 |
Knowledge, Landscape, Nation and Empire: Practices of knowing and transforming landscape in Hungary and the Balkans, 1850-1945
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128978 |
| Type |
FK |
| Principal investigator |
Demeter, Gábor |
| Title in Hungarian |
Tudás, tájkép, nemzet és birodalom: A tájkép megismerésének és átalakításának gyakorlatai Magyarországon és a Balkánon, 1850-1945 |
| Title in English |
Knowledge, Landscape, Nation and Empire: Practices of knowing and transforming landscape in Hungary and the Balkans, 1850-1945 |
| Keywords in Hungarian |
táj, nemzet, helyi szint, állam |
| Keywords in English |
Landscape, Nation, Locality, State, Coloniality |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 60 % | | Ortelius classification: History | | Social geography: interactions between the environment and the society (Council of Complex Environmental Sciences) | 30 % | | Regional Studies (Council of Complex Environmental Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Regional studies |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Balogh, Róbert
Bodovics, Éva Judit
Erdélyi, Mátyás
Eszik, Veronika
Ginelli, Zoltán Szabolcs
Vadas, András
|
| Starting date |
2018-10-01 |
| Closing date |
2022-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
25.024 |
| FTE (full time equivalent) |
5.90 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás középpontjában a 19–20. századi magyar tudománytörténet fejleményei állnak. Vizsgálataink környezettörténeti megközelítésben a természet megismerésének történetét úgy elemzik, hogy meghaladják a természet és kultúra szigorú szétválasztását mint fogalmi keretet. A 19. századi nacionalizmusok azon szegmensét tesszük vizsgálat tárgyává, amely rámutat, hogy a természettudományos megismerés hatást gyakorolt az etnikai hierarchiákról alkotott képzetekre illetve az államhatalom kiterjesztésére. A kutatások hosszú időtartamban, az 1850 és 1945 közötti időszakra fókuszálva mutatják be ezeket a fejleményeket, hogy a jelenséget folyamatában és nagy időbeli kiterjedtségében is láttatni tudják. Arra keressük a választ, hogy az emberi beavatkozás függvényében a különböző lokális és intézményi környezetekben hogyan változott a táj, illetve a táj átalakításához kapcsolódó elméleti megfontolások. Esettanulmányban vizsgáljuk, hogyan viszonyul egymáshoz a központosított tudományos megfigyelés és az az árvizek percepciója, valamint az ezekhez való lokális alkalmazkodás a 19. század végi Északkelet-Magyarországon. Elemezzük a 19. század végi, 20. század eleji Hortobágy pusztulásával és lehetséges átalakításával kapcsolatos elképzeléseket is. Az elképzelések a modernizációval és a válsággal kapcsolatos nemzeti és helyi szintű napirendek függvényében módosultak. Az esettanulmányok második csoportjának középpontjában a tájról alkotott tudás megteremtői, azok a magyar földrajztudósok és földmérők állnak, akik Horvátország illetve Bosznia-Hercegovina területén dolgoztak, s munkájuk betekintést nyújthat a magyar nemzetépítés és expanziós ambíciók fogalmi rendszerébe.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogyan hatott egymásra természet és ember viszonyainak lokális szintű dinamikája és a tudományos tudástermelés összekapcsolódása a nemzet- és birodalomépítéssel. Kiinduló hipotézisünk, hogy noha a 19. századi magyar állami beavatkozások valóban képesek voltak megváltoztatni a tájhasználat helyi mintázatait, ezek a döntések tárgyalásos úton születtek, és hatásukat évtizedek elteltével érték el. Szintén fontos kérdésfelvetésünk, hogy a helyi ökológiai válságok hozzájárultak-e az állami jelenlét megerősödéséhez, és a természeti jelenségek tanulmányozásának intézményesítéséhez és centralizációjához, esetleg új helyi intézmények és megküzdési stratégiák kiformálódásához. Harmadik hipotézisünk szerint a természettudományos tudástermelés hozzájárult a nemzeti és etnikai hierarchiákon alapuló ideológiák kibontakozásához, elsősorban a pusztuló vagy „elmaradott” lokális területek válságjelenségeinek tudományos felmérése által.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Konkrét esettanulmányokkal foglalkozó kutatási projektünk rámutat, hogy a tájképpel, nemzettel és ökológiai válsághelyzetekkel kapcsolatos gondolkodás egymásba kapcsolódó elemek. Ezzel az alapgondolattal hozzájárulunk ahhoz, hogy a Magyarország helyzetének egyedisége és a természetről való gondolkodás fontossága egyszerre váljon láthatóvá. Kutatási projektünk figyelmet fordít a történettudományt globálisan meghatározó megközelítésekre, ugyanakkor ezeket módosítja és a régiónk viszonyaihoz igazítja, ezzel a Magyar történelmet termékeny esettanulmányként emeli a főáramba.
A globális történettudomány jelenlegi állását azzal haladjuk meg, hogy a történeti tájkép tanulmányozása során összekapcsoljuk a poszt-koloniális gondolkodást, valamint az ún. science studies és a környezetorientált humántudományi gondolkodás (environmental humanities) azon álláspontját miszerint a kultúra és természet merev szétválasztása téves kiindulópont. Hozzájárulunk a nacionalizmus térbeli aspektusianak Magyar vonatkozású tanulmányozásához és a magyarországi környezettörténet vizsgálatához, ugyanakkor azzal, hogy mind központinak mind a magyar állam szempontjából periférikusként ábrázolt, mind az exapnzió tárgyát képező régiókat hosszú időtávon át vizsgáljuk jelentős lépést teszünk a tájkép nemzetiesítésének kidolgozása felé. A tudás előállításának története, a poszt-koloniális gondolkodás és a nacionalizmussal kapcsolatos innovatív koncepciók együttes alkalmazása növelik a történettudomány képességét arra, hogy mind nemzeti mind globális szinten megmagyarázzon jelenségeket.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatócsoportunk a nem is olyan régi történeti múlt nagy tájátalakításának egy nagyobb szegmensét fogja behatóbban vizsgálni egészen a 19. század közepétől a 20. század közepéig. A tájátalakítás hátterében megbúvó lehetséges okok közül hármat kívánunk részletesebben vizsgálni:
1. tájátalakítás mint a létbiztonság megteremtésének eszköze (adaptivitás)
2. tájátalakítás mint a természeti erőforrások kiaknázásának eredménye (indusztrializáció)
3. tájátalakítás mint a politikai-ideológiai célok megvalósításának eszköze (nacionalizáció)
Esettanulmányaink a környezet átalakításának e három lehetséges formáját járják körül kiemelt figyelmet szentelve minden esetben a környezet megismerésének, a környezeti folyamatokra vonatkozó információk felhalmozásának. Környezetünk megismerése és átalakítása nemcsak a felmerülő környezeti problémákkal való sikeresebb megbirkózást teszi lehetővé, hanem politikai-ideológiai célokat is szolgálhat. Az ország, a nemzet földjének megismerését célzó törekvések nemcsak a hazaszeretet és nemzeti érzelmek felkeltését és erősítését szolgálták, hanem egyúttal a kulturális-verbális gyarmatosítás eszköze is volt. Akárcsak a birodalmi közigazgatás szerteágazó tevékenysége, amely a földmérések, folyószabályozások, vasútépítések és hasonló jóléti célokat hirdető munkálatok segítségével az „idegen” területek megismerését,megszervezését és meghódítását eredményezte. Azáltal, hogy kutatatásunk több nagyobb hazai régióra (Északkelet-Magyarország, Kelet-Magyarország, történeti Tengermellék) és külföldi területekre (Balkán) is kiterjed, e folyamat birodalmi, regionális és lokális szintű megnyilvánulásait is vizsgálni tudjuk.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research applies developments in interpreting the history of science to 19th and 20th-century Hungarian history. It contributes to environmental humanities when arguing for interpreting the history of knowing nature in a way that does not see a rigid distinction between nature and culture. We analyze 19th-century nationalism(s) in the light of how knowledge production about nature interacted with ideas of ethnic hierarchy and the expansion of state power. The projects follow these developments between 1850 and 1945 in order to show continuities and longevity of emerging patterns.
The research grounds theorization in studying how landscapes and ideas about transforming them changed in specific local and institutional contexts. We develop a case study of the relationship between perceptions of climatic change, floods, local strategies of adaptation and the development of centralized scientific observation in late 19th-century North-Eastern Hungary. We also follow how notions about the degradation and possible transformation of late 19th and early 20-century Hortobágy changed in the light of local and national ideas of modernization and national crisis. The second set of cases is oriented towards the interaction between Hungarian surveyors and geographers working in Croatia and Bosnia and Hungarian notions of territorial expansion and nation-building.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our fundamental research question is how nature-culture dynamics at the local level interacted with linkages among scientific knowledge, nation building and imperialism. We hypothesise that when the late 19th century Hungarian state decided to change local practices of landscape management the initial pattern changed, but this transformation was the outcome of negotiation and took decades to unfold. We also wish to study if local ecological crisis contributed to stronger state presence and centralized institutionalization of knowledge production about natural phenomena or to the emergence of new local institutions and coping strategies. Our third hypothesis is that scientific knowledge production contributed to the production of ideas of national and ethnic hierarchies through the 'discovery' of crisis situations related to degradation or underdevelopment of local landscapes.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our research project related to specific local cases points out that thinking related to landscape, ideas about nation and perception of ecological crisis are interrelated items. With this notion, we contribute to render the uniqueness of conditions in Hungary and the salience of thinking about nature intelligible at the same time. Our research project pays attention to major developments in the field of history globally, but also adjusts and modifies them, thus mainstreams Hungarian history as a fruitful case study, globally.
We go beyond state-of-the-art in global historiography by linking post-colonial thinking, science studies approach and environmental humanities arguing for deconstruction the divide between nature and culture. We contribute to existing research on spatial aspects of nationalism in and to the body of literature of environmental history in Hungary, but also take an important step towards developing the concept of nationalisation of landscape as we look at both regions considered to be core areas of Hungary throughout our time frame, at 'periphery' and at areas that were objects of expansionist thought.
Bringing knowledge production, post-colonial thinking and innovative concepts of nationalism together improve the interpretative potential of historiography both at the national and global level.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our research group aims to analyze a segment of the great landscape transformations of a not so distant past, from the middle of the 19th century to the 1940s. Among motivations for transforming landscapes we will like to examine three in detail:
1. Landscape transformation as a way of securing existence (adaptivity)
2. Landscape transformation as a result of exploitation of natural resources (industrialization)
3. Landscape transformation as a tool of realizing national-political ambitions (nationalization).
In our case studies, we pay special attention to knowledge production about nature and environment. In the period between 1850 and 1940, the endeavour to discover the national territory served not only the formation and the strengthening of patriotic and nationalist feelings, but also was a tool of cultural-verbal colonization. In the same way, the imperial administration, throughout its diverse activities of land surveys, river regulations, railway constructions and other seemingly welfare works, managed to discover, organize, control and finally conquer the «alien» territories. By expanding our researches to several ample regions (North-Eastern Hungary, East Hungary, the so-called Hungarian Littoral, West Balkan), we are able to examine the local, the national, and also the imperial dimensions of the issue.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Balogh Róbert - Bodovics Éva - Demeter Gábor - Erdélyi Mátyás - Eszik Veronika - Vadas András (szerk.): Táj, ember, tudás - Zöldtörténelem. Bevezetés a környezettörténet irodalmába, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021 | | Demeter Gábor - Kern Zoltán - Pinke Zsolt - F. Romhányi Beatrix - Vadas András - Bíró László (szerk.): Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományos források tükrében. Environmental history 3., Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021 | | Demeter Gábor: A modernizációtól az expanziós törekvésekig, a liberalizmustól a turanizmusig. A balkáni behatolás gazdasági és ideológiai alapjai, Institute of History, Bulgarian Academy of Sciences, 2018 | | Bodovics Éva: Az 1878. évi augusztusi miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozásai, ELTE, 2020 | | Demeter Gábor - Schrek Katalin - Penka Peykovska - Balogh Ádám - Sokcsevits Dénes - Bíró László - Ábrahám Barna: Balkán-kronológia I. Birodalmak szorításában (1700-1878), Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Institut za Isztoricseszki Izszledvanija, 2020 | | Demeter Gábor - Zahorán Csaba - Bíró László (szerk.): Balkán-kronológia II. A nemzeti ál(la)mok bűvöletében (1879-1918), Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Insztitut za Isztoricseszki Izszledvanija, 2021 | | Demeter Gábor et al.: Balkán-kronológia III. Válság és háború (1919-1945), Budapest, 2022 | | Balogh Róbert - Bodovics Éva - Demeter Gábor - Erdélyi Mátyás - Eszik Veronika - Vadas András (szerk.): : Tájátalakítás, járványok, vizek, birodalmak - Zöldtörténelem II. Tanulmányok a környezettörténet irodalmából, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022 | | Demeter Gábor et al.: Kisatlasz a dualizmus kori Magyarország regionális társadalmi-gazdasági folyamatainak tanulmányozásához (1869-1910) / A Historical Geographical Atlas of Hungary, Budapest-Debrecen, 2020 | | Eszik Veronika: Közelebb hozni a tengert az ország szívéhez”. A magyar tenger megalkotása (1868–1914), In Egyed, Emese; Pakó, László; Sófalvi, Emese (szerk.) CERTAMEN VI. : Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában Kolozsvár, Románia, 2019 | | Bodovics, Éva: Időjárási válság Magyarországon? Csapadék- és hőmérsékleti viszonyok elemzése instrumentális adatok alapján az 1871 és 1900 közötti időszakra vonatkozóan, TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 2019 | | Bodovics, Éva: Ínség Borsod vármegyében 1879-1880-ban, Levéltári Évkönyv Új folyam 1. kötet pp. 61-72., 2019 | | Bodovics, Éva: Weather Anomalies and Their Economic Consequencies: Penury in Northeastern Hungary in the Late 1870s., Hungarian Historical Review 9, No. 2. (2020): 179-212, 2020 | | Bodovics Éva: Az amerikai kivándorlás éghajlattörténeti aspektusai: időjárási anomáliák és következményeik Borsod és Zemplén vármegyében, az 1880-as években, Ambrus László (Ambrus László történelemtudomány) EKE/BMK/TTI/Új- és Jelenkori Történeti Tanszék ; Rakita Eszter (Rakita Eszter Történelemtudomány) EKE/SZSZE/Tittel Pál, 2019 | | Balogh Róbert: Antropocén a gyarmati India egy régiójában: az állami és a vállalati kormányzatiság társadalmi-tájképi hatásai, 1900-1940, TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK 2019 : 3-4 pp. 129-147, 2019 | | Erdélyi Mátyás: A Keleti Kereskedelmi Akadémia és az orientalisták: tudomány, gazdaság és társadalom interakciója, Korall 80: 5–26, 2020 | | Demeter Gábor et al.: Kisatlasz a dualizmus kori Magyarország regionális társadalmi-gazdasági folyamatainak tanulmányozásához (1869-1910) / A Historical Geographical Atlas of Hungary for the A, Budapest-Debrecen, 2020 | | Erdélyi Mátyás: Experts in the Bureau: Capitalism and Private Clerks in the Late Habsburg Monarchy, CEU, 2019 | | Bodovics Éva: Az 1878. évi augusztusi miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozásai, ELTE, 2020 | | Eszik Veronika: Fiume árnyékában A magyar kikötő dualizmus kori iparosításának regionális következményei, Korall 76. 5–25, 2019 | | Demeter Gábor - Bottlik Zsolt: Maps in the Service of the Nation: The Role of Ethnic Mapping in Nation-Building and Its Influence on Political Decision-Making Across the Balkan Peninsula (1840–1914), Regensburg-Berlin / Frank-Timme, 2021 | | Balogh Róbert - Bodovics Éva - Demeter Gábor - Erdélyi Mátyás - Eszik Veronika - Vadas András (szerk.): Táj, ember, tudás. Bevezetés a környezettörténet irodalmába, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021 | | Demeter Gábor - Kern Zoltán - Pinke Zsolt - F. Romhányi Beatrix - Vadas András - Bíró László (szerk.): Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainking történeti és természettudományos források tükrében. Environmental history 3., Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021 | | Demeter Gábor: An Attempt to Assess the Impact of Global Warming on Mountainous Regions Using the Representation of Landscapes in Paintings, In: Kern, Z; Demeter, G; Pinke, Zs; Romhányi, B; Bíró, L; Vadas, A (szerk.) Környezettörténet 3. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 27-38., 2021 | | Demeter Gábor - Schrek Katalin - Penka Peykovska - Balogh Ádám - Sokcsevits Dénes - Bíró László - Ábrahám Barna: Balkán-kronológia I. Birodalmak szorításában (1700-1878), Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Institut za Isztoricseszki Izszledvanija, 2020 | | Demeter Gábor - Zahorán Csaba - Bíró László (szerk.): Balkán-kronológia II. A nemzeti ál(la)mok bűvöletében (1879-1918), Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Insztitut za Isztoricseszki Izszledvanija, 2021 | | Vadas András: Egy határfolyó környezettörténete. Háború és vízgazdálkodás a kora újkori Rába-völgyben, Budapest, Magyarország : Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021 | | Bodovics Éva: Az 1882. évi kápolnai zendülés. Egy tragikus kimenetelű adóbehajtás lehetséges okainak történeti vizsgálata, Margittai Linda és Tomka Béla szerk.: Történelem és erőszak. Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti egyesület, Szeged, 2021. 318-338., 2021 | | Bodovics Éva: Éghajlati anomáliák és gazdasági következményeik. Ínség Borsod és Zemplén vármegyékben az 1870-es évek elején, Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainkig... Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. 65-95, 2021 | | Balogh Róbert: Kárpát-medencei antropocén történelem. Erdők, legelők és társadalom Szatmár vármegye keleti területein, 1880-1919., Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainkig.... Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021. 95-125., 2021 | | Balogh Róbert: A személyes történelem, a transznacionális kapcsolatok és a hidegháború szerepe az erdészeti kutatásban. Bánó András és a fenyőprogram Vas megyében, 1954-1975., Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainkig... Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. 243-260., 2021 | | Demeter Gábor - Novák Tibor - Négyesi Gábor: An Attempt to Assess the Impact of Global Warming on Mountainous Regions Using the Representation of Landscapes in Paintings, Environmental History 3. Environmental Processes from the Hungarian Conquest to the Present... Research Centre for the Humanities, Budapest, 2021. 27-39., 2021 | | Balogh Róbert: Both Noémi Zsuzsanna: A székely faluközösség nótáriusa. Imreh István élete és munkássága (recenzió), Ethnographia 132. (3.) 558-560, 2021 | | Balogh Róbert: Történettudományi problémák és az antropocén, In: Balogh Róbert - Bodovics Éva - Demeter Gábor - Erdélyi Mátyás - Eszik Veronika- Vadas András: Táj, ember, tudás - Zöldtörténelem : Bevezetés a környezettörténet irod, 2021 | | Bodovics Éva: Köztisztasági és közegészségi viszonyok Miskolcon a 19. század utolsó harmadában., Korall 83. 34-58, 2021 | | Bodovics Éva: A katasztrófakutatás története, főbb kérdései és módszerei, Balogh Róbert – Bodovics Éva – Demeter Gábor – Erdélyi Mátyás – Eszik Veronika – Vadas András (szerk.): Táj, ember, tudás – Zöldtörténelem. Bevezetés a környezettörténet, 2021 | | Bodovics Éva: Köztisztasági és közegészségi viszonyok Miskolcon a 19. század utolsó harmadában., Korall 83. 34-58, 2021 | | Demeter Gábor: A modernizációtól az expanziós törekvésekig, a liberalizmustól a turanizmusig. A balkáni behatolás gazdasági és ideológiai alapjai, Institute of History, Bulgarian Academy of Sciences, 2018 | | Balogh Róbert: Éhezés, élelmezés és modernitás a gyarmati Indiában, 1920–1950 = Starvation, Nutrition and Modernity in Late Colonial India, 1920–1950, Világtörténet 8 (40), 2018 | | Balogh Róbert: Was There a Socialist Type of Anthropocene During the Cold War?: Science, Economy, and the History of the Poplar Species in Hungary, 1945–1975, Hungarian Historical Review: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 7, 2018 | | Bodovics Éva: Újabb fordulat a láthatáron? Egy környezettudatosabb történetírás felé., "Eloszta bőkezűen, és termő fa gyanánt” Tanulmányok Kövér György születésnapjára. Nagyvárad, Rodosz Bihar, 2019 | | Demeter Gábor: A politikai érdekek hatása az iszlámról és a Török Birodalomról alkotott képre a 19. században, KET. Kultúrák és etnikumok találkozása. Dimenziók 2. Budapest, 25-35., 2019 | | Demeter Gábor: Az utazó és az ügynök, FUT. Földrajz - Utazás - Történelem. Dimenziók 1. Budapest, Martin Opitz, 131-143., 2018 | | Erdélyi Mátyás: Imagining Bosnian Muslims in Central Europe, Representations, Transfers and Exchanges, Edited by František Šístek. New York-Oxford: Berghahn, 2021. 302 pp. HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE, 2021 | | Erdélyi Mátyás: Le culte des héros en Europe Centrale, 1880–1945, HISTORICAL STUDIES ON CENTRAL EUROPE 1 : 2 pp. 322-324, 2021 | | Balogh Róbert: Identity and Experience, The Minerva Institute for German History "Entangled Woods". Edited by Roii Ball, 2022 | | Balogh Róbert: A Forestry as knowledge transfer, Empire of Circulation. Edited by Johannes Feichtinger and Franz L. Fillafer, 2023 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
