 |
Researching school attitudes: theoretical constructs, perspectives and measurement
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
132107 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Czető, Krisztina |
| Title in Hungarian |
Az iskolai attitűd kutatásának kérdései: elméleti modellek, perspektívák, lehetséges mérőeszközök |
| Title in English |
Researching school attitudes: theoretical constructs, perspectives and measurement |
| Keywords in Hungarian |
iskolai attitűd, iskolai jól-lét |
| Keywords in English |
school attitude, school well-being |
| Discipline |
| Education (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Educational sciences |
|
| Panel |
Psychology and Education |
| Department or equivalent |
Institute of Education (Eötvös Loránd University) |
| Starting date |
2019-12-01 |
| Closing date |
2022-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
11.021 |
| FTE (full time equivalent) |
2.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy a gyermekkor új szociológiai megközelítéséhez kapcsolódva vizsgálja a 14-18 éves fiatalok iskoláról alkotott nézeteit és az iskolához kapcsolódó attitűdjeiket. A kutatás célja továbbá, hogy a tanulói és a tanári attitűdöket és nézeteket egymással kölcsönhatásban is vizsgálja, így feltárja a tanárok iskolához kapcsolódó attitűdjeit (jól-lét megítélését), valamint a tanulók iskolai attitűdjéről és jól-létéről alkotott percepciókat, mely lehetővé teszi a tanár-diák interakciók, illetve az iskolai attitűd dimenziók összefüggéseinek feltárását.
A kutatás további kiemelt célja az iskolai attitűd elméleti koncepciójának kialakítása, és egy, az iskolai attitűd mérését lehetővé tévő mérőeszköz továbbfejlesztése, validálása. Az iskolai attitűd fogalma ernyőfogalom, mely széttartó és komplex, az iskolai élet számos területét felölelő konstruktum. A nemzetközi szakirodalomban találkozhatunk az iskolai kötődés, az iskolai kötelék, valamint az iskolai jól-lét fogalmával, melyek számos fogalmi átfedést mutatnak. Ez a sokszínűség megnehezíti az iskola iránti viszonyulás kutatását. Az iskolai iránti érzelmi viszonyulások meghatározzák a tanulói motivációt, a szociális kapcsolatokat, az egyén jól-létét, én-hatékonyság érzését és iskolai teljesítményét, így az iskolai viselkedési problémák megelőzésének, a tanulói eredményesség alapjai is lehetnek. Mindezek alapján egy, a fogalom komplexitását megragadó elméleti kutatás, és egy mérőeszköz továbbfejlesztése/kialakítása különösen fontos lehet az iskolai attitűd és egyéb tényezők összefüggéseinek feltárására.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás 14-18 éves fiatalok iskolához fűződő kognitív, érzelmi és viselkedéses viszonyulásait vizsgálja, legfontosabb kérdései:
1) Hogyan értelmezik a 14-18 éves fiatalok az iskola funkcióját és szerepét? A naiv nézeteket feltáró kutatások rávilágítottak, hogy a tanulók nézeteit az iskola által közvetített meritkokratikus szemlélet határozza meg. A modernitástól kezdően a kötelező iskolarendszerek megjelenésével az iskoláztatás a gyermeki tevékenység fontos része lett, a tudás alapú társadalmak kialakulásával pedig a kulturális tőke elsajátítása meghatározó jelentőségű. A gyermekkor átalakulása és a tanuláskutatások egyre inkább az iskola funkcióinak újragondolását sürgetik. Ennek első lépése lehet a tanulók hangjának feltárása.
2) A kutatás továbbá törekszik feltárni, hogyan írható le 14-18 éves fiatalok iskola iránit attitűdje az iskolai attitűd és jól-lét konstruktumainak különböző dimenziói mentén (akadémiai elköteleződés, társas kapcsolatok, tanár-diák interakciók, nézetek az iskoláról)? Az iskolához fűződő viszony meghatározza a tanulói teljesítményeket, az iskola iránti elköteleződést, mely a pszichológiai jól-lét alapja is lehet. Mindezek alapján fontos annak is a feltárása, vajon 3) Milyen összefüggés tárható fel az iskolai attitűd, illetve jól-lét különböző dimenzió között? A kutatás további kérdése, hogy vajon 4) megrajzolható-e összefüggés a tanulók attitűdje, illetve az adott iskolában tanító pedagógusok attitűdje és a tanulók attitűdjeiről alkotott percepciók között. Az iskolai attitűd kutatások feltárták, hogy az iskolai attitűd közvetítésében meghatározó jelentőségű a tanár-diák interakció, így ennek feltárása kiemelt jelentőségű.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége, hogy középpontjában a 14-18 éves fiatalok hangjának, iskoláról alkotott értelmezéseinek és az iskolához kapcsolódó viszonyulásainak feltárása áll. Az kutatás újszerűségét jelentené továbbá, hogy a tanulói nézetek és viszonyulások feltárása mellett párhuzamosan, egyidejűleg vizsgálná a tanári nézeteket és attitűdöket, illetve a tanárok percepcióját a diákok attitűdjéről és jól-lét érzéséről. A két nézőpont feltárása és vizsgálata újszerű az iskolai attitűd és jól-lét vizsgálatokban mind hazai mind nemzetközi neveléstudományi kutatásokban.
A kutatás során megvalósuló elméleti kutatás további jelentősége, hogy hozzájárulhat az iskolai attitűd és jól-lét konstruktumok fogalmi tisztázásához, egy, a fogalom komplexitását felölelő mérőeszköz továbbfejlesztéséhez. A tanulók hangjának feltárása közelebb vihet a gyermekkor mélyebb megértéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás azt vizsgálja, vajon hogyan vélekednek az iskola társadalmi szerepéről és feladatairól a 14-18 éves fiatalok, és hogyan viszonyulnak az iskolai élet különböző területeihez. Az iskolához fűződő viszony megragadása összetett és komplex, hiszen az iskola iránti attitűdöt és az iskolai jól-lét érzését számos tényező befolyásolhatja. Jelen kutatás célja, hogy a tanulók iskolaértelmezései mellett azt is feltárja, vajon van-e összefüggés a tanulók által jelzett attitűdök, illetve a tanárok iskolához kapcsolódó attitűdje valamint a tanárok a tanulók attitűdjeiről és viszonyulásairól alkotott előfeltevései között. Ezért a kutatás egyidőben vizsgálja a tanulói és tanári attitűdöket. A kutatás célja, hogy megismerje a tanulók iskolához kapcsolódó értelmezéseit, úgymond a tanulók hangját, és feltárja vajon összefügg-e az, ahogyan a tanárok és tanulók értelmezik és viszonyulnak az iskolához
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the present research is to study the attitudes and views of 14-18-year old students on schooling. Furthermore, beyond the research of students’ perspectives, the present study intends to explore the correlation between student - teacher school attitudes, and therefore, to reveal the impact of teachers’ attitudes, their subjective sense of well-being, and their perceptions about students’ attitudes and well-being on attitudes reported by the students. The examination of the interference of student and teacher attitudes can foster the deeper understanding of student-teacher interactions and the correspondence between the dimensions of school attitude and well-being. School attitude is an umbrella term and a complex and diverse construct that covers the different aspects of school life. In the international literature, one can associate school attitude with the following terms: school bond, school attachment or school well-being. This diversity encumbers the research of affective associations towards schooling. School attitudes determine students’ motivation, affect their social relations, the feeling of self-efficacy and student achievement. Positive school attitude can prevent behavioural problems and enhance students’ achievement. Therefore, an overall literature review and the development of a validated school attitude questionnaire can be important to reveal correlations between school attitude and other intra- and interpersonal factors. Based on the empirical results, the research intends to support the theoretical modelling of the constructs: ‘school attitude’ and ‘school well-being’ and develop a school attitude/well-being questionnaire for students.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research studies the cognitive, affective and behavioural associations of 14-18-year old students towards schooling. Therefore the most important research questions are the followings:
1) How do the 14-18-year old students describe the social functions and roles of schooling? Empirical studies revealed that students’ beliefs about schooling are dominantly influenced by the meritocratic nature of schooling. In the modern era (by the creation of compulsory education systems), education became an important part of childhood, and the acquisition of academic capitals in the knowledge-based societies became crucial. The transformation of childhood and the research on human learning urge the rethinking of school functions. An important step of the reconstruction of schooling can be the exploration of students’ voice.
2) Another question of the research: What are the characteristics of students’ school attitudes along the different dimensions of school attitude and well-being models? (academic engagement, social relations, student-teacher interactions). Positive or negative associations towards schooling influence academic achievement, loyalty to the school community and psychological well-being.
3) How can the correlation between the different aspects (dimensions) of school attitude be described?
4) School attitude research revealed that student-teacher interactions have significant role in the evolution of school attitude, hence this study intends to reveal how do teachers’ attitudes, sense of school well-being and perceptions about students’ attitude correlate with students’ attitudes and well-being?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research focuses on the voice of the 14-18-year-old students and explore their views and attitudes. The research can be innovative since it parallelly studies student-teacher attitudes, and the impact of teachers’ perceptions about students’ attitudes and well-being. The simultaneous exploration of the two perspectives can be unique in the international and Hungarian research context, as well.
The theoretical research can support the conceptual clarification of the constructs: school attitude and school well-being and can foster the development of a school attitude questionnaire.
The exploration of the students’ voice can deepen the understanding of childhood.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research studies how the 14-18-year-old students describe the social functions of schooling, and explores their attitudes towards the different aspects of school life. School attitude is a complex term and influenced by the different aspects of school life. The aim of the present study is to explore whether there is a connection between the attitudes of students and teachers, and it studies whether the way in which teachers perceive students’ attitudes influences students’ attitudes and the sense of well-being. Therefore, the research simultaneously studies the attitudes of teachers and students.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
