 |
Analysing the Environmental Effects of International Agro-food Trade
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
134668 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Balogh, Jeremiás Máté |
| Title in Hungarian |
A nemzetközi agrárkereskedelem környezetszennyező hatásainak elemzése |
| Title in English |
Analysing the Environmental Effects of International Agro-food Trade |
| Keywords in Hungarian |
agrárkereskedelem, szén-dioxid kibocsátás, környezedvédelem, klímaváltozás |
| Keywords in English |
Agriculture, Trade, CO2 emission, Climate Change, environmental protection |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Agricultural economics |
|
| Panel |
Complex Spatial Sciences |
| Department or equivalent |
INSTITUTE OF SUSTAINABLE DEVELOPMENT (Corvinus University of Budapest) |
| Starting date |
2020-12-01 |
| Closing date |
2023-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
19.287 |
| FTE (full time equivalent) |
2.40 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A világ legtöbb országának a gazdaságában a nemzetközi kereskedelem jelentős szerepet tölt be. A nemzetközi
kereskedelem bővülésével összhangban ugyanakkor a környezetvédelmi aggályok (klímaváltozás, globális felmelegedés, extrém időjárási jelenségek, szárazság, áradások) is folyamatosan növekednek, melyek napjainkra már globális problémát jelentenek.
Az első környezetvédelmi problémák mérséklését célul kitűző nemzetközi megállapodást az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC) az 1992-es Rio de Janeiro-i tárgyalások során fogadták el, majd New Yorkban véglegesítették.
Néhány évvel később, 1997-ben elfogadott Kiotói Egyezmény a fejlett országokra nézve jogilag kötelező üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési irányelveket fogalmazott meg. Majd 2015-ben Párizsban az ENSZ klímaváltozási konferenciáján új globális klímaegyezmény született, 194 ország és az Európai Unió aláírásával.
A környezetvédelmi- és klímamegállapodások növekvő száma, a társadalom, a politikusok, a kutatók, illetve a kutatóintézetek környezetvédelemre irányuló fokozódó figyelme is hangsúlyozza a klímaváltozás fontosságát és ráirányítja a döntéshozók figyelmét is a globális környezeti problémák kezelésének , illetve az adaptáció fontosságára.
Jelen kutatásom célja, hogy a nemzetközi kereskedelem ökológiai, környezetszennyezésre gyakorolt hatásait vizsgálja különös hangsúlyt fektetve az agrár-élelmiszer kereskedelemre és a mezőgazdasági tevékenységek szerepére globális és regionális szinten.
A kutatás során az agrárkereskedelem mellett a globalizáció, a szabadkereskedelmi egyezmények és az klímamegállapodások szerepe is értékelésre kerül a környezetszennyezésre.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A világkereskedelem jelentős bővülése során az agrárkereskedelem és a környezetszennyezés kapcsolatának kutatása, mérése is egyre inkább előtérbe került az utóbbi évtizedekben, ezért a kutatásom alapkérdése a nemzetközi agrárkereskedelem környezetszennyezésre, klímaváltozásra gyakorolt hatásait vizsgálja. A kutatásomban a következő fő kutatási kérdésekkel foglalkozom:
Hogyan befolyásolja a nemzetközi agrár-élelmiszer-kereskedelem a természeti környezetet globális és regionális szinten?
Milyen hatással van a mezőgazdasági kereskedelemmel összefüggő károsanyag kibocsátás a környezetszennyezésre?
Hogyan változnak a környezeti problémák a bővülő agrár-élelmiszer kereskedelemmel összhangban?
Sikeresek-e a globális éghajlatváltozási megállapodások a környezetszennyezés csökkentése érdekében?
Hogyan hat a globalizáció a környezetvédelmi szabályozásokra?
Sikeresek voltak-e az Európai Uniós környezetvédelmi előírások a környezetszennyezés csökkentésére?
A kérdésekre adott válaszok az elmúlt években egyre nagyobb kutatási figyelmet kaptak a szakirodalomban. A kutatásom célja, hogy átfogó empirikus elemzést biztosítson a gazdasági fejlődés, a mezőgazdasági termelés, az élelmiszerkereskedelem környezeti hatásainak vizsgálatához. Emellett a kutatási tervem a kereskedelem liberalizációjának, valamint a többoldalú és regionális kereskedelmi megállapodásoknak a szennyezéssel (a levegő, a vízszennyezés és az ökológiai degradáció) kapcsolatos szerepét is számításban veszi és értékeli.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Miközben a történelem folyamán a nemzetközi kereskedelem folyamatosan fejlődött és bővült, a kereskedelem gazdasági jelentősége a XXI. században még tekintélyesebbé vált a világpiacon. A nemzetközi kereskedelem bővülésével összhangban, ugyanakkor a környezetszennyezés és a környezetvédelmi aggályok (természeti katasztrófák, globális felmelegedés, árvizek, elsivatagosodás) is folyamatosan növekedtek, melyek napjainkra már globális problémát jelentenek. A rendszeresen előforduló természeti katasztrófák (ausztrál erdőtüzek, Velence városának víz alá kerülése stb.), a környezetvédelmi- és klímamegállapodások növekvő száma, a kutatók, illetve kutatóintézetek környezetvédelemre irányuló fokozódó figyelme hangsúlyozza a klímaváltozás hatásainak a fontosságát, és ráirányítja a döntéshozók figyelmét is a globális környezeti problémák növekedésére és annak kezelésére.
Jelen kutatásom célja, hogy a nemzetközi kereskedelem környezetszennyezésre gyakorolt hatásait vizsgálja különös hangsúlyt fektetve az agrár-élelmiszer kereskedelemre és a mezőgazdasági tevékenységek befolyásoló szerepére.
Az elemzésben a klasszikus környezetgazdasági hipotézisek vizsgálata mellett, mint például a környezeti Kuznet görbe (Environmental Kuznets Curve, EKC), szennyező menedék elve, az agrár-élelmiszer kereskedelem hatásainak a környezetet befolyásoló ökonometriai vizsgálatára is sor kerül. Ezenkívül olyan egyéb tényezők is értékelésre kerülnek a kutatásban, mint a gazdasági fejlődés, export által generált mezőgazdasági és élelmiszertermeléstermelés, mezőgazdaság intenzitása, közvetlen külföldi befektetések (Foreign Direct Investments, FDI), a globalizáció, a szabadkereskedelem, illetve a nemzetközi klímamegállapodások szerepe a károsanyag kibocsátásra.
A kutatási projekt végső célja, hogy a környezetszennyezés, illetve agrárkereskedelem környezeti hatásainak csökkentése érdekében döntéshozói és szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg a jövőre nézve. A kutatási eredmények kiváló alapot biztosíthatva a jövőben a regionális klímastratégiák és megelőző intézkedési tervek, akciótervek kidolgozására a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszerkereskedelemben hazai, Európai Uniós és globális szinten.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás fő célja, a mezőgazdasági kereskedelem összetett környezeti hatásainak a feltárása, a rendelkezésre álló különböző környezeti, gazdasági fejlettségi, mezőgazdasági és kereskedelmi mutatók, közgazdasági modelljeinek elemzése segítségével.
Célom továbbá, hogy a globalizáció, a szabadkereskedelem és a klímamegállapodások környezetszennyezésre gyakorolt hatásait is értékeljem. A kutatás során kapott eredmények gyakorlati hasznosíthatóságának a módja, hogy döntéshozói és szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg a jövőre nézve a károsanyakibocsátás mérséklése, valamint a mezőgazdasági tevékenységek, illetve mezőgazdasági kereskedelem által is ösztönzött szennyezés, felmelegedés negatív hatásainak csökkentése vagy megfékezése céljából. A kutatás során létrehozni tervezett adatbázisok, konferencia tanulmányok és folyóirat publikációk is ehhez nyújtanának fontos kiindulási alapot.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
International trade represents a significant share of the economy in most of the countries in the world. While international trade has
developed and expanded during history, its economic importance has been rising in recent centuries. In accordance with the growing global trade, the share of agricultural trade is also increasing. In line with the expansion of the world economy and the development in environmental pollution, several environmental initiatives and agreements have been created.
The first global action on the environment was elaborated at the United Nations (UN) World Conference on the Environment in Stockholm in 1972. The first international agreement in this area is called the United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC), adopted at the Rio Earth Summit in 1992. A few years later, in 1997, the Kyoto Protocol introduced legally a binding emission reduction targets for developed countries. Then in 2015, a new global climate agreement was signed in Paris. These agreements highlight the importance of the problem of climate change and call the researcher’s and the decision maker's attention to global environmental concerns.
This research aims to investigate the effects of agricultural trade on environmental pollution at a global and regional level. More specifically, I aim to analyse the international agricultural and agro-food trade-related hypothesis on climate change. Finally, the research suggests policy implications for global, EU and national policy level and provide recommendations for decision-makers to reduce, prevent and mitigate environmental pollution as well as the environmental effect of agricultural trade.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The global expansion of trade has raised the topic of analysing the relationship between agricultural trade and the environment, therefore, my research addresses the following research questions:
How does the international agro-food trade affect the environment at the global or regional level?
What is the impact of agriculture-related emission leakage on trade?
How do environmental concerns increase with an expanded agro-food trade?
Were global climate change agreements successful to reduce environmental pollution?
How does globalization conflict with environmental regulation?
Are the EU environmental regulations successful to reduce environmental pollution?
The answers to these questions are not obvious and have received increasing research attention in recent years. The purpose of this research is to provide comprehensive empirical analysis for testing different environmental effects of agricultural production and trade as well as additional components (e.g. economic development, agricultural productivity, food production, extensity or intensity of agriculture, livestock farming, foreign direct investments) on environmental degradation. Moreover, it also investigates the role of globalization, trade liberalisation, multilateral and regional trade agreements on air, water pollution, and ecological degradation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In line with the development of international trade, environmental concerns have arisen as a global problem. Moreover, agriculture is considered as one of the most significant contributors to environmental pollution, greenhouse gas emission, therefore, it is also important to take into consideration the role of agricultural trade in environmental degradation. The empirical literature exploring environment-trade-agriculture nexus usually analyse partially agricultural trade as a determinant factor of environmental pollution.
My research aims to discover a complex environmental aspect of agricultural trade using various indicators and models available in
international databases and literature. Moreover, I also attempt to test the impact of environmental regulations, climate agreements and free trade agreements on environmental pollution.
The future findings of the research suggest policy implications for global, regional and EU policy level, provide a basis for decision-makers to reduce, prevent and mitigate environmental pollution or moderate the environmental effect of agricultural trade. Such kind of research is still missing part of the empirical literature.
Through the planned research project, I attempt to assess the complex effect of agricultural trade, trade agreement and climate agreements on environmental pollution. As the outcome of the project, I aim to prepare manuscripts to publish at least 2-3 in high-level scientific journals (Scimago Q1-Q2) that is crucial to developing my research profile and further academic carrier. Moreover, I would be able to disseminate the new scientific results in the framework of the academic subjects (international agro-food trade, agricultural economics, global climate change and adaptation) at the Corvinus University of Budapest. Furthermore, I would also broaden my supervision profile for the thesis and scientific student conferences (TDK) in related topics. The Corvinus University of Budapest can also benefit from the research project by resulting in additional publications and potential new thesis and TDKs as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The role of agriculture and agro-food trade inducing environmental pollution at a global or regional perspective is relatively understudied yet. My research aims to discover complex environmental aspects of agricultural trade using economic indicators available in international
databases in help with economic models. Moreover, I also attempt to investigate the impact of globalization, environmental regulations, free trade agreements on environmental pollution and climate change. The research suggests policy implications for global, regional and EU policy and decision-makers to reduce, prevent and mitigate environmental pollution as well as the environmental effect of agricultural trade. Such kind of research is still missing from the international economic literature and attract significant research and scientific attention. During the project, the planned conference studies and scientific journal publications might provide a significant basis for this research field.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
