 |
Health, income inequalities and their impact on pension systems: theoretical and empirical models (2018-2022):
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
129078 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Simonovits, András |
| Title in Hungarian |
Egészségi és jövedelmi egyenlőtlenségek, s ezek hatása a nyugdíjrendszerekre: elméleti és empirikus modellek (2018–2022) |
| Title in English |
Health, income inequalities and their impact on pension systems: theoretical and empirical models (2018-2022): |
| Keywords in Hungarian |
egészségügyi egyenlőtlenségek, jövedelemegyenlőtlenségek, nyugdíjrendszerbeli újraelosztás |
| Keywords in English |
health inequalites, income inequalities, redsitirbution in pension system |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Economic theory |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Participants |
Korösi, Gábor
Lackó, Mária
|
| Starting date |
2018-10-01 |
| Closing date |
2023-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
6.140 |
| FTE (full time equivalent) |
8.19 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A nyugdíjrendszerek országok közötti összehasonlítása szempontjából alapvetően fontos, hogy egy-egy országban a népesség egyes csoportjait – a férfiakat és nőket, a fiatalokat és idősebbeket, a különböző társadalmi státuszúakat, valamint a teljes népességet milyen korspecifikus várható élettartam (halandóság) jellemez. Vizsgálatunk egyfelől arra terjed ki, hogy empirikusan, nemzetközi és időbeli összehasonlításban elemezzük és számszerűsítsük: milyen tényezőkkel tudjuk magyarázni az országok népességének nemek, korcsoportok és főbb betegségtípusok szerinti várható élettartamát (halandóságát). Nem közömbös ugyanis, hogy a népesség milyen aránya éli meg a nyugdíjkorhatárt, illetve, a korhatár elérése után mennyi nyugdíjas év vár rá. Másfelől a nyugdíjrendszerekre koncentrálva a leglényegesebb körülmény, hogy az életpálya-jövedelem emelkedésével párhuzamosan nő a nyugdíjazáskor várható élettartam. Bár a látszat azt sugallja, hogy a jelenlegi, az eszmei nyugdíjszámlához közeli magyar nyugdíjrendszer méltányos, a nevezett kapcsolat miatt ez nem áll fenn. (A Nők40 program esetén a méltányosság korlátozottsága nyilvánvaló.) Kutatásunkban azt keressük, miképp lehetne az eszmei nyugdíjszámla és az alapnyugdíj kombinálásával csökkenteni az egészségügyi egyenlőtlenségből fakadó jövedelem-újraelosztást. Modellel megvizsgáljuk még jövedelemfüggő élettartam esetén a különféle indexálási szabályokat, valamint a töredezett munkapályák okozta módosulások nyugdíjakra való hatását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A közgazdasági szakirodalom az egyes országok népességének egészségi állapotát és az ott tapasztalható jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgálta, de általában elhanyagolta az egészségi állapot függését a jövedelmi egyenlőtlenségektől. Az utóbbi években ezek a kérdések egyre inkább előtérbe kerülnek. Tervezett kutatásunkban ehhez az irányhoz kívánunk csatlakozni, és különleges hangsúlyt fektetünk az időskori egészségi állapot és a nyugdíjrendszerbeli egyenlőtlenségek kölcsönhatására. Elsősorban nem új statisztikai adatokat akarunk összegyűjteni, hanem a meglévő adatokat próbáljuk meg újszerűen hasznosítani.
Az egészségügyi egyenlőtlenségeket (halandóságot, adott korban várható élettartamot) – egyebek mellett – időben váltakozó erősséggel magyarázza az ország átlagos fejlettsége és a jövedelemegyenlőtlenség. Empirikusan térben és időbeli összehasonlításban megvizsgáljuk és számszerűsítjük, hogy milyen tényezőkkel tudjuk magyarázni az országok teljes népességének nemek, korcsoportok és főbb betegségtípusok szerinti halandóságát. Ezekben a magyarázó függvényekben meghatározó szerepet játszik a gazdaságok fejlettségi színvonala, földrajzi elhelyezkedése, a környezetszennyezés foka, az egészségügyi ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya, a népesség átlagos iskolai végzettsége és életmódbeli jellemzői.
A nyugdíjrendszer méltányossága szempontjából alapvető, hogy milyen mértékű újraelosztást kell szerepeltetni a kezdőnyugdíj képletében, és az ezt követő indexálás során mennyire szabad az árnövekedés mellett a bérnövekedést is figyelembe venni, ha a legkorábbi nyugdíjazáskori várható élettartam erősen függ az életpálya-jövedelemtől.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A magyar szakirodalom alaposan feltárta, hogy milyen tényezők befolyásolják az egészségügyi és a jövedelmi egyenlőtlenségeket: például a képzettség emelkedésével jelentősen javul az egészségügyi állapot és nő a jövedelem. Ugyanakkor azonban sajnálatos módon elvált egymástól az egészségügyi és a jövedelemegyenlőtlenségek vizsgálata. Márpedig a transzferek, és különösen a nyugdíjrendszer egyenlőtlenségi vizsgálataiban nem lehet eltekinteni e kölcsönhatástól.
Minden modern állam igyekszik csökkenteni az egészségügyi állapot jövedelemfüggését. Ahhoz, hogy a kívánatos hazai eszközöket kidolgozzuk, ismerni kell a függés természetét. A magyarázó függvények kidolgozása és továbbfejlesztése ebben segít.
Az egészségügyi egyenlőtlenség hatása a jövedelem-egyenlőtlenségekre legélesebben a nyugdíjrendszerben jelentkezik: 1998 óta jelentősen csökkent a degresszió a nyugdíjképletben; a nyugdíjazáskor várható élettartamok különbsége miatt azonban ez egyáltalán nem tette a nyugdíjrendszert biztosításmatematikailag méltányosabbá. Bár az első lépések megtörténtek e hatásmechanizmus feltárására, további lépések szükségesek a jobb megértéshez. Például, ha alaposan feltárnánk az egészségügyi egyenlőtlenségek természetét, akkor ennek ismeretében a kormányzatnak érdemes lenne modernizált formában újból bevezetnie az 1998 óta fokozatosan megszüntetett degressziót. Amikor pedig a döntéshozók a már megállapított nyugdíjak indexálási módszerét mérlegelik, meg kellene fontolniuk, hogy a várható élettartamok egyenlőtlensége miatt a bérindexálás újbóli bevezetése nem fokozná-e megengedhetetlen mértékben a rövid életű szegényektől a hosszabb életű gazdagok felé irányuló jövedelemáramlást.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nyugdíjrendszerek összehasonlításánál fontos, hogy egy-egy országban a népesség jelentős csoportjait milyen korspecifikus várható élettartam (halandóság) jellemez. Projektunkben empirikusan, nemzetközi és időbeli összehasonlításban megvizsgáljuk és számszerűsítjük, hogy milyen tényezőkkel tudjuk megmagyarázni az országok népességének csoporthalandóságát. Az újraelosztás szempontjából nem közömbös ugyanis, hogy a népesség milyen aránya éli meg a nyugdíjkorhatárt, illetve, a korhatár után mennyi nyugdíjas év vár rá.
A nyugdíjak méltányos megoszlását illetően a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer első látásra arányos: a szolgálati idő 30-50 éves szakaszát követően az éves kezdő nyugdíj nagyjából arányos a szolgálati idővel és az életpálya-keresettel. A Nők 40 programot használókat leszámítva a magyar állampolgárok az általános korhatáron mennek nyugdíjba (a korhatáron túl nyugdíjba vonulók aránya elhanyagolható). Ha mindenki várhatóan azonos időt töltene nyugdíjban, akkor a népesség körében a nyugdíjjárulék és a nyugdíjjáradék egymással arányos lenne. Az említett összefüggés miatt azonban az egyes embereknél a magasabb életpálya-jövedelem általában hosszabb nyugdíjas-élettartammal jár együtt, ezért az alacsonyabb jövedelműektől jelentős forrás áramlik a magasabb jövedelműek felé.
Modelljeinkben azt vizsgáljuk, hogy ezt a méltánytalan újraelosztást miként lehet tompítani. Elemezzük, hogy milyen hatással lehetne fokozatosan visszahozni a kezdőnyugdíjak degresszióját, melyet múltban a kormányok jelentősen csökkentettek; például milyen következményei lennének egy alapnyugdíj bevezetésének, illetve a nyugdíjak indexálásában esetleges változtatásoknak.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
To compare national pension systems, it is very important to know the age-specific life expectancies (mortalities) which characterize certain groups of the nations: males vs. females, young vs. old, different strata and the whole of the nation. Our study aims to compare the factors explaining empirically these life expectancies (mortalities) among nations and periods. It is pertinent what share of the population survives the normal retirement age and how long is their longevity. On the other hand, confining our attention to the pension system, the most important factor is the following: with the rise of the lifetime income, rises the longevity. Though apparently the current Hungarian system, which is close to the notional defined contribution system (NDC), is fair, the foregoing statistical correlation excludes it. (Considering the subsystem Females 40, the problem with fairness is obvious.) In our research, we are looking for the combination of the NDC and the flat benefit which decreases the income redistribution stemming from health inequality. We also plan to examine with models the various indexing rules and the impact of fragmented labor careers on the pensions.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The economics literature has studied the health conditions and the income inequalities of various nations but has generally neglected the dependence of the former on the latter. Recently these issues have come to the fore. In our planned project, we want to join this trend and we confine our attention to the interaction between the old-age health condition and the pension inequality. Our aim is not so much to collect new data but to use already existing ones.
Health inequalities (mortality, age-specific longevity)––among others––depend with changing strength on the country economic development and income inequality. We are looking for factors which explain empirically in space and time the distribution of mortality of various countries in sex, age and main categories of morbidity. In these explanatory functions, the country’s economic development, the geographical position, pollution, the share of health care in the GDP, the average education level and life style characteristics play a main role.
The fairness of the pension system is basically determined by the degree of redistribution in the formula of the initial pension system and by the weight of the wage indexation when the longevity at the earliest retirement age strongly depends on lifetime income.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The Hungarian sources thoroughly explained which factors influence the health and income inequalities; for example, with the rise of education, the health conditions improve and the incomes rise. At the same time, the study of health inequalities and the study of income inequalities have separated from each other. This separation is the more worrying because in the analysis of inequality of transfers and especially of pensions, this interaction cannot be neglected.
Every modern government tries to reduce the income dependence of the health condition. To design the suitable domestic means, we have to know the nature of the dependence. The construction and perfection of the explanatory functions helps satisfying this objective.
The impact of health inequalities on income inequalities perhaps the strongest in the pension system: since 1998 the progression significantly weakened in the pension formula; but the presence of income related longevity inequalities has not made the pension system fairer. Though the first steps have already been made to understand the mechanisms, further steps are needed for a better understanding. For example, if we uncovered the nature of the health inequalities, then the government could return to the modernized version of progression which has been phased out since 1998. Turning to the design of indexation of pensions in progression, the decision makers should consider that a return to partial wage indexation in the presence of longevity inequality would raise the lifetime income redistribution from the lower-paid short-lived to the higher-paid long-lived.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Comparing pension systems it is important to know the group- and age-specific longevities (mortalities). Our project examines empirically––across space and time––the explanatory factors group-mortalities. From the point of redistribution, the share of population surviving to the normal retirement age and the number of years spent in retirement play a decisive role.
The current Hungarian pension system is apparently fair: in the interval of 30-50 years of contribution, the initial annual pension benefit is approximately proportional to the length of contribution and the lifetime earnings. Apart from those retiring in Female 40, the Hungarian citizens retire at the normal retirement age (the share of workers retiring later is negligible). If everybody spent the same time in pension, then the ratio of lifetime contribution and lifetime benefit would be proportional across the population. Due to the relation mentioned above, higher lifetime income goes together with longer time spent in retirement, therefore a significant income flows from the lower-paid to the higher-paid.
In our models, we shall examine the means of decreasing this unfair redistribution. We shall analyze the impact of phasing-in the progression of initial pensions, phased-out in the last two decades; for example, what would be the consequences of introducing a flat benefit and the envisioned reforms in indexing pensions.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Simonovits András: Nők40 és a reálbérrobbanás, Szigma, 51 123–132. o., 2019 | | Simonovits András: Matematikai-közgazdasági modellek középiskolás fokon, KTI Műhelytanulmányok, 2019 | | Andras Simonovits: Simple Models of Income Redistribution, Oxford, Palgrave––Macmillan,, 2018 | | Ádám, Z. and Simonovits, A.: From democratic to authoritarian populism: Comparing pre- and post-2010 Hungarian pension policies, Acta Oeconomica 68, 2018 | | Granseth, E.– Keck, W.– Nagl, W.– Simonovits, A.– Tir, M.: Negative correlation between retirement age and contribution length?, Oxford Economic Papers, 71(4), 1050–1070, 2019 | | A. Simonovits: The Boomerang of Female40: Seniority Pensions in Hungary, 2011–2018, European Journal of Social Security, 21 (3), 262–271, 2019 | | Simonovits, A.: Életpálya-jövedelemtől függő várható élettartam és a nyugdíjrendszer, Statisztikai Szemle, 99:7, 632–660., 2021 | | Simonovits, A.: Longevity Gap and Pensions: A Minimal Model, CERS-HAS Working Paper 2021/30., 2021 | | Simonovits, A.—Lackó, M: A várható élettartam–jövedelem-kapcsolat ökonometriai becslése és nyugdíjelosztási hasznosítása, közlésre elfogadva a Közgazdasági Szemléhez., 2021 | | Simonovits, A.–Reiff, Á.: Aging and Pension Systems, Chapter 9 in Emerging European Economies (EEE) After the Pandemics, edited by László Mátyás, Springer, to appear., 2021 | | Simonovits, A.: A koronavírus-járvány és a magyar nyugdíjrendszer, in Munkapiaci Tükör, megjelenés alatt., 2022 | | Simonovits, A: Élettartamrés, indexálás és korspecifikus nyugdíjeloszlás, Közgazdasági Szemle, 69:10 (2022), 1157–1169., 2022 | | Simonovits, A: Élettartamrés és nyugdíjjárulék-alap plafon, Szigma 53. megjelenés alatt., 2022 | | Simonovits, A.—Lackó, M: A várható élettartam–jövedelem-kapcsolat ökonometriai becslése és nyugdíjelosztási hasznosítása, Közgazdasági Szemle, 68:11, 1162–1170, 2021 | | Simonovits, A.–Reiff, Á.: Aging and Pension Systems, Chapter 9 in Emerging European Economies (EEE) After the Pandemics, edited by László Mátyás, Springer, 415–463., 2021 | | Reiff, A.--Simonovits, A.: Időskori társadalmi egyenlőtlenségek – Nyugdíj-egyenlőtlenségek Magyarországon., Munkapiaci tükör, 2023. 191–195, 2023 | | Simonovits, A: Élettartamrés és nyugdíjjárulék-alap plafon, Szigma 53, 121–136., 2022 | | Simonovits, A.: A koronavírus-járvány és a magyar nyugdíjrendszer,, in Munkapiaci Tükör, 2020, 136–141., 2021 | | Simonovits, A.: Unexpected Inflation and Public Pensions: the Case of Hungary,, Public Sector Economics, 47(4), 505–520., 2023 | | Simonovits, A.–Lackó, M.: A simple estimation of the longevity gap and redistribution in the pension system, , Acta Oeconomica, 73, 275–284., 2023 | | Lackó, M.: Hasonlóságok és különbségek a pandémia előtti halálozás, a COVID-19-re jelentett halálozás és a COVID időszak többlethalálozása között – nemzetközi összehasonlítás, Közgazdasági Szemle, 71:1., 2024 | | Simonovits, A.: Longevity Gap and Pension Contribution Cap, , CERS-HAS Working Paper 2022/9., 2022 | | Simonovits, A.: Longevity Gap, Indexation and Age-specific Average Pensions, CERS-HAS Working Paper 2022/17., 2022 | | Lackó M.: Korai és időskori halálozások különbségei Európában a 2000-es évek első évtizedében, , Közgazdasági Szemle, 67:10, 957–992., 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
