Psychology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Experimental psychology
Panel
Psychology and Education
Department or equivalent
Institute of Psychology (Eötvös Loránd University)
Starting date
2020-10-01
Closing date
2023-09-30
Funding (in million HUF)
29.619
FTE (full time equivalent)
0.90
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célja az affektív moderátorok feltárása a kontroll adaptációban. Az Affektív-Jel Elmélet szerint nem a konfliktus, hanem az általa kiváltott affektus felelős a kontroll adaptációs hatásért. Ezek szerint, a konfliktus élménye kivált egy negatív affektív reakciót és ez az affektus az, ami kiváltja a teljesítmény-monitorozási rendszerből a nagyobb figyelmi kapacitás aktiválását, ezáltal csökkentve az észlelt konfliktus hatását. Az ebben az irányban végzett kutatások ellentmondó eredményeket hoztak egyrészt a korábbi kutatásokban rejtőző megzavaró hatások és módszertani limitációk miatt, másrészt azért mert a múlt kutatásai túl sok dimenzióban különböztek és nem alkottak egy szisztematikus explorációt. Ebben a három-éves programban egy lépésenként felépülő tervet követünk, hogy feltárjuk a terület elméleti és gyakorlati kérdéseit. Munkánkat egy olyan teszt replikációjával indítjuk, mely egy korábbi kutatásunkban a hatás legérzékenyebb mérőjének bizonyult. Ennek a tesztnek és az egérelemzési módszernek a segítségével az elmélet három hipotézisét fogjuk tesztelni. Hogy tovább erősítsük a méréseink érzékenységét, egér-követési adatokat is rögzítünk és elemzünk. Az eredmények erőssége érdekében tesztjeink statisztikai erejét magasan tartjuk. Az eredmények robosztusságát több helyszínene elvégzett replikációkkal igyekszünk biztosítani. A projekt-csapat kutatódiákok bevonásával fog működni, ezáltal is támogatva kutatói ambíciójaikat. A projekt elvárt tudományos impaktja a szakterület számára egy olyan tanulmánysorozat lesz mely szisztematikusan tárja fel az irányzat központi kérdéseit miközben a tesztelt hipotézisek mellett vagy ellen erős evidenciát nyújt.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A projekt központi kérdése az Affektív-Jel Elmélet hipotéziseinek tesztelése. Az elmélet szerint, nem a konfliktus, hanem az általa kiváltott affektus felelős a kontroll adaptációs hatásért. Ezek szerint, a konfliktus élménye kivált egy negatív affektív reakciót és ez az affektus az, ami kiváltja a teljesítmény-monitorozási rendszerből a nagyobb figyelmi kapacitás aktiválását, ezáltal csökkentve az észlelt konfliktus hatását. Hipotéziseinket az határozza meg hogy az affektus a kontroll hatásához képest kiegészítő avagy attól független; valamint hogy hatása a következő kontroll helyzetre teljesítményhez kötött-e. Hipotézis. A negatív affektus a kontroll hatásához képest kiegészítő. Ez a hipotézis azt várja el hogy a megelőző próba valenciája modulálni fogja a CSE hatást a rákövetkező próbán: a hatásnak erősebbnek kell lennie negatív képek után neutrálishoz képest, ha a próbák kongruenciájára kontrollálunk. Hipotézis. A negatív affektusnak független hatása van a konfliktusra. Itt azt várjuk hogy az affektív állapot valenciája konfliktus nélkül is modulálja a CSE-t a rákövetkező próbán: a hatásnak erősebbnek kell lennie negatív affektusú próba után, neutrális próbához viszonyítva. Hipotézis. A negatív affektusnak csak a teljesítményhez kapcsolódóan van hatása. Ez a hipotézis szerint ha a negatív affektus nincs teljesítményhez (korrekt válasz a feladaton) kötve akkor nem várjuk hogy hasson a CSE-re.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kognitív kontroll kutatása a központi kérdések egyike nem csak a kísérleti pszichológiában, de az idegtudományban és a klinikai kutatásokban is. Csak hipotéziseink vannak a kognitív kontroll mechanizmusaira vonatkozóan és az ellentmondásos empirikus eredmények nem teszik lehetővé a mechanizmusok mélyebb megértését. A kontroll adaptációs hatás egy ablakot jelent a mechanizmusok megismerésére de csak ha azt módszertani problémák nem torzítják el és ha képesek vagyunk szisztematikus kutatási programok kifejlesztésére ezen kérdések vizsgálatára. Ebben a három-éves kutatási programban egy lépésenkénti feltáró kutatási tervet fogunk követni a témakör elméleti és gyakorlati kérdéseinek a vizsgálatára. A projekt elvárt tudományos impaktja a szakterület számára egy olyan tanulmánysorozat lesz mely szisztematikusan tárja fel az irányzat központi kérdéseit miközben a tesztelt hipotézisek mellett vagy ellen erős evidenciát nyújt. A projekttől várjuk, hogy közvetlen hatása lesz a bevont PhD hallgatók és kutatódiákok előmenetelére. Hosszútávon az eredmények adalékul kelljenek szolgálni a kognitív kontroll megértéséhez nem csak a hétköznapi életben de az annak zavarával járó rendellenességekben is, így például a skizofréniában és az ADHD-ban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Életünk sikerei részben attól függnek hogy képesek vagyunk-e viselkedésünket céljainknak megfelelően irányítani. Nem elégséges a jó hosszútávú célt megtalálni, meg kell tudnunk kűzdeni a kihívásokkal, azokkal a környezetből és belső állapotainkból származó vonzásokkal, melyek céljaink eltérésétől próbálnak eltéríteni. A kognitív kutatások alapvető kérdése annak megértése hogy elménk hogyan képes erre, milyen mehanizmusok állnak az ún. Kognitív kontroll mögött, és mi irányítja teljesítésünket ezekben a kontrollt igénylő helyzetkben. A kérdések megválaszolására pszichológusok kísérleti elrendezéseket terveznek melyekben az emberek instrukciója egybevág, vagy ellene megy annak a viselkedésnek amit a bemutatott ingerek kiváltanak belőlük. Az ezekben a helyzetekben rögzített adatok lehetővé teszik hogy a háttérben meghúzódó mechanizmusokra vonatkozó hipotéziseinket tesztelhessük. Az elmúlt évtizedek kutatásai ellentmondásos eredményeket hoztak, főként müdszertani kihívásoknak köszönhetően. A jelen projekt az erőforrások és módszertani innovációkat összpontosít egy szisztematikus vizsgálatra hogy a szakközönségnek a kérdések vizsgálatára jó mérőeszközeket és a tesztelt hipotézisekre vonatkozóan pedig erős evidenciát nyújtson.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. This study aims to explore the affective moderators of control adaptation. The Affective-Signalling Theory suggests that it is not conflict per se that is responsible for control adaptation, but the affect that this conflict triggers. In this view, the experience of conflict evokes a negative affective reaction and this affect is what elicits the performance-monitoring system to upgrade attentional resources leading to the attenuation of further conflict. Investigations in this direction brought confusing results partly because of certain confounds and methodological limitations of many of the previous designs, and partly because the studies of the past varied in too many dimensions; they didn’t compose a systematic exploration. In this three-year program, we will follow a plan of step-by-step exploration of the theoretical and methodological questions of this topic. We will start by replicating a design that our previous work indicated to be the most sensitive measure of the effect. Using this test and using mouse-tracking technique, we will test three Hypotheses of the theory. To further increase the sensitivity of our measurements, we will record and analyse mouse tracking data. We will ascertain the strength of our results by conducting our tests on highly powered tests. We will also explore the robustness of our results by multi-site replications. The project team will involve research students with the aim to support their scientific ambitions. As the expected scientific impact of the project, it will offer the field a sequence of studies that systematically explored these central questions and provided strong evidence for or against the tested hypotheses.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The central question of the project is to test the hypotheses of the Affective-Signalling Theory. According to that, it is not conflict per se is responsible for control adaptation, but the affect that this conflict triggers. In this view, the experience of conflict evokes a negative affective reaction and this affect is what elicits the performance-monitoring system to upgrade attentional resources leading to the attenuation of further conflict. Hypotheses are defined concerning whether affect is assumed to have an additional effect to control or it is independent of it; and whether it is required to be bound to achievement in order to regulate subsequent control. Hypothesis 1 Negative affect has an additional effect on conflict. This hypothesis expects that the valence of the previous trial modulates the CSE effect: it should be higher after negative, compared to neutral images after controlling for the congruency of the trials. Hypothesis 2 Negative affect has an independent effect on conflict. Here, it is expected that the valence of the a conflict-free affective state modulates the CSE effect on a subsequent trial: it should be higher after negative, compared to neutral affective states as measured on the next trial. Hypothesis 3 Negative affect has an effect only when bound to achievement. According to this hypothesis, if the negative affect is not bound to achievement (correct responding in the task) then it is not expected to affect the CSE.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The study of cognitive control is a central question not just in experimental psychology, but also in neuroscience and clinical research. We have only hypotheses about the mechanisms of cognitive control and the confusing empirical evidence prevents us from further developing our understanding. Control adaptation effect provides a window to explore these mechanisms but only if we ascertain that methodological problems do not bias our vision and if we develop a systematic research program dedicated to these questions. In this three-year program, we will follow a plan of step-by-step exploration of the theoretical and methodological questions of this topic. As the expected scientific impact of the project, it will offer the field a sequence of studies that systematically explored these central questions and provided strong evidence for or against the tested hypotheses. The project is expected to have a direct influence on the advancement of the involved PhD and research students. In the long run, the results should provide input to our understanding of cognitive control not just in everyday life, but in disorders, associated with impairments of cognitive control, such as schizophrenia and ADHD.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The successes of our lives depend partly on whether we can control our behaviors according to our goals. It is not enough to have the right long-term aims, we also need to deal with the challenges, the triggers of the environment and our inner-states that try to divert us from pursuing our intentions. A fundamental question of cognitive research is to understand how our mind can achieve it, what mechanisms are behind this so-called cognitive control and what modulates our performance in control situations. To answer these questions, psychologists design experimental situations where people are instructed to ask according to or against what the presented stimuli trigger them to do. The data recorded in these situations allow us to test our hypotheses concerning the underlying mechanisms. Decades of research brought confusing results, mostly because of methodological challenges. This project is dedicated to focusing efforts and methodological innovations to systematically explore the question and provide the scientific community with sensitive tools to work with and strong evidence for or against the testing hypotheses.
Final report
Results in Hungarian
Kutatási projekjeinkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a kognitív kontrollban tapasztalható adaptációs hatásokat milyen módon befolyásolják affektív és kognitív ingerek. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a klasszikus konfliktus feladatokba beépített hozzáadott ingerek hatására változik-e, és ha igen, milyen módon változik a szekvenciális kongruencia hatás, ami egy a konfliktus feladatokban konzisztensen megtalálható hozzászokási jelenség. Első kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy képesek-e kiváltani szekvenciális kongruencia hatást rövid, kontextustól független affektív ingerek. Azt találtuk, hogy az affektív ingerek önmagukban nem képesek a hatást kiváltani, de képesek lehetnek a konfliktusok közötti adaptáció moderálására. Második tanulmányunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a konfliktus feladatokban átélt szubjektív nehézség milyen módon befolyásolja az adaptációt. Eredményeink szerint a feladatnehézség növekedésével a konfliktus adaptáció egy pontig erősödik, ami után már nehezebben tudunk alkalmazkodni, és az adaptációs hatás csökkenni kezd. Harmadik vizsgálatunkban egy, a két megelőző projektünkhöz kapcsolódó kutatást replikáltunk. Replikációnkban azt találtuk, hogy a konfliktusszint növelésével arányosan monoton nő az adaptáció szintje.
Összességében kutatásaink rámutattak, hogy a kognitív kontroll adaptációjában jelentős szerepet töltenek be a szubjektív hatások, de a klasszikus kognitív konfliktusok elengedhetetlenek a kiváltásukhoz.
Results in English
In our research projects, we wanted to investigate how adaptive effects in cognitive control are influenced by affective and cognitive stimuli. We investigated whether and how the congruency sequence effect, an adaptation phenomenon consistently found in conflict tasks, changes under the influence of stimuli incorporated in classical conflict tasks. In our first study, we investigated whether short, context-independent affective stimuli can elicit a sequential congruency effect. We found that affective stimuli alone are unable to elicit the effect, but may be able to moderate adaptation between conflicts. In our second study, we were interested in how subjective difficulty experienced in conflict tasks affects adaptation. Our results show that as task difficulty increases, conflict adaptation strengthens up to a point after which we are no longer able to adapt and the adaptation effect begins to diminish. In our third study, we replicated the research that underpinned our last two projects. In our replication, we found that as the level of conflict increases, the level of adaptation increases monotonically in proportion.
Our research has shown that subjective effects play a significant role in the adaptation of cognitive control, but that classical cognitive conflicts are essential for its elicitation.
Bognár Miklós, Aczél Balázs: You adapt until you cannot: The inverted-U shape relationship between difficulty and conflict adaptation Abstracts of the Psychonomic Society 62nd Annual Meeting, 2022, Psychonomic Society 62nd Annual Meeting, 2022
Bognar Miklos, Gyurkovics Mate, van Steenbergen Henk, Aczel Balazs: No evidence for affective signals to drive control adaptation, 22nd conference of the European Society of Cognitive Psychology, 2022
Bognar Miklos, Gyurkovics Mate, van Steenbergen Henk, Aczel Balazs: Phasic affective signals by themselves do not regulate cognitive control, COGNITION & EMOTION 37: (4) pp. 650-665., 2023
Bognar Miklos, Szekely Zsuzsa, Varga Márton, Nagy Kinga, Aczél Balázs: Do Changes in Conflict Level Modulate Adaptation of Control? A Replication of Zhang et al. (2021), 18th European Congress of Psychology, 2023
