Az egyházi felsőktatási intézmények érték és normaközvetítése
Title in English
Delivery of values and norms at Denominational Universities
Keywords in Hungarian
felsőoktatás, értékek, normák
Keywords in English
higher education, values, norms
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Panel
Society
Department or equivalent
Szociológiai Intézet (Pázmány Péter Catholic University)
Participants
Bozsonyi, Károly
Starting date
2006-02-01
Closing date
2010-01-31
Funding (in million HUF)
6.369
FTE (full time equivalent)
1.46
state
closed project
Summary in Hungarian
Az egyházi felsőoktatási intézmények érték és normaközvetítése
A rendszerváltást követően a magyar felsőoktatásban zajló gyökeres változások három főbb területen ragadhatók meg. Egyik színtere a hallgatói létszám erőteljes növekedése, a másik a képzési formák kínálatának gazdagodása, a harmadik színtér, a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények megjelenése. Az elmúlt másfél évtizedben, a megjelent tanulmányok jobbára az egyetemi, főiskolai képzés tömegoktatássá alakulásának , a friss diplomások tömeges munkaerőpiaci megjelenésének kérdéseivel, a szervezeti keretek átalakulásával foglalkoznak, néhány a hallgatók értékrendjére irányul. Az 1990/1991-es tanévtől a 2003/2004-es tanévig az állami felsőoktatási intézmények száma 66-ról 31-re csökkent, az egyháziak száma 10-ről 26-ra emelkedett, s az egyháziban tanuló hallgatók száma 550 főről 21.626 főre nőtt. Ez az eltolódás a megjelent tanulmányokban kevéssé tükröződik. Kifejezetten az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó vizsgálatról – egy, az ELTE és a PPKE Bölcsészkarának hallgatói körében végzett mikrokutatást leszámítva - nincs is tudomásunk. Mind az intézmények számának, mind a hallgatói létszámnak ilyen mérvű növekedése az egyházi felsőoktatási intézmények irányában erősödő társadalmi igényre enged következtetni, még akkor is, ha a hallgatók jelentős többsége ma, Magyarországon az állami felsőoktatási intézményekben tanul.
A kutatás főbb kérdései:
- Mitől egyházi az egyházi felsőoktatás? Miként és hol fogalmazza ezt meg, illetve, hol és hogyan juttatja érvényre az intézmény? Esetleg a hallgatói szelekcióban, az oktatók, más dolgozók, és a hallgatók felé közvetített elvárásaiban, az oktatásban, és a felkínált szabadidős tevékenységekben? - Van-e különbség, és ha van, akkor milyen különbségek mutatkoznak az állami és az egyházi felsőoktatási intézmények között, az ott folyó oktatás, diákélet, érték és normaközvetítés terén? Akar-e az intézmény valamilyen sajátos értéket közvetíteni? - Van-e különbség az állami és az egyházi intézmények hallgatóinak társadalmi összetételében, gondolkodásában, életmódjában, értékeiben? Mit várnak a hallgatók az egyházi egyetemektől, főiskoláktól, miért választják azt az állami, vagy alapítványi intézményekkel szemben? Mennyire jellemző, illetve meghatározó az egyetemválasztásban a hallgatók vallásossága, felekezeti hovatartozása, illetve, ha nem vallásos, akkor miért megy egyházi egyeteme/főiskolára?
Summary
Delivery of values and norms at Denominational Universities
There are three different main aspects of higher education where we could find significant changes after the political change in Hungary. The first aspect is increasing of the numbers of students, the second aspect is the birth of new forms of the higher education, and the third aspect is the appear of the non state institutions of the higher education. In the past 15 years most of the papers went on: how could the higher education be a masseducation, and how is the situation of the new graduated young people on the labor market, and what kind of change of the organizational frame is under way, and finaly some of the papers went on the values of students. Between 1990-2004 the numbers of the state universities, and colleges are decreased from 66 to 31, and at the same period the numbers of the denominational universities and colleges are increased from 10 to 26. These papers,- what went on the different aspects of the higher education's change- did not reflect on this change. We could not find any research about denominational universities, except a microresearch, what has been made between two groops of students at ELTE and PPKE. The increasing numbers of denominational universities, colleges, and students of them shows a kind of strenghten social interest and needs for denominational higher education. Main questions of research: - From what denominational universities are denominational? How and where they formulate their own values, expectations? - Is there any difference between state and denominational universities, especially in the education, delivery of values and norms, schooldays? - Is there any difference among students of state and denominational universities in their social backgrounds, thoughts, lifestyle, values? - What are the expectations of students at the denominational universities? Why do they choose them instead of state universitites?
Final report
Results in Hungarian
A felekezeti középiskolákban érettségizettek jobb eredményt értek el, többen vannak a Pázmányos hallgatók körében. Az egyetemválasztás motivációiként a Pázmányosok a szellemiséget emelték ki a szakmai színvonal, megszerezhető tudás mellett, a másik két egyetemen a szakmai tudást és színvonalat. A döntésben szerepet kapó közösségi, integráló szempontok és szakmai szempontok nagyjából azonos súllyal kerültek említésre. A saját egyetem megítélése kérdésében a Pázmányosok a legelégedettebbek egyetemükkel, a pécsi hallgatók a legszigorúbbak, illetve legkevésbé elégedettek. Leginkább a Pázmányosok találkoztak az egyetemen elvárásokkal: a tanulmányi téren, a keresztény értékek, ismeretek terén. A politikai gondolkodás terén elvárás a pécsi egyetemen és a Pázmányon került említésre és az utóbbin többször. A Pázmányosok jellemzőnek tartották egyetemükre, hogy az katolikus, hogy vallásos, és csak kevesen gondolták, hogy tudás-, teljesítményközpontú. A debreceni és a pécsi egyetemet inkább látják a hallgatóik tudás- és teljesítményközpontúnak, modernek, haladónak, ugyanakkor sokkal inkább intoleránsnak, vagy éppen negatívnak. A korunk erkölcsi kérdései közül jó néhány tekintetében mint például a drogfogyasztás a Pázmányos hallgatók megengedőbbek, mint a másik két egyetem hallgatói. Ugyanakkor, a hagyományosabbnak mondható kérdésekben – elsősorban a nemi erkölcs terén, abortuszt végeztetni, aktív eutanáziát, öngyilkosságot végrehajtani – kevésbé megengedők mint a többiek.
Results in English
Those who matured in denominational secondary schools reached better scores at the secondary schools and at the universities as well. The motivation of choosing university was at Pázmány the mentality, right after the knowledge and level of education. At the two other universities only the knowledge and the level of education were most important. In the decision the guidelines of community life, integration and scientific dimension took place at the same time and almost on the same level. The students are satisfied with their university at Pazmany, but at University of Pecs, students are mostly unsatisfied. At Pazmany there are more expectation towards students on studies, and Christian knowledge and values. On political thoughts level there is a bigger expectation at Pazmany , but it is also high at University of Pecs. The most centered on study, and achievement are the universities at Pecs and Debrecen –as the students see it – they are modern but more intolerant. In the recent questions of moral fields the students at Pazmany are more tolerant as at the other two universities.
