 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
132300 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Juhász, Lajos |
| Title in Hungarian |
Antik Pénzek a Dunától Keletre |
| Title in English |
Antique Coins East of the Danube |
| Keywords in Hungarian |
numizmatika, ókori gazdaság, népvándorlás, szarmaták, germánok, Római Birodalom, limes, sírok, fémkeresők |
| Keywords in English |
numismatics, ancient economy, migration period, Roman Empire, Sarmatians, Germanic tribes, limes, graves, metal detectors |
| Discipline |
| Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Archaeology |
|
| Panel |
Archeology |
| Department or equivalent |
Institute of Archeology (Eötvös Loránd University) |
| Starting date |
2019-12-01 |
| Closing date |
2023-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
24.222 |
| FTE (full time equivalent) |
3.25 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az Antik Pénzek a Dunától Keletre pályázat a mai Magyarország területén a Dunától keletre, vagyis a barbaricumban talált ókori érmek összegyűjtését, meghatározását, online adatbázisban való rögzítését és feldolgozását tűzi ki célul. A területi lehatárolást a Duna mint az ókori Római Birodalom határvonala indokolja. Elsősorban római érmekről van szó, ám a teljesség igényéből fakadóan nem akartam kizárni a kevés görög és provinciális pénzt sem. Annál is inkább, mivel ezek a ritka és különleges darabok a fő pénzmozgást és az általános tendenciákat kiegészítő fontos információkat hordoznak. A projekt időbeli kerete a köztársaság koriaktól egészen a Kr.u. 5. századi érmekig húzódik, mivel ez az időszak fedik le a római jelenlétet és ezzel az állandó pénzforgalmat Pannoniában. A munka az érintett területeken fekvő múzeumi gyűjtemények átvizsgálására alapulna, amelyek több ezer ókori érmet rejtenek magukban. Pontos számot azonban lehetetlen mondani, mivel az antik pénzek itt csak csekély figyelmet kaptak. Itt a lelőhelyes darabokra koncentrálnék, amelyek száma az elmúlt évek fémkeresőzései nyomán jelentősen megugrottak. A meghatározott érmeket az ELTE szerverén nemzetközi minta alapján létrehozandó internetes adatbázisban rögzíteném. Ez kompatibilis lenne a frankfurti, heidelbergi és varsói numizmatikus kollégákéval, így az eredmények egyből internacionálisan is jegyzettek lennének. A projekt végére az adatok monografikus feldolgozását tűzöm ki célul. Ebben külön részletesen elemzem a szórványanyagot, a telekről és a sírokból előkerült érmeket, ezek gazdasági és kulturális jelentőségét a különböző korokban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás legfőbb kérdése, hogy milyen volt a pénzhasználat a nem monetarizált barbár területeken. A Duna túlpartján elterülő Pannoniában a rómaiak meghonosították a stabil pénzgazdaságot és pénzellátást. Kérdés, hogy kialakult-e a fontos kereskedelmi kapcsolatok révén pénzhasználat a barbárok körében is? Elfogadták-e a pénzt, mint monetáris eszközt vagy pusztán a fémtartalma miatt? Ha nem, akkor miért van olyan sok 1-2%-os ezüsttartalmú antoninianus a barbár területeken? Ehhez kapcsolódik a hamisítványok kérdése is, hogy erre vajon hogyan tekintettek? Ki lehet-e mutatni lokális imitációkat a késő római kor előtt, amikor az már egyértelműen megfogható. Fontos kérdés, hogy a babárokhoz mikor, hogyan és miért jutott el a pénz. Pannoniából érkeztek-e vagy inkább más területekről, ahogy erre a késő római balkáni verdékből származó darabok is utalnak? Presztízstárgyként forgott, nyersanyagként vagy valami más, többletjelentéssel bírt-e? Különösen fontos megvizsgálni a sírokban elhelyezett érmeket, annak pozícióját, számát, címletét, korszakát. Hatással voltak-e a római rítusok a barbár népekre? Például szarmata temetkezéseknél a szájba helyezett érmet lehet-e Charon obolosaként interpretálni? Fontos a darabolt, lyukasztott vagy mutilált érmek csoportja is, amely csak mostanság kezd nagyobb figyelmet kapni a numizmatikusok körében. Mennyire volt szerepe az elő- vagy hátlapoknak? Értették-e az ábrázolást és a köriratot vagy nem volt számukra lényeges?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A barbaricumi antik pénzek kutatása itthon eddig csak kevés figyelmet kapott, akkor is főleg 1-1 éremkincs vagy lelőhely publikálásakor, ám a teljes éremanyag szisztematikus feldolgozása máig megoldandó feladat. Nemzetközi szinten itt is nagyon le vagyunk maradva, mivel a német, dán, lengyel, ukrán numizmatikusok már sok éve felismerték a barbár területen lévő római pénzek különös jelentőségét. Magyarország ideális, mivel itt rómaiak, szarmaták és germánok egyaránt éltek, így több társadalom és kultúra együttes vizsgálatára is lehetőség van, a római importok jelentőségével együtt. A projekt keretén belül publikált érmek, éremkincsek révén lehetőség van kronológiai megállapítások tételére is.
A projekt révén az ókori érmek a figyelem középpontjába kerülnének a vidéki múzeumoknál is, aminek hála végbemenne az anyag és a dokumentáció átnézése és rendbe tétele. Tapasztalataim szerint erre nagy szükség van, amiért a múzeumok is hálásak. Fontos kiemelni, hogy ezeken a területeken ókoros régész nincs alkalmazásban. Az eddig feldolgozott csekély éremanyag régi katalógusok szerinti azonosítások újrahatározása szintén fontos eredménye lenne a munkának. Ezt követően az egyes ásatási és múzeumi anyagok újraértelmezése is lehetővé válik, amivel a szakemberek és rajtuk keresztül végső soron a múzeumi látogatók is profitálhatnak. Az érdekesebb leletekből időszaki kiállításokat is lehet szervezni, amely így a rég élt népek különös életének új szegletét mutathatja be. Ezen túlmenően ráirányítja a figyelmet a régészeti anyag múzeumban való leadására és a legális fémkeresőzés jelentőségére is. Fontos megmutatni, hogy egy anyag nem csak bekerül a múzeumokban, hanem megfelelően fel is van dolgozva és a társadalom számára elehetővé van téve.
A projektnek köszönhetően jelentősen megnövekszik a megfelelően meghatározott és publikált éremanyag a barbaricumból, amelynek hála meg lehet határozni a legfőbb tendenciákat az egyes korszakokban és területeken. A kutatás interdiszciplináris voltából fakadóan hídként szolgálhat az ókori és népvándorlás kori kollégák között. Az érmek online adatbázisa révén szakember és laikus is egyaránt hozzáférhet ezekhez az adatokhoz.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Manapság a pénz a világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik, legyen szó akár érmékről, papírpénzről, vagy az egyre inkább elterjedté vált bankkártyás fizetésekről. Ehhez azonban nagyon hosszú utat kellett megtenni és a történelemben számos társadalomban ez az igény nem merült fel. Így volt ez az ókori szarmatáknál és germánoknál is, akik noha a rómaiakkal való kereskedelem révén ismerték a pénzt, maguk mégsem használták azt. Ennek ellenére több ezer ókori érmet ismerünk Magyarország barbárok lakta részeiről, amely a Dunától keletre terült el. Milyen szerepe volt a pénznek egy pénzt nem használó társadalomban? Tényleg vad betörések és rablások útján jutottak ezekhez hozzá, vagy a békés kereskedelem is szerepet játszott? Csupán nyersanyagként vagy díszként tekintettek rá vagy valami más szerepe is volt? Számos eset példázza ezeket a felvetéseket, de egy átfogó összefoglalás még nem történt. Ezeknek az érmeknek az összegyűjtése és feldolgozása ilyen és ehhez hasonló fontos és érdekes kérdésekre adhat választ. A többéves munka során a hazai múzeumok anyagának átnézésével az intézményeknek is lehetőségük lesz újabb tudást a látogatók elé tárni Róma és a barbár területek kapcsolatáról. Az online fényképes adatbázisban rögzített érmek végül bárki számára hozzáférhetővé váló érmek között mindenki kedvére fedezheti fel az ókori kis kerek műremekeket.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Antique Coins East of the Danube project aims out to collect, identify, register in an online database and analyse all the ancient coins found in Hungary east of the Danube. The geographical limit is determined by the Danube as the Roman Empire’s frontier. These are primarily Roman coins, but I did not want to exclude the few Greek and provincial coins, since they will add valuable new information to the main flow of money and the general tendencies. The chronological limit is spreads from the republican period to the 5th c. AD, since this is the period, when there is a Roman presence and a constant monetary circulation in Pannonia. The project is based on the analysis of the coins kept by the local museums, the material in total amounting to several thousand pieces. The exact number cannot be stated, since these coins have until now only received limited attention by the scholars. Only the coins with findspots can be taken into account, their number has increased heavily thanks to the metal detector finds. The identified coins shall be registered in an online database, based on an international model and to be set up on the ELTE server. This would then be compatible with the one already used by the colleagues in Frankfurt, Heidelberg and Warsaw, thus these results would instantly be noted on an international level. At the end of the project I set out to publish these results in a monograph, where I analyse in detail the scattered coins, the ones from settlements and graves, as well as their economic and cultural significance through the centuries.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The most important question of the research is how did the barbarians regard coins in a non-monetarised society? On the other side of the Danube lay Pannonia, where the Romans introduced a stable monetary economy. The question arises, if the barbarians also adapted to this through their important trade connections with the Romans. Did they accept coins as monetary means or just because of its intrinsic value? If not, then why can so many antoniniani with 1-2% silver content be found on barbarian territory? How was their attitude towards forged coins, also found in considerable numbers? Can the production of local imitations be traced before the late Roman period, where it is a well-known phenomenon? Important is also how, when and why the coins reached the barbarians. Did they come from Pannonia or rather some other territory, as the late Roman coins indicate that mostly originated from the Balkan mints. Was it considered a prestige object, a piece of metal or did it have some other significance? It is essential to examine the coins in graves, their position, number, denomination and period. Did the Roman burial customs have any effect on the barbarians? Can the coin in the Sarmatian deceased mouth be interpreted as Charon’s obol? Interesting are also the cut, pierced and mutilated coins, which only recently got more attention among the numismatists. What role did the obverse and reverse play? Were the depictions and legends understood or were they simply irrelevant?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research of ancient coins from the Barbaricum only received little attention in Hungary until now, mostly connected to the publication of a hoard or a site. The systematic analysis of the material is still a task to be done. We are also lagging behind on an international level, since German, Danish, Polish and Ukrainian numismatists have long realised the peculiar importance of the Roman coins in barbarian territories. Hungary is ideal, because it was inhabited by Romans, Sarmatian and Germanic tribes as well, therefore the examination of several societies and cultures are possible at the same time. The coins, hoards published in the scope of the project can also lead to chronological statements.
Through the project the coins would also get more attention in the local museums, thanks to which the material and the documentation would be revised. In my experience there is great need for this and the museums themselves are thankful for it. It is important to note that there are no archaeologists specialising in ancient archaeology employed in these institutions. The re-identification of older material according to modern catalogues is also an important result of the project. Afterwards the re-evaluation of the material of some excavations together with other museum artefacts can be undertaken, which will benefit the professionals and in the end the visitors as well. Temporary exhibitions can be organised from the more interesting finds, through which the curious life of the once flourishing tribes can be seen from a new angle. Furthermore it directs the attention to that the archaeological artefacts should be handed over to the museums, and also to the importance of the legal metal detectorists. It is essential to show that the material is not just stored in museums, but also adequately analysed and made accessible for the greater public.
As a result of this project the correctly identified and published coins from the Barbaricum will increase drastically. The interdisciplinary character of the research can help build a bridge between the ancient and migration period colleagues. Thanks to the online database this data will be made available for both professionals and average persons.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Today money seems like one of the most evident things in the world from coins and bank notes to the ever more popular virtual payment. For this we had to come a long way, and we see numerous societies in history without the need for it. This was also the case with the ancient Sarmatians and Germanic tribes, who despite having met coins through their contact with the Romans, did not use it themselves. Despite of this we know of several thousand ancient coins from Hungary’s parts ones inhabited by barbarians, which stretched on the east side of the Danube. What role did the coin play in a society that did not use coins? Did they really get possession of it through savage attacks or did the peaceful trading also play a role? Did they only view it as a commodity or a jewellery or did it also have some other function? We have several cases that these questions are based upon, but a comprehensive summary is still lacking. The collection and analysis of these coins can help answer these and similarly interesting and important questions. Through examining the material in the various museums over several years, the institutions themselves would have a chance of presenting new knowledge to their visitors about the Rome’s connection with the barbarians. The online illustrated coin database will in the end be accessible to everyone, who wishes to know immerse themselves into the wonderfully colourful world of these small round masterpieces.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
