 |
The Charters of King St. Stephen and Their Analysis from the Perspective of Historical Linguistics
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
134389 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Köteles-Szőke, Melinda |
| Title in Hungarian |
Szent István király okleveleinek nyelvtörténeti vizsgálata |
| Title in English |
The Charters of King St. Stephen and Their Analysis from the Perspective of Historical Linguistics |
| Keywords in Hungarian |
11. század, magyar nyelv, nyelvtörténeti vizsgálatok, (nem hiteles) középkori magyar oklevelek |
| Keywords in English |
11th century, Hungarian language, analyses in historical linguistics, Hungarian medieval (non-authentic) charters |
| Discipline |
| Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Historical linguistics |
|
| Panel |
Linguistics |
| Department or equivalent |
Research Group on Hungarian Language History and Toponomastics (Office for Research Groups Attached to Universities and Other Institutions) |
| Starting date |
2020-09-01 |
| Closing date |
2023-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
23.127 |
| FTE (full time equivalent) |
2.40 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a magyar nyelv- és névtörténeti kutatások eredményeinek gyarapítására irányul a Szent István korára datált négy hamis oklevélben (a Bakonybéli, a Pécsváradi és a két Zalavári oklevélben) szereplő kb. 270 magyar nyelvi elem (helynév, illetve helyet jelölő közszó) interdiszciplináris keretben elvégzett nyelvészeti feltárása és ezek elméleti feldolgozása révén. A legutóbbi időkig főleg a hiteles és eredetiben fennmaradt oklevelek névanyagára támaszkodva határozták meg a régi magyar nyelv sajátosságait a nyelvtudomány szakemberei. Ilyen paraméterekkel ugyanakkor kevés oklevél maradt fenn írásbeliségünk legkorábbi évszázadából, a 11. századból. A nyelvünk korai történetére irányuló vizsgálatok (például a hang- és helyesírás-történeti, a nyelvjárás-történeti, az etimológiai és a szó- és névtörténeti vizsgálatok) szolgálatába állítható adatmennyiség növelése érdekében egyéb források bevonása is egyre sürgetőbb feladattá vált. Ennek megvalósításához sajátos módszertanra van szükség. Az oklevelek feldolgozása során emellett részletesen foglalkozok majd a szórványok, illetőleg tágabb szövegkörnyezetük viszonyával, amely nemcsak hazai, hanem tágabb, európai kontextusban is értékes új eredményeket hozhat. A kutatás interdiszciplináris természetéből adódóan az eredményei más történeti tudományokban (főleg a történettudományban és a diplomatikában) is hasznosulnak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás legfőbb alapkérdései a következők: 1. a 11. századra datált, de a későbbi századokban (a 13., illetőleg a 14. században) hamisított oklevelek, amelyek többszörös átiratban csak a 14. századból, illetőleg a 15. század elejéről maradtak fenn, milyen mértékben tartalmaznak Szent István korára datálható helyneveket, 2. a különböző kronológiai rétegekbe tartozó nyelvi elemek körét milyen kutatási alapelvek révén tudjuk vagy az egyik, vagy a másik kronológiai rétegbe sorolni. E kérdések megválaszolásához két szempontot kell szem előtt tartanunk. 1. A bizonytalan kronológiai státuszú oklevelek (ahová a hamis oklevelek, a másolatban fennmaradt, illetőleg a részleteiben hamis, azaz interpolált oklevelek tartoznak) nyelvtörténeti forrásértéke a hiteles nyelvemlékek esetében használt módszerekkel nem tárható fel: ehhez sajátos metodológiára van szükség. 2. A nyelvi szempontból bizonytalan kronológiai státuszú oklevelek forrásértékének a feltárását az oklevélben szereplő nevek névtörténeti jellegzetességeivel kell kezdenünk, és csak ezt követően sorolhatjuk be az egyes elemeket a nyelvtörténeti meghatározottságú kronológiai rétegekbe.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Szent István király négy hamis alapítólevelének a nyelvi feldolgozása során olyan általános alapelveket fogalmazok meg, amelyek a forrásszegény 11. század további, eddig nem vizsgált, vagy más módszerekkel vizsgált nyelvemlékeinek a minél szélesebb körű feltárását teszik lehetővé. A négy alapítólevél szövegét olyan korszerű fordításban publikálom, amelyekre a nyelvtörténészek a későbbiekben eredményesen támaszkodhatnak. A négy oklevél gazdag helynévanyagának részletező feltárása az adott korszak hang- és helyesírás-történeti, nyelvjárás-történeti, etimológiai, szó- és névtörténeti kutatásai számára jelent fontos forrásanyagot. A kb. 270 magyar nyelvi elem szótári formában való feldolgozása — amely tartalmazza a négy alapítólevél minden helynévi adatának valamennyi névelőfordulását 1350-ig, az oklevélbeli adatok filológiai jellemzőit, a helynevek eredeztetési lehetőségeit, illetőleg hang- és helyesírás-történeti, valamint olvasati jellemzőit — fontos részét képezheti a készülő tudományos alapú helynév-etimológiai szótárnak. A társtudományok (főként a történelemtudomány és a diplomatika) kutatási eredményeire nagymértékben támaszkodó nyelvi feltárás a társtudományok képviselői számára ugyancsak gyümölcsöző lehet. Az oklevelek 11. század elejére mutató adatainak az elhatárolása a későbbi századokétól például a 11. század korai történetére irányuló kutatások számára is információkkal szolgálhat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyarországi írásbeliség legelső emlékei a 11. századból származnak, ezek oklevelek, amelyek latin (vagy görög) nyelvű szövegében magyar nyelvű elemek (főleg helynevek és személynevek) illeszkedtek be. A korabeli magyar nyelvről — egészen a 12–13. századi rövid szövegek megjelenéséig — csak az oklevelek jelentik az egyetlen forrásanyagot. Az oklevelek jogi iratként keletkeztek, ezért a bennük szereplő tulajdonneveket a legtöbb esetben abban a formában jegyezték le, ahogy azt a környéken élő emberek használták. A jelenlegi kutatás négy olyan oklevél, illetve a bennük lévő nagyszámú (kb. 270) helynév széles körű nyelvi feltárására irányul, amelyeket a nyelvtörténeti kutatás ez idáig nem részesített kellő figyelemben. Ez a negatív attitűd abból adódik, hogy ezeknek az okleveleknek a szövegében bár a 11. század szerepel mint keletkezési időpont, de csak két, illetve három évszázaddal később keletkeztek. Egy-egy hamisítvány kiállítása nem feltétlenül járt együtt azzal, hogy a valóságban nem létező információkat rögzítettek a szövegükben, sok esetben valódi birtokviszonyokat szerepeltettek bennük a hiányzó vagy időközben elveszett hiteles forrás pótlásaként. Ez a felvetés az itt vizsgált oklevelek kapcsán is joggal fogalmazódik meg. A kutatás során a Szent István kori okleveleknek — a körültekintően kialakított módszertani elvek mentén megvalósított — nyelvi elemzését végzem el, hozzájárulva ezzel a forrásszegény 11. század nyelvének jobb megismeréséhez, illetve tágabb értelemben — a Szent István-i oklevelek mint nyelvemlékek bemutatása által — a nemzeti kulturális örökség védelméhez.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The objective of the research is to gain new insights into the field of Hungarian historical linguistics and onomastics through the linguistic investigation of approximately 270 Hungarian language elements (toponyms and common nouns denoting places) in four forged charters dated to the era of St. Stephen (the charters of Bakonybél, Pécsvárad, and two charters from Zalavár) using an interdisciplinary approach and an adequate theoretical framework. Until recently, scholars working in the field of linguistics specified the features of old Hungarian language while relying on the onomastic corpus of authentic charters that have survived in their original form. However, there are only a few such charters that have survived to this day from the earliest period of our written culture, i.e., the 11th century. In order to extend the corpus of data that may be used in studies aimed at the early history of our language (e.g., those focusing on the history of phonology, orthography, dialectology, etymology, vocabulary or toponymy), it has become crucial to involve additional sources as well. This requires a special methodology also. At the same time, while studying the charters, I will discuss the relationship between remnants and their broader context, which is expected to be of interest not only in Hungary but also more broadly, bringing valuable new results in a European context as well. Due to the interdisciplinary nature of the research project, the results can also be utilized in other historical disciplines (especially in history and diplomatics).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research project poses the following key questions: 1. to what extent do the charters dated to the 11th century but forged in later periods (the 13th and 14th centuries) and which survived only after multiple copies from the 14th and the early 15th century include toponyms that may be dated to the age of St. Stephen? 2. which research principles may help us categorize the various linguistic elements into the different chronological layers? To answer these questions, we need to consider two issues: 1. The source value of charters of an uncertain chronological status (including forged charters, copies, and partly forged, i.e., interpolated charters) cannot be studied with the same methods applied in the case of authentic linguistic records, a special methodology is needed for this purpose. 2. The study of the source value of charters of an uncertain chronological status needs to start with the features of names appearing in the charter from the perspective of historical onomastics, and this must be followed by the classification of the elements into the historical linguistics chronological layers.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
During the linguistic examination of the four forged founding charters of St. Stephen, I articulate such general principles that enable the more extensive study of so far disregarded linguistic records from the 11th century (that is otherwise poor in such sources) or those that have so far been studied with other methods. The text of the four founding charters are published in a modern translation that historical linguists may successfully rely on in the future. The detailed investigation of the rich toponymic corpus of the four charters will provide a strong foundation and important resource for research in the history of phonology, orthography, dialectology, etymology, vocabulary and toponymy. The processing of the approximately 270 Hungarian language elements in dictionary form (including all the occurrences of all the toponymic data appearing in the four founding charters up to 1350, the philological attributes of data in the charter, the possible origins of the toponyms, along with their historical phonological and orthographic, as well as semantic features) may serve as an important part of the toponym etymological dictionary in the making. The linguistic study greatly relying on the research results of associated disciplines (especially history and diplomatics), may also prove to be useful for the representatives of such fields. The delineation of the data of the charters indicating the beginning of the 11th century from later centuries, for example, may provide information also for research concerning the early history of the 11th century.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The first written records of Hungarian culture come from the 11th century. These are charters written in Latin (or Greek) with Hungarian language elements added to them (especially place names and personal names). Before the short texts appearing in the 12th and 13th centuries, our only sources on contemporary Hungarian language are these charters. The charters were made as legal documents, thus the proper names used in them were in most cases recorded in the way they were used by people living in the area. The current research project aims at the linguistic study of four charters and the large number (approximately 270) of place names included in them which have so far been neglected in historical linguistics. The negative attitude is due to the fact that although the 11th century is noted in the texts as the date of creation they were actually made only two or three centuries later. The creation of a forged document did not necessarily mean that such information were recorded in the texts that did not exist in reality, in many cases they featured real ownership relationships in order to make up for the absent or lost authentic source. This idea rightly appears in connection with the charters examined here also. As part of this research project, I perform the linguistic analysis of charters from the age of St. Stephen (along with carefully specified methodological principles), this way contributing to the better understanding of the language of the 11th century that is otherwise poor in available resources, and more broadly, by introducing the charters of St. Stephen as linguistic records, the project contributes to the protection of our national cultural heritage.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
