A média tabloidizációja és az új kulturális nyilvánosság sajátosságai Magyarországon
Title in English
The tabloidisation of the media and the characteristics of the new cultural public sphere in Hungary
Panel
Society
Department or equivalent
MTA Szociológiai Kutatóintézet
Starting date
2003-01-01
Closing date
2007-12-31
Funding (in million HUF)
2.764
FTE (full time equivalent)
0.00
state
closed project
Final report
Results in Hungarian
A média tabloidizációja és az új kulturális nyilvánosság sajátosságai Magyarországon.
A vizsgálat célja annak a kiderítése volt, hogyan változott meg a média kulturális nyilvánossága a kommerciális televízióadások megjelenése után?
A kutatás legfontosabb eredményei:
1. A magánélet ügyeinek nyilvános tárgyalását a tabloid műsorokban az elit kultúra elitélő álláspontjával szemben, a lakosság kb. egyharmada teljesen elfogadhatónak tartja, közel fele bizonyos megszorításokkal elfogadhatónak tartja, és mindössze egynegyede ellenzi.
2. A szocio-demográfiai mutatók terén a talkshowk – és feltételezhetően más tabloid műsorok – nézettségében nincs lényeges különbség a nemek, az életkor, és a társadalmi települések között. Szignifikáns viszont az iskolai végzettség szerepe, az alacsonyabb iskolai végzettségűek kb. négyszer gyakrabban nézik ezeket a műsorokat, mint a diplomások.
3. A talkshow nézői között a leggyakoribbak az ironikus, a pragmatikus és a rajongói befogadói típusok, míg a moralista és elitista érvelésű elutasítások aránya kisebb. A média tabloidizációja abba az irányban befolyásolta a lakosságot, hogy a kulturális értékeket közvetítő korábbi társadalmi nyilvánosságra jellemző azonosuló magatartástól eltérően a kommerciális televízió programok teremtette populáris kulturális nyilvánossággal szemben az elutasítást és az elfogadást különbözőképpen kombináló „ megfelelő távolság” kialakítására törekedjen.
Results in English
The Tabloidization of the Media and the Characteristics of the New Cultural Public Sphere in Hungary
The goal of the research was to find out how the cultural public sphere of the media changed after the appearance of commercial television.
The Salient Conclusions of the Research:
1.) In contrast with elite culture, which condemns the public discussion of private matters in tabloid programs; approximately one-third of the population considers it entirely appropriate; close to a half considers it acceptable with some reservations; and only a quarter considers it unacceptable.
2.) In the realm of socio-demographic indicators, the viewing of the talkshow – and presumably of other tabloid programs – there is no significant difference on the basis of gender, age, or geographic location. The role of education, however, is much more salient, with those with lower levels of schooling watching these programs four times more often than those with higher degrees.
3.) Among the watchers of the talkshow, the most common supporters are the types of the ironists, pragmatists, and enthusiasts; while the proportion of moralist and elitist critics is smaller. The tabloidization of the media has altered the previous tendency of the population to identify with a social public sphere transmitting cultural values. The programs of commercial television have elicited in the population an attitude that combines critical and positive attitudes and aspires to the creation of “the proper distance.”
