Novel aspects of the ecosystem engineering effects of woody plants  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
132131
Type PD
Principal investigator Tölgyesi, Csaba
Title in Hungarian Fás szárú növények ökoszisztéma mérnök hatásának újszerű aspektusai
Title in English Novel aspects of the ecosystem engineering effects of woody plants
Keywords in Hungarian cserjésedés; erdős sztyepp; fáslegelő; homokfásítás; legeléskizárás; lombkorona/lágyszárú szint interakció; ökoszisztéma mérnökség; talajnedvesség; talajvízszint
Keywords in English afforestation; ecosystem engineering; forest-steppe; grazing exclusion; groundwater; overstory/understory relationship; schrub-encroachment; soil moisture; tree/grass interaction, wood-pasture
Discipline
Community ecology, systems ecology, ecosystem services (Council of Complex Environmental Sciences)35 %
Ortelius classification: Botany
Biodiversity, conservation biology and genetics, invasion biology (Council of Complex Environmental Sciences)35 %
Ortelius classification: Nature conservation
Turf farming (Council of Complex Environmental Sciences)30 %
Panel Ecology and evolution 1
Department or equivalent Department of Ecology (University of Szeged)
Starting date 2019-12-01
Closing date 2022-11-30
Funding (in million HUF) 25.467
FTE (full time equivalent) 2.40
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatásban a fás szárú növények (fák, cserjék) környezetre és a lágyszárú szint növényzetére gyakorolt ökoszisztéma mérnök hatásának jobb megismerését tűztük ki célul. A kutatásban két, korábban kevésbé vizsgált témakört járunk körül. Az első a fás szárú növények mélyebb talajrétegekre gyakorolt hatásaira fókuszál, különös tekintettel a talajnedvességre. Kutatásunk révén jobban megérthetjük az erdei és fátlan életközösségek talajának vízháztartásában jelentkező különbségeket, és így pl. szélesebb kontextusban tudjuk értelmezni a fás és gyepes közösségek mozaikjából felépülő tájak ökológiai mechanizmusait, valamint javaslatokat tudunk megfogalmazni a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, fenntartható erdőgazdálkodás számára. A második témakör arra az esetre fókuszál, ahol a fás szárúak hatása és a nagytestű herbivorok hatása (legelés, trágyázás, taposás stb.) interakcióba lép egymással. Mindezt a fás legelők (az egyik legősibb európai gazdálkodási forma) példáján vezetjük végig. A fás legelők állapota Európa szerte romlik a hiányos jogi szabályozások és támogatási sémák miatt, noha kiemelkedően magas természetvédelmi és gazdasági jelentőségük van. Kutatásunkkal az elemi ökológiai kölcsönhatások megértésén túl a fás legelők hatékonyabb, bizonyítékokon alapuló védelméhez és fenntartható kezeléséhez is hozzá kívánunk járulni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás két alapkérdés megválaszolását tűzte ki célul:
1. A fás szárú növényzet milyen hatással van a talaj éves vertikális talajnedvesség-dinamikájára?
Főbb tesztelendő hipotézisek:
- A fás szárúak vegetációs időszakban kiszárítják a mélyebb talajrétegeket, míg a vegetációs időszakon kívül a nedvesség visszatöltődik, és a gyepek alatti értéket mutatja.
- A mélyebb rétegek kiszáradási ciklusának jellemzőit befolyásolják az erdőalkotó fák bizonyos funkcionális jellegei.
- A mélyebb talajrétegek kiszáradási ciklusának jellemzőit erősen befolyásolja a talaj vízáteresztő képessége is (homoktalaj vs. lösztalaj): kötött talajon lassabb, elnyújtottabb kiszáradási és visszatöltődési kinetikát várunk.
2. Fás legelőkön milyen hatással vannak a fák és a tövises cserjék a lágyszárú szintre és a környezeti paraméterekre?
Legeléskizárásos módszerrel az alábbi hipotéziseket teszteljük:
- A lágyszárúak generatív szaporodási sikere rosszabb a legelt aljú fák alatt, mint a nyílt gyepen, viszont enyhén cserjésedett foltok közelében jobb.
- A fás szárú fajok befolyásolják a lágyszárú szint produktivitását is, ennek iránya legelt aljú fák esetén nehezen jósolható meg, enyhén cserjésedett foltokban viszont alacsonyabb értéket várunk.
- A nyílt gyepek lágyszárú szintje fajösszetételét, ill. faj- és funkcionális diverzitását tekintve kedvezőbb a fák alatti lágyszárú szintnél, de alulmarad a kissé elcserjésedett foltokhoz képest.
- A kapott különbségek a fák, cserjék és legelő állatok abiotikus és biotikus hatásainak bonyolult interakcióival magyarázhatók

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A mélyebb talajrétegek nedvességi dinamikájának feltárásával
(1) megérthetjük, hogy erdős-sztyepp klíma mellett az erdőállományok mikroklíma-mérséklő jellegének (és így potenciális refúgium szerepének) milyen „ára” van a talaj mélyebb rétegeire gyakorolt hatásokon keresztül különböző talajtípusok és különböző funkcionális jellegű fafajok esetén,
(2) jobban megérthetjük, hogy a homokfásításnak mekkora szerepe lehetett a Duna-Tisza köze kiszáradásában,
(3) megismerhetünk egy újszerű tényezőt, mely erősen befolyásolhatja bizonyos fafajok újulási potenciálját az erdőállományokon belül (pl. kocsányos tölgy homokon) és
(4) javaslatokat fogalmazhatunk meg a jövőbeli fásításokkal kapcsolatban, legyenek azok természetvédelmi, profit-orientált, talajvédelmi vagy egyéb célúak.

A fás legelőkön a fák és cserjék lágyszárú szintre gyakorolt hatásának alapos kielemzésével
(1) értelmezni tudjuk a fás legelők táji léptékben kiemelkedően magas növényi diverzitását kialakító elemi kölcsönhatásokat,
(2) megtudhatjuk, hogy mi a magyarázata a cserjésedő foltok magas biodiverzitásának,
(3) megfogalmazhatjuk, hogy e foltokat hogyan érdemes beintegrálni a kezelési és támogatási sémákba, és
(4) jól körülírhatjuk a fás legelői tájelemek egyes agroökológiai funkcióit (pl. cserjésedett foltok: alacsony biomassza szolgáltatás az állatoknak, de a nagyobb virágzási siker miatt propagulum utánpótlás a legelt tájelemek számára), mellyel a hatékonyabb kezelést tudjuk elősegíteni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatásban a fás szárú növények (fák, cserjék) környezetre és a lágyszárú növénycsoportokra gyakorolt hatásának jobb megismerését tűztük ki célul. Bár az ilyen jellegű hatások vizsgálatának nagy hagyománya van az ökológiában, a jelen kutatásban két kevésbé vizsgált témakört járunk körül. Az első a fás szárú növények mélyebb talajrétegekre gyakorolt hatásaira fókuszál, különös tekintettel a talajnedvességre. Ennek segítségével jobban megérthetjük az erdei életközösségek vízháztartását, tágabb összefüggéseiben tudjuk értelmezni az alföldi homokfásítás hatásait, és javaslatokat tudunk megfogalmazni a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, fenntartható erdőgazdálkodás számára. A második témakör arra az esetre fókuszál, ahol a fás szárúak hatását jelentősen befolyásolja a legelő állatok hatása (legelés, trágyázás, taposás stb.). Mindezt az egyik legősibb európai gazdálkodási forma példáján, a fás legelőkön vezetjük végig. A fás legelők állapota Európa szerte romlik a hiányos jogi szabályozások és támogatási sémák miatt, noha kiemelkedően magas természetvédelmi és gazdasági jelentőségük van. Kutatásunkkal az elemi ökológiai kölcsönhatások megértésén túl a fáslegelők hatékonyabb, bizonyítékokon alapuló védelméhez és fenntartható kezeléséhez is hozzá kívánunk járulni.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is to improve our understanding of the ecosystem engineering effects of woody species on their abiotic environment and the herb layer vegetation. We will focus on two understudied aspects of the topic. First, we will study the effects of woody species on deeper soil layers, with a special attention on their annual moisture cycles, and place the findings in the context of traditionally studied effects of woody species (microclimate, topsoil moisture, etc.). Our results will help better understanding ecological mechanisms driving forest-grassland mosaics. Results will be used for linking site and regional level effects of woody species into a coherent multiscale framework, which can, for example, help us formulating recommendations on sustainable forest management. In the second topic we focus on a situation where considerable herbivore pressure (incl. grazing, manuring and trampling) interacts with the primary effects of woody species. The study will be realized in wood-pastures, which represent one of the most ancient land use types in Europe. They harbor high biodiversity and significantly contribute to the livelihood of local people. However, wood-pastures are threatened all across the continent due to land use changes related to deficiencies in the common agricultural policy of the EU and social-economic changes. Thus, there is a need for evidence-based conservation and management options to improve the situation. Beyond understanding elementary ecological interactions in wood-pastures, our research also aims to fill this gap of knowledge.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research proposal addresses two main questions:
1. How do woody species affect the annual soil moisture regime of deep soil layers?
Main hypotheses:
- Woody species deplete soil moisture from deep soil layers during the vegetation period, while outside the vegetation period, these layers recharge and their soil moisture content becomes similar to that of grasslands.
- The annual soil moisture dynamics of deep soil layers is also affected by certain functional traits of the woody species, most importantly annual canopy lifetime.
- The dynamics of the desiccation and recharging of the deep soil layers of forests is also affected by the texture of the soil: The coarser the texture the more rapid and more extreme the desiccation-recharge cycle.
2. How do woody species affect the abiotic environment and the herb layer vegetation in wood-pastures?
Main hypotheses:
- Flowering success is lower under trees with grazed understorey and higher around patches lightly encroached by shrubs than in open pastures.
- Trees also affect herb layer productivity compared with open pastures but the direction of the effect is difficult to tell, however we expect lower productivity in shrubby patches.
- The conservation value (species composition, species diversity and functional diversity) of the herb layer is higher around shrubs but lower under trees than in open pastures.
- All this landscape-level heterogeneity of the herb layer can be explained by the interactions among the abiotic and biotic effects of trees, shrubs and grazers.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
By studying the moisture dynamics of deep soil layers, we will
(1) reveal the “cost” of the microclimate moderating effect of forests (and their potential role as climatic refuges) in forest-steppe climate in different forest types and soil textures,
(2) describe a novel factor that can affect the regeneration potential of some tree species within forest stands (e.g. the recruitment of pedunculate oak in forests on sand),
(3) be able to formulate recommendations for afforestation projects, whether they aim at biodiversity conservation soil erosion control or profit-oriented forest use.

By dissecting the effects of trees and shrubs on the abiotic environment and the herb layer plant communities in wood-pastures, we will
(1) improve our understanding of the elementary ecological relationships responsible for the outstanding landscape-level plant diversity of wood-pastures,
(2) learn the mechanism of the formation of diversity hot-spots in shrub-encroached patches,
(3) be able to formulate recommendations to integrate shrub-encroached patches into the common agro-ecological policy of the EU,
(4) be able to characterize the agro-ecological functions of individual landscape elements in wood-pastures (e.g. shrub-encroached patches: low biomass provision for grazers but a high rate of propagule production due to high flowering success), which can help improving management options.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of the research is to improve our understanding of the effects of woody species (trees and shrubs) on their environment and the herb layer vegetation. We will focus on two understudied aspects of the topic. First, we will study the effects of woody species on the annual moisture cycles of deep soil layers and compare this to non-forested areas. Our results will, for instance, help interpreting the effects of afforestation in the Danube-Tisza Sandy Ridge of Hungary (as a specific application) and will help formulating recommendations on sustainable forest management (as a general application). In the second topic we focus on a situation where the effects of grazing animals (incl. grazing, manuring and trampling) interact with the effects of woody species, i.e. the case of wood-pastures. Wood-pastures are among the most ancient land use types in Europe; they provide habitat for a high number of plant and animal species and significantly contribute to the livelihood of local people. However, wood-pastures are threatened all across the continent due to land use changes due to deficiencies of the common agricultural policy of the EU and social-ecological changes. Thus, there is a need for evidence-based conservation and management options to improve the situation. Beyond understanding elementary ecological relationships in wood-pastures, our research also aims to fill this gap of knowledge.




 

Final report

  
Results in Hungarian
Kimutattuk, hogy a homoki erdőfoltok gátolják a talajvíz utántöltődését, mely különösen fontos kiszáradó homokhátságainkon, így ott minden további erdősítés a regionális szárazodást fokozza, azaz ellenjavallt. Kötött talajon nem tapasztalható ilyen aránytalanság a gyepes és fás élőhelyek között, noha a klímaváltozás nem kedvez e területeken a fás vegetációnak. A legkedvezőbb viszonyok az erdősítésre a nagy folyóink ártereiben vannak, de ez a jelenlegi keskeny hullámtérben klímavédelmi célt szolgáló léptékben nem lehetséges, azok kiszélesítéssel történő rehabilitációjára van szükség. Eredményein globális általánosításával rávilágítottunk, hogy egyes területen az erdősítés mellékhatásai kioltják klímavédelmi hatásukat. E területeken alternatív élőhelytípusok, gyepek és vizes élőhelyek jelenthetik a természetalapú klímavédelmi beavatkozást. További kutatásainkban fáslegelőkön tártuk fel a fák környezetre és lágyszárú szintre gyakorolt hatását, hogy megértsük, miért kedvezőtlen a fák megítélése a földhasználók és a törvényhozók számára e tájakon. Erdeményeink szerint a fák lágyszárú szintre gyakorolt eredő hatása valóban negatív, azaz gátolják a legelhető biomasszát, de teljes fáslegelőkre felskálázva e hatás alig 3% veszteséget okoz a biomasszában. Ezt az árnyékolás állatjóléti hatása és abból fakadó hozamnövekedése felülírja. A fáslegelők fái tehát biodiverzitás-védelmi és klímavédelmi célból történő fenntartásának/telepítésének nincsenek gazdasági ellenjavallatai.
Results in English
We showed that forests on sand hinder groundwater recharge, which is problematic in our drying sandy regions. Any further afforestation in these regions would increase water scarcity. This effect is absent in finer-grained soils, so we are not against tree planting in non-sandy lowland regions, as long as the woody vegetation can tolerate the changing climate. Prospects for tree planting are better along major rivers, but the presently narrow floodplains between river dikes do not provide sufficiently large area for this. The national climate strategy should include floodplain rehabilitation by widening and reforesting them. We also made a global synthesis of our results, calling attention to the side-effects of inadequate tree planting. In areas that are problematic for tree planting, alternative ecosystem types (e.g. grassland and wetland) should be used as nature-based solutions for climate change mitigation. We also studied the effects of wood-pasture trees on the herbage yield to understand the negative attitude of many land owners and policy makers towards trees in this landscape. We found that trees suppress herbage yield under their canopy but when scaled up to entire wood-pastures, the biomass loss remained below 3%, which was outweighed by livestock yield gain due to ecosystem services of trees such as shading in hot summer days. Wood-pasture trees can thus be preserved and restored for biodiversity conservation and carbon sequestration without economic drawbacks.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=132131
Decision
Yes





 

List of publications

  
Tölgyesi Csaba, Hábenczyus Alida Anna, Kelemen András, Török Péter, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Erdős László, Tóth Benedek, Csikós Nándor, Bátori Zoltán: How to not trade water for carbon with tree planting in water-limited temperate biomes?, SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 856: 158960, 2023
Bátori Zoltán, Gallé Róbert, Gallé-Szpisjak Nikolett, Császár Péter, Nagy Dávid D., Lőrinczi Gábor, Torma Attila, Tölgyesi Csaba, Maák István Elek, Frei Kata, Hábenczyus Alida Anna, Hornung Elisabeth: Topographic depressions provide potential microrefugia for ground-dwelling arthropods, ELEMENTA-SCIENCE OF THE ANTHROPOCENE 10: (1) 00084, 2022
Erdős László, Bede-Fazekas Ákos, Bátori Zoltán, Berg Christian, Kröel-Dulay György, Magnes Martin, Sengl Philipp, Tölgyesi Csaba, Török Péter, Zinnen Jack: Species-based indicators to assess habitat degradation: Comparing the conceptual, methodological, and ecological relationships between hemeroby and naturalness values, ECOLOGICAL INDICATORS 136: 108707, 2022
Erdős László, Ho Khanh Vu, Bátori Zoltán, Kröel‐Dulay György, Ónodi Gábor, Tölgyesi Csaba, Török Péter, Lengyel Attila: Taxonomic, functional, and phylogenetic diversity peaks do not coincide along a compositional gradient in forest‐grassland mosaics, JOURNAL OF ECOLOGY Early View:, 2022
Gallé Róbert, Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Bátori Zoltán, Lörinczi Gábor, Szilassi Péter, Gallé-Szpisjak Nikolett, Kaur Hardeep, Makra Tímea, Módra Gábor, Batáry Péter: Matrix quality and habitat type drive the diversity pattern of forest steppe fragments, PERSPECTIVES IN ECOLOGY AND CONSERVATION 20: (1) pp. 60-68., 2022
Hábenczyus Alida A., Tölgyesi Csaba, Pál Róbert, Kelemen András, Aradi Eszter, Bátori Zoltán, Sonkoly Judit, Tóth Edina, Balogh Nóra, Török Péter: Increasing abundance of an invasive C4 grass is associated with larger community changes away than at home, APPLIED VEGETATION SCIENCE 25: (2) e12659, 2022
Tölgyesi Csaba, Buisson Elise, Helm Aveliina, Temperton Vicky M., Török Péter: Urgent need for updating the slogan of global climate actions from ‘tree planting’ to ‘restore native vegetation’, RESTORATION ECOLOGY 30: (3) e13594, 2022
Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Bátori Zoltán, Šeat Jelena, Popović Miloš, Gallé Róbert, Gallé‐Szpisjak Nikolett, Erdős László, Vinkó Tamás, Kelemen András, Török Péter: Turning old foes into new allies—Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region, JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY 59: (1) pp. 89-102., 2022
Tölgyesi Csaba, Vadász Csaba, Kun Róbert, Csathó András István, Bátori Zoltán, Hábenczyus Alida, Erdős László, Török Péter: Post‐restoration grassland management overrides the effects of restoration methods in propagule‐rich landscapes, ECOLOGICAL APPLICATIONS 32: (1) e02463, 2022
Bátori Zoltán, Erdős László, Gajdács Márió, Barta Károly, Tobak Zalán, Frei Kata, Tölgyesi Csaba: Managing climate change microrefugia for vascular plants in forested karst landscapes, FOREST ECOLOGY AND MANAGEMENT 496: 119446, 2021
Erdős László, Szitár Katalin, Öllerer Kinga, Ónodi Gábor, Kertész Miklós, Török Péter, Baráth Kornél, Tölgyesi Csaba, Bátori Zoltán, Somay László, Orbán Ildikó, Kröel-Dulay György: Oak regeneration at the arid boundary of the temperate deciduous forest biome: insights from a seeding and watering experiment, EUROPEAN JOURNAL OF FOREST RESEARCH 140: pp. 589-601., 2021
Péter Szilassi, Anna Soóky, Zoltán Bátori, Alida Anna Hábenczyus, Kata Frei, Csaba Tölgyesi, Boudewijn van Leeuwen, Zalán Tobak, Nándor Csikós: Natura 2000 Areas, Road, Railway, Water, and Ecological Networks May Provide Pathways for Biological Invasion: A Country Scale Analysis, PLANTS-BASEL 10: (12) 2670, 2021
Tölgyesi Csaba, Bátori Zoltán, Deák Balázs, Erdős László, Hábenczyus Alida Anna, Kukla Luca Sára, Török Péter, Valkó Orsolya, Kelemen András: A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 27: pp. 126-144., 2021
Török P., Schmidt D., Bátori Z., Aradi E., Kelemen A., Hábenczyus A.A., Diaz C.P., Tölgyesi C., Pál R.W., Balogh N., Tóth E., Matus G., Táborská J., Sramkó G., Laczkó L., Jordán S., McIntosh-Buday A., Kovacsics-Vári G., Sonkoly J.: Invasion of the North American sand dropseed (Sporobolus cryptandrus) – A new pest in Eurasian sand areas?, GLOBAL ECOLOGY AND CONSERVATION 32: e01942, 2021
Valkó Orsolya, Tölgyesi Csaba, Kelemen András, Bátori Zoltán, Gallé Róbert, Rádai Zoltán, Bragina Tatyana M., Bragin Yevgeny A., Deák Balázs: Steppe Marmot (Marmota bobak) as ecosystem engineer in arid steppes, JOURNAL OF ARID ENVIRONMENTS 184: 104244, 2021
Aguilon Dianne Joy, Vojtkó András, Tölgyesi Csaba, Erdős László, Kiss Péter János, Lőrinczi Gábor, Juhász Orsolya, Frei Kata, Bátori Zoltán: Karst environments and disturbance: evaluation of the effects of human activity on grassland and forest naturalness in dolines, BIOLOGIA (BRATISLAVA) 75: (10) pp. 1529-1535., 2020
Bátori Zoltán, Kiss Péter J., Tölgyesi Csaba, Deák Balázs, Valkó Orsolya, Török Péter, Erdős László, Tóthmérész Béla, Kelemen András: River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes, RIVER RESEARCH AND APPLICATIONS 36: (7) pp. 1160-1170., 2020
Bátori Zoltán, Lőrinczi Gábor, Tölgyesi Csaba, Módra Gábor, Juhász Orsolya, Aguilon Dianne Joy, Vojtkó András, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Erdős László, Maák István Elek: Karstic Microrefugia Host Functionally Specific Ant Assemblages, FRONTIERS IN ECOLOGY AND EVOLUTION 8: e613738, 2020
Erdős L., Török P., Szitár K., Bátori Z., Tölgyesi Cs., Kiss P. J., Bede-Fazekas Á., Kröel-Dulay Gy.: Beyond the forest-grassland dichotomy: the gradient-like organization of habitats in forest-steppes, FRONTIERS IN PLANT SCIENCE 11: 263, 2020
Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B, Erdős L., Kelemen A.: Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands, ECOGRAPHY 43: (6) pp. 848-859., 2020
Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B, Erdős L., Kelemen A.: Underground deserts below fertility islands?, ECOGRAPHY 43: pp. 848-859., 2020
Tölgyesi Csaba, Buisson Elise, Aveliina Helm, Vicky M. Temperton, Török Péter: Urgent need for updating the slogan of global climate actions from ‘tree planting’ to ‘restore native vegetation’, RESTORATION ECOLOGY &: (&) pp. &-&., 2021
Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Bátori Zoltán, Šeat Jelena, Popović Miloš, Gallé Róbert, Gallé‐Szpisjak Nikolett, Erdős László, Vinkó Tamás, Kelemen András, Török Péter: Turning old foes into new allies—Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region, JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY, 2021
Tölgyesi Csaba, Vadász Csaba, Kun Róbert, Csathó András István, Bátori Zoltán, Hábenczyus Alida, Erdős László, Török Péter: Post‐restoration grassland management overrides the effects of restoration methods in propagule‐rich landscapes, ECOLOGICAL APPLICATIONS e02463, 2021
Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B, Erdős L., Kelemen A.: Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands, ECOGRAPHY 43: (6) pp. 848-859., 2020



Back »