Mecenatúra és mecénások Budapesten a kiegyezéstől az I. világháborúig. (Motívumok, értékváltás, mint a polgáriasság kifejezői)
Title in English
Cultural Patronage and Patrons in Budapest 1867-1914
Panel
History
Department or equivalent
Institute of Sociology (Eötvös Loránd University)
Starting date
2003-01-01
Closing date
2008-12-31
Funding (in million HUF)
2.932
FTE (full time equivalent)
0.00
state
closed project
Final report
Results in Hungarian
A kutatás célja volt ahhoz a nemzetközi irányvonalhoz kapcsolódni, amely a polgáriasság fogalmának bevezetésével, a modernizáció útjára lépő közép-európai társadalmak működését egyfajta tágabb értelemben vett kulturális gyakorlatként írja le. Olyan folyamatként, miszerint, a polgárság kultúrájával az egész társadalom megjelenítésére igényt formál, amely jelenti egyben azt is, hogy a polgáriasság fogalmába bele tartozik olyan kulturális gyakorlat, mentalitás is, amely nem kizárólag a polgárság sajátja, sőt egyes elemei a polgárságon kívül eső társadalmi csoportok jellemzői, a polgári értékeken kívül esnek. Leírásra került polgári mecentúra (egyéni és kollektív) fogalma.
Az alapkutatási jellegnek megfelelően a munka az első három évben kifejezetten forrásfeltárásra, értékelésükre irányult. Prioritást élvezett a mű-és művészetpártolás a képző- és iparművészet, valamint az irodalom területén, illetve kizárólagosan az ehhez kapcsolódó jótékonykodás. A kutatás a gyűjtő személyét, a megbízó, a műkereskedő komplikált viszonyrendszerét helyezte előtérbe, ezeket az elemeket próbálta összekapcsolni az intézményi- gyűjteményi - és az izléstörténettel. A törekvés az volt, hogy a budapesti mecenatúra folymatáról egy kép rajzolódjék ki, úgy hogy a benne résztvevők gazdasági-szociokulturális hátterének feltárásával a budapesti társadalom szerkezete is megvilágítódjék. Vizsgálat alá került a gyűjtők köre, a gyűjtemények profilja, gyűjtemények születésének időintervalluma.
A kutatás egyaránt kiterjedt az egyéni és kollektív mecénási teljesítmények feltérképezésre. Bemutattunk gyűjtő, mecénás típusokat, minták, értékek átörökítését
Results in English
The aim of our research was to join the international tendency which, by introducing the notion of „Verbürgerlichung” (what includes a cultural practice, a mentality which is not solely specific for the bourgeoisie), describes the functioning of Central European societies on the way of modernisation as a cultural practice in a broader sence. A process which means that the bourgeoisie, through its own culture, lays claim to the representation of the whole society. The notion of the bourgeois patronage (both individual and collective) has also been described.
In compliance with the nature of basic researches, the first three years of our work was directed toward source exploration and their evaluation. Patronage of works and arts in the field of fine and applied arts and charity related to these fields had priority during our work.
Our research aimed to put to the front the complicated system of relation between the collector, the ordering party and the art-dealer. We tried to connect these elements with the history of institutions, collections and taste. The aim was to outline an idea on the process of the patronage in Budapest, and, by exploring the economical-sociocultural background of its participants, to illuminate the structure of the society in Budapest. We examinated the circle of collectors, the profile of collections, and the interval of the collection’s birth. The different types of collectors, patrons, inheritance of models and worths has also been presented.
Lipták Dorottya: Einige Aspekte des Mäzenatentums und die Budapester Gesellschaft., In: Collective and Individual Patronage and the Culture of Public Donation in the Civil Society. Red.Milan Hlavacka, 2009
Lipták Dorottya: Mecénásság, mint polgári cselekvési terep és a kulturális (ön)kifejezés tárháza, tanulmány gyűjteményes kötetben, kéziratéeadás 2009 szeptember, 2009
Lipták Dorottya: Mäzene und Mäzenatur im Dienste der Nation und der Hauptstadt Budapest, Les bibliothéques centrales et la construction des identités collectives. In: L'Europe en réseaux. Vol. III. p. 101-125, 2005
