 |
Language Use and Globalisation – A Contrastive Pragmatic Framework
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
132969 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Kádár, Zoltán Dániel |
| Title in Hungarian |
Globalizáció és nyelvhasználat - Kontrasztív pragmatikai model |
| Title in English |
Language Use and Globalisation – A Contrastive Pragmatic Framework |
| Keywords in Hungarian |
globalizáció; nyelvhasználat; kontrasztív pragmatika; angol; kínai; replikábilis bottom-up megközelítés |
| Keywords in English |
globalisation; language use; contrastive pragmatics; English; Chinese; replicable bottom-up model |
| Discipline |
| Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Linguistics |
|
| Panel |
Linguistics |
| Department or equivalent |
HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics |
| Participants |
Ning, Puyu
|
| Starting date |
2019-12-01 |
| Closing date |
2022-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
10.914 |
| FTE (full time equivalent) |
1.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Célunk egy olyan replikábilis pragmatikai keretmunka kidolgozása, amelynek segítségével leírható a globalizáció nyelvekre és kultúrákra való hatása. Története során szinte bármely nyelv nyelvhasználatát nagymértékű hatások érték más nyelvekből és kultúrákból. Azonban az elmúlt évtizedek során a korábbi "közönséges" nyelv(használat)i kontaktus sokkalta aktívabbá vált, mint valaha - a globalizáció miatt. Mára a globális nyelvhasználati gyakorlatok behálózzák pragmatikai viselkedésünket.
Célunk ennek az alapvető jelenségnek a vizsgálata, amelyet meglepő módon a korábbi pragmatikai kutatások elmulasztattak. Egy empirikus ("bottom-up") jellegű kontrasztív pragmatikai modellt hozunk létre, amelyhez hasonlót korábban nem alkalmaztak kutatások. A model olyan nyelvi formák változását vizsgálja, amelyeket a globalizáció a leginkább érint, mint az ún. "beszédaktus jelölők" (pl. "kérem", "köszönöm"), megszólító formák, névmások (pl "te" vs. "ön"), tiszteleti kifejezések, stb. Kutatásunk korábbi együttműködésen alapul, így nem "blue sky" jellegű, és várhatóan kiemelkedő tudományos hatása lesz, mind a konkrét publikációk, mind idézettség terén. A téma releváns továbbá a nagyközönség számára, így társadalmi hatása is kiemelendő.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Amennyiben egy pragmatikai kutatás modellezni próbálja a globalizáció hatésát egy adott nyelvre és kultúrára, a következő kutatási kérdéseket kell megvizsgálnia:
1.Hogyan fejlődnek azok a pragmatikai formák, amelyek valamilyen módon jelentősek globalizációs szempontból?
2. Miképpen modellezhetjük azokat a nyelvhasználati kontextusokat, amelyeket a globalizáció érint, túl a nyílvánvalókon, mint pl. üzleti szövegek?
Kutatási keretmunkánk abból az alapfeltételezésből indul ki, hogy vannak olyan kifejezések - ezeket ritual frame indicating expession-öknek (rituális keret jelölő kifejezések, RFIE) nevezzük - amelyek minden nyelvben standard helyzeteket jelölnek. Az RFIE-k között vannak olyan kifejezések, amelyeket beszédaktusokkal azonosítunk, és más kategóriák, mint megszólítási formák, tiszteleti kifejezések, stb. Mindegyik ilyen kifejezés azt fejezi ki, hogy a beszélő tisztában van jogaival és kötelezettségeivel az adott kontextusban. A "rituális keret" - amelyet az RFIE-k jelölnek - standard helyzetek hálózatát foglalja magában, amelyeket a jog és kötelesség fontossága köt össze nyelvhasználati szempontból. A standard helyzetek különböznek formalitásban, intézményességben. Pontosan emiatt, az őket interakciósan jelölő RFIE-k bottom-up vizsgálata úttörő módon modellezheti a globalizáció jelentette pragmatikai változásokat: képes leírni, hogy e pragmatikai kifejezések és azok pragmatikai tere miként fejlődik. A globalizáció kontextusában ez alapvető, mivel ha a hipotézis, miszerint az RFIE-k különösen kitettek a globalizációnak igaz, akkor az RFIE-k fejlődésének korpusz alapú vizsgálata pontos és replikábilis modellt ad, amelyet alkalmazni lehet minden nyelvre.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A globalizáció mindennapi nyelvhasználati hatását figyelembe véve meglepő, hogy azt kevéssé kutatták a pragmatikában. E hiánynak valószínűleg az az oka, hogy pl. a diskurzuselemzés tipikusan "top-down" megközelítésével szemben a pragmatikában bonyolult annak modellezése, hogy mi is tulajdonképpen a globalizáció a nyelvhasználatban. Ha valaki egy adott pragmatikai környezetet vizsgál meg, mint pl. kereskedelmi szövegeket, első látásra könnyű "globalizációs jegyeket" felfedezni. Azonban bármilyen pragmatikai kutatás, ami e jegyekből indul ki, elkerülhetetlenül szubjektív jellegű, mivel a kutató maga választja ki, hogy milyen kontextust vizsgál, így a vizsgálat eredménye sem lesz általában replikábilis. Emellett, noha gyakran csábító az, hogy egy adott nyelvhasználati jegyet a globalizációnak tulajdonítsunk, korpuszalapú pragmatikai vizsgálatok nélkül fennáll a veszélye, hogy adatunkat egyszerűen túlértelmezzük.
Kutatásunk e hiányt tölti ki a pragmatikában. Modellünk szigorúan empírikus ("bottom-up") jellegű és korpuszalapú, és korábbi kontrasztív pragmatikai felfedezéseinken alapul. Mindezidáig nem készült hasonló modell, amelyet bármilyen nyelvre alkalmazhatnánk. Figyelembevéve a projekt várható eredményeit (1 Cambridge University Press monográfia, 3 nemzetközi szakcikk, illetve egy a projektet népszerűsítő honlap elkészítése), a projekt az igényelt támogatáshoz képest kiemelkedő eredményeket hoz.
Az eredmények gyakorlati haszonnal is bírnak, mivel a globalizáció a mindennapokra komoly hatással van, így nyelvhasználati folyamatainak a nagyközönséggel való megismertetése komoly tudománynépszerűsítő jelleggel bír.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A jelen kutatás a globalizáció nyelvhasználatra gyakorolt hatását vizsgálja. Története során a nyelvhasználatot állandó idegennyelvi és kulturális hatások érték. Azonban az elmúlt évtizedek során ez rendkívüli mértékben felgyorsult a globalizáció hatása alatt. Napjainkban a globális gyakorlatok átszövik nyelvhasználatunkat. Például az üzletekben, illetve a kereskedelemben naponta találkozunk a globalizációval, a nyelvhasználat minden szintjén:
1. A nyelvi formákban: az eladók gyakran tegezik, semmint magázzák a vásárlót.
2. Az ún. beszédaktusokban, például egy marketing telefonhívásban sokszor zavaró "nyájassággal" érdeklődnek hogylétünk iránt, korábbi ismeretség nélkül.
3. A nyelvi viselkedés szintén, például "túl udvarias" stílus formájában.
A kutatás célja egy olyan modell létrehozása, amely azokat a nyelvi formákat és azok használatát kutatja, amelyek a leginkább kitettek a globalizációnak. A modell e formák használatát ún. kontrasztív pragmatikai módon, tehát nyelveket összehasonlítva vizsgálja, a vizsgálat alapjául az angolt használva, mivel ez utóbbi játssza a legaktívabb szerepet a nyelvi globalizációban. A kontrasztív vizsgálat mellett a modellnek történeti jellege van, mivel a globalizáció hatását egy adott nyelvre időre lebontva írja le.
A téma vizsgálata nem kizárólag a szakma, hanem gyakorlatilag mindenki számára jelentősséggel bír, figyelembe véve a globalizáció hatását napjainkban.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our objective is to elaborate a replicable framework by means of which the effect of globalisation can be studied across lingua-cultures. Over its history, language use has been subject to extensive lingua-cultural contact. Yet, in recent decades, what was previously ‘simple’ language contact has transformed itself into a significantly more intensive process than ever, due to globalisation. Global practices have permeated local language use rapidly. We aim to capture the effect of globalisation of language use with the aid of a bottom-up contrastive pragmatic model, the first of its kind. This model focuses on linguistic forms that are most effected by globalisation, including so-called 'speech act markers' (e.g. please, thank you), forms of address, pronominal forms, honorifics, and so on and forth. Since the present research is based on previous collaboration, it is not blue sky in scope. Along with the academic importance of this theme - no previous large-scale research has been dedicated to the bottom-up research on this theme - research on globalisation and language use is also relevant to the public, i.e. the present research will have significant social impact.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
If a pragmatic research intends to capture and model the effect of globalisation on a particular lingua-culture, it needs to investigate the following interrelated questions:
1. How do pragmatically salient forms that are somehow important in the context of globalisation evolve over time?
2. How can we capture an array of contexts in which globalisation is somehow important, beyond obvious ones such as commercial texts?
Our framework is based on the assumption that there are certain expressions – ritual frame indicating expressions (RFIEs) – in every lingua-culture that indicate standard situations . RFIE consists of expressions associated with speech acts, and other categories as well, such as terms of address, honorifics and any other conventionalised expressions that indicate rights and obligations. Ritual frame’ refers to a cluster of standard situations in which rights and obligations – which are of course the essence of ritual and standard situations – prevail, and one is expected to follow these rights and obligations.
Standard situations include a range of settings with varying degree of formality/level of institutionalisation. Exactly, because of this, the bottom–up study of RFIEs provides a groundbreaking insight into pragmatic change: it can reveal how the scope of use of pragmatic expressions have evolved over time. In the context of globalisation, this is a key: if the hypothesis that RFIEs are parts of language use particularly exposed to globalisation is valid, the observation of the change of RFIEs that permeate many standard situations such as classrooms provide a rigorous and replicable model of language use and globalisation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Due to the impact of globalisation on language use across lingua-cultures, it is somewhat surprising that it has been understudied in pragmatics. A reason for this lack may be that – unlike discourse analysis, which has extensively studied globalisation due to its top–down take (see e.g. Wodak 2006 on this issue) – in pragmatics it is difficult to reliably pin down the effect of globalisation on language use. If one focuses on individual contexts, such as commercial texts in a particular business type, one may easily identify elements of globalised language use. However, any research that attempts to capture the impact of globalisation on language use with the help of such isolated or ‘cherry-picked’ contexts and examples may lack replicability and analytic rigour. While it is appealing to attribute aspects of language use to globalisation, unless one conducts a corpus-driven investigation there is an ever-looming risk that one overinterprets pragmatic data. Our research fills this knowledge gap, by providing a rigorous bottom-up and corpus-driven, pragmalinguistically motored contrastive pragmatic analytic framework. So far no research of similar scope has been carried out, and considering the prospective results of the project (1 Cambridge monograph, 3 high-impact international academic papers, and a popular website - see below), it can be rightly argued that it will propose a strong return for the Funder's investment.
The findings will be relevant also from a practical perspective, and will be disseminated with the aid of popular website. Considering the impact of globalisation on both 'average' language users and commercial stakeholders, it is clearly an essential task to attempt to model how globalisation influences language use, and the study of this topic will have impact on the social recognition of linguistic research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The present project captures the effect of globalisation on language use from the perspective of linguistic pragmatics. Over its history, language use has been subject to extensive lingua-cultural contact. Yet, in recent decades, what was previously ‘simple’ language contact has transformed itself into a significantly more intensive process than ever, due to globalisation. Global practices have permeated local language use rapidly. Currently, one can very easily identify traits of globalisation in practically any lingua-culture. For instance, in the context of business, globalised language use is present in practically all units of pragmatic analysis, including
1. language forms, e.g. the use of the direct T-pronominal forms towards customers instead of their indirect V-counterparts,
2. speech acts, such as ‘corporate-style’ inquiries about the customer’s ‘well-being’ (‘Dear Valued Customer, we hope you are well.’),
3. language behaviour, such as the use of what one can describe as ‘over-polite’ communicational style.
The present research elaborates an analytic model, which studies language forms that are most intensively affected by globalisation, by contrasting such forms in a particular lingua-culture with English, which tends to be the source of globalised language behavioural trends. The model has a historical element, i.e. it captures how language use evolves under the influence of globalisation.
Examining this topic is not only important to academic experts but it also has clear relevance to practically everyone interested in language, considering the heated debates that surround effects of globalisation.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
