 |
The Natural Limits of Economic Equilibrium
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
133924 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Tóth, Gergely |
| Title in Hungarian |
A GAZDASÁGI EGYENSÚLY TERMÉSZETES HATÁRAI |
| Title in English |
The Natural Limits of Economic Equilibrium |
| Keywords in Hungarian |
Fenntarthatóság, GDP, egyenlőtlenség, ökológiai lábnyom, boldogságkutatás |
| Keywords in English |
Sustainability, GDP, inequality, ecological footprint, happiness research |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 85 % | | Ortelius classification: Ecological economics | | Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 15 % | | Ortelius classification: Future technology |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Pénzügy és Közgazdaságtan Tanszék (Kaposvári Egyetem) (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences) |
| Participants |
Kiss, Lívia Benita
Lekics, Valéria
Nagy, Zita Barbara
Parádi-Dolgos, Anett
Pintér, Gábor
Sipiczki, Zoltán
Szigeti, Cecília
|
| Starting date |
2018-01-01 |
| Closing date |
2020-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
11.999 |
| FTE (full time equivalent) |
8.57 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatási feladatunk, hogy elkülönítsük a jó és a rossz növekedést, azaz megállapítsuk a (jó) növekedés természetes határait. Három határt javasolunk, amelyek további kutatásokat igényelnek, főleg a vállalati alkalmazásuk tekintetében.
1.Ökolábnyom – Egy bolygón belül maradni
Számításaink szerint az országok ökolábnyoma igen erősen, 51-75 %-ban is korrelál a GDP-jükkel. Ez rossz hír az alternatív közgazdászoknak, hiszen értelmetlenné teszi az alternatív mutatók számítását. Valójában azonban jó hír, mivel a lábnyomnak van egy természetes határa, a bolygó biokapacitása, ami a GDP növekedésének határa is lehetne.
2.Boldogság – Amíg a pénz boldogít
A nemzetközi kutatások 20-40 ezer USD egy főre jutó GDP közé teszik a határt, ameddig a pénznek egyértelmű boldogságnövelő hatása van. Csutora Mária és Zsóka Ágnes felmérése (2012) szerint Magyarországon ez 65 eFt egy főre jutó havi nettó jövedelem körül tetőződik. Ez megdöbbentően alacsony, de magyarázatul szolgál, ha figyelembe vesszük Luigino Bruni boldogságmodelljét (2007). A boldogságnövelő hatás képezi második természetes határt.
3.Egyenlőtlenség – Meddig elviselhető?
Az egyenlőtlenség láthatólag nem csak igazságtalan, hanem elviselhetetlen is. Az a jó gazdasági növekedés, amely csökkenti, de legalábbis nem növeli az egyenlőtlenséget. A határ az a jövedelmi különbség, amely még elviselhető az emberek számára. Mérésére sok mutatót dolgoztak ki (Robin Hood-index). Az elviselhető és még elfogadható egyenlőtlenség kutatása képezi a harmadik határt.
Alapkutatásunk során meglévő adatbázisokra támaszkodva szeretnénk 5-10 kulcsterületet azonosítani, feltárva a konkrét határokat, teret adva további, pontosabb részkutatásoknak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A gazdasági egyensúly mindig központi kérdése volt a közgazdaságtannak. A merkantilistáknál ez még „csak” a külkereskedelmi mérleg pozitív voltára vonatkozott. Ezt a legtöbb korabeli gazdasági nagyhatalom véresen komolyan vette (Ld. Ricardo elmélete és a kínai ópiumháború). Később a növekedés eszménye került előtérbe, melynek 1970-től egyre többen vetették fel korlátait. Először ökológiai oldalról érte támadás a főáramú közgazdaságtant, később a 2008-as világgazdasági válság vetett fel komoly kérdéseket, ma pedig társadalmi oldalról, az újkori népvándorlás mutatja az egyensúly kiemelkedő jelentőségét. A megvalósult szocializmus ugyanakkor világosan bebizonyította, hogy a „legyen mindenki egyenlő” teljességgel megvalósíthatatlan eszmény. Ám az extrém egyenlőtlenség és a korlátlan növekedés ma már ugyanilyen megvalósíthatatlan eszmének látszanak. Hol vannak hát a növekedés ill. az egyensúly természetes határai? Első megközelítésben, leginkább a fenntarthatósági tudomány és az alternatív közgazdaságtan legutóbbi 20 évének eredményeiből próbáljuk meg legalább megbecsülni ezeket a korlátokat, három pontba szedve: 1. KÖRNYEZETI: a biokapacitás korlátai, 2. GAZDASÁGI: az anyagiak boldogságnövelő hatásának csökkenő határhatékonysága, 3. TÁRSADALMI: az elviselhető egyenlőtlenség. Alaphipotézisünk szerint a növekedésnek alulról (=alulfejlettség) és felülről (=túlnövekedés) is vannak természetes határai (ld. fenti három pont), s utóbbiak egzakt természet- és társadalomtudományi módszerekkel közelíthetők. Kutatásunk feltáró alapkutatás, meglévő adatbázisokra támaszkodik, fő célja 5-10 kulcsterület azonosítása, melyeken további részkutatások végezhetők, s eredményeink pontosíthatók.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Római Klub 1972-es jelentése az erőforrások kifogyásában látta a modern gazdaság fő problémáját. Meadowséknak igazuk is lett, meg nem is: nem számoltak az erőforrások helyettesíthetőségével, a gazdaság innovatív képességével, végül a hatékonyság növekedésével. A helyzet mégis tovább romlott, amit a szerzők 30 éves visszatekintése is megerősít (2005). A növekedés önmagában kezd szalonképtelenné válni, ám a nemnövekedés (Herman Daly 1991, Serge Latouche 2006, Tim Jackson 2009) a legtöbbek számára nem vonzó alternatíva.
Az alternatív különállással igazán nem vádolható Michael Porter kiválóan megfogalmazza kutatásunk jelentőségét:
A kapitalista rendszer ostrom alatt áll. Az utóbbi években egyre többen tekintik a vállalati szférát a társadalmi, környezeti és gazdasági bajok legfőbb okának. Széles körben elterjedt az a vélemény, mely szerint a cégek a nagyobb közösség kárára virágoznak. Paradox módon, mióta a nagyvállalatok széles körben elkezdték alkalmazni a társadalmi felelősséget (CSR), még jobban okolják őket a társadalom bajaiért. Az üzleti világ megítélése történelmi mélypontra zuhant. Az üzlet iránti megingott bizalom a politikai vezetőket olyan intézkedésekre készteti, amelyek mérsékelik a versenyképességet, s aláássák a gazdasági növekedést. A nagyvállalatok ördögi körbe kerültek. (Porter – Kramer 2011, 62.)
A gazdagságra való egészséges törekvés tömegesen csak a globális korban vált patologikus gazdaságossá¬gi és növekedési mániává, ökonomizmus¬sá, s ma is csak a túlnövekedett országokra / régiókra / vállalatokra / emberekre jellemző. Az orvostudomány megkülönbözteti a túlzott növekedésnél a hipertrófiát (túltengés, a sejtek térfogatának növekedése egy szövetben) és a hiperpláziát (sejtek számbeli növekedése egy szöveten vagy szerven belül). Fontos a növekedés óvatos felülvizsgálata és szelektív módszerek kidolgozása: nem önthetjük ki a fürdővízzel a gyereket, azaz egyes helyeken tovább kell építenünk, és csökkentenünk a nyomort, míg más helyeken áttenni a hangsúlyt a mennyiségi növekedésről a minőségi fejlődésre.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az ökonómia kifejezés közel 2500 éves, eredetileg jó háztartásvezetést jelentett. Arisztotelésztől Aquinói Szent Tamásig nem számított különálló tudománynak és tevékenységnek, de az élet és a társadalmi közösség részét képezte. Adam Smith (1778) híres könyve ún. haszonelvű forradalmat vitt keresztül a világon. Smith leírta, hogy a haszonelv és az önérdek viselkedésünk fő indítéka. Ennek is köszönhetjük a hatalmas vagyonosodás, tőkefelhalmozást, a békét és az egészséget olyan sok ember számára a világon, mint előtte soha. De szintén láthatjuk, hogy az ökonomizmus növekedés mániája miatt semmibe vesszük bolygónk határait. Vázolható egy olyan egzakt tudományos megközelítés, amely választ ad a kérdésre, mi a gazdasági növekedés természetes határa? Hipotézisünk szerint elegendő szekunder adat elérhető, mellyel képesek vagyunk megbecsülni a növekedés határait az alábbi három területen: 1. KÖRNYEZETI: a természetes rendszerek határai, 2. GAZDASÁGI: az anyagi jólét és az emberi boldogság kapcsolata, 3. TÁRSADALMI: az elviselhető és elfogadható egyenlőtlenség. Megpróbálunk alapkutatással kidolgozni egy olyan közgazdasági elméletet, amely igazságosabb, környezetkímélő és mégis modern. Feltérképezzük és analizáljuk ezeket a kérdéseket feltáró kutatásunkban és beazonosítunk 5-10 fő területet a jövőbeli, még pontosabb tudományos vizsgálatok számára.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The mission of our ecological economics / sustainable development research is to differentiate “bad growth” from “good growth” and to approximate the natural limits of (good) growth. We propose three limits necessitate.
1.Ecological footprint – Goal of sustainable, one-planet living
According to our calculations, the EF of nations strongly correlates with their GDP, this could reach 51-75%. This seems to be a bad news for alternative economists, as of redundancy. But it is a good news also, as the ecological footprint has a clear natural limit, Earth biocapacity, which here builds a natural limit also to GDP.
2.Happiness research – Decreasing marginal efficiency
International research articles estimate between 20 and 40 000 USD the limit of the per capita GDP, where happiness increasing effect of money is attestable. According to Csutora – Zsóka (2012), this limit is about 65 000 HUF per capita monthly net income. This figure is astonishingly low, but the happiness model of Bruni (2007) offers an explanation. The low or zero marginal efficiency of money on happiness builds the second natural limit to GDP.
3.Inequality – Limits to bear and accept
Extreme intra- and international inequality is not only unjust, but also unacceptable and unbearable. “Good growth” decreases or at least does not increase inequality. There are many indicators (Robin Hood-index) to measure inequality. We try to estimate the limit, which is acceptable and bearable for people. This builds the third natural limit to GDP.
In our explorative research we build on existing databases and plan to identify 5-10 key areas, to estimate concrete limits and lay basics for future, precision research.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Equilibrium has always been a central question to economic science. Mercantilists related this point “only” to a positive external trade balance. Most economic superpowers of early capitalism took this bloodly seriously (see e.g. Ricardo’s theory vs. the Opium Wars with China). Later growth had become the key issue, however, its limits has also been questioned by many. Mainstream economics was first challenged from the ecological side, a second wave of skepticism came from the 2008 world economic crisis, most recently the new era of migration highlights the importance of inequality. On the other hand socialism has shown that total equality of everybody is a disastrous idea. Still, extreme inequality and unlimited growth are now perceived also disastrous. So where are the natural limits to growth and balance? We plan to make a rough estimate for these limits from the last 20 years’ results of sustainability science and alternative economics, under three headings: 1. ENVIRONMENTAL: biocapacity limits, 2. ECONOMIC: dropping marginal efficiency of material wealth on human happiness, 3. SOCIAL: acceptable and bearable inequality. According to our basic hypothesis growth has natural limits from below (=underdevelopment) and above (=overgrowth, hypertrophy and/or hyperplasia), and the latter could be examined through natural and social scientific methodology. Our proposed research project is explorative, relies on existing databases, its main goal is to identify 5-10 key areas, where deeper research could bring more precise results.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The 1972 Report of the Club of Rome understood the overwhelming problem of modern economies in resource depletion. Meadows and colleges had right and not: they did not really count with the substitution of natural resources, the almost incredible innovative capacity of the economy and the increase of efficiency. Still, the situation has worsened as confirmed in the 30 year retrospect of the authors (2005). Growth tends to be unpresentable, nevertheless, degrowth (Herman Daly 1991, Serge Latouche 2006, Tim Jackson 2009) is not an attractive option for most of us.
Micheal Porter, professor and management guru, who cannot be classified as nonconformist at any rate, well formulates the central importance of such research:
The capitalist system is under siege. In recent years business increasingly has been viewed as a major cause of social, environmental, and economic problems. Companies are widely perceived to be prospering at the expense of the broader community. Even worse, the more business has begun to embrace corporate responsibility, the more it has been blamed for society’s failures. The legitimacy of business has fallen to levels not seen in recent history. This diminished trust in business leads political leaders to set policies that undermine competitiveness and sap economic growth. Business is caught in a vicious circle. (Porter – Kramer 2011, p. 62)
The healthy strive for wealth has become pathologic en masse in the global age. This mania for efficiency, growth and competitiveness beyond any reasonable limit we call economism. It is still not a general illness, but characterizes certain overgrown countries / regions / businesses / individuals. In medicine overgrowth has two basic morbi, hypertrophy (increase in the volume of an organ or tissue due to the enlargement of its component cells) and hyperplasia (where cells remain approximately the same size but increase in number). It is of vital importance to work out distinctive and selective methods: in certain places we have to continue building and eliminating desolation, in other places we have to put emphasis from quantitative growth to qualitative development.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The world oeconomia is app. 2500 years old, and originally meant good household management. From Aristotle to St. Thomas Aquinas it was not a separate science and activity, but part of proper life, part of social community. From the famous book of Adam Smith (1778) the so-called utilitarian revolution transferred the world through making self-interest the main motive of behaviour. We can thank huge accumulation of wealth and following peace, health for as many people as never before. But also, we see due to the growth-mania of economism we have overridden our planets limits. Can we come up with solid science, which answers questions what is the natural limit of economic growth? Our hypothesis is that there are enough data available to estimate the limits to growth in three areas: 1. ENVIRONMENTAL: limits of natural systems, 2. ECONOMIC: the changing relationship of material wealth on human happiness, 3. SOCIAL: acceptable and bearable inequality. We try to lay down basic research to develop an economic theory, which is more just, ecologically sound and still modern. We explore these questions in our explorative research and identify 5-10 key areas for future scientific investigations.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Tóth Gergely, Zachár János: Towards Food Justice the Global-Economic Material Balance Analysis of Hunger, Food Security and Waste, AGRONOMY 11: (7) 1324, 2021 | | Szigeti Cecília, Harangozó Gábor, Tóth Gergely, Kocsis Tamás: Az ökológiai lábnyom szerepe Kína gazdasági fejlődésének megítélésében., in: Dinya L., Csernák J. (szerk.): XVI. Nemzetközi Tudományos Napok. Gyöngyös: Líceum Kiadó, (2018) p. 243 , 1 p., 2018 | | Tóth Gergely, Szigeti Cecília, Harangozó Gábor, Szabó Dániel Róbert: Ecological Footprint at the Micro-Scale—How It Can Save Costs: The Case of ENPRO., Resources 7:3., 2018 | | Tóth Gergely: Glokalizáció – Vírus és fenntarthatóság., Üzlet & Pszichológia, 2020 | | Tóth Gergely: Circular Economy and its Comparison with 14 Other Business Sustainability Movements, Resources 2019, 8, 159. p. 1-19., 2019 | | Szemerédi Eszter - Szigeti Cecília: Zöldúton-Pénzalternatívák és alternatív pénzek a fenntartható fejlődés szolgálatában, VALÓSÁG: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY (0324-7228 ): 62 1 pp 65-84, 2019 | | Sipiczki, Zoltán - Parádi-Dolgos, Anett: A monetáris politika válaszai a XXI. század kihívásaira, A pénzügyi szektor aktuális kérdései Magyarországon a XXI. század elején, 2020 | | Szennay Áron - Szigeti Cecília - Kovács Norbert - Szabó Dániel Róbert: Through the blurry looking glass – SDGs in the GRI reports, RESOURCES (2079-9276 ): 8 2 Paper 101. 18 p., 2019 | | Harangozó Gábor, Szigeti Cecília: Corporate carbon footprint analysis in practice - with a special focus on validity and reliability issues, Journal of Cleaner Production/Elsevier, Volume 167, 20 November 2017, Pages 1177-1183, 2017 | | Tóth Gergely, Szigeti Cecília: Ökológiai lábnyom – Múlt, jelen, jövő, LIX. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia kivonat kötet, p. 181., (2017. szeptember 28-29.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Szigeti Cecília: Mitől lesz nagyon magas a szénlábnyomunk?, LÉPÉSEK a fenntarthatóság felé, 21. évfolyam 3. szám (66) 2016. ŐSZ, p. 13., 2016 | | Szigeti Cecília, Harangozó Gábor: Érvényesek és megbízhatók-e az elektronikus vállalati szénlábnyomkalkulátorokkal számított eredmények?, LÉPÉSEK a fenntarthatóság felé, 21. évfolyam 3. szám (66) 2016. ŐSZ, pp. 14-15., 2016 | | Nagy Zita Barbara: Vállalati bérkülönbségek – avagy munkaerőpiaci diszkrimináció?, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VII. tanulmánykötet, pp. 437-442., Óbudai Egyetem, 2017 | | Nagy Zita Barbara: A vállalati és az egyéni érdek találkozása a jövedelemkülönbségek tekintetében, XXIII. Ifjúsági Tudományos Fórum CD formátumú tanulmány kiadvány (2017. május 26.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Nagy Zita Barbara, Tóth Gergely: A munkavállalási célú migráció mélyebb gyökerei, LIX. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia kivonat kötet, p. 130., (2017. szeptember 28-29.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Nagy Zita Barbara, Nikli Barbara, Molnár Tibor János: A jövedelemegyenlőtlenség mérhetősége és mérése különböző dimenziókban, LÉPÉSEK a fenntarthatóság felé, 21. évfolyam 4. szám (67) 2016. TÉL, pp. 7-9., 2016 | | Nagy Zita Barbara, Kiss Lívia Benita: A Marcali Kistérség – mint vidéki periféria – kitörési lehetőségei, LVIII. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia tanulmány kötet, pp. 560-565. (2016. szeptember 29-30.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2016 | | Nagy Zita Barbara: Egyenlőtlenség a lakossági fogyasztásokban Magyarországon, LVIII. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia tanulmány kötet, pp. 551-559. (2016. szeptember 29-30.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2016 | | Kiss Lívia Benita: A karbonlábnyom mint kulcsszó/kifejezés vizsgálata tudományos adatbázisokban, LÉPÉSEK a fenntarthatóság felé, 21. évfolyam 3. szám (66) 2016. ŐSZ, pp. 11-12., 2016 | | Kiss Lívia Benita: Mainstream versus alternatív közgazdaságtan Paul A. Samuelson nyomán, LVIII. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia tanulmány kötet, pp. 543-550. (2016. szeptember 29-30.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2016 | | Kiss Lívia Benita: (El)Választóvonalak a közgazdaságtanban, XXIII. Ifjúsági Tudományos Fórum CD formátumú tanulmány kiadvány (2017. május 26.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Kiss Lívia Benita: Az „ökonomizmus szentháromságának” érvényre jutása a hazai gazdaság- és vállalkozásfejlesztésben, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VII. tanulmány kötet, pp. 273-291., Óbudai Egyetem, 2017 | | Kiss Lívia Benita: Releváns kulcsszavak a közgazdaság-tudományban, LIX. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia kivonat kötet, p. 101., (2017. szeptember 28-29.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Nagy Zita Barbara, Kiss Lívia Benita: A jövedelemdifferenciálódás megjelenésének vizsgálata tartalomelemzéssel tudományos online full-text adatbázisokban, E-CONOM Online Tudományos Folyóirat, 2016/2 (V. évf. 2. sz.), pp. 3-16., 2016 | | Cecília Szigeti, Gergely Tóth, Dániel Róbert Szabó: Decoupling – shifts in ecological footprint intensity of nations in the last decade, ECOLOGICAL INDICATORS 72: pp. 111-117. (2017), 2017 | | Szűcs Krisztina, Tóth Gergely, Pál László: Az együttműködés határai - lépések az együttműködő versenyzés modellje, LIX. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia kivonat kötet, p. 172., (2017. szeptember 28-29.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Tóth Gergely: Alternatív közgazdasági iskolák: Az új paradigma építőkövei – 3. rész, KÖZ-GAZDASÁG XII.:(1) pp. 119-134. (2017), 2017 | | Tóth Gergely: Humánökonómiát az oktatásba!, „Jót s Jól!”: 26 tanulmány a fenntarthatóságról. pp. 27-32., Kőszeg, 2017.01.20-2017.01.21. Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete,(iASK–KRAFT Könyvek), 2017 | | Tóth Gergely: Mit tanulhat a fenntarthatóságtudomány a vallástól?, LÉPÉSEK A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ 22.:(1. (68)) pp. 4-6. (2017), 2017 | | Tóth Gergely: J, U és S görbék: 1797-2237 a.D., LIX. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia kivonat kötet, pp. 15-22., (2017. szeptember 28-29.), Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2017 | | Besenyei Mónika, Hetesi Zsolt, Földi László, Tóth Gergely, Zsóka Ágnes: Jóllét, harmóniában a természettel.: Természet és társadalom dinamikus egyensúlya: fenntartható fejlődés, A jó állam mérhetősége II. 167 p., Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2016. pp. 97-119., 2016 | | Nagy Zita Barbara, Tóth Gergely, Szigeti Cecília: Wage inequality and migration within the European Union, THE MACROTHEME REVIEW: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL OF GLOBAL MACRO TRENDS 5:(3) p. 84. (2016), 2016 | | Szigeti Cecília, Tóth Gergely, Szabó Dániel Róbert: Can the Ecological Price Paid for Economic Growth be Cut, THE MACROTHEME REVIEW: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL OF GLOBAL MACRO TRENDS 5:(3) p. 38. (2016), 2016 | | Szigeti Cecília, Tóth Gergely: Vállalati szénlábnyom számítások gyakorlata, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VI. tanulmánykötet, pp. 351-360., Óbudai Egyetem, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
