History (Council of Humanities and Social Sciences)
80 %
Ortelius classification: History
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)
10 %
Ortelius classification: Archaeology
Cartography (Council of Complex Environmental Sciences)
10 %
Panel
History
Department or equivalent
Department of Middle Ages- and Early Modern Age History (University of Pécs)
Starting date
2019-12-01
Closing date
2021-08-31
Funding (in million HUF)
2.839
FTE (full time equivalent)
0.35
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Jelen pályázat célja a Fedeles Tamás által szerkesztett Pécs Város Történeti Atlasz publikálása anyagi hátterének megteremtése. A projekt korábbi fázisában (OTKA K 81568) Pécs kezdetektől napjainkig tartó topográfiai fejlődésének adatgyűjtésére került sor. A kutatás az európai városatlasz kutatási program magyar részéhez kapcsolódik. A Pécs atlasz szerzői e jelentős dél-dunántúli város történeti- topográfiai fejlődését mutatják be levéltári, régészeti és kartográfiai forrásokra támaszkodva. Az alapkutatások „kiváló” minősítéssel zárultak le. Mindazonáltal az eredeti költségterv csak a kutatási során felmerült költségeket tartalmazta, a jelen pályázatot a lezárt kézirat publikálási költségeire nyújtjuk be.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A megjelenésre váró kézirat Pécs topográfiai fejlődését vizsgálja a kezdetektől 2015-ig. Az utcák, terek és más közterületek, valamint köz- és egyházi épületek, erődítések és egyéb topográfiai jellegzetességek lokalizálása kilenc egymást követő periódusban került rekonstruálásra. A kutatási projekt ezeket a tulajdonságokat a városfejlődés társadalmi, gazdasági és jogi keretein belül, valamint a város kisebb és tágabb környezetében helyezi el. A kiadvány nemcsak térképek és helynévtárak formájában nyújt elsődleges adatokat a további kutatásokhoz, hanem egy topográfiai elemzés keretében is vizsgálja a fejlődés okait és motívumait. A tanulmány a természetes földrajzi környezetet, a város fejlődését és átalakulását okozó morfológiai jellemzőket érinti, továbbá a városi teret érintő gazdasági és társadalmi folyamatok dinamikáját is elemzi.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A Magyar Történelmi Városatlasz kutatási program keretében összeállított és közzétett térképeket, tanulmányokat és adattárakat különböző társadalmi csoportok használhatják különböző módon. A jelenlegi kutatási projekt (OTKA/NKFI K 116594) az Európai Történelmi Városatlasz kutatási program magyarországi megvalósításának harmadik fázisa, amely több évtizedre tekint vissza. A kutatások két korábbi szakaszában megjelent atlaszokat (Sopron, Sátoraljaújhely, Szeged, Buda I. 1686-ig és Buda II. 1686–1848) európai történészek és történelmi földrajzosok használták. A sorozat folytatása segít abban, hogy a magyar kutatási eredmények még ismertebbé váljanak az európai várostörténetben. A megbízható adatok és az új topográfiai elemzések közzététele a különböző tudományágak képviselői (település- és várostörténet, régészet, művészettörténet és társadalmi földrajz) számára fontos ismereteket nyújt. Az atlasz használata azonban messze túlmutat a tudomány keretein: az elsődleges források alapján összeállított információk fontosak a helyi közösségek számára is, hogy megismerjék saját városaik kulturális örökségét.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A Pécsi Történelmi Város atlasz bemutatja az antik előzményekre épülő püspökváros gazdag múltjának történetét és topográfiai fejlődését szerkesztett és történelmi térképek, valamint helytörténeti tanulmányok és egy részletes adattár formájában. A levéltári, régészeti, művészettörténeti. építészeti és kartográfiai kutatásokra támaszkodó kötet számos új megállapítást tartalmaz Pécs történetére és topográfiai fejlődésére vonatkozóan. A Pécs atlaszban publikálandó kutatási eredmények az összehasonlító várostörténeti és történeti földrajzi kutatások alapját képezhetik. Ezen kívül a topográfiai adatok pontos és megbízható gyűjtése segíthet a helyi közösségek identitásának megerősítésében, továbbá referenciapontként szolgálhat a városfejlesztés, az idegenforgalom és az oktatás számára. A szerzők az európai projektben megfogalmazott elveket követve állították össze az adatokat és a térképeket, amelyeket angol–magyar kétnyelvű kötetben kívánják közzétenni. Mindez lehetővé teszi Pécs és más európai városok összehasonlítását, és hozzájárul a magyar városfejlődés európai ismeretéhez.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of this present application is the publishing the Historic Town Atlas of Pécs edited by Tamás Fedeles. In the previous implantation phase of the project (OTKA K 81568) data were gathered about the topographical development of Pécs from the beginnings to the present day. The research has been conducted as part of the Hungarian project of the European Historical Town Atlases research program. The authors of the Pécs Atlas present the historical-topographical development of this important South Transdanubian city analysing the data offered by archival, archaeological, and cartographic sources. At the end of the period of funding, the research project was rated “excellent”. Nevertheless, the original budget plan only covered the costs of research and that is the reason why we are handing in an application for funding the publication costs of the finished manuscript.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The manuscript that waits for publication examines the topographical development of Pécs from the beginnings to 2015. It reconstructs the location of streets, squares, and other public spaces as well as public lay and ecclesiastical buildings, fortifications and other topographical features in nine subsequent periods. The research project places these features within the social, economic and legal frames of urban development, as well as within the smaller and wider region of the town. The publication not only provides primary data in the form of maps and a gazetteer for further research but also investigates into the causes and motives of development in a topographical study. The study touches upon the natural geographical environment, the morphological features that brought about the development and transformation of the town, and analyses the dynamics of the economic and social processes that affected urban space.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The maps, studies and gazetteers compiled and published within the frames of the Hungarian Historical Town Atlas research program can be used by various social groups in different ways. The current research project (OTKA/NKFI K 116594) is the third phase of the Hungarian implementation of the European Historical Town Atlas research program going back to several decades. The atlases published during the two former phases of research (Sopron, Sátoraljaújhely, Szeged, Buda I. to 1686 and Buda II. 1686–1848) have been used by European historians and historical geographers. The continuation of the series will help the Hungarian research results to become well-known even better in European urban history. Taking a closer look, the publication of the reliable data and new topographical analyses convey important knowledge for the representatives of various disciplines (settlement studies, urban history, archaeology, art history, and social geography). The usage of the atlas, however falls far beyond the frames of scholarship: the information put together on the basis of primary sources are also important for local communities in getting to know the cultural heritage of their own towns.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The Historical City Atlas of Pécs presents the history and the topographical development of the rich past of the bishop’s city, built on antique history, in the form of edited and historical maps, as well as local history studies and a detailed repository. The volume, based on the archival, archaeological, art historical, architectural, and cartographic research comprises several new statements about the history and topographic development of Pécs. The research results to be published in the Pécs atlas may form the basis of comparative urban historical and historical-geographical research. In addition, the accurate and reliable collection of the topographical data help strengthening the identity of local communities, furthermore may serve as a point of reference for town development, tourism and education. The authors have compiled the data and maps following the principles set up by a European project and will publish them in a bilingual volume in English and Hungarian. All these make possible the comparison of Pécs with other European towns and contributes to the European knowledge of Hungarian urban development.
Final report
Results in Hungarian
Jelen pályázat támogatásának köszönhetően került publikálásra a Magyar Várostörténeti Atlasz – Hungarian Atlas of Historic Towns nyolcadik, Pécset bemutató kötete. Az atlasz első része egy történelmi-topográfiai tanulmány, amelynek első fejezetében a szerzők bemutatják Pécs és régiójának természeti földrajzi jellemzőit (domborzat, vízrajz és növényzet), az útrendszert és a város határait. A következő fejezetek (2-9) alkotják a tanulmány leghosszabb részét és egyúttal magját. Ezekben a fejezetekben a szerzők áttekintik a város történelmi topográfiai fejlődését az őskortól, Sopianae római kori megalapításától, a középkori és az oszmán korszak történetén keresztül. Az 5. fejezet Pécs visszafoglalását követő topográfiát mutatja be, egészen a 19. század közepéig. A 6-9. fejezet pedig a 19. század közepétől 2020-ig tárgyalja Pécs topográfiai fejlődését. A topográfiai tanulmányt részletes történelmi-topográfiai adattár követi, amely Pécsi fő topográfiai jellemzőire, így a terekre és középületekre vonatkozó adatokat adja közre. Az Atlasz harmadik része különböző térképeket tartalmaz: az A sorozat: a város általános térképei és szerkesztett térképek, amelyek a város fejlődését mutatják be az őskortól egészen 2020 -ig, a B sorozat: tematikus szerkesztett térképek, a C sorozat: történelmi térképek és városképek reprodukciói.
Results in English
Thanks to the support of this competition, the eighth volume of the Hungarian Atlas of Historic Towns, presenting Pécs, was published. The first part of the atlas is a historical-topographical study in the first chapter of which the authors locate the Pécs within its region describing the features of natural geography (relief, hydrography and vegetation), the road system and the boundaries of the town. The subsequent chapters (2-9) form the longest part and the core of the study. In these chapters, the authors overview the historical topographical development of the town from the prehistoric era, the foundation of Sopianae in the Roman Age, through its history in the Middle Ages and during the Ottoman era. Chapter 5 is dedicated to the topography of Pécs after its recapture, up to the middle of the 19th century. Chapters 6-9 discuss the development of the topography of Pécs from the middle of the nineteenth century up to 2020.
The topographical study is followed by a detailed historical-topographical gazetteer presenting targeted and thematically ordered data collection on the main topographical features, spaces and public buildings of the Pécs.
The third part of the Atlas comprise various maps compiled: The Series A: general maps of the town and edited maps depicting the development of the town during many different periods from the prehistoric era to about 2020, The Series B: edited thematic maps, the Series C: reproductions of historical maps and town views.
Fedeles Tamás: Pécs. Magyar Várostörténeti Atlasz = Pécs. Hungarian Atlas of Historic Towns, University of Pécs; Research Centre for the Humanities, Eötvös Loránd Research Network, 2021
Fedeles Tamás, Kovács Viktória, Szilágyi Magdolna, Fedeles Tamás, Gáti Csilla, Kovaliczky Gergely, Nagy Erzsébet, Jankó Ferenc, Kovács Viktória, Oszvald Ferenc Nándor, Pilkhoffer Mónika, Schmelczer-Pohánka Éva, Sudár Balázs, Szilágyi Magdolna, Tóth Zsolt, Árvai Tünde: Pécs., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Pécsi Tudományegyetem, 2021
Fedeles Tamás: Az „öt egyház" vonzásában, In: Fedeles, Tamás; Hunyadi, Zsolt (szerk.) Szent Márton és Benedek nyomában, MTA-Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék (2019) pp. 16-22., 2019
Fedeles Tamás: Uralkodói sír király nélkül?, ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM (2019-09-14) p. online., 2019
Fedeles Tamás: Az „öt egyház" vonzásában, In: Fedeles, Tamás; Hunyadi, Zsolt (szerk.) Szent Márton és Benedek nyomában, MTA-Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék (2019) pp. 16-22., 2019
Fedeles Tamás: Uralkodói sír király nélkül?, ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM (2019-09-14) p. online., 2019
