A gazdasági növekedés tényezői és problémái : a japán példa
Title in English
Factors and Problems of Economic Growth : The Japanese Example
Panel
Economics
Department or equivalent
Centre for Economic and Regional Studies
Participants
Simon, György
Starting date
2005-01-01
Closing date
2006-12-31
Funding (in million HUF)
1.900
FTE (full time equivalent)
2.60
state
closed project
Final report
Results in Hungarian
A kutatás eredményekén bebizonyosodott, hogy a „japán gazdasági csoda” valójában nem volt csoda: a nagyon gyors növekedés a gazdaságfejlődés általános törvényszerűségeinek megfelelően ment végbe. A két olajárrobbanás, majd az 1985-ös árfolyamsokk és a jen ezt követő rendkívül nagymérvű túlértékelése lassította a növekedést, majd ahhoz vezetett, hogy a 90-es évek elején más okokból kirobbant gazdasági válság elhúzódó jellegűvé vált. A válságmenedzselő kísérletek nem vezettek eredményre, mivel alig érintették a japán gazdaságfejlődés nemzetközi feltételeit, mindenek előtt a jen túlértékelt voltát.
A kutatás választ adott arra a kérdésre is, hogy miért javult Japán és az Európai Unió helyzete az Egyesült Államokhoz képest az első olajárrobbanásig és milyen tényezők változtatták meg e tendenciát a későbbiekben: miért váltotta fel a világgazdasági centrumok versenyében a konvergenciát a divergencia. Elsősorban azért, mert a közeledési szakaszban Japán és az Európai Unió számára kedvezőek voltak a nemzetközi gazdasági viszonyok (olajárak, valutaárfolyamok), s a helyzet a későbbiekben Amerika javára változott meg, jórészt gazdasági törvényszerűségek hatására, de gazdaságpolitikai okokból is. A téma kutatói gazdaságmatematikai modellek és ökonometriai vizsgálat felhasználásával bizonyítják főbb megállapításaikat.
Results in English
The investigation has proven that the “Japanese economic miracle” was not actually a miracle: the very rapid growth proceeded in conformity with the general regularities of economic development. The two oil price explosions, the exchange rate shock of 1985 and the following tremendous overvaluation of the yen decelerated growth and then led to a recession broken out for other reasons in the early nineties that would become of prolonged character. The attempts at crisis management did not succeed, since they barely touched the international conditions of Japan’s economic development, first of all the overvaluation of the yen.
The investigation has also given an answer to the question why had Japan’s and the European Union’s situation improved in comparison with the United States until the first oil price explosion and what factors altered this tendency later: why convergence was replaced by divergence in world economic competition. It happened so primarily because, in the phase of approach, the international economic conditions (oil prices, exchange rates) were favourable for Japan and the European Union, which later changed to the advantage of America, mostly under the impact of economic regularities, but for economic policy reasons, too. The researchers of the subject have proven their main statements using models of mathematical economics and an econometric investigation.
Simon Gy; ifj. Simon Gy: The Japanese Economic Enigma., International Problems 57: 449-483, 2005
Simon Gy; ifj. Simon Gy: Japán és a világgazdasági centrumok versenye., MTA KTI, Budapest, p. 34., 2006
ifj. Simon Gy: Economic Growth in the European Union., International Problems 58: 387-413, 2006
ifj. Simon Gy: A gazdasági növekedés problémái Németországban. I. rész, Statisztikai Szemle 84: 6-24, 2006
ifj. Simon Gy: A gazdasági növekedés problémái Németországban. II. rész, Statisztikai Szemle 84: 130-149, 2006
Simon Gy; ifj. Simon Gy: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a "gazdasági csodától" az elhúzódó recesszióig., Közgazdasági Szemle 53: 46-68, 2006
ifj. Simon Gy: A gazdasági növekedés tényezői és problémái az Európai Unióban., Statisztikai Szemle 84.: 764-787, 2006
Simon Gy; ifj. Simon Gy: A világgazdaság fejlődésének néhány sajátossága., Külgazdaság 50 11-12. sz.: 4-25, 2006
ifj. Simon Gy: Gazdasági növekedés és kutatás-fejlesztés: a svéd és finn példa tanulságai., Statisztikai Szemle 84.: 1046-1077, 2006
