulmánykötet Cserey Zoltán 80. születésnapja tiszteletére. Sepsiszentgyörgy: Tortoma Kiadó–Háromszék Vármegye Kiadó, 202, 2021 | | Oláh Sándor: Diktatúra a mindennapokban. 3. Gellérd Imre mindennapi félelmei (1958–1959), Keresztény Magvető, 2020/4. sz. 369–385. p., 2020 | | Bárdi Nándor: Jakabffy Elemér emlékirata (katalógus és digitalizált kéziratanyag), jegyzék: 16 p.; https://file.tk.hu/s/kQRB2kaXr8eSCEP., 2023 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
