A modern szociológiai paradigmák kollektív kutatását integráló téma e paradigmák diszciplínákat áthidaló jellege, a tudomány poszt- vagy transzdiszciplináris átalakulása. E fejleményeket egyes kiválasztott almezőkben elemeztük. Bizonyítható, hogy a legprogresszívebb szociológiai tendenciák a kialakult határok átlépésére törekszenek. Luhmann újító elméleti szintézise filozófiai és biológiai szempontokat kapcsolt össze a hagyományos szociológiai megközelítésekkel. A modern demokráciaelmélet habermasi kifejlesztése a szociológia, a politikai és jogfilozófia integrálását kívánta meg. A civiltársadalom-elméletek és az újosztály-elméletek problematikus jellegét a politikatudomány és társadalmi struktúraelemzés összekapcsolásával lehet kimutatni. A hálózatelemzés új tendenciái sem korlátozhatók egyetlen tudományos területre. A racionális döntéselméleti modellek ugyancsak e megközelítés inherensen transzdiszciplináris jellegét mutatják. A leginkább újító kutatási területek közé tartozik az újszerű nyelvfilozófiai alapra épülő diskurzus-elemzés, amelyben az emberi társiasság magyarázata összekapcsolódik a nyelvi kompetencia magyarázatával. A társadalomelmélet új orientációja szempontjából lényeges a tudomány társadalmi kutatása. E megközelítésmód az egész kollektív munkát áthatotta. Kimutattuk, hogy a tudomány és technológia kutatások az ember-természet határ újradefiniálásával hozzájárultak a társas világ újragondolásához.
Results in English
The common theme which integrates the collective research on modern sociological paradigms is that of trans- or postdisciplinarity. Development in these directions are analyzed in selected subfields. It could be shown that some of the most progressive trends in sociology transgress established boundaries. Luhmann’s innovative theoretical synthesis integrated aspects of philosophy and biology with traditional sociology. To fuse sociology and political and legal philosophy was indispensable to develop modern democratic theory by Habermas. The problematic nature of theories of civil society and of the thesis of the ‘new class’ can be shown from the perspective which integrates political science and social structure analysis. New trends in network analysis are not restricted to a particular scientific field. Analysis of rational choice models reveal the inherent transdisciplinarity of this approach. One of the most innovative research areas is that of discourse analysis. It is based on a novel social philosophical conception of language which links basic human sociality with human linguistic competence. Essential to the reorientation of social theory were the social studies of science and technology. Basic tenets of this latter approach informed the whole collective research. In particular, it was shown that these studies contribute to the re-conceptualization of sociality by questioning the human-natural boundary.
Zombory Máté: A bűnös nemzet és Európa. A bűn reprezentációja az ünnepi diskurzusban., Jel-Kép 3: 47-59, 2004
Takács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitája antropológiáról, szociológiáról és történelemről az 50-es évek Franciaországában, Századvég 39: 69-90, 2006
Király Gábor: Hovatovább STS? Fejtegetések és értelmezési flexibilitás, a hiányzó tömeg, a kiborg és demokrácia kapcsán, Replika 51-52: 25-56, 2005
Takács Erzsébet: Bourdieu történelem-szemlélete és a történészek Bourdieu-képe, Szociológiai Szemle 4: 41-59, 2005
Takács Erzsébet: Egy vita története. A szociológusok és történészek viszonya a fin du siècle Franciaországában, Korall 19-20: 5-36, 2005
Takács Erzsébet: A történettudomány szociológusi látképe az Annales sociologiques-ban (1934-1941), Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola Évkönyve 2004: 73-90, 2005
Takács Erzsébet: Beszámoló a Luc Boltanski pragmatikus szociológiája című konferenciáról, Korall 17: 208-215, 2004
Takács Erzsébet: Választani Isten és a társadalom között? A durkheimi szociológia Raymond Aron értelmezésében, Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola Évkönyve 2003: 175-196, 2004
Huszár Ákos: Reinhart Koselleck fogalomtörténete és az utópia problémája a szociológiában, Korall 15-16: 89-116, 2004
Huszár Ákos: Civil társadalom és kritikai elmélet, Századvég 2 (36): 3-27, 2005
Király Gábor: Globális technikai rendszer, helyi közösség: A demokrácia kérdése a Zengő vitával kapcsolatban, Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola Évkönyve 2004: 43-72, 2005
Huszár Ákos: A civil társadalom modern fogalma, Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola Évkönyve 2004: 9-26, 2005
Huszár Ákos: A frankfurti iskola első generációjának kritikai pozíciója, Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola Évkönyve 2005: 47-66, 2006
Szabari Veronika: Bruno Latour tudományképe és a szociológia, Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola Évkönyve 2004: 27-42, 2005
Géring Zsuzsanna: 3-6-12: avagy összefoglaló művek a diskurzuselmélet területéről, Szociológiai Szemle 2: 130-142, 2005
Takács Erzsébet: Egy vita története. A szociológusok és történészek viszonya a fin du siècle Franciaországában, Korall 19-20: 5-36, 2005
