 |
Childhood Origins of Human Capital
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
131422 |
| Type |
FK |
| Principal investigator |
Szobonyáné Szabó-Morvai, Ágnes |
| Title in Hungarian |
Hogyan hatnak a kisgyermekkori körülmények az emberi tőkére? |
| Title in English |
Childhood Origins of Human Capital |
| Keywords in Hungarian |
"gyermekkori egészség" "emberi tőke" |
| Keywords in English |
"child health" "human capital" |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Health economics |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Participants |
Adamecz, Anna
Bárdits, Anna
Bíró, Anikó
Bördős, Katalin
Herczeg, Bálint
Károlyi, Róbert Viktor
Kiss Hubert, János
Prinz, Dániel
Stump, Árpád
|
| Starting date |
2019-12-01 |
| Closing date |
2023-04-30 |
| Funding (in million HUF) |
23.322 |
| FTE (full time equivalent) |
7.66 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatási programunk célja öt olyan tényező hatásának vizsgálata, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberi tőkét, és így az egyének későbbi életére is meghatározó következményei lehetnek. Megvizsgáljuk a kötelező iskolába járási korhatár változásainak hatását egyes deviáns viselkedésformákra, a hírek hatását a védőoltások beadására, a légszennyezés hatását a születések számára, az abortusztörvények hatását a humán tőkére és a kontrollhely és az iskolai teljesítmény összefüggését. A kutatásban magas szintű ökonometriai módszereket használunk, például panel fixhatás regressziókat, illetve kvázikísérleti kutatási technikákat. Ezek alkalmazása lehetővé teszi számunkra az okozati összefüggések feltárását (az 5. projekt kivételével). Ezek elengedhetetlenek a szakpolitikai beavatkozások megtervezéséhez. A kutatási programban adott a lehetőség, hogy jelentősen hozzájáruljanak mind a nemzetközi szakirodalomhoz, illetve, hogy a hazai és külföldi döntéshozók számára értékes információkkal szolgáljanak, segítve ezzel új költséghatékony egészségügyi és oktatási beavatkozásokat megtervezni.
Mind az öt felsorolt tématerület jelentős figyelmet élvez a nemzetközi kutatások részéről. Hiszünk abban, hogy a modern ökonometriai technikák és a magas színvonalú adminisztratív adatbázisok segítségével megválaszolva az itt felvázolt kutatási kérdéseket, magas színvonalon publikálható cikkeket állíthatunk elő, illetve hasznos inputokat generálhatunk a szakpolitika alkotáshoz.
A hazai tudományos kutatóképzéshez a programunk doktorandusz hallgatók bevonásával járul hozzá a kutatás mindhárom évében. A kutatási eredmények a disszertációjuk szerves részét alkotják majd.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Mivel a korábbi körülmények és események nagyobb hatást gyakorolnak az emberi tőke fejlődésére, ezért a kutatási program leginkább a kisgyermekkorra fókuszál. Elsőként a fogantatás és a születés körülményeit vesszük górcső alá. A fertilitásra hatással lehetnek különféle környezeti tényezők (pl. a levegő szennyezettsége (3. projekt)) és szakpolitikai beavatkozások (pl. abortusztilalom (4. projekt)). A fogantatás, a várandósság és a születés körülményei maradandó hatást gyakorolnak az emberi tőke felhalmozódására (a 4. projektben ezek hatását vizsgáljuk az iskolázottságra, foglalkoztatásra és a művi vetéléssel kapcsolatos döntésekre). Korai gyermekkorban az egészség fontos emberi tőke tényező. Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk a 2. projektben a védőoltások beadására ható tényezőket, mivel ezek fontos szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. Nem csupán a kognitív képességek és az egészség, de a nemkognitív készségek szerepe is jelentős, az elmúlt 10 évben ez a kutatási részterület egyre növekvő figyelemben részesült. Az 5. projektben azt kutatjuk, hogy a személyiségjegyek hogyan függnek össze az iskolai teljesítménnyel és a továbbtanulási tervekkel. Végül, egy jelentős szakpolitikai kérdés, hogy az iskolában megszerzett képességek és készségek hogyan hasznosulnak az iskola befejezte után. Az egyén termelékenységén és várható bérétől eltekintve, ennek hasznos mércéje, hogy az egyén milyen mértékben hajlamos a deviáns viselkedésformákra. Ilyen viselkedésformák például a szerhasználat vagy a bűnözés, amelyek jelentős költségeket rónak mind az egyénre, mind a társadalomra. Az emberi tőkefelhalmozódás ilyen irányú következményeit az 1. projektben vizsgáljuk.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Magyarország, mint napjainkban a fejlett országok többsége, kénytelen szembenézni a csökkenő születésszám hátrányos gazdasági következményeivel. Emiatt létfontosságú megérteni azon szakpolitikai beavatkozások lehetséges hatásmechanizmusát, amelyek képesek erősíteni az emberi tőkefelhalmozódást, s ezzel semlegesíteni a népességfogyás negatív hatásait. Ez annál is inkább igaz, mivel az emberi tőke különbségek magyarázzák az országok közötti jövedelemkülönbségek egyharmadát. Emiatt nem is meglepő, hogy az elmúlt 15 évben egyre növekvő figyelem kísérte a gyermekkori emberi tőkefelhalmozódást érintő kutatásokat, különös tekintettel a kognitív és egészségi következményekre. A mi programunk ehhez a kutatási irányzathoz kíván hozzászólni öt fontos tényező és szakpolitikai elem vizsgálatával. Elemzéseink kapcsolódnak a kötelező iskolai korhatár, a védőoltások, a légszennyezés, abortusz szabályozás és a személyiség témaköreihez. A kutatás ambíciója, hogy jelentős eredményekkel járuljon hozzá a tudományos szakirodalomhoz az emberi tőke alakulását befolyásoló tényezőkkel és a következményekkel kapcsolatban. Emellett várakozásaink szerint az eredményeink informatívak lesznek a hazai és külföldi egészség és oktatáspolitika alkotói számára is.
Az ötből négy cikkben korszerű ökonometriai módszerek és magas színvonalú adatbázisok biztosítják az ok-okozati összefüggések feltárását. Az iskolázottság deviáns viselkedésre való hatásának méréséhez a magyarországi kötelező iskoláztatási korhatár két változását használjuk ki (1. projekt). A hírek védőoltások keresletére gyakorolt hatásának vizsgálatához speciális internetes kutatási technikával (web scraping) állítunk össze híradatbázist (2. projekt). Tudomásunk szerint elsőként számszerűsítjük, hogy a teljes fertilitás alakulásában a légszennyezés mekkora szerepet tölt be a többi tényezőhöz képest (pl. családpolitikák) (3. projekt). A magyarországi abortusz szabályozás változásainak az első és második érintett generációra való hatását vizsgáljuk, tudomásunk szerint először (4. projekt). A kontrollhely és az iskolai teljesítmény közötti összefüggés vizsgálatában egy egyedülállóan gazdag adatbázist használunk, amely páratlan részletességű elemzést tesz lehetővé (5. projekt).
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatási programunk célja, hogy megvizsgálja öt különféle tényező és szakpolitika hatásait, amelyek befolyásolják a gyermekkori emberi tőke (pl. iskolázottság, személyiségjegyek és egészség) felhalmozását, melynek döntő befolyása van a későbbi életminőségre. Az emberi tőke az élet sok fontos területét befolyásolja felnőttkorban, például a foglalkoztatási valószínűséget és a béreket, az egészségesen eltöltött évek számát és a deviáns viselkedésformákra (pl. szerhasználatra vagy bűnelkövetésre) való hajlamot. Ezek mind kiemelkedően fontosak az egyén felnőttkori életminősége, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából.
Az emberi tőke vizsgálata azért is lényeges, mert az országok közötti jövedelemegyenlőtlenségek mintegy harmadát magyarázzák az emberi tőke különbségei, illetve, mert az emberi tőke növekedés ellensúlyozhatja a népességfogyásból eredő gazdasági hátrányokat. A kutatás során megvizsgáljuk, miként hat a kötelező iskolai korhatár emelése és csökkentése a későbbi szerhasználatra és bűnelkövetésre, hogyan hatnak a hírek a védőoltások iránti keresletre, mennyire súlyos hatást gyakorol a légszennyezés a születések számára, hogyan hat az abortusz szabályozás az emberi tőkére, és milyen összefüggésben vannak egyes személyiségjegyek az iskolai teljesítménnyel.
A kutatás ambíciója, hogy jelentős eredményekkel járuljon hozzá a tudományos szakirodalomhoz az emberi tőke alakulását befolyásoló tényezőkkel és a következményekkel kapcsolatban. Emellett várakozásaink szerint az eredményeink informatívak lesznek a hazai és külföldi egészség és oktatáspolitika alkotói számára is.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research program aims to estimate the effect of five factors and policies that have the potential to affect childhood human capital accumulation with significant consequences in later life. We examine the effect of compulsory schooling policies on adverse behaviour, the effect of media on vaccinations, the effect if air quality on fertility, the effect of abortion laws on human capital, and the relation of locus of control and school performance. We use advanced econometric techniques including panel fixed effects methods and quasi-experimental research designs. These allow for identification of causal effects (except in Task 5), which is crucial for designing policy interventions. This research has the potential to make important contributions to the academic literature as well as to inform policies in Hungary and beyond by facilitating the development of cost-effective health and education policies that foster human capital accumulation in childhood.
All of the five topics receive special attention in the international economics literature. We believe that addressing the outlined important research questions with modern econometric techniques, as well as the most detailed and high-quality administrative data will allow us to generate high-tier publications as well as actionable policy insights.
This research program contributes to the Hungarian researcher education by employment of PhD students throughout the three years. The outcomes of the tasks they take part in will become an integral part of their PhD dissertations.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our focus on the events of the early childhood period is motivated by the insight that earlier circumstances and events have larger effects on later human capital development. First, we study conception and birth itself. Various environmental factors (e.g. air quality (Task 3)) and policy interventions (e.g. abortion bans (Task 4)) affect fertility. The circumstances of conception, pregnancy and birth have lasting effect on later human capital (in Task 4 we study their effects on education, employment, fertility and later abortion decisions). A bit later, in early childhood, health is a very important element of human capital. Childhood vaccinations play an important role in preventing serious diseases, this issue is examined in Task 2. It is not only cognitive ability and health that play a crucial role in human capital accumulation, but non-cognitive ability is also important. In the past 10 years, this subfield has received growing attention. In Task 5, we explore how personality traits relate to school performance and plans about university applications. Finally, it is a major policy question, how acquired human capital is utilized after finishing school. A useful indicator of this, apart from an individuals’ productivity and income, is susceptibility to deviant forms of behaviour. Deviant forms of behaviour, such as substance abuse and criminal activity, impose significant costs on the individual and society. We examine these consequences of human capital accumulation in Task 1.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
As developed countries in general and Hungary in particular face the negative economic consequences of declining birth rates and sluggish population growth, understanding policies that can increase the rate of human capital accumulation and potentially offset the effect of population declines is of utmost importance. This is especially true because human capital differences explain about one-third of cross-country income variability. It is not surprising then that in the past 15 years ever growing attention has been given to childhood human capital accumulation, with a special focus on cognitive and health outcomes. Our research program joins this line of research by touching upon five factors and policies---compulsory schooling policies, vaccinations, air quality, abortion laws, and locus of control---that have the potential to affect childhood human capital accumulation with significant consequences in later life. This research has the potential to make important contributions to the academic literature on the sources and consequences of human capital accumulation in childhood. In addition to its academic contribution, our results will also be able to inform policies in Hungary and beyond by facilitating the development of cost-effective health and education policies that foster human capital accumulation in childhood.
In four out of the five papers, novel identification strategies ensure that the causal relationship in focus are revealed. We examine the effect of schooling on youth adverse behavior and we utilize the increase and later decrease of compulsory schooling age in Hungary (Task 1). We study the effect of news on demand for vaccination and collect unique news data by web scraping technique (Task 2). To our knowledge, we are the first to quantify fertility effect of air pollution relative to other factors like family policies (Task 3). We analyze the effect of two abortion laws in Hungary and quantify effects on the first and second generation affected (Task 4). The analysis on the link between locus of control and school performance uses a uniquely rich dataset which allows for a very detailed analysis of the question (Task 5).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our research program aims to touch upon five factors and policies that have the potential to affect childhood human capital (incl. education, personality traits and health) accumulation with significant consequences in later life. Human capital influences many important walks of life in adulthood, including employment probabilities and wages, number of healthy years and adverse behaviour (e.g. substance abuse and criminal behaviour). These aspects are all very important for the individual’s quality of life as well as for the development of the society and the economy.
Analysing human capital is very important, as its differences account for about one-third of cross-country income differences and are also able to offset the negative economic consequences of declining birth rates. We examine the effect of compulsory schooling policies on adverse behaviour, the effect of media on vaccinations, the effect if air quality on fertility, the effect of abortion laws on human capital, and the relation of locus of control and school performance. This research has the potential to make important contributions to the academic literature on the sources and consequences of human capital accumulation in childhood. In addition to its academic contribution, our results will also be able to inform policies in Hungary and beyond by facilitating the development of cost-effective health and education policies that foster human capital accumulation in childhood.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
