 |
Interaction between landscapes and communities in the Neolithic: modeling socioecological changes in Northeast-Hungary between 6000-4500 BC
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
129323 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Füzesi, András |
| Title in Hungarian |
Táj és közösségek interakciója a neolitikumban: szocioökológiai változások modellezése Északkelet-Magyarországon Kr.e. 6000-4500 között |
| Title in English |
Interaction between landscapes and communities in the Neolithic: modeling socioecological changes in Northeast-Hungary between 6000-4500 BC |
| Keywords in Hungarian |
neolitikus tájhasználat, társadalmi tájalkotás, társadalmi kommunikáció |
| Keywords in English |
neolithic landuse, social creation of landscape, social communication |
| Discipline |
| Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Archaeology |
|
| Panel |
Archeology |
| Department or equivalent |
Institute of Archeology (Eötvös Loránd University) |
| Starting date |
2018-12-01 |
| Closing date |
2021-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.807 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A neolitizációs forradalom során ember és környezet sajátos viszonya jött létre, melyben a neolitikus társadalom és táj egymással kölcsönhatásban formálódtak. Átalakulásukat a Kárpát-medencei neolitikum 1500 éve alatt több állomáson keresztül tanulmányozhatjuk. A kutatás célja a korszak idején az Alföld északi részén zajlott többszintű szocioökológiai változások feltérképezése, egységes keretbe foglalása.
A célt három terület elemzésével kívánom elérni: a települések átalakulásának, a tájhasználat módosulásának és a kerámia díszítés kommunikációban játszott szerepének kutatásával. Ennek módja a vonatkozó adatok összegyűjtésén túl a köztük fennálló összefüggések tanulmányozása, melynek révén a rendszereket felépítő tényezők szerepét, s az átalakulások mögött ható erőket kutathatjuk. A tervezett modellalkotás alapját e kapcsolódási pontok jelentik. Célom olyan modell alkotása, mely alkalmas a változások együtthatóinak leképezésére, s a későbbiek folyamán egy ágens-alapú modellezés kiindulópontját jelentheti. A kutatás további várható eredménye az ún. komplexitás elmélettel kapcsolatos módszertan meghonosítása és kamatoztatása a hazai kutatásban.
A körülöttünk lévő világ komplexitása, a jelenségek bonyolult kapcsolatai, összefonódottsága mára a nemzetközi szakirodalomban elfogadott ténnyé, a kutatásokban hasznosított szemléletté vált. Magyarországon egyelőre kevéssé alkalmazott megközelítések, ugyanakkor a hazai gazdag leletanyag új perspektívát jelent nemzetközi viszonylatban is. Ennek egyik biztosítéka, hogy a projekt az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében valósul meg, s így eredményei, teoretikus szemlélete közvetlenül beépül az ott folyó régészeti oktatásba.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás által megválaszolni kívánt probléma táj és társadalom kapcsolatának rendkívül összetett viszonyrendszere, s annak átalakulása a neolitikum időszakában.
A táj olyan sokszínű képződmény, mely emberi tevékenység során, a természeti környezetben jön létre (1. hipotézis). Táj és társadalom kölcsönös átalakulása (koevolúciója) az élet minden területén jelentkezik, a régészet forrásbázisának megfelelően azonban bizonyos aspektusokból jobban vizsgálható. A rendszerelmélet szerint az egész több, mint a részek összege. Az egyes területek vizsgálata azonban új megvilágításba helyezheti a rendszer egészét (2. hipotézis). Az adatok között fennálló összefüggések felismerhetők, statisztikai módszerekkel kutathatók, modellezésük által a komplex rendszer működése érthető meg (3. hipotézis).
Alapkérdéseim: Milyen régészeti adatokban érhető tetten a táj és társadalom egymásra hatása? A különböző régészeti adatok milyen mértékben relevánsak saját vonatkozási területükön túl? A régészeti adatainkra hogyan építhetünk helyes modellt? A kérdéseket három területen, három egymással párhuzamos kutatás révén igyekszem megválaszolni. 1. A neolitikus társadalom átalakulásának vizsgálata a településhálózatban és településszerkezetben megjelenő szerveződési egységek tükrében. 2. A tájhasznosítás vizsgálata a környezet nyújtotta lehetőségek és a neolitikus gazdálkodási szükségletek közös metszeteként. 3. A kommunikáció, mint a szimbolikus és szociális táj megformálásának eszköze.
A projekt fő céljaként meghatározott szocioökológiai változások modellezése e három területen lezajlott folyamatok és azok kapcsolódási pontjai révén valósítható meg.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A pályázat által kitűzött célok egy komplex problémakört érintenek, így módszertanilag összetett, elméletileg megalapozott kutatást tesznek szükségessé. A nemzetközi kutatás gyakorta emlegetett kifejezése a középszintű elmélet (Middle Range Theory), mely az elsődleges adatok és magyarázó elméletek közötti távolság módszertani áthidalását foglalja magába. A tervezett vizsgálatok egyik jelentősége a módszertani sokszínűség, mely nem elsősorban új módszerek, hanem azok innovatív használatát jelenti. Minden egyes részkutatás a középszint problémáját érinti, s módszertani megoldást keres olyan problémákra, melyek más kutatásokban is gyakran feltűnnek. A hazai kutatásban újdonságot jelent a gyűjtőterület elemzés alkalmazása, valamint a stíluselemzés és hálózatelemzés kombinált alkalmazása egy speciális kérdéskör (a kommunikáció) vizsgálatában.
A kutatás várható eredményei közül a Polgár-szigeten és térségében évtizedek óta zajló terepbejárások adatainak összefoglalása és közzététele a hazai és nemzetközi kutatás számára alapvető forrásbázist jelent. Új eredményeket ígér a környezetrekonstrukció és neolitikus gazdálkodási formák összevetése, mely a tájhasználat módjára, lokális változataira, időbeli átalakulására világít rá. A megközelítés új szemszögbe helyezi a természeti környezetet, mint az ember által alkotott és használt tájat.
A projekt legfontosabb eredményének a szocioökológiai változásokra alkotott modell ígérkezik. Ennek elsődleges hasznosulását jelenti a különböző területek között létező kapcsolatok kimutatása. A modell felállítása, az egyes részelemek és összefüggéseik statisztikai vizsgálata egy későbbi ágens-alapú modellezés megalapozását jelentik.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A neolitizációs forradalom során ember és környezet sajátos viszonya jött létre, melyben új jelenségek, a neolitikus társadalom és táj egymással kölcsönhatásban formálódtak. Átalakulásukat több állomáson keresztül tanulmányozhatjuk a Kárpát-medencei neolitikum 1500 éve alatt, melynek során mind az építő elemek, mind az összetartó erők módosultak. A kutatás célja a neolitikum idején az Alföld északi részén zajlott többszintű szocioökológiai változások feltérképezése, egységes keretbe foglalása.
A körülöttünk lévő világ összetettsége, a jelenségek bonyolult kapcsolatai mára a nemzetközi szakirodalomban elfogadott ténnyé, a kutatásokban hasznosított szemléletté vált. A pályázat fő célkitűzése a komplexitás elmélet alkalmazása a táj és társadalom kapcsolatrendszerének kutatásában. A neolitizáció és neolitikus társadalom szempontjából három fontos terület vizsgálatát foglalja keretbe. 1. A letelepült életmód lényeges elemét jelentő települések átalakulását. 2. Az élelemtermelés számára fontos tájhasználatot. 3. Az anyagi kultúrában kulcsfontosságú kerámia díszítésének szerepét a kommunikációban. Célom a vonatkozó adatok összegyűjtésén túl a három terület között fennálló összefüggések tanulmányozása. Ennek révén a rendszereket felépítő tényezők szerepét, s az átalakulások mögött ható erőket kutathatjuk.
A pályázat céljainak eléréséhez a hazai kutatásban újszerű modellalkotás módszerét alkalmazom. Egy modell képes nemcsak az egyes területek folyamatait, hanem a köztük fennálló kapcsolatokat is rendszerbe foglalni, s általa a változások együtthatóinak leképezésére nyílik lehetőség. Ez a modell a későbbi kutatások számára is kiindulópontul szolgálhat.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A specific relation evolved between people and environment during the Neolithic revolution, the Neolithic society and landscape were forming together in a special symbiosis . Their transformation can be studied through several stages, during which both construction elements and cohesive forces were changing. The aim of the present project is to map and frame the multi-level socioecological changes in the northern part of the Great Hungarian Plain during the Neolithic.
I would accomplish the task by analysing three fields: the transformation of settlements, the change of landscape use and the role of pottery decoration in communication. The method is – beyond collecting available data - to study the existing interrelation between them. With this information, the role of the building elements of such systems and the forces behind the transformations can be studied. The main goal is to build such models that represents the factors of changes and so they might be the starting point to make an agent-based modeling in the future. The expected result of this study is the use of complexity theories and methods in Hungarian archaeology.
The complexity of the world, the entanglement of phenomena have become an established fact in the international literature and an existing attitude in several studies. These approaches are less frequently used in Hungarian archaeology, however, the rich local archaeological record could be a new opportunity. The fact, that this project will be carried out within the Institute of Archaeological Sciences at ELTE University ensures that its results and its theoretical perspective will be directly incorporated into the archaeological education.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The problem this project tries to study, is the extremely complicated system of relations of landscape and society, and its transformation in the Neolithic period.
The landscape is a varied formation that comes into existence in a natural environment as a result of human activities (Hypothesis 1.) The mutual transformation (co-evolution) of landscape and society appears in all fields of life, however, it can be better investigated from some aspects in conformity with the source basis of archaeology. Regarding system theory, the whole is more than the total of parts. The study of distinct fields can put the whole system into a new perspective (Hypothesis 2.) The correlations between datasets are recognisable and can be studied statistically, the operation of the whole system can be understood by modelling them.
My fundamental questions are: In which archaeological data can we recognise the interaction between landscape and society? To what extent are different archaeological data relevant beyond their own pertinence? How can we build a correct model using our archaeological data? I try to answer these three questions through three parallel study. 1. The study of the transformation of Neolithic society in the light of integrative units that appear in the settlement systems and settlement networks. 2. The study of land use as a mutual intersection of opportunities provided by environment and needs of Neolithic economy. 3. The study of communication as a forming tool of both symbolic and social landscape.
The main goal, modelling of the socioecological changes, can be achieved by understanding the processes that taken place on all fields and by finding their junctions.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed aim of the present application concerns complex problems, therefore it is necessary to lay the theoretical foundations of a methodologically complicated study. Middle Range Theory is often quoted by the international research, which embodies the filling of the gap between primary data and explanatory theories. One of the significances of the planned study is its varied methodology, which does not mean the use of new methods, but their innovative use. All part studies concern a middle range problem, and tries to seek a solution for problems, that arise often in other researches. The Site Catchment Analysis and the combinated implementation of sylistic analysis and network analysis in studying a special issue (i.e. communication) are novelties in Hungarian archaeology.
Amongst the expected results of the project, summarising and publishing the field surveys on and around the so-called Polgár-island could mean an essential source basis. Comparing the environment reconstruction with Neolithic economic trends promises new results that will enlighten us on the method, the local variants and temporal transformation of landscape use.
The model created on socioeconomic changes augurs to be the most important result of the project. Its primary advantage could be the demonstration of existing relations between disctinct fields. The making of the model, the statistical analysis of part elements could mean a fundament of a future agend-based modeling.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A specific relation had evolved between people and environment during the so-called Neolithic revolution, the Neolithic society and landscape were forming together in a special symbiosis . Their transformation can be studied through several stages in the Neolithic, during which both construction elements and cohesive forces were changing. The aim of the proposal is to map and frame the multi-level socio-ecological changes in the northern part of the Great Hungarian Plain during the Neolithic.
The complexity of the world, the complicated relations and entanglement of phenomena have become an established fact in the international literature and an existing attitude in several studies. The main goal of this project is to put Complexity Theory into practice in the study of interrelations between landscape and society. The proposal puts the study of three fields into frames, that are important concerning neolithisation. 1. The transformation of settlements that are fundamental elements of sedentary lifestyle. 2. The use of landscape, which is important for food production. 3. The communicational function of pottery decoration, which plays a key role in material culture.
My aim is – beyond collecting available data - to study the existing interrelation between these three fields. With this information, the role of the building elements of such systems and the forces behind the transformations can be studied. To accomplish the task, I apply the method of modeling, which is a novelty in Hungarian archaeology. A model frames not only the processes of one field, but also the relations between them. By using it the opportunity is given to understand the factors of changes.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
