Szőlőművelés és borkereskedelem a 16-19. században
Title in English
Viticulture and wine-trade in 16th-19th centuries
Keywords in Hungarian
szőlőművelés és borkereskedelem
Keywords in English
Viticulture and wine-trade
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Panel
History
Department or equivalent
Institute of History (University of Debrecen)
Participants
Bársony, István Barta, János Egyed, Ákos Gorun-Kovács, György Jeney-Tóth, Annamária Lévai, Csaba Papp, Imre Papp, Klára
Starting date
2006-02-01
Closing date
2010-01-31
Funding (in million HUF)
10.456
FTE (full time equivalent)
4.28
state
closed project
Summary in Hungarian
"A szőlőművelés és borkereskedelem a 16-19. században" című kutatási téma előzményei sorába tartoznak az alábbi - a jelen pályázatban résztvevő kutatók közreműködésével kidolgozott - kutatási témák: 1. Paraszti társadalom Magyarországon és Európában. 2. Nagyvárad története a XVIII-XX. században. 3. A Csáky-uradalmak gazdasága és társadalma a XVIII. században. 4. Erdély és a Partium gazdasága és társadalma a XVI-XIX. században. Pályázatunk témája jól illeszkedik a fenti témákhoz, hiszen a meghatározó gazdasági és társadalmi folyamatok feltárását a korábbi kutatás során elvégeztük. A 16-19. századi szőlőművelés és a borkereskedelem vizsgálata viszont speciális kutatásokat, egy-egy jól körülhatárolható borvidéken szisztematikus forrásfeltárást és feldolgozást igényel. A Hegyalja és zempléni borvidék, a bihari Érmellék és a Várad környéki szőlővidék, a Kolozsvár környéki szőlőbirtokok vizsgálata a termelési területek alapos kutatását teszi lehetővé. Az alapvetően levéltári forrásokra épülő vizsgálatok a szőlőművelés sajátosságait, a szőlőtermelés társadalmi hatásait, a borkereskedelem intenzitását, a nemesség, valamint az ún. "görög" és zsidó kereskedők részvételét a bor forgalmazásában, a jövedelmezőség lehetőségeit egyaránt vizsgálni kívánják. A szőlőművelés európai összehasonlító vizsgálatára is lehetőség nyílik, ahogyan a magyar borvidékek termékeinek európai és amerikai fogadtatását is bemutatjuk. Újszerű pályázatunkban az a szemlélet és módszer, amely három - eltérő adottságú - borvidék forrásainak szisztematikus tanulmányozását tűzte célul egy négy évszázados, hosszú időszakban, amely során az egyes borvidékek szerepének változásait regionális összevetésben tudjuk tárgyalni. A kutatás megkísérli a válaszadást arra a kérdésre is, miért következett be a hazai borkivitel hanyatlása a 18. század második felétől kezdve. Vizsgálataink eredményeit hazai és külföldi konferenciákon (Eperjes, Nagyvárad, Kolozsvár) kívánjuk bemutatni. A negyedik év végére kutatási eredményeink alapján egy tanulmánykötetet kívánunk megjelentetni.
Summary
The research project entitled "Viticulture and wine trade in the 16-19th centuries" could rely on the preliminary results of the former research projects conducted by the members of the present research team. The study of 16-19th century viticulture and wine trade demands the systematic processing of the sources regarding the respective wine growing areas. The study of the wine growing areas of Tokaj-Hegyalja, the county of Bihar (Érmellék, Nagvárad/Oradea and the surrounding areas), and the wine growing estates of Kolozsvár/Cluj makes it possible to carry out an extensive research of the growing areas. The investigations primarily based on archival research intend to study the features of viticulture, its social impacts, the intensity of wine trade, the participation of nobility and the "Greek" and Jewish merchants in it, as well as the possibilities of profitability. The European comparative perspecitve of viticulture could also be carried out, and we plan to present the European and American reception of the products of the Hungarian wine-growing areas. In our novel project, we apply the following approach and method: the sources of three wine-growing areas – with different features – will be systematically studied throughout a four-century long period, thus the varying roles of the individual areas can be discussed in regional comparision. The research sets out to answer the question: "Why did the Hungarian wine export decline from the second half of the 18th century. We intend to present the results of our investigations at conferences in and outside Hungary (Eperjes/Presov, Nagyvárad/Oradea, Kolozsvár/Cluj). By the end of the fourth year we intend to publish a collection of essays.
Final report
Results in Hungarian
1) Az érmelléki és a bihari szőlőtermelésben nemcsak az extraneus birtoklás fontosságára derült fény, de arra is, hogy e vidékek a 18. században olyan termelési lehetőséget teremtettek, amelyek a lakosság gyarapodását segítették elő. Nagyváradon, s Székelyhíd, Diószeg és Margitta mezővárosokban a szőlő módosító szerepet játszott a társadalom szerkezetében is. 2) Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésével kapcsolatban bizonyítottuk, hogy a szőlőtermelés már a 16. század előtt is nagy szerepet játszott a táj életében, amikor a hegyaljai bor még nem volt országos hírű. A monográfia révén összehasonlíthatóvá vált a megyei és a hegyaljai nemesség és parasztság társadalmi helyzete. Új eredmények születtek a tokaji bor lengyelországi exportjával és a kivitel útvonalával kapcsolatban is. A bortermelés 19. századi válsága következményeit, a korábban gazdag mezővárosok elszegényedésének folyamatát is először igazolták a kutatások. 3) Az erdélyi szőlőtermelés történetében nyilvánvalóvá vált, hogy a kolozsvári polgárok számára a szőlő ugyanolyan fontos volt, mint a nagyváradiak, vagy a hegyaljaiak számára. Az erdélyi Csákyak esetében bebizonyosodott, hogy birtokaikon ösztönözték a szőlőtermelést. A Kelet-Magyarországon és Erdélyben is súlyos károkat okozó filoxéra vész hatását is feltárta a kutatás. 4) Összehasonlító adatokat közlünk az Európában vezető szerepet játszó francia bortermelésről, s eloszlattuk Haraszthy Ágoston életútjának „legendáit” is.
Results in English
New results of the research group: 1) we shed light on the importance of extraneus possession in the Érmellék and Bihar viticulture and the fact that in the 18th c. these regions – though they did not develop into monocultural vine-lands like Tokaj-Hegyalja – brought forward production possibilities that enhanced a population growth. In Nagyvárad and the market towns Székelyhíd, Diószeg and Margitta vine played a modifying role in the social structure. 2) In the Tokaj-Hegyalja region it has been proved that viniculture had already been shaping the landscape before the 16th c. when the Hegyalja wine had not yet been famous on a nation-wide level. We made a comparative analysis of the social circumstances of Bihar County and Hegyalja nobility and peasantry. New results have been reached concerning the export and transport route of Tokaj wine to Poland. The consequences of the 19th-c. wine-growing crisis and the impoverishment of the one-time rich market towns have first been justified. 3) As regards Transylvanian viticulture, it turned out that vine was as important for Kolozsvár burghers as for their Nagyvárad and Hegyalja counterparts. The Transylvanian Csáky family urged vine-growing by introducing new allodial vine-plants and supporting peasant vine-yards. The influences of the vine-pest causing great damage in Eastern Hungary and Transylvania have been seen. 4) We have earned comparative results on French viticulture and the life of Ágoston Haraszty has been researched.
Barta János: Egyházi birtokosok és jövedelmeik a 18/19. század fordulóján, Péter Katalin 70. születésnapjára emlékkönyv, 2007
Orosz István: Sárospatak úrbéri pere a Trauthsonokkal, Péter Katalin 70. születésnapjára emlékkönyv, 2007
Barta János:: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén., In: Az Alföld vonzásában. Szerk. Szerk. Ujváry Zoltán. Nagykőrös–Debrecen 2007. 41–54., 2007
Barta János:: Földosztályok és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén., In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Kiskunfélegyháza 2007. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. 73–93., 2007
Orosz István:: Tokaj tündöklő borotyán nedűje, Rubicon 2007/6–7 30–35, 2007
Orosz István:: Szőlőföld és társadalom Nagyváradon a 18. században., In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Kiskunfélegyháza 2007. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. 147–58., 2007
Papp Klára:: Az érmelléki szőlőbirtoklás társadalmi hatásai a 18. században., In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Kiskunfélegyháza 2007. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. 109-137., 2007
Gheorghe Gorun:: Konfliktusok a bihari bordézsma ügyében., In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Kiskunfélegyháza 2007. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet.137-147., 2007
Lévai Csaba:: Egy amerikai Bécsben, avagy bevezetés a korai amerikai diplomácia kulisszatitkaiba., Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről. Szerk: Frank Tibor., 2007
Egyed Ákos:: Föld és társadalom a székelyeknél- a székely örökség, mint birtoktulajdon és jelentősége a székelyek történelmében, In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Kiskunfélegyháza 2007. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. 33-47., 2007
Papp Imre:: Földbirtokviszonyok a 18. század végi Franciaországban:a nemesi birtok, In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, Kiskunfélegyháza 2007. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. 7-33.., 2007
Barta János: Uradalom az ország szélén (Jobbágyok és földesurak a homonnai uradalomban a 18. század végén)., In: Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Eger 37–52., 2008
Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és a partiumi szőlőbirtokairól., In.Szabolcs-szatmár-beregi Levéltéri Évkönyv, 18. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 53–68., 2008
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága., In. Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. A kötetet szerkesztette Oborni Teréz és Á. Varga László, Eger, 397–415., 2008
Jeney-Tóth Annamária: Szőlőtermesztés és borfogyasztás a 17. század első évtizedeiben Kolozsváron., Korunk, III. folyam,, 2008
Egyed Ákos: A filoxéravész Szilágy megyében és következményei a szőlőkultúrában, In. Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára, Kolozsvár 67-73., 2008
Barta János: A paraszti munka értéke. A jobbágymunka értékelése Zemplén megyében a 18. század végén., Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József – Draskóczy István. Bp. – Miskolc. 15-23., 2009
Szerk. Orosz István és Papp Klára: Szőlőtermelés és borkereskedelem., Speculum Historiae Debreceniense 2. Debrecen, 367., 2009
Barta János: „ Ha Zemplin vármegyét az útas vizsgálja...” Zemplén megye 18. századvégi társadalma., Speculum Historiae Debreceniense 3. Debrecen,, 2009
