Evolutionary ecology and genetics, coevolution (Council of Complex Environmental Sciences)
20 %
Panel
Ecology and evolution 1
Department or equivalent
Department of Physiology, Anatomy and Neuroscience (University of Szeged)
Participants
Melika, George Schwéger, Szabina
Starting date
2018-09-01
Closing date
2023-11-30
Funding (in million HUF)
29.176
FTE (full time equivalent)
6.31
state
running project
Final report
Results in Hungarian
Megfogalmaztunk egy hipotézist az inkvilin tölgy gubacsdarazsak (Synergini, Cynipidae) divergenciájára és gazdanövény asszociációja evolúciójára, amelynek alapja 190 taxon két lokuszos molekuláris filogenetikája és 24 leszármazási sor UCE alapú filogenomikája. Fő konklúziók:
1. Két független palearktikus és három újvilági leszármazási sort azonosítottunk. A gazdanövény váltás gyakori, különösen a nearktikumban.
2. A filogenomika eredmények a fő csoportok gyors radiációjára utalnak.
3. Kis támogatottsággal a Synergini palearktikus eredete valószínűsíthető Cerris vagy Castanea gazdanövényen, de a nearktikus eredet sem zárható ki. Ez megegyezik a gubacsképzőkre, az inkvilinek elsődleges gazdáira körvonalazott elképzeléssel.
4. Magasabb támogatottsággal a nagyobb palearktikus csoport nearktikus eredete valószínűsíthető, a gyors radiáció Lithocarpus vagy Cerris gazdanövényekre történő váltással kezdődhetett. A legfajgazdagabb Synergus diverzifikációja egy Cerris fajokról induló recens, < 15 millió évvel ezelőtti másodlagos radiáció következménye lehet subg. Quercus fajokon.
5. Lobatae és Protobalanus lehettek a neartikus ős gazdanövényei, de a fő csoportok radiációja egymástól független. Kalifornia jelentős diverzitása több független recens radiációra vezethető vissza extrém gazdanövény váltásokkal.
6. A Synergus monofiletikus a palearktikumban, de nem monofiletikus a holarktikumban. Két Saphonecrus klád különíthető el.
Results in English
We proposed a hypothesis for the divergence and the evolution of host plant association pattern of the oak gall wasp inquilines (Synergini, Cynipidae). We used DNA sequence data, two loci for 190 and UCE-based phylogenomics for 24 lineages. Main conclusions:
1. There are two independent Palearctic and three New World lineages. Frequent host plant switching has been demonstrated, especially in the Nearctic.
2. Phylogenomics suggested fast radiation of the main lineages.
3. With weak support, the Paleaerctic origin of Synergini is proposed on Cerris or Castanea host plant, but Nearctic origin cannot be excluded at present. This coincides with the hypothesis proposed for gall inducers (Cynipini), the most frequent hosts of inquilines.
4. Nearctic origin of the largest Palearctic group is highly supported, fast radiation is started probably with host switching to Lithocarpus or Cerris. The most species-rich Synergus may represent a recent secondary radiation on subg. Quercus and started with Cerris to Quercus switching less than 15 Ma.
5. Considering Nearctic diversity, Lobatae and Protobalanus were proposed as the host plant for the common ancestor, main groups represent independent radiations. The high diversity of California can be deduced to recent radiations with extreme host switching events.
6. Synergus is monophyletic in the Palearctic but not in the Holarctic. There are two clades of Saphonecrus.
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Ökológiai Tanszék (Szegedi Tudományegyetem), Új kutatóhely: Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem).
