 |
The layers of political public sphere in Hungary (2001-2020) - a sociological analysis of the official, media-based and lay online public sphere using automated text analytics and critical discourse analysis
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
134428 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Németh, Renáta |
| Title in Hungarian |
A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001-2020) - a hivatalos, a médiabeli és a laikus online nyilvánosság szociológiai vizsgálata automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés használatával |
| Title in English |
The layers of political public sphere in Hungary (2001-2020) - a sociological analysis of the official, media-based and lay online public sphere using automated text analytics and critical discourse analysis |
| Keywords in Hungarian |
online politikai nyilvánosság, természetesnyelv-feldolgozás, kritikai diskurzuselemzés |
| Keywords in English |
online political public sphere, natural language processing, critical discourse analysis |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Societal behaviour |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute of Empirical Studies (Eötvös Loránd University) |
| Participants |
Balogh, Péter
Barna, Ildikó
Buda, Jakab Máté
Csigó, Péter
Katona, Eszter Rita
Knap, Árpád Vilmos
Pólya, Tibor
Rakovics, Márton
Rakovics, Zsófia
Sik, Domonkos
Unger, Anna
|
| Starting date |
2020-12-01 |
| Closing date |
2023-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
19.859 |
| FTE (full time equivalent) |
5.89 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk az NLP (Natural Language Processing: természetes nyelvfeldolgozás) innovatív, szociológiailag releváns módon való alkalmazásával a politikai nyilvánosságban detektálható nyelvhasználati változásokra koncentrál; ezeket a változásokat digitális szövegkorpuszon vizsgálja, a nyelvet mint az ideológia és hatalom eszközét tekintve, a kritikai diskurzuselemzés elméleti keretei között.
Két kiemelt, a társadalom, illetve a szociológia számára fontos tétje van a kutatásnak: (1) A politikai nyilvánosság különböző szintjeinek működése, e szintek közti interakció, ennek dinamikája, a nyelvben megmutatkozó ideológiai polarizáció, illetve olyan diskurzusok azonosítása, ahol ez nem érvényesül. (2) Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába.
A kutatás mindkét eleme nemzetközileg is releváns, hiszen a vizsgált jelenség nem magyar sajátosság, máshol is tapasztalható a nyelvi polarizáció és a nyelvhasználati diffúziós folyamatok Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába szintén kurrens, mert lehetőséget ad a nagy mennyiségben rendelkezésre álló digitális szövegek újfajta elemzésére úgy, hogy az eredmények interpretációjához felhasználja a szociológiai tudást.
Az adatgyűjtés és adatelemzés módszertani innovációit, a fejlesztett eszközöket nyilvánosságra hozzuk digitális repozitóriumokon, szakcikkeken és konferenciaelőadásokon, ezzel támogatva az NLP nemzetközi és hazai társadalomtudományi felhasználóit. A kutatócsoport szenior tagjai doktori témavezetőként fiatal kutatóknak, valamint szakmai gyakorlat és TDK/szakdolgozati témakiírás formájában egyetemi hallgatóknak lehetőséget teremtenek a projekthez való kapcsolódáshoz.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy milyen lényegi változások történtek a magyar digitális nyilvánosság különböző színtereinek nyelvhasználatában 2001 és 2020 között, kiemelten vizsgálva azt a kérdést, hogy az erős politikai polarizáció (Vegetti, 2018) és a jelentős ideológiai részrehajlást mutató média jelenléte (Szabó és Kiss, 2012) együtt jár-e nyelvi polarizációval. E nyelvi polarizáció a szociológia nemzetközi irodalmában régóta ismert jelenség, de új jelenség annak nagyságrendje és a létrehozására irányuló tudatos stratégiák megjelenése (lásd Gentzkow, Shapiro és Taddy 2019). A politikai nyilvánosság három rétegének – a professzionális politikai kommunikációnak, az online politikai médiának, és az online platformokon megvalósuló laikus politizálásnak – a belső jellegzetességeit, annak dinamikáját és e rétegek interakcióját vizsgáljuk.
Célunk olyan diszkurzív helyszínek azonosítása, ahol e nyelvi polarizáció egyértelműen detektálható. Célunk továbbá ezen polarizáció nyelvi jegyeinek. Kísérletet teszünk arra, hogy a polarizáció dinamikáját a nyilvánosság három rétege közötti diffúziós folyamatokra visszavezessük. Kutatásunk egyik legfontosabb társadalmi tétje ugyanakkor azoknak a helyszíneknek az azonosítása, amelyeket kevésbé érint a sztereotipizált nyelvhasználat, ahol az online nyilvánosság emancipációs potenciálja érvényesülni képes.
A rendkívül turbulens 2001 és 2020 közötti időszakra koncentrálunk. Ez az időszak nemcsak eseménytörténetét (pl. a gazdasági- és menekültválságot) tekintve, de az online nyilvánosság új kihívásainak (pl. a piaci logikát szolgáló algoritmusok által létrehozott véleménybuborékok) megjelenésével is fontos elemzési időszakot jelent.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A digitális forradalom az önkifejezés forradalma is. Míg korábban a szöveges dokumentumok főként az elit narratívái voltak, az internet megnyilvánulási lehetőséget ad gyakorlatilag bárki számára. Kutatásunk relevanciáját elsősorban az adja, hogy ennek a folyamatosan képződő szövegfolyamnak az automatizált feldolgozásával alátámaszthatóvá és megérthetővé teszi a politikai nyilvánosságnak azokat a sajátosságait, melyek a megfigyelők számára csak lokálisan észlelhetők. Kutatásunk tudományos és társadalmi tétje is nagy.
Tudományos szempontból kutatásunk a társadalomkutatás számára nyit perspektívát a survey önbevalláson alapuló információi helyett a megfigyeléses adatok kvantitatív kutatásba emelésével, a kvalitatív (diskurzuselemzés) és kvantitatív megközelítés kombinálásával, az informatikai-nyelvtechnológiai területről jövő módszerek innovatív társadalomkutatási felhasználásával. Mindez nemzetközi szinten is újdonságnak számít. A digitális kommunikáció különböző szintjeit lefedő nagyméretű szövegkorpusz NLP eszközökkel való elemzése tudomásunk szerint hazai közegben úttörő vállalkozás. Míg az erős ideológiai polarizációra vannak bizonyítékok (pl. Vegetti, 2018), és vizsgálták a politikai nyilvánosság networkösödésében megnyilvánuló polarizációt is (Bene és Szabó 2019), a nyelvi polarizáció itthon nem kutatott, és nemzetközi szinten is csak néhány előzményt találtunk, tervezett kutatásunknál jóval szerényebb alkalmazási területtel (lásd pl. Demszky és társai 2019, Twitter-adatokon).
Kutatásunk társadalmi tétje is jelentős: a nyilvánosság a modern képviseleti demokráciák alapköve, ahol fontos szerepet játszik a potenciális torzulások, krízisek megelőzésében.
A pályázat erőssége végül, hogy egy létező és rövid története ellenére sok sikert felmutatott kutatócsoport áll mögötte, nemzetközi publikációkkal, több doktori témával, tudatosan épített hazai és nemzetközi network-kel. A kutatócsoport célja az innovatív módszereket alkalmazó, a szociológiai tudományterületi tudást felhasználó kutatásokon kívül az is, hogy a hazai (és nemzetközi) szociológia számára új és perspektivikus megközelítés, az automatizált szöveganalitika társadalomkutatási intézményesülését elősegítse.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A digitális nyilvánosság terei fontos szerepet játszanak a társadalmi integráció és a demokratikus döntéshozatal lehetőségeinek megteremtésében, mert – legalább elvileg – mindenki számára szabadon hozzáférhetőek és felhasználhatóak a kisléptékű és nagyléptékű társadalmi kérdések megvitatására, valamint a döntések legitimizálására egyaránt. A kutatás szociológiai szempontból azt vizsgálja, hogy ténylegesen milyen módon alakult a politikai nyilvánosság a 2001 és 2020 közötti időszakban. Az internet elterjedésével a nyilvánosságban való részvételi küszöb alacsonyabbra került, de kérdés, hogy ez együtt járt-e a digitális kommunikáció demokratizálódásával, hiszen időközben megjelentek azt korlátozó, torzító tényezők is, mint a közösségi média által felerősített vélemény-buborékok, a közismert “trollkultúra” vagy a véleménypolarizáció. Azt feltételezzük, hogy ez utóbbi polarizációs hatás felerősödött az utóbbi évtizedben és ennek nyelvi lenyomata adatokkal alátámasztva is kimutatható nagy mennyiségű online szöveg elemzésén keresztül. Kiinduló adatainkat a hivatalos politikai kommunikáció (parlamenti beszédek), a hazai online média és a laikus felhasználók által írt blogbejegyzések, posztok, hozzászólások adják. A szövegek feldolgozásához alkalmazott innovatív kutatási módszerek elsősorban a számítógépes nyelvészet területéről származnak és ezek jelen kutatásban megvalósuló szociológia alkalmazása hazai és nemzetközi szinten is innovatív. A kutatás során továbbfejlesztett nyelvelemzési módszerek alkalmazási lehetőségei azonban messze túlmutatnak a szociológián, azok számos üzleti vagy ipari felhasználás szempontjából is relevánsak.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research focuses on revealing language change in the political public sphere applying NLP (Natural Language Processing) methods on a large digital text corpus in critical discourse analysis framework, which treats language as a tool of ideology and power.
The two highlighted stakes–important for both society and sociology–of the research: (1) The inner workings of the political public sphere on its different levels, the dynamics and interaction between these levels, the exercise of power through language, the expressed ideological polarization, and identification of discourses free of these tendencies. (2) The organic integration of NLP methods into empirical sociology.
Both aspects of the research have international relevance since the studied phenomena of language polarization and diffusion of usage patterns are not specific to Hungary. The integration of NLP methods into empirical sociology is an emerging topic of huge interest because it allows for the new kind of analysis of the large digital corpora at hand utilizing sociological knowledge in the process.
All innovative methodological solutions of data collection and analysis will be made publicly available through digital repositories, scientific articles and conference talks to support the international and domestic users of NLP. Senior members of the research group will provide opportunities to join the project by supervising researches of Scientific Students' Associations (TDK), master theses and Ph.D. topics for young researchers, and research internships or thesis supervision for graduate students.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main research question is about the fundamental changes that have developed on different levels of the Hungarian digital public sphere between 2001 and 2020, with an emphasis on examining whether heavy ideological polarization (Vegetti 2018) and ideologically biased news media (Szabó and Kiss 2012) is accompanied by increased language polarization. Language polarization is a well known and studied phenomenon in international sociological literature, but its magnitude and the deliberative strategic choices underlying it are new phenomena (Gentzkow et al. 2019). To answer these questions, we analyze the characteristics and dynamics of three layers of the political public sphere–professional political communication, online political media, and online platforms of lay political discourse–with an emphasis on the interaction of these layers.
Our goal is to identify discursive locations where language polarization is obviously present. Furthermore, we aim to understand the defining characteristics and generating mechanisms of this polarization, attempting to trace it’s dynamics back to diffusion processes between the three layers of the public sphere. The most important stake of our research, however, is the identification of the places which are least affected by stereotyped language use, and where the emancipatory potential of the online public sphere may prevail.
The turbulent 2001 and 2020 period bears importance not only in terms of event history (e.g. economic and refugee crises) but because of the new challenges facing the online public sphere (e.g. filter bubbles produced by content recommender algorithms which serve a market logic).
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The digital revolution is also the revolution of self-expression. Before the internet, textual documents mainly bore the narratives of the elite, but now almost everybody has the opportunity to express themselves online. The primary relevance of our research is that by the automated processing of this continuously forming flow of texts, even those characteristics of the political public sphere can be examined and understood that have previously been only available in local fragments by the observer. Thus both the social and the scientific stakes of our research are high.
From a scientific standpoint, our research opens new perspectives by involving observational data into quantitative research in addition to previously used self-reported survey data, and also by combining qualitative discourse analysis with quantitative methods, employing new and innovative solutions from computational linguistics. This methodological blend is an international novelty. Using NLP on a large-scale text corpus covering different levels of digital communication–to our knowledge–has never been done in Hungary. While there is evidence for strong ideological polarization (e.g. Vegetti 2018), and polarization in the network structure of the political public sphere has been examined (Bene and Szabó 2019), language polarization has not been researched domestically, and there are only a few examples internationally, which are on a much smaller scale of application compared to our own research (see e.g. Demszky et al., 2019, on Twitter data).
Our research has an important stake from a social standpoint as well: the public sphere is one of the cornerstones of modern democracy and serves an important role in preventing potential distortions and crises.
One of the strengths of the proposal is that it is backed by a young but highly successful research group, already with several international publications, doctoral research topics, and a consciously built domestic and international network of collaborations. Besides the compilation and utilization of innovative methods for sociology, the aim of the research group is to foster the institutionalization of the new and promising automated text analysis methods in social sciences.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Scenes of the digital public sphere play an important role by providing an opportunity for the discursive establishment of social integration and democratic decision-making processes, because these scenes are–at least in theory–freely accessible to anybody, and can be used to discuss small and large scale issues alike, and can increase the legitimacy of decisions. From a sociological standpoint, the research examines the changes in the political public sphere between 2001 and 2020. With the internet becoming widely accessible, it is not obvious that a lower barrier of entry coincided with the democratization of digital communication, since counteracting tendencies emerged, like echo chambers, filter bubble formation in social media, the well-known troll-culture, or opinion polarization. We assume that the latter distorting tendencies have become stronger in the last decade and this can be revealed through the quantitative analysis of large amounts of online text. Our data consist of texts from official political communication (speeches in parliament), domestic online media, and lay political discourse on blogs, forums and in comments. The innovative tools for text processing hail from computational linguistics and their sociological application as in our research is a domestic and international novelty. The methods developed and employed for this research have potential usage beyond sociology or science, with possible applications in business or industry as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Barna, Ildikó; Knap, Árpád: Analysis of the Thematic Structure and Discursive Framing in Articles about Trianon and the Holocaust in the Online Hungarian Press Using LDA Topic Modelling., NATIONALITIES PAPERS, 2022 | | Németh Renáta: A scoping review on the use of natural language processing in research on political polarization: trends and research prospects, Journal of Computational Social Science , 25 p., 2023 | | Németh, Renáta; Koltai, Júlia: Natural language processing: The integration of a new methodological paradigm into sociology, INTERSECTIONS: EAST EUROPEAN JOURNAL OF SOCIETY AND POLITICS 9: 1 pp. 5-22., 2023 | | Buda Jakab, Németh Renáta, Simonovits Bori, Simonovits Gábor: The language of discrimination: assessing attention discrimination by Hungarian local governments, Language Resources and Evaluation, 2022 | | Máté-Tóth, András; Rakovics, Zsófia: The discourse of christianity in Viktor Orbán's rhetoric, Religions, 2023 | | Sik, Domonkos: Populist Juggling with Fear: The Case of Hungary, EAST EUROPEAN POLITICS AND SOCIETIES 37 : 4 pp. 1291-1313. , 23 p, 2023 | | Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó: Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával, Szociológiai Szemle, 2022 | | Boda Zsuzsanna, Rakovics Zsófia: Orbán Viktor 2010 és 2020 közötti beszédeinek elemzése: A migráció témájának vizsgálata, Szociológiai Szemle, 2022 | | Németh Renáta, Katona Eszter, Balogh Péter, Rakovics Zsófia, Unger Anna: What else comes with a geographical concept beyond geography? Discourses related to the Carpathian Basin in the Hungarian Parliament, bírálat alatt, 2023 | | Sik Domonkos, Rakovics Zsófia, Németh Renáta: Towards a culture of disrespect – topic modeling Hungarian parliamentary discourses, bírálat alatt, 2023 | | Rakovics Zsófia, Barna Ildikó: The stages of Jobbik becoming a people’s party Analyzing the parliamentary speeches of Jobbik and the dynamic network of its politicians between 2010 and 2020, bírálat alatt, 2023 | | Szalay Áron, Rakovics Zsófia: Tuned to Fear - Analyzing Viktor Orbán’s State of the Nation Addresses, focusing on the enemy images identified in the National Consultation, bírálat alatt, 2023 | | Németh, Renáta; Buda, Jakab; Simonovits, Bori: The Language of Discrimination: Assessing Attention Discrimination By Hungarian Local Governments Using Machine Learning, XX. ISA World Congress of Sociology, 2023. jún. 25-júl. 1., 2023 | | Katona, Eszter; Németh, Renáta: Carpathian Basin-related topics in Hungarian parliamentary speeches. A concept related to Hungary’s self-definition, CENTRAL Workshop: Notion and Construction of Victimhood in Central East and Southeast Europe. 2023. február 8-10. Bécs, 2023 | | Németh, Renáta; Buda, Jakab; Simonovits, Bori: Who knows it better? The task of detecting discrimination using human coding vs. text mining, EuMePo (European Memory Politics) Jean Monnet Network Conference, Budapest, 2023. június 15., 2023 | | Csomor, Gábor; Simonovits, Borbála; Németh, Renáta: Hivatali diszkrimináció?: Egy online terepkísérlet eredményei, Szociológiai Szemle, 2021 | | Katona, Eszter, Németh, Renáta: Automatizált szöveganalitika a korrupció kutatásában, SOCIO.HU: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE, 2021 | | Sik Domonkos: Populist Juggling with Fear – the Case of Hungary, Konferencia-előadás: The End of “Freedom” in Central and Eastern Europe? Addressing the Challenges of an Illiberal Turn. 9-11. June 2022, Andrássy University Budapest, 2022 | | Sik Domonkos: A poiesis autonómiája – a társadalmi struktúrák és a diszkurzív lehetőségterek kölcsönhatása, A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 2022. november 3-4., 2022 | | Németh Renáta: A szakterületi tudás (domain knowledge) szerepe az adattudomány társadalomkutatási alkalmazásaiban, In: Loncsák, Noémi; Szabó-Tóth, Kinga (szerk.) Szociológiai tudás és közjó : absztraktkötet. Miskolc, Magyarország : Magyar Szociológiai Társaság (2022) 247 p. pp. 158-15, 2022 | | Németh Renáta: Nyelvi polarizáció kutatása NLP-vel: módszertani kihívások (általánosíthatóság, oksági tévkövetkeztetés), Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével., Az ELTE Research Center for Computational Social Science konferenciája. 2022,, 2022 | | Rakovics Zsófia: Temporal Positive Pointwise Mutual Information (TPPMI) időbeli szóbeágyazási modell alkalmazásában rejlő lehetőségek demonstrálása - A miniszterelnöki beszédek szavainak, ’Van új a nap alatt’ konferencia, Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2022. 04. 22., 2022 | | Buda Jakab, Németh Renáta, Simonovits Bori, Simonovits Gábor: The language of discrimination: assessing attention discrimination by Hungarian local governments, Language Resources and Evaluation, 2022 | | Knap, Árpád ; Tóth, Tímea Emese ; Barna, Ildikó: Érzelmek megjelenése a Trianoni békeszerződéssel és a holokauszttal kapcsolatos cikkek szóbeágyazásaiban, az érzelmek automatizált detektálásának lehetséges eszközei, Konferencia előadás, Szöveg.Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével., Az ELTE Reserach Center for Computational Social, 2022 | | Buda, Jakab ; Simonovits, Bori ; Németh, Renáta: Hivatali diszkrimináció? – Figyelemdiszkrimináció mérése természetes nyelvfeldolgozással, Konferencia előadás, Szöveg.Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével., Az ELTE Reserach Center for Computational Social, 2022 | | Barna, Ildikó; Knap, Árpád: Analysis of the Thematic Structure and Discursive Framing in Articles about Trianon and the Holocaust in the Online Hungarian Press Using LDA Topic Modelling., NATIONALITIES PAPERS, 2022 | | Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó: Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával, Szociológiai Szemle, 2022 | | Rakovics, Zsófia; Rakovics, Márton: Semantic evolution of words in Hungarian PM Viktor Orbán's speeches using a temporal word embedding model focusing on the issue of migration, Konferencia megjelenés (poszter) a 8. Nemzetközi Számítógépes Társadalomtudomány Konferencián (8th International Conference on Computational Social Science IC2S2). 2022., 2022 | | Rakovics Zsófia: A migrációhoz kapcsolódó szavak jelentésváltozásának elemzése egy időbeli szóbeágyazási modell segítségével a miniszterelnöki beszédekben, “Kit érdekel még a szociológia?” - a Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciája, 2022.06.03., 2022 | | Rakovics Zsófia: A migrációhoz kapcsolódó szavak jelentésváltozásának elemzése a miniszterelnöki beszédekben, Kutatók Éjszakája 2022, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudomány vs. Nagyvilág vs. Közösség, 2022 | | Rakovics Zsófia és Rakovics Márton: Parlamenti felszólalások elemzése dokumentumbeágyazással. Szöveg.Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével, Szöveg.Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével., Az ELTE Reserach Center for Computational Social Science konferenciája, 2022 | | Tóth Tímea Emese: Analysis of the Twitter Discourse on Sustainability Using Natural Language Processing, Education of Economists & Managers, 2022 | | Tóth Tímea Emese: A fenntarthatósággal kapcsolatos Twitter-diskurzus elemzése a természetes nyelvi feldolgozás módszerével, “Kit érdekel még a szociológia?” - konferencia, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2022.06.03., 2022 | | Rakovics Zsófia: Memory politics in the Hungarian Parliament, CENTRAL workshop: Notion and Construction of Victimhood in Cenral East and Southeast Europe. Vienna, 8-10 February, 2023, 2023 | | Rakovics Zsófia, Rakovics Márton: Language- and political polarization of parliamentary speeches between 1998-2020, 9th International Conference on Computational Social Science. Copenhagen, 17-20 July, 2023, 2023 | | Rakovics Zsófia: Investigating dynamic social networks of politicians constructed by the similarity of their speeches, XX. ISA World Congress of Sociology. 25 June - 1 July, 2023, 2023 | | Barna, Ildikó; Németh, Renáta; Pólya, Tibor; Berbekár, Réka: Examining the Different Political Sides’ Memorialization of Using Tools of Natural Language Processing and Narrative Psychology, XX. ISA World Congress of Sociology, 2023. jún. 25-júl. 1, 2023 | | Rakovics Zsófia: Investigating language- and political polarization through two decades of parliamentary speeches, XX. ISA World Congress of Sociology. 25 June - 1 July, 2023, 2023 | | Németh Renáta, Rakovics Zsófia: A természetesnyelv-feldolgozás néhány szociológiai alkalmazásáról, SciComp 2023 konferencia. Budapest, 2023. november 7-8., 2023 | | Tóth Tímea Emese: Hogyan definiálta újra a COVID-19 pandémia a fenntarthatóság fogalmát a laikus nyilvánosságban? Narratívák és kommunikációs stratégiák, Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2022.08.31., 2022 | | Tóth Tímea Emese: Hogyan hatott a koronavírus-járvány a fenntarthatósági diskurzusra?, Magyar Szociológiai Társaság Éves Vándorgyűlése 2023. Válságról válságra. Budapest. 2023.11.18., 2023 | | Tóth Tímea Emese: A fenntarthatóság politikai polarizáció által keretezett narratív lehetőségei az online média felületeken, Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2023.08.31., 2023 | | Tóth Tímea Emese: Minden, amit a fenntarthatóságról és klímaváltozásról tudni akartál, de nem merted megkérdezni, Táncsis Mihály Tehetséggondozó Kollégium Budapest. 2022.03.09., 2022 | | Tóth Tímea Emese: Hogyan kapcsolódik a koronavírus és a fenntarthatóság az online média kommunikációjában?, Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium. Budapest. 2023.04.25., 2023 | | Rakovics Zsófia és Rakovics Márton: Parlamenti felszólalások elemzése dokumentumbeágyazással. Szöveg.Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével, Szöveg.Gép.Társadalom - Társadalmi viszonyok megragadása szöveges adatok számítógépes elemzésével., Az ELTE Reserach Center for Computational Social Science konferenciája, 2022 | | Rakovics Zsófia: Migrációs diskurzusok elemzése a parlamenti felszólalások alapján, Magyar Szociológiai Társaság (MSZT) Vándorgyűlés, Szociológiai tudás és közjó, Miskolci Egyetem, 2022. október 14-15., 2022 | | Verebes Ingrid, Rakovics Zsófia: A család diskurzusának alakulása az 1998-2020 közötti parlamenti felszólalásokban, MSZT 2023. évi vándorgyűlés. Budapest, BCE, 2023. november 17-18., 2023 | | Németh, Renáta; Barna, Ildikó; Pólya, Tibor: Az NLP kísérleti kombinálása narratív pszichológiai gépi elemzővel - A trianoni békeszerződés a magyar online médiában a 100. évfordulón, A Magyar Szociológiai Társaság 2023. évi vándorgyűlése, Corvinus Egyetem, Budapest, 2023., 2023 | | Rakovics Zsófia: Szóbeágyazások és nagy nyelvmodellek társadalomtudományi alkalmazásának példái, conTEXT 2023 - Change the game? Budapest, CEU, 2023. november 14., 2023 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
