INSTITUTE OF SOCIAL AND POLITICAL SCIENCES (Corvinus University of Budapest)
Starting date
2005-01-01
Closing date
2007-12-31
Funding (in million HUF)
1.400
FTE (full time equivalent)
0.96
state
closed project
Final report
Results in Hungarian
A kutatásban azt a kérdést fogalmaztuk meg, hogy megragadható-e a vallásosság társadalmi funkciói közül a társadalmi integráció és az értékrendi iránymutatás különválása.
Megállapítottuk, hogy a 2000-es évek nem hoztak változást abból a szempontból, hogy nem tört meg az egyháziasan vallásos csoport elitté válási folyamata, a fiatalabbak közt a lakossági átlagnál jóval több a magas státuszú; most is kimutatható egy generációs törés;. az egyháziasan vallásos réteg nem egynemű, társadalmi helyzetében egyértelműen, s feltehetőleg vallásosságában is különböző csoportokat foglal magában.
Az alamizsnaadást vizsgálva rámutattunk, hogy létezik olyan kérdés, ahol szembeállítható vallási meggyőződés és a vallási közösség mint társadalmi környezet hatása: falun és a Budapestnél kisebb városokban eltérő a vallásos elköteleződés hatása: míg falun jobban közelítenek a többségi viselkedéshez, addig városban sokkal inkább eltérnek tőle a vallásosok. Láthatóvá vált az is, hogy a vallásosság különböző típusai nem ugyanolyan módon fejtik ki hatásukat.
Egy vallási közösség tagjaival végzett interjús vizsgálatban megállapítottuk, hogy nem található szoros összefüggés társadalmi hely és vallási közösség között, a „középosztályiság” nem dominálja a vallásosságot az adott közösségben. Ugyanakkor egyféle értelmiségi dominancia megfigyelhető volt, s a tagságot összeköti a sok szempontból közös múlt, a közös értékrend, az átlagosnál nagyobb család, az ebből (is) fakadó szerényebb életvitel.
Results in English
Our aim in this research was to grasp the separation of two functions of religiosity: social integration and cultural identity. We observed that during the 2000s, the process of the churchly religious group’s becoming an elite stratum has continued. The social status of young religious people is, on average, much higher than the national average. There is also a firm generation gap, older religious individuals being of lower status than their younger counterparts. The churchly religious group is not a homogeneous one; it contains subgroups with different social position and probably also different religiosity.
Regarding charity, we found there is an area where the social and cultural components of religion can be separated. In villages, religious people are much closer to the majority view than in small towns. Also, we showed that different types of religiosity exert their impact in different ways.
We conducted interviews with members of a religious group and found no close relation between social position and religious community. The so-called ‘middle-class orientation’ does not dominate the religiousness in that community. At same time, we could observe to some extent intelligentsia-based functioning, and it could be seen that there are factors binding the members: they are more or less common past, common value-system, higher than average child number and moderate lifestyle.
Hegedűs Rita: Újabb adatok a magyar „egyházias vallásosság” társadalmi megjelenéséről, In: Révay Edit (szerk.): Úton. Tanulmányok Tomka Miklós 65. születésnapjára, 2007
Hegedűs Rita: Alamizsna – egy példa a vallás hatására, In: Császár Melinda - Rosta Gergely (szerk.): Ami rejtve van s ami látható. Tanulmányok Gereben Ferenc 65. születésnapjára. LOISIR, 2008
Events of the project
2022-12-07 13:35:39
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: *Kommunikáció és Szociológia Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2020-02-13 12:44:54
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _TTK / Szociológia és Társadalompolitika Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Kommunikáció és Szociológia Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem).
